Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-16 / 242. szám

1973. október 16. SZOLNOK MÉGYEI NÉPLAP J Gácséríej — mai hangszerelésben Natyapopszágou először a Szigligeti Színházban Lent a szakállas, Dácián — Iványi József; lent a „vonós négyes” tagjai; Szombathy Gyula. Simon Péter, Piróth Gyula és Papp Zoltán (balról jobbra) Aliikét az Fiatal fiúkból, gyerekekből verbuválódott garázda galeri. — Groteszk gondolattársítás­sal ez ötlött fel bennem elő­ször, mikor kezembe került a cibakház; tanács vb meg­hívója és felfedeztem, hoav a vb-ülés nanirendi oontjai között a gyermek- és ifjúság- védelmi munka értékelése is szerepel. Ez nem lehet vélet­len — gondoltam. Valami összefüggést se'tetett a vb- ülés elé kerülő téma és a fél éve leleolezett galeri bűncselekmény-sorozata. (Ügyüket most tárgyalja a megyei bíróság.) A vb-ülésen hallottak csak részben igazolták a feltevé­sem. Nem csunán a fiatat és gvermekkori bűnözők felbuk­kanása tette időszerűvé a veszélveztetett környezetben élő .t'rprmpt'eV helyzetének elemzését,. T Ttol iára két éve esett szó róluk vb-ülésen s mint a szakidé-"'-'tási osz- tálv jelentéséből kiderül aznt-, más fórumokon s»m sok*>t foglalkoztak velük. Pe­dig huszonkilenc olyan erver- melret t-'-'t ;tn;iV számon íta- valv méa csak tizenkettő volt! az ötezerháromszáz la­kosú közcéoiaen. akiket az utca nevel, mert szü’eík al­koholisták. munkakerülők. A tanács vb szakigazgatás; szerve — amelynek joga és kötelessége, hogy megeróbá1- jon helyzetükön változtatni — a vb elé kerülő telente« szerint eddig inkább csak formális, mint hatásos intéz­kedést tett. Tavaly nyolc, az idén mindössze hét ilyen csa­ládhoz látogattak el. Ezek a látogatások is csak úgyneve­zett tájékozódó jellegű ellen­őrzések voltak. Ilyen alkal­makkor szénen megkérték a részeg szülőket, hogy ne igyanak, változtassanak „helytelen magatartásukon”. Dr. Bugyi Zsuzsa és dr. Bordács Erzsébet Debrecen­ben végzett. Mindketten röntgenorvosok lesznek. • Dr. Bene Judit Szegedről jött, belgyógyásznak készül. Dr. Faragó Margit szintén Sze­geden szerezte diplomáját. Gyermekorvos szeretett .vol­na lenni, de a szemészeten van rá szükség. — Meggyőztük hogy a szemészetre menjen — mondja mosolyogva dr. Csé- pány Attila. — Nagyon nagy szükségünk van szemorvosra. Természetesen később lete­heti a szakvizsgát, lehet gyermekorvos is, ha kitart eredeti elképzelése mellett. — Az egyetemen egy fél évig tanultunk szemészetet — mondja dr. Faragó Mar­git. — Furcsa, hogy most egyszerre be kell állni ebbe a munkába. Néha fölösleges­nek is érzem magam, hiszen a kollegák mind sokat dol­goznak. én meg az utóbbi két hétben csak ismerked­tem a munkával, jöttem - mentem, fieve'tem. hogy má­sok mit csinálnak. — Kapnak-e segít­séget az emberi és szakmai beilleszkedé­sükhöz? — Igen. Nagyon kedvesen, segítőkészen fogadtak Még sokat kell tanulnunk. s ahhoz is kantunk iavaslato- kat, hogv mire készültünk miiven szakirodalmat olvas­sunk. — Három nyelven kantunk S/.altirodalmat. El is határoz­tuk, hogy nekilátunk » utca nevel Az ilyenfajta jobb belátásra bírás nem csoda, ha siker­telen maradt. A tárgyilagos, önkritikus jelentésből kiderült ez min­den. amit tettek. Mulasztá­saik listáján jóval több van. Kendszertelenül, hébe-hóba ellenőrizték és látogatták meg ezeket a családokat, a .legindokoltabb esetben sem éltek bírságolási jogukkal. Egvetlen egyszer sem kezde­ményeztek