Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-03 / 231. szám

1973. október 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 KLUBRÓL KLUBRA Igény f sajátosság és lehetőség Beszélgetés a színházról Laounk az elmúlt he­tekben napjaink talán leg­népszerűbb közművelődési formájának, a kluboknak működését vizsgálta. Jártunk régi és új, községi és városi, általános, réteg- és szakirá­nyú klubban, voltunk fiata­lok és kevésbé fiatalok kö­zött, beszéltünk a mozgalom „úttörőivel” és jelenlegi „harcosaival” is. — egyszó­val alaposan szétnéztünk. Be­számoltunk jónéhány öröm­hírről, íi'tunk sikerekről, biz­tató kezdeményezésekről. Hogy most, a sorozatzáró összegezésben mégis a ked­vezőtlen tapasztalatok do­minálnak majd, annak egyet­len oka. hogy legfőbb célunk a hibák, hiányosságok ki­küszöbölése. -a A klubmozgalom kialaku­lása és megszilárdulása or­szágosan és megyénkben is, időben a hatvanas évek kö­zepére tehető. Jellemző, hogy az 1961-ben megjelent „Üj magyar lexikon” klub címszó alatt mindössze ennyit tart fontosnak megjegyezni: „A ma működő magyar klubok közül a legismertebb az írók és művészek 1901-ben alapí­tott Fészek klubja”... Szolnok megyében je­lenleg csak ifjúsági klub 116 működik. (A klubok 57 szá­zaléka ifjúsági.) Pontosab­ban ennyi kapott engedélyt. 1973. május 1-től ugyanis csak az engedéllyel rendel­kező ifjúsági klubok tevé­kenykedhetnek. Kivételek — sajnos — akadnak. Szolno­kon és Jászberényben, de bizonyára másutt is, jóné­hány úgynevezett „vad”, te­hát engedély nélküli klub lé­tezik. Ennek veszélyességét, különösen az eszmei, politi­kai nevelő munka szempont­jából talán felesleges is hang­súlyozni .., A 116 ifjúsági klubban több mint ötezer fiatal szó­rakozik, művelődik estéről estére. Ez a szám még ak­kor is figyelemre méltóan nagy. ha hozzátesszük: egy- egy klub tagsága néha tü­neményes gyorsasággal ki­cserélődik. Oka? A klubve­zetők fluktuációjában kere­sendő. A vezetőcsere leg­gyakrabban tagságcserét is ■ jelent. A k ubvezc-to szemé­lye tehát döntő fontosságú. Az esetek túlnyomó többsé­gében az „ügy” rajta áll, vagy bukik. Érthetetlen ezért, hogy képzésük, illetve to­vábbképzésük mind a mai napig megoldatlan. Ez utób­binak csak látszólag mond ellent az a tény, hogy me- gyeszerte mind gyakoribb a klubvezetők találkozója. A tapasztalatcsere ugyanis nem pótolja az alapos elméleti képzést. Valamennyi klub rendel­kezik a működés alapvető tárgyi feltételeivel. (A 116 ifjúsági klub fenntartási költsége közel 800 ezer fo­rint.) Akadnak természe_te- sen „szegény” klubok, de bő­ven akadnak olyanok is, amelyek célszerűtlenül, pa­zarlón bánnak anyagi lehető­ségeikkel. Tiszafüreden pél­dául tízezrek vesztek kárba a pinceklub hanyag, felelőt­len kialakítása miatt. A legfőbb gond azonban, hogy a közművelődés egé­széhez hasonlóan a mozga­lom irányító szervei között mindezideig nem történt meg a feladatelosztás." Így fordul­hat elő megyénkben, az, hogy a közművelődés tanácsi ille­tékesei jóformán mit sem tudnak a KISZ megyebizott­ság szervezte egyhónapos klubvezetői tanfolyamról!!). Ez érződik abban is, hogy nagyon, kevés a klubok tar­talmi munkáját kedvezően befolyásoló országos, vagy megyei kezdeményezés. Köz­ismertek immár a „Kiváló ifjúsági» klub” pályázat alap­vető hiányosságai. Anekdotá­nak tűnik, de igaz: néhány éve egy nemlétező ifjúsági . klubot tüntettek ki a kiváló címmel... Az is előfordult már. hogy a kitüntetett kö­zösség már a következő év­ben felbomlott. Részben a korábban fel­soroltaknak is következmé­nye, hogy az utóbbi években történt fejlődés szembetűnő jegyei ellenére a klubok tar­talmi munkájában még sok a kifogásolni váló. Árulkodik a szám: a 116 ifjúsági klub közül 75 általános jellegű. Nagyon