Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-03 / 231. szám
1973. október 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 KLUBRÓL KLUBRA Igény f sajátosság és lehetőség Beszélgetés a színházról Laounk az elmúlt hetekben napjaink talán legnépszerűbb közművelődési formájának, a kluboknak működését vizsgálta. Jártunk régi és új, községi és városi, általános, réteg- és szakirányú klubban, voltunk fiatalok és kevésbé fiatalok között, beszéltünk a mozgalom „úttörőivel” és jelenlegi „harcosaival” is. — egyszóval alaposan szétnéztünk. Beszámoltunk jónéhány örömhírről, íi'tunk sikerekről, biztató kezdeményezésekről. Hogy most, a sorozatzáró összegezésben mégis a kedvezőtlen tapasztalatok dominálnak majd, annak egyetlen oka. hogy legfőbb célunk a hibák, hiányosságok kiküszöbölése. -a A klubmozgalom kialakulása és megszilárdulása országosan és megyénkben is, időben a hatvanas évek közepére tehető. Jellemző, hogy az 1961-ben megjelent „Üj magyar lexikon” klub címszó alatt mindössze ennyit tart fontosnak megjegyezni: „A ma működő magyar klubok közül a legismertebb az írók és művészek 1901-ben alapított Fészek klubja”... Szolnok megyében jelenleg csak ifjúsági klub 116 működik. (A klubok 57 százaléka ifjúsági.) Pontosabban ennyi kapott engedélyt. 1973. május 1-től ugyanis csak az engedéllyel rendelkező ifjúsági klubok tevékenykedhetnek. Kivételek — sajnos — akadnak. Szolnokon és Jászberényben, de bizonyára másutt is, jónéhány úgynevezett „vad”, tehát engedély nélküli klub létezik. Ennek veszélyességét, különösen az eszmei, politikai nevelő munka szempontjából talán felesleges is hangsúlyozni .., A 116 ifjúsági klubban több mint ötezer fiatal szórakozik, művelődik estéről estére. Ez a szám még akkor is figyelemre méltóan nagy. ha hozzátesszük: egy- egy klub tagsága néha tüneményes gyorsasággal kicserélődik. Oka? A klubvezetők fluktuációjában keresendő. A vezetőcsere leggyakrabban tagságcserét is ■ jelent. A k ubvezc-to személye tehát döntő fontosságú. Az esetek túlnyomó többségében az „ügy” rajta áll, vagy bukik. Érthetetlen ezért, hogy képzésük, illetve továbbképzésük mind a mai napig megoldatlan. Ez utóbbinak csak látszólag mond ellent az a tény, hogy me- gyeszerte mind gyakoribb a klubvezetők találkozója. A tapasztalatcsere ugyanis nem pótolja az alapos elméleti képzést. Valamennyi klub rendelkezik a működés alapvető tárgyi feltételeivel. (A 116 ifjúsági klub fenntartási költsége közel 800 ezer forint.) Akadnak természe_te- sen „szegény” klubok, de bőven akadnak olyanok is, amelyek célszerűtlenül, pazarlón bánnak anyagi lehetőségeikkel. Tiszafüreden például tízezrek vesztek kárba a pinceklub hanyag, felelőtlen kialakítása miatt. A legfőbb gond azonban, hogy a közművelődés egészéhez hasonlóan a mozgalom irányító szervei között mindezideig nem történt meg a feladatelosztás." Így fordulhat elő megyénkben, az, hogy a közművelődés tanácsi illetékesei jóformán mit sem tudnak a KISZ megyebizottság szervezte egyhónapos klubvezetői tanfolyamról!!). Ez érződik abban is, hogy nagyon, kevés a klubok tartalmi munkáját kedvezően befolyásoló országos, vagy megyei kezdeményezés. Közismertek immár a „Kiváló ifjúsági» klub” pályázat alapvető hiányosságai. Anekdotának tűnik, de igaz: néhány éve egy nemlétező ifjúsági . klubot tüntettek ki a kiváló címmel... Az is előfordult már. hogy a kitüntetett közösség már a következő évben felbomlott. Részben a korábban felsoroltaknak is következménye, hogy az utóbbi években történt fejlődés szembetűnő jegyei ellenére a klubok tartalmi munkájában még sok a kifogásolni váló. Árulkodik a szám: a 116 ifjúsági klub közül 75 általános jellegű. Nagyon