büntetőeljárást közveszélves munkakerülés, vagv ifiúság elleni bűntett miatt. Az utóbbi két évben arra sem volt példa, hogy a részeges szülőket, ktevszerel- vonókúrára javasolták volna. Hogv miért. erre elfogatató magyarázatot nem adott a jelontó«! készítőié. Ez volt eddig. S hogy mi lesz a jövőben? Azzal a vb valamennyi taeia e^etéi-tett, hogv így tovább nem mehet. Sokkal komolyabb és hatá­sosabb pvermek- és ifjúság- védelmi munkát kell végez­ni a szakigazgatási szervnek. Két-hárorA ember ehhez ke­vés. egv nagvobb létszámú akttvahálózat kialakítása az első lérvés. A szakigazgatási szervnek a lövőben szoros kapcsolatot kell kiépíteni a környékbeli gyárakkal, üze­mekkel. szövetkeze tökkel és segítséget kérni tőlük a szü­lők elhelyezkedéséhez. Rend­szeressé kell tenniük az el­lenőrzéseket, a családlátoga­tásokat. Az anyagi támoga­tás összegét az eddigi 4000 helyett 10 ezer forintra ál­lapította meg a vb és hatá­rozatban rögzítve kötelezővé tette, hogy a segítőszándékú intézkedések mellett ha szükség van rá élni kell a szigorú felelősségrevonás le­hetőségével is a családjukat elhanyagoló részeges szülők­kel szemben. ☆ nyelvtanulásnak. Egyébként jó, hogy nem dobtak be min­ket rögtön a .mélyvízbe”. — Ném is tudtak volna bedobni, hiszen még sokat kell készülni, hogy teljes ér­tékű munkát tudjunk vé­gezni. — Azért az első napon csak „megsirattuk” ezt a he­lyet. De a beilleszkedés, úgy érzem, sikerült, hiszen ma­gunk is mihamarabb szeret­nénk kivenni a részünket a közös munkából. — Elméletileg felkészül­tünk, de az egyetemen ke­vés gyakorlati tapasztalat szerzésére volt lehetőségünk. A klinikán alig tudtunk odajutni a betegágyhoz. Ha volt egy érdekesebb eset. a beteget húsz-huszonöten megvizsgálták, a végén . már saináltuk szegényt, hiszen neki sem volt könnvű. Elmé­let és gyakorlat jobb össz­hangját, kedvezőbb arányát kellene megvalósítani az egvelemi oktatásban. A beszélgetés más „tájak­ra” kanyarog A fiatal or­vosok a kórház bővítéséről fejlesztésének kilátásáról érdeklődnek. Azután valaki fölteszi nekik a „provokatív” kérdést. „Olvasó népért” Műszaki könyv napok Az 1973. év a magyar könyv születésének 500. év­fordulóját jelenti. Ennek a jubileumnak a jegyében ok­tóber 15-től november 30-ig rendezik meg a már hagyo­mányossá váló őszi megyei könyvheteket. A műszaki könyvnapokat bár annak részeseményeként rendezik, maga is egészet alkot. A modern iparnak és tech­nikának nemcsak jól képzett szakemberekre van szüksé­ge. hanem a tudományos világnézetet kialakító és se­gítő műszaki irodalomra is. Az ezt a célt szolgáló ren­dezvénysorozatnak megyei, s egyben városi megnyitója tegnáp délután volt Szolno­kon, a Járműjavító Vállalat művelődési házában. A zsúfolásig megtelt elő­adóteremben Szekeres Ernő, a Járműjavító Vállalat fő­mérnöke nyitotta meg az egyhetes könyvprogramot. Utána megtartották az első előadást, amely „A közle­kedés ma és holnap” cím­mel átfogó képet adott. Az előadó Csábi József, a me­gyei tanács közlekedési osz­tályának főelőadója volt. A tanácsi és közművelő­dési intézmények, az SZMT, a TIT és a Hazafias Nép­front műszaki és technikai előadásokat rendeznek és ezek szemléltetésére kiállítást szerveztek. Ugyanakkor a Művelt Nép Könyvkiadó Vállalat szolnoki könyves­boltja állandó könyvvásár­lási lehetőséget is teremtett a helyben felállított könyv­sátorral. A hét hátralévő részében könnyű- és ruhaipari elő­adások, bemutatók