kevés a szakirányú, mindössze 13; klubszekciót pedigf'alig-alig találni. Pedig egy több éven át sikerrel te­vékenykedő klubközösségnek szinte törvényszerűen sza- kosodnia kellene ... Npjh lennénk igazsá­gosak, ha elhallgatnánk, hogy e meglévő hibák, hiányossá­gok, azért a fejlődés, az erő­södés ismertető jelei is. (Ha­sonló gondokkal küszködnek egyébként a szomszéd me­gyék is.) Ugyanolyan, vagy még súlyosabb hiba lenne vi­szont mindezekről tudomást sem venni. A mozgalom csak úgy tölti be igazán feladatát, az ifjúsági klub csak úgy válik a hasonló érdeklődésű fiatalok társas együtüétét, szocialista nevelését, műve­lődését, kulturált szórakozá­sát segítő formává, ha meg­szabadítjuk „gyermekbeteg­ségeitől”. Ehhez minden fel­S/ínházak a fővárosban — vendégségben o C A szolnokiak a (jiáesérfe.jt mulatják be A 100. születésnapját ün­neplő Budapestet az idei művészeti hetek rendez­vénysorozatában köszöntik a vidéki színtársulatok. A „gratulálok” sorát a Békéscsabai Jókai Színház nyitja meg a Fővárosi Ope­rettszínházban, Bornemissza Péter Móricz Zsigmond ál­tal újjáteremtett Magyar Elektra című tragédiájával. Október 16-án a Debrece­ni Csokonai Színház Szabó Magda „Kiálts, város” cí­mű drámáját játssza, Lend- vay Ferenc rendezésében a fővárosban. Ugyancsak hazai szerző, Garai Gábor műve szerepel a pécsi színház repertoár­ján. Tolmácsolásukban a költő-író „A lebegő Atlasz” című játékát tekinthetik meg október 17-én a budapestiek. Gyárfás Miklós. „Történe­tek a kastélyban” című mű­ve három egyfelvonásost ölel fel. Gyárfás Miklós mű­vét Pétervári István rende­zésében október 19-én adja elő a Veszprémi Petőfi Szín­ház a fővárosban. Október 23-án tartják az utolsó magyar bemutatót a vidéki színházak Budapes­ten. A Miskolci Nemzeti Színház Illés István rende­zésében Szakonyi Károly „Hong-kongi paróka” című kétrészes szabálytalan ko­médiáját játssza. A külföldi szerzők között elsőként október 20-án a ro­mán George Ciprian „Gá­csérfej” című, a realitást a fantasztikummal sajátságo­sán ötvöző szatíráját láthat­juk a Szolnoki Szigligeti Színház társulatának elő­adásában. A Szegedi Nem­zeti Színház művészei az Opdrettszínházban A. V. Lunacsarszkij „A felszaba­dított Don Quijote” című drámáját mutatják be Gi- ricz Mátyás rendezésében október 21-én. Tegnap tartotta alaku­ló ülését a Hazafias Nép­front megyei bizottsága mellett működő közmű­velődési társadalmi bi­zottság, melyet a HNF V. kongresszusának aján­lása alapján a népfront megyei szervezete, a me­gyei tanáccsal egyetértés­ben hozott létre. Elsőd­leges feladata a kulturá­lis események időbeli és tartalmi összehangolása. Ennek megfelelően tagjai a társadalmi szervezetek kulturális előadói és a ki­emelt megyei művelődési Október film újdonságai kö­zül a legnagyobb örömet a tv-nézőknek bizonyára a ki­váló szovjet . filmrendező, Grigorij Csujrahj produkciói szerzik. A televízió most so­rozatban mutatja be a neves művész négy filmjét. Első al­kalommal október 6-án a Negyvenegyedik kerül kép­ernyőre. Ezt a továbbiakban a Tiszta égbolt című, 19«'' bán készített alkotása kö­veti. illetve az egy évvel ko­rábbról váíó Balíada a ka­tonáról. A sort a Volt egy­szer egy öregasszony és egy öregember zárja majd. Vittorio Gassman, Renato Salvatori, Claudia Cardinale Toto, Marcello Mastroianni a főszereplői a Palimadarak Székely Gábort az idén nevezték ki a Szigligeti Színház igazgatójává. Nem hatott váratlanul a döntés, hiszen ezernyi szál fűzte őt korábban is Szolnokhoz: — Diplomarendezésem itt volt, s azóta sem lettem hűt­len a városhoz. Rendező, a múlt színházi évadban pe­dig megbízott igazgató vol­tam. Hatévi jogfolytonosság köt a Szigligeti Színházhoz. Itteni munkám után szavaz­tak tehát bizalmat