kevés a szakirányú, mindössze 13; klubszekciót pedigf'alig-alig találni. Pedig egy több éven át sikerrel tevékenykedő klubközösségnek szinte törvényszerűen sza- kosodnia kellene ... Npjh lennénk igazságosak, ha elhallgatnánk, hogy e meglévő hibák, hiányosságok, azért a fejlődés, az erősödés ismertető jelei is. (Hasonló gondokkal küszködnek egyébként a szomszéd megyék is.) Ugyanolyan, vagy még súlyosabb hiba lenne viszont mindezekről tudomást sem venni. A mozgalom csak úgy tölti be igazán feladatát, az ifjúsági klub csak úgy válik a hasonló érdeklődésű fiatalok társas együtüétét, szocialista nevelését, művelődését, kulturált szórakozását segítő formává, ha megszabadítjuk „gyermekbetegségeitől”. Ehhez minden felS/ínházak a fővárosban — vendégségben o C A szolnokiak a (jiáesérfe.jt mulatják be A 100. születésnapját ünneplő Budapestet az idei művészeti hetek rendezvénysorozatában köszöntik a vidéki színtársulatok. A „gratulálok” sorát a Békéscsabai Jókai Színház nyitja meg a Fővárosi Operettszínházban, Bornemissza Péter Móricz Zsigmond által újjáteremtett Magyar Elektra című tragédiájával. Október 16-án a Debreceni Csokonai Színház Szabó Magda „Kiálts, város” című drámáját játssza, Lend- vay Ferenc rendezésében a fővárosban. Ugyancsak hazai szerző, Garai Gábor műve szerepel a pécsi színház repertoárján. Tolmácsolásukban a költő-író „A lebegő Atlasz” című játékát tekinthetik meg október 17-én a budapestiek. Gyárfás Miklós. „Történetek a kastélyban” című műve három egyfelvonásost ölel fel. Gyárfás Miklós művét Pétervári István rendezésében október 19-én adja elő a Veszprémi Petőfi Színház a fővárosban. Október 23-án tartják az utolsó magyar bemutatót a vidéki színházak Budapesten. A Miskolci Nemzeti Színház Illés István rendezésében Szakonyi Károly „Hong-kongi paróka” című kétrészes szabálytalan komédiáját játssza. A külföldi szerzők között elsőként október 20-án a román George Ciprian „Gácsérfej” című, a realitást a fantasztikummal sajátságosán ötvöző szatíráját láthatjuk a Szolnoki Szigligeti Színház társulatának előadásában. A Szegedi Nemzeti Színház művészei az Opdrettszínházban A. V. Lunacsarszkij „A felszabadított Don Quijote” című drámáját mutatják be Gi- ricz Mátyás rendezésében október 21-én. Tegnap tartotta alakuló ülését a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő közművelődési társadalmi bizottság, melyet a HNF V. kongresszusának ajánlása alapján a népfront megyei szervezete, a megyei tanáccsal egyetértésben hozott létre. Elsődleges feladata a kulturális események időbeli és tartalmi összehangolása. Ennek megfelelően tagjai a társadalmi szervezetek kulturális előadói és a kiemelt megyei művelődési Október film újdonságai közül a legnagyobb örömet a tv-nézőknek bizonyára a kiváló szovjet . filmrendező, Grigorij Csujrahj produkciói szerzik. A televízió most sorozatban mutatja be a neves művész négy filmjét. Első alkalommal október 6-án a Negyvenegyedik kerül képernyőre. Ezt a továbbiakban a Tiszta égbolt című, 19«'' bán készített alkotása követi. illetve az egy évvel korábbról váíó Balíada a katonáról. A sort a Volt egyszer egy öregasszony és egy öregember zárja majd. Vittorio Gassman, Renato Salvatori, Claudia Cardinale Toto, Marcello Mastroianni a főszereplői a Palimadarak Székely Gábort az idén nevezték ki a Szigligeti Színház igazgatójává. Nem hatott váratlanul a döntés, hiszen ezernyi szál fűzte őt korábban is Szolnokhoz: — Diplomarendezésem itt volt, s azóta sem lettem hűtlen a városhoz. Rendező, a múlt színházi évadban pedig megbízott igazgató voltam. Hatévi jogfolytonosság köt a Szigligeti Színházhoz. Itteni munkám után szavaztak tehát bizalmat