lesznek Szolnok különböző nagy vállalatainál. Szombaton Kunszentmártonban tartják az őszi megyei könyvhetek megyei megnyitóját. ,— veres — — Mi a vélemé­nyük az úgynevezett hálapénzről, s álta­lában hogyan látják munkájuk anyagi el­ismerését? A hangulat hirtelen fel­élénkül, egymás szavába vágva mondják véleményü­ket. Akik röntgenorvosnak készülnek, eleve kívülálló­nak érzik magukat. — Mi csak a fixre számít­hatunk. Jó is ez, legalább eleve az anyagiasság gyanúja fölött állunk. — Szerintem a közvéle­mény túl sokat foglalkozik az orvosokkal, s ráadásul helytelenül általánosítanak. Ennek aztán azok látják ká­rát, akik nem hajszolják a pénzt. — Ötéves korom óta or­vos akartam lenni. Akkor még azt se nagvon tudtam, mi az, hogy fizetés. Később pedig de sokszor az orrom alá dörgölték, hagy: „Nagy pénzt akarsz, azért mégy orvosnak.” — Előfordul olyan eset is, hogy mikor az orvos nem fogadta el a pénzt a beteg megsértődött, kikérte magá­nak, s példálózott, hogy ta­lán kevés, amit fölajánlott. — Ez kétoldalú dolog. Va­lakinek adnia kell azt a pénzt, hogy az orvos elfo­gadhassa. Az indulatok nehezen csil­lapodnak Fel-fellobban a vita. visszakanyarodnak e kérdéshez akkor is. amikor már másról van szó. Napjainkban, a sokat han­goztatott felgyorsult idő ko­rában. amikor ujjunk be­gyében is ott bizsereg az idő, nem mellékes, hogy egy színházi produkció hogyan gazdálkodik az idővel — a néző idejével. Hogy ki tud­ja-e fejezni mondandóját a mű kínálta élmény teljessé­gének megcsorbítása nélkül, a minőséget jelentő, esztétikum szempontjainak messzemenő figyelembevételével, a lehető legtömörebben, a leginkább lényegre törő módon; üresjá­ratok nélkül. Mindezt azért bocsátottam előre, mert a szolnoki Gá­csérfej, a román szerző, Cip- rián drámájának magyar be­mutatója — első az ország­ban — pozitív példa az em­lítettekre. Hiszen — megírva — egy csaknem öt órát igénylő drámát két ér. fél órás előadásban nyújtottak át a közönségnek. És nem úgy, hogy felében. harmadában játszották volna el a dara­bot. hanem azzal, hogy egy­séges, átgondolt elképzelés alapján megszabadították je­leslegesnek minősíthető ele­meitől. másrészt olyan szín­padi eszközöket állítottak a kifejezés szolgálatába, ame­lyek magukban hordozzák a drámai cselekmény felgyor­sításának, ha úgy tetszik, fel­pörgetésének modern lehető­ségét. Olyan részletek ma­radtak el — helyesen —me­lyek például a dráma szüle­tésének, a negyvenes évek fa- sizálódó román államhata­lomnak és a mi társadalmi berendezkedésünknek alap­vető különbségéből eredően 1973-ban már elvesztették hangsúlyukat; másrészt, ame­lyek oktalanul csak lelassí­tották volna a színpadi já­ték sodró dinamizmusát. Itt, ebben az előadásban minden pillanat drága. Itt minden mozzanat fontos. Ez a lényegre törő rendezői szemlélet stílusosan és ter­mészetesen kapcsolódik ah­hoz a gondolatsorhoz, ha úgy tetszik, a darab alapvető esz­méjéhez, mi szerint az új ér­dekében meg kell szabadul­nunk előítéleteinktől. hátat kell fordítanunk szokványos beidegződéseinknek, el kell kerülnünk az agyonismételt kétszer kettő logikájának ki­taposott útjait, hogy mérhe­tetlen magassánokig tágít­hassuk ki az emberi értelem mennyboltját. Nem szabad, hogy megmerevedett sablo­nok kössék gúzsba az ember teremtő fantáziáját. A Szigligeti Színház társu­lata Székely Gábor rendező irányításával rendkívül öt­letgazdagon állította színpad­ra Ciprián groteszk