számom­ra. Kinevezésem ezért nem jelent merőben új fordula­tot. — Milyen színházat akar „csinálni?” — Természetesen jó szín­házat, a megye közösségé­nek tetsző, hivatását betöltő színházat, — bár ahol nem egy emberen, hanem száz­ötvenen múlik, ott néha a legjobb szándék is visszájá­ra fordulhat. Ügy érzem, művészi hitvallásomból, újat kereső, kísérletező kedvem­ből az utóbbi hat évben so­kat bemutattam... — Többször hangoztatta, hogy kockázatvállalás mel­lett is kísérleteznie kell en­nek a társulatnak, össze­fér-e a kísérletezés ilyen hangsúlyozása a politikus népszínház megteremtésének követelményeivel, a színház népművelő funkciójával? — A kérdésben benne van a válasz: természetesen ösz- szefér, hiszen a kísérletezés­sel csak az ésszerűség dik­tálta határig mehetünk el. A színház műsorpolitikája- nak, a rendezői felfogásnak viszont az értékek megőrzé­se mellett az újabb igények­hez is alkalmazkodnia kelL — Ez bizonyos fokú vál­toztatást is kell, hogy je­lentsen. Ezért kézenfekvő a kérdés: miben különbözik a színház irányítása a korábbi évek gyakorlatától?,, , — Mindenekelőtt abban, hogy nem szeretnék éles ha­tárvonalat húzni a prózai és a zenés darabok közé. Ta­lán banálisán hangzik, de tény, hogy szerte a világon a fiatalok közös igénye a zene, annak térhódítását sür­getik a színház falain belül intézmények vezetői. A közművelődési társadal­mi bizottság elnökéül Si­pos Károlyt, a Szolnok megyei Tanács elnökhe­lyettesét választották meg. Az első ülés napi­rendjén az októberi hó­nap kulturális eseményei szerepeltek. Itt ismertet­ték részletesen a múzeu­mi hónap végleges me­gyei programját, majd a bizottság tagjainak együtt­működését kérték a 15-én kezdődő őszi megyei műszaki könyvhetek ren­dezvényeinek lebonyolí­tására. című olasz produkciónak. Üj epizódokkal jelentkezik az Egy hölgy arcképe című an­gol filmsorozat is, amely Henry James magyarul is megjelent regénye nyomán készült. A továbbiakban négy epizódot láthatunk az NSZK I stúdióiban készült Salto Mór- I täte című kalandos cirkusz- I történeti alkotásból. Ismét “ vetítik a Minden lében két kanál című angol filmsoro­zat új részét, Itt az alkalom címmel. A kísérleti 2-es műsoron kerül a nézők elé a Falak között című lengyel tv-iilm, illetve a Furcsa játék című francia alkotás. Ez utóbbi Roger Vailland regény* nyo­mán készült. is. Nem véletlen tehát, hogy a magyar színházakba is be­tört a beatzene. A József Attila Színház például a Li- liomfit beatzenéi betétekkel játssza. Említhetnénk ilyen példákat Show és más szer­zők darabjainak színrevite­léről is. — Hogyan vélekedik az operettről? Székely Gábor — Szolnokon igényli a kö­zönség. Ez nem hiba, itt ha- , gyományai vannak ennek a műfajnak. Inkább az az el­gondolkodtató, hogy milyen színvonalon mutatunk be operettet, fel vagyunk-e kel­lően készülve rá? Szerintem egynéhány erőben igen, — néha azonban sem az anya­gi, sem a tánckari felkészült­ség nem kielégítő. Igény, sa­játosság és lehetőség kevere­dik előadásainkban. Amíg prózai és zenei részre tago­A vásznon megjelenik a főhős, kezében kés, puska, vagy más gyilkolószerszám, lassan lapulva, tekintetét egy általunk nem látható pontra szegezve valakinek az életére tör. A híradó alatt zajos nézőtéren temetői csend uralkodik. Figyel a közönség. Máskor az első kockákon egy férfit látunk, amint áll és beszél. Mindegy, hogy indulatosan, nyugodtan, örö­möt fejez ki az arca, vagy bánatot, az is mindegy, hogy mit mond, de csak áll egy helyben és beszél. Nem tör­ténik semmi. Ha ugyanez tv-ben van, ezalatt isszuk meg a kávét, sorba kínáljuk a családot süteménnyel vagy cigarettával, megtárgyaljuk a napi eseményeket, vagy éppen befejezünk egy meg­kezdett pletykát. S ha ezen túl vagyunk, újra a