számomra. Kinevezésem ezért nem jelent merőben új fordulatot. — Milyen színházat akar „csinálni?” — Természetesen jó színházat, a megye közösségének tetsző, hivatását betöltő színházat, — bár ahol nem egy emberen, hanem százötvenen múlik, ott néha a legjobb szándék is visszájára fordulhat. Ügy érzem, művészi hitvallásomból, újat kereső, kísérletező kedvemből az utóbbi hat évben sokat bemutattam... — Többször hangoztatta, hogy kockázatvállalás mellett is kísérleteznie kell ennek a társulatnak, összefér-e a kísérletezés ilyen hangsúlyozása a politikus népszínház megteremtésének követelményeivel, a színház népművelő funkciójával? — A kérdésben benne van a válasz: természetesen ösz- szefér, hiszen a kísérletezéssel csak az ésszerűség diktálta határig mehetünk el. A színház műsorpolitikája- nak, a rendezői felfogásnak viszont az értékek megőrzése mellett az újabb igényekhez is alkalmazkodnia kelL — Ez bizonyos fokú változtatást is kell, hogy jelentsen. Ezért kézenfekvő a kérdés: miben különbözik a színház irányítása a korábbi évek gyakorlatától?,, , — Mindenekelőtt abban, hogy nem szeretnék éles határvonalat húzni a prózai és a zenés darabok közé. Talán banálisán hangzik, de tény, hogy szerte a világon a fiatalok közös igénye a zene, annak térhódítását sürgetik a színház falain belül intézmények vezetői. A közművelődési társadalmi bizottság elnökéül Sipos Károlyt, a Szolnok megyei Tanács elnökhelyettesét választották meg. Az első ülés napirendjén az októberi hónap kulturális eseményei szerepeltek. Itt ismertették részletesen a múzeumi hónap végleges megyei programját, majd a bizottság tagjainak együttműködését kérték a 15-én kezdődő őszi megyei műszaki könyvhetek rendezvényeinek lebonyolítására. című olasz produkciónak. Üj epizódokkal jelentkezik az Egy hölgy arcképe című angol filmsorozat is, amely Henry James magyarul is megjelent regénye nyomán készült. A továbbiakban négy epizódot láthatunk az NSZK I stúdióiban készült Salto Mór- I täte című kalandos cirkusz- I történeti alkotásból. Ismét “ vetítik a Minden lében két kanál című angol filmsorozat új részét, Itt az alkalom címmel. A kísérleti 2-es műsoron kerül a nézők elé a Falak között című lengyel tv-iilm, illetve a Furcsa játék című francia alkotás. Ez utóbbi Roger Vailland regény* nyomán készült. is. Nem véletlen tehát, hogy a magyar színházakba is betört a beatzene. A József Attila Színház például a Li- liomfit beatzenéi betétekkel játssza. Említhetnénk ilyen példákat Show és más szerzők darabjainak színreviteléről is. — Hogyan vélekedik az operettről? Székely Gábor — Szolnokon igényli a közönség. Ez nem hiba, itt ha- , gyományai vannak ennek a műfajnak. Inkább az az elgondolkodtató, hogy milyen színvonalon mutatunk be operettet, fel vagyunk-e kellően készülve rá? Szerintem egynéhány erőben igen, — néha azonban sem az anyagi, sem a tánckari felkészültség nem kielégítő. Igény, sajátosság és lehetőség keveredik előadásainkban. Amíg prózai és zenei részre tagoA vásznon megjelenik a főhős, kezében kés, puska, vagy más gyilkolószerszám, lassan lapulva, tekintetét egy általunk nem látható pontra szegezve valakinek az életére tör. A híradó alatt zajos nézőtéren temetői csend uralkodik. Figyel a közönség. Máskor az első kockákon egy férfit látunk, amint áll és beszél. Mindegy, hogy indulatosan, nyugodtan, örömöt fejez ki az arca, vagy bánatot, az is mindegy, hogy mit mond, de csak áll egy helyben és beszél. Nem történik semmi. Ha ugyanez tv-ben van, ezalatt isszuk meg a kávét, sorba kínáljuk a családot süteménnyel vagy cigarettával, megtárgyaljuk a napi eseményeket, vagy éppen befejezünk egy megkezdett pletykát. S ha ezen túl