játékát. Nem kötötték őket semmifé­le konvenciók. Erre termé­szetesen maga a dráma is ösztönözte az előadás alkotó­it, újszerű formájával, avant­gárd beütéseivel, sajátos lá­tásmódjával. A hajdani is­kolatársak furcsa vállalkozá­sát. hogy érett fejjel „vonós­négyest” alakítva éretlen vic­cekkel, megbotránkoztató öt­letekkel törjenek borsot az erkölcsi és társadalmi kon­formizmus képviselőinek orra alá, a gácsérfe.jek bizarr já­tékát tér és idő dimenziói jóformán nem kötik. De nem a formai bravúrok lehetősé­ge csábította az együttest, ha­nem a kifejezés újszerűségé­nek varázsa. Erre vall a ki­tágított színpad — mi nézők is szinte szereplőivé válunk a játéknak — másrészt az az elmés szerkezet, az a bizo­nyos fa, amelynek „lombjai között” a repülni vágyó vo­nósnégyes tagjai sátort ver­nek — ötletes kitaláció —, mely nemcsak praktikus szer­kezet, gyorsan változtatható, hanem egyben vizuális in­karnációja is az erkölcsi, szellemi magasságnak, az elő­ítéletektől mentes emberi gondolkodás emelkedettségé­nek. Mert a lényeg ez: fi­gyelmeztetni az embereket azokra az értékeikre, ame­lyek elhalványodása. vagy amelyek elvesztése nemcsak az esvén, hanem a társada­lom súlyos elferdüléseivel is járhat. Indulatos kifakadás ez a szolnoki előadás. Minden já­tékossága ellenére már-már türelmetlen irritáció. hogy miért is nem tudjuk felnőtt létünkre is megőrizni ifjú­ságunk frissességét, hogy mi­ért is nem vágyunk képesek szépen elképzelt emberi vi­rágoskertünket megóvni at­tól, hogy ne verje fel mind­untalan az emberi gyengesé­gek kispolgári dudvája; hogy amikor minden lehetőségünk meglenne rá, miért engedjük még, hogy olykor a szavak és a tények kutya-macska viszonyban álljanak, s med­dig tűrjük még, hogy a tár­sadalom egészséges iáját alattomos tévhitek. eszmék — presztízs, hatalommánia, kishitűség — férgei rágják. Holmi kispolgári előítéletek; premisszák. Optimista előadás ez a Ti- sza-parti Gácsérfej. Indulatai pozitív töltésűek. Nem elke­seríteni akar. hogy nincsen remény, mint általában az abszurd drámák teszik. Be- cket, Jonesco, egyébként a darab szelleme sem errefelé mutat, hanem szeretne meg­erősíteni bennünket abban, hogy csak rajtunk áll, hogy koloncainktól megszabadu­lunk-e vagy sem. Ez a puri- fikációs, tisztító szándék avatja nemes vállalkozássá a színházi évad első bemutató­ját. Meglehet, hogy, amikor otthonában a Gácsérfejet színre vitték, iróniájába több keserűség vegyült, ismerve a fasizálódó román hatalom kö­vetkeztében előálló elkeserítő viszonyokat. A darab szatí­rája élesebben fordult a fennálló rendszer kéoviselői ellen, akiket a szakállas tes­tesít meg a drámában. A mostani előadás esetében azonban a szatíra iránya el­sősorban felénk fordul, ben­nünket céloz meg. A gácsé­rok megátalkodott ellenfele, a szakállas, nem pusztán az elidegenítő hatalom megtes­tesítője, hanem egyben azok kritikája is. akik enge'’" hogy egyeseknek hosszúra nőj jön a szakálluk, azaz a hatalmuk. Erre legfényeseb­ben az előadás egyik kulcs­jelenete mutatott rá, amikor a szakállas és a nézőtér szembesíttetett. Iványi József lélegzetelállító pillanatai ezek, s a nézőtér is dermed- ten figyel. S ha már Iványi nevét említettem, hadd te­gyem hozzá rögvest, hogy a szakállast úgy játszotta, olyan drámai feszültséget volt ké­pes teremteni olykor pilla­natok tört része alatt, hogy szinte meghűlt ereinkben a vér. Nagyszerű színészi tel­jesítmény, ahogyan