képer­nyőre nézünk. Ekkor meg­állapítjuk, hogy a főhős he­lyes — illetve nem helyes és a ruha jól áll rajta, vagy inkább úgy néz ki. mint a... Ez pedig új témát ad, egé­szen addig, míg végül nem kezd el „történni valami”. Megszoktuk, hogy a saját tévénk előtt kávézunk, süte- r ményt eszünk, beszélünk, hiszen otthon vagyunk, sen­ki nem szólhat ránk. Tulaj­donunk a tv, s vele együtt a film is. Megfizettük. Ügy nézzük, ahogyan nekünk tet­szik. lódott a társulat, könnyebb volt. Abban az időben, ami­kor az operettekre teljesen külön stábbal készültek, a prózai bemutatókból egyné­hány csúcsformáját futhatta. Így aztán volt öt darabos „kabaré színház” plusz jó próza. Most viszont a zenés résszel legalább annyi mon­danivalónk, szándékunk van, mint a prózával. Körülmé­nyeink között azonban — példaként említve: amikor Szombathy Gyula prózai szí­nész és táncoskomikus egy személyben — a maximáli­san jó szereposztás nehé2. — Korábban Szolnokon is felvetődött egy kamaraszín­ház létesítésének gondolata. Van olyan megyeszékhely, ahol meg is valósították. Hogyan vélekedik erről? — A vidéki színházaknak eleve sok bérmutatóra kell felkészülniök. Az előadások színvonalának csökkentése nélkül nem vállalkozhat­nánk kamaraszínház életre- hívására. Ezért inkább mel­lőzzük azt, követjük saját hagyományainkat operettben és prózában. Emellett szor­galmazzuk, hogy jöjjenek létre egy-két szereplős stú­dióelőadások, legyen mono­drámák bemutatója. A Szol­noki Galéria ilyen célra kiválóan alkalmas lenne. Különösebb díszletigény nél­kül gondolatgazdag színhá­zi produkciót lehetne ott létrehozni. Fiatal színésze­ink szívesen bemutatkozná­nak ílymódon is a közönség­nek. Tisztességes eljárás vol­na ez, egy ember birkózna önmagával, s nem a színház egy olyan vállalkozással, amelynek sikere eleve re­ménytelen számára. — Alig néhány nap múl­va bemutatják Ciprián Gá­csérfej című szatíráját. Mi­ért esett erre a választás? — Mert jó darab, szelle­mes, szép költői játék és sok lehetőséget ad a társulatnak az öntevékenységre, arra. hogy sajátos eszközeivel az író szándéka mellett öneré­nyeit is megmutassa. Aztán elmegyünk moziba is, megfizetjük a belépője­gyet, megvesszük a filmné­zés jogát. S amikor a vász­non „nem történik” semmi, csak áll valaki és beszél, esetleg azt sem teszi, akkor eszünkbe jut, hogy otthon ezt az időt hasznos dolog­gal szaktuk kitölteni, s nem csupán „nézünk magunk elé”. Kávé nincs, helyette előkerül a tökmag, cukorka, nápolyi és a rágógumi. A minap megtörtént az a ritka eset, hogy az egyik idős férfi rászólt egy cukor­kát majszoló „mozizóra”, aki sértetten kioktatta, hogy őt ne molesztálják, neki ugyanolyan joga van itt len­ni, mint a másiknak, mert ő is megfizette a jegyet. Iga­za volt, már ami a pénzügyi kérdést illeti. Csupán egy dolgot felejtett el — s va­gyunk még jónéhányan, akik erről valahogyan nem ve­szünk tudomást — nevezete­sen azt, hogy ami otthon természetes, (mert mi an­nak tartjuk) az egy sok száz­fős nézőtéren másokat za­varó rendbontás. (Még ha nem is nevezik annak.) Zavarja azokat, akik a fil­met műalkotásnak tekintik, s tudják azt is, hogy azt il­lik megtisztelni a figyel­münkkel. S tudják azt, hogy filmben annak is van sze­repe, hogy valaki „csak áll, és beszél”, sőt annak is, mi­kor még azt sem teszi. L Zs. téted adott... Ilércsz Dezső Nyitás előtt a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeum­ban. Bcllon Tibor, a múzeum igazgatója már az utolsó simításokat végzi. A kiállítás holnaptól kezdve fogadja a látogatókat S. B. A népfront ajánlására Közművelődési társadalmi bizottság alakult Egyeztették a múzeumi hónap, az őszi megyei könyvhetek programját Mozi és önfegyelem Októberi filmújdonságok

Next

/
Thumbnails
Contents