vagyunk, újra a képernyőre nézünk. Ekkor megállapítjuk, hogy a főhős helyes — illetve nem helyes és a ruha jól áll rajta, vagy inkább úgy néz ki. mint a... Ez pedig új témát ad, egészen addig, míg végül nem kezd el „történni valami”. Megszoktuk, hogy a saját tévénk előtt kávézunk, süte- r ményt eszünk, beszélünk, hiszen otthon vagyunk, senki nem szólhat ránk. Tulajdonunk a tv, s vele együtt a film is. Megfizettük. Ügy nézzük, ahogyan nekünk tetszik. lódott a társulat, könnyebb volt. Abban az időben, amikor az operettekre teljesen külön stábbal készültek, a prózai bemutatókból egynéhány csúcsformáját futhatta. Így aztán volt öt darabos „kabaré színház” plusz jó próza. Most viszont a zenés résszel legalább annyi mondanivalónk, szándékunk van, mint a prózával. Körülményeink között azonban — példaként említve: amikor Szombathy Gyula prózai színész és táncoskomikus egy személyben — a maximálisan jó szereposztás nehé2. — Korábban Szolnokon is felvetődött egy kamaraszínház létesítésének gondolata. Van olyan megyeszékhely, ahol meg is valósították. Hogyan vélekedik erről? — A vidéki színházaknak eleve sok bérmutatóra kell felkészülniök. Az előadások színvonalának csökkentése nélkül nem vállalkozhatnánk kamaraszínház életre- hívására. Ezért inkább mellőzzük azt, követjük saját hagyományainkat operettben és prózában. Emellett szorgalmazzuk, hogy jöjjenek létre egy-két szereplős stúdióelőadások, legyen monodrámák bemutatója. A Szolnoki Galéria ilyen célra kiválóan alkalmas lenne. Különösebb díszletigény nélkül gondolatgazdag színházi produkciót lehetne ott létrehozni. Fiatal színészeink szívesen bemutatkoznának ílymódon is a közönségnek. Tisztességes eljárás volna ez, egy ember birkózna önmagával, s nem a színház egy olyan vállalkozással, amelynek sikere eleve reménytelen számára. — Alig néhány nap múlva bemutatják Ciprián Gácsérfej című szatíráját. Miért esett erre a választás? — Mert jó darab, szellemes, szép költői játék és sok lehetőséget ad a társulatnak az öntevékenységre, arra. hogy sajátos eszközeivel az író szándéka mellett önerényeit is megmutassa. Aztán elmegyünk moziba is, megfizetjük a belépőjegyet, megvesszük a filmnézés jogát. S amikor a vásznon „nem történik” semmi, csak áll valaki és beszél, esetleg azt sem teszi, akkor eszünkbe jut, hogy otthon ezt az időt hasznos dologgal szaktuk kitölteni, s nem csupán „nézünk magunk elé”. Kávé nincs, helyette előkerül a tökmag, cukorka, nápolyi és a rágógumi. A minap megtörtént az a ritka eset, hogy az egyik idős férfi rászólt egy cukorkát majszoló „mozizóra”, aki sértetten kioktatta, hogy őt ne molesztálják, neki ugyanolyan joga van itt lenni, mint a másiknak, mert ő is megfizette a jegyet. Igaza volt, már ami a pénzügyi kérdést illeti. Csupán egy dolgot felejtett el — s vagyunk még jónéhányan, akik erről valahogyan nem veszünk tudomást — nevezetesen azt, hogy ami otthon természetes, (mert mi annak tartjuk) az egy sok százfős nézőtéren másokat zavaró rendbontás. (Még ha nem is nevezik annak.) Zavarja azokat, akik a filmet műalkotásnak tekintik, s tudják azt is, hogy azt illik megtisztelni a figyelmünkkel. S tudják azt, hogy filmben annak is van szerepe, hogy valaki „csak áll, és beszél”, sőt annak is, mikor még azt sem teszi. L Zs. téted adott... Ilércsz Dezső Nyitás előtt a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeumban. Bcllon Tibor, a múzeum igazgatója már az utolsó simításokat végzi. A kiállítás holnaptól kezdve fogadja a látogatókat S. B. A népfront ajánlására Közművelődési társadalmi bizottság alakult Egyeztették a múzeumi hónap, az őszi megyei könyvhetek programját Mozi és önfegyelem Októberi filmújdonságok