a kissé sematikusan megfogalmazott szakállasba emberi lelket le­heli. Visszafojtottságában ott érezzük a mindenre képes vadállat „lihegéset”,_ s a sza­kállas összeomlásában mes­teri módon leplezi le a fel­fújt, gőgös alak lelki törpe- StígéL Ellenfelei, . a „fán lakók”, négyese is nagyszerűen, meg­komponált együttes. Kalap­juk ugyan egyforma, s nótá­juk is ugyanaz, követ is egyet fújnak, azért árnyalat­beli különbségek egyénítik őket Megformálóik érdeme, hogy a játékon túl ezek az árnyalatok érzékelhetően ki­rajzolódnak. Szombathy Gyu­la Ciriyisén látszik a világot látott ember tapasztaltsága. magabiztossága és nagyvona­lúsága. s szinte ellentéte en­nek Papp Zoltán Pentagon­ja, félénk, beijedésre hajla­mos, tintanyaló bürokrata, Piróth Gyula festőjét, a mű­vészi bohémság jellemzi és Siráon Péter Balaláu szere­pében jól illeszkedik az egy­más gondolatát is ismerő kvartettbe. Valójában övék a főszerep, rajtuk és a már em­lített Iványi Józsefen kívül a népes szereplő gárdából — huszonegy nevet tüntet fel a színlap is, egész társulat — meg kell jegyeznünk Koós Olga nevét, aki több kisebb szerepben is igazolta kari kí­nozó tehetségét, a Szilvássy Annamáriáét, aki ezúttal a lelkes, rajongó diáklány sze­repében teljes illúziót kel­tett. Felfigyelhettünk Peczlcay Endre alakítására, aki az in­gadozó kispolgár szerepében teremtett karakter figurát. Jó volt Halász László Ro- senzweigje és meggyőzően formálta meg Huszár László a felvilágosult felügyelő .em­berséges alakját. S bár nem minden színészi teljesítmény állt egyazon színvonalon, az előadás mégis egységes játék benyomását keltette. ..Emberszagú” produkció a Szigligeti „Gácsérfej”-e, és ez elsősorban annak köszön­hető, hogy a színen nem két- lábon járó jelképek mozog­nak, hanem hús-vér alakok, még akkor is. ha a játék ér­dekében mozgásuk, gesztu­saik olykor stilizáltak. Hoz­zánk szóló, nekünk mérete­zett, mai hangvételű előadást láthat a közönség. amiről olyan formai elemek is „árul­kodnak”, mint a szereplők mai stílusra vett kosztümje. Az ötletes díszlet Székely László munkája. Ciprián nem Shakespeare, még csak nem is Caragiale, akihez ironikus látásmódja után előszeretettel hasonlít­ják. Tehetséges, újra fogé­kony színpadi szerző, gondo­latainak mélységét azonban nem klasszikusok mércéjé­vel kell mérnünk. De ha jó „fogadott prókátorokra’’ ta- lál.mint a Szigligeti társula­tában, a szórakoztató játék is lehet tanulságos, lelkiismeret- ébresztő. Ilyen szempontból a szolnoki előadás talán túl is mutat az írói szándékon. Valkó Mihály $ Egyelőre négyen vannak. Lelkesek, szókimondók, tele tettvággyal, ambícióval. Két hete ismerkednek a kórházzal, tegnap csak első benyomásaikról adhattak számot. A beszél­getés végén azzal búcsúztunk, hogy fél év múlva ismét el­mondják, hogyan léptek előre, milyennek látják addigi te­vékenységüket, hogyan sikerült megvalósítani azt, amit most terveznek. , -. > B. X Kovács Katalin FIATÁL ORVOSOK Tanulásról, hivatásról, anyagiakról Tíz fiatal orvosnak volt hely a szolnoki megyei kór­házban, a beszélgetésre mégis csak négyen tudtak eljönni. — Hárman visszamondták az állást, mert nem tudtunk számukra lakást biztosítani — mondja dr. Csépányi Attila, a kórház igazgató-főorvosa. — Ketten decemberben feje­zik be tanulmányaikat, égy fiatal orvosunkat pedig behív­tak katonának. Így maradtak négyen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents