Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

* 1973; szsptwiiDcr ti« SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP b A belkereskedelem ígérete Uj típusú tv-készülékek Nagyobb választék olaj­kályhákból Szeptember 29—30-án Tiszaügeti napok Szolnokon ' Tegnap értekezletet tartot­tak a városi KlSZ-bizottsá- gotn. Értékelték a XVI. ti­szai vizikarnevált, amely sokkal színvonalasabb volt, mint a korábbi évek ren­dezvényed. Sor került a XI. tiszaügeti napok program­jának ismertetésére is, mely szerint szeptember 29-én dél­után két órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődnek az események. Utána a sport- vetélkedőket rendezik meg, ahol férfi és női kispályás labdarúgásra, valamint női és férfi kézi- és röplabda­mérkőzésekre kerül sor. Ek­kor indul az úttörő honvé­delmi zászlóalj hadijátéka is. Szeptember 30-án. vasár­nap negyed tízkor a Lenin- szobomál gyülekeznek az úttörők és a KISZ-esek, in­nen indulnak a Felszabadu­lási emlékműhöz, ahol poli­tikai nagygyűlés lesz. Köz­ben bonyolítják le a forra­dalmi menetdal-versenyt. A nagygyűlés után az MHSZ ejtőernyősei és mű­repülői tartanak bemutatót, a honvédségi alakulatok pe­dig legérdekesebb haditech­nikai eszközeiket vonultat­ják fel. Este hat órakor tar­tanak ünnepélyes eredmény- hirdetést és a sportverse­nyek legjobbjainak átadják a díjakat. Az ősz beálltával, a bel­kereskedelem rendelései nyomán, kialakulóban van a tartós háztartási fogyasztási cikkek várható választéka. Itt csak az újdonságokról szólunk. Egy részük már most megjelent a boltokban, a többit a jövő év elejétől lehet majd vásárolni. Televízió: a Videoton fő fejlesztési iránya az „Elek- tron”-család. Egyes típusai elvétve már kaphatók. A már ismert Favorit-család korszerűsített változata mel­lett tovább gyártják az Olympia Super tv-családot is. Az Olympia 61 centimé­ter, a Favorit 61, illetve 51 centiméter átmérőjű képer­nyővel kerül forgalomba. A hordozható készülékek fej­lesztett típusa a nyomógom­bos állomáskeresővel felsze- ■ relt, új formájú „Minivizor de Luxe” és a hozzá hason­ló, de más formájú „Tünde”. Ezek váltják fel az eddig ismert Minivizorokat. Rádió: két új nagy telje­sítményű sztereo érdemel említést, az „Orfeusz” és a „Prometheus”. Az előbbinek 50 wattosak, az utóbbinak 25 wattosak a hangszórói. Olajkályha: itt tapasztal­ható a választék legnagyobb fejlődése. A Lampart-gyár a Wallis-típusú elektromos gyújtású, lángbiztosítóval el- I látott új készülékéből három nagyságot is gyárt — 4000, 5000 és 2500 kalóriásokat — zománcozott kivitelben, - s fatapétás mintával isi* Sal­gótarján „Salgótherm” né­ven 3000 kalóriás új készü­lékét hozott ki. A Promon­tor: 4500 kalóriás olajkály­ha. A Mekalor bevált készü­lékének a külsején javítot­tak: az új M 73 szebb a korábbinál. Újdonság az ala­csony, széles, kandallószerű MEKALOR olajkályha, amelynek elülső ablakán át láthatóak a lobogó lángolt. Üj formát öltött a Minikalor is. Hűtőszekrény: a Lehel­család új tagja a 330 literes nagy hűtőszekrény. Elvétve már hozzá lehet jutni, jö­vőre nagyobb szériagyártását Vállalta az üzem. Sütő és. pirító: sorozat­ban készül már az Elek- thermax — két csirke befo­gadására alkalmas — grill­sütője, de 2000 forintnál magasabb ára miatt nem nagy közönségsikerrel ke­csegtet. Örvendetes, hogy előreláthatóan lesz elegen­dő importált automatikus kenyérpirító, amelyikben nem lehet elégetni a kenye­ret, mert a pirítás után ma­gától kilöki. Gáztűzhely: s két cikk, ami van, de még sincs, pe­dig kellene. Az egyik a Komfort ST lángbiztosítóval ellátott korszerű gáztűzhely, a másik a páraelszívó. Ezt az utóbbit a tűzhely fölé lehet szerelni, s beszívja az ételgőzöket, a hagymaszagot, „szobalevegőt” teremt a konyhában. A kereskedelem idén már 300 darabot ren­delt, de csak 15-öt kapott a gyártól. Reméljük, hogy jövőre — ígéretükhöz híven — az igényeknek megfelelő mennyiségben fogják gyár­tani. Meggyorsult a nyomdaipar rekonstrukciója Az első félév eredményeit áttekintve az idei gazdálko­dás tendenciáit körvonalazta Sárosi Sándomé könnyű­ipari miniszterhelyettes teg­nap a Nyomdaipari Egyesü­lés székhazában megtartott igazgatói értekezleten. Megállapította, hogy meg­gyorsult a nyomdaipar re­konstrukciója, jó ütemben haladnak a papíripar új lé­tesítményeivel összefüggő munkálatok. Megkezdődött az ágazat legnagyobb vállal­kozásának. a dunaújvárosi hullámvertikumnak az épí­tése és — a nyomdaipar több más jelentős beruházá­sa mellett — az Athenaeum Jászberényi úti folyóirat­gyártó üzemének kivitelezé­A Hazafias Népfront me­gyénkben már eddig is sok hasznos akciót kezdeménye­zett: többek között a „Taka­rót Vietnamnak”, vagy a jubileumi óvoda építésének Szervezését. A népfront me­gyei nőbizottsága és megyei gazdaságpolitikai bizottsága a tegnapi együttes ülésén újabb felhívással fordult a társadalmi szervekhez, a vállalatokhoz, az üzemekhez: támogassák a gyermekintéz­mények építését és segítsék fejlesztésüket, karbantartá­sukat. Eddig is számos bölcsőde, óvoda, tanterem, játszótér épült társadalmi összefogás­sal vagy saját erőből. De ha gyermekeinkből egészsé­ges, edzett felnőtteket aka­runk nevelni, még több, jól felszerelt gyermekintézményt kell építeni. Az ülésen állásfoglalás is született, amelyben a Haza­fias Népfront a helyi bizott­ságaihoz javaslatokkal for­dul: a járási, városi, közsé­gi bizottságok foglalkozza­nak a területükön működő. se. Hozzáláttak az új fény­szedőközpont kialakításához; ez a bázis a tervek szerint jövőre már számottevően hozzájárulhat a szedőkapa­citás növeléséhez. A minisz­terhelyettes javasolta olyan operatív bizottság létreho­zását is, amely szükség ese­tén az importot is bekap­csolja a papírellátásba, pia­cot biztosít a többlettermé­keknek és esetleg a kapa­citás hasznosítására. A két iparág termelése egyenletes és biztató — ál­lapította meg, és elmondot­ta, hogy átfogóan elemezték a kiemelt papíripari vállalat egész gazdálkodását. Az első félévi termelésnövekedés gyermekintézmények helyze­tével. Kezdeményezzék az üzemek, vállalatok, szövet­kezetek összefogását, óvo­dák, bölcsődék, tornatermek építésére. Szorgalmazzák parkok, játszóterek, sportpá­lyák létesítését, hogy a gyerekeknek legyen hol el- tölteniök szabad idejüket. Mindenki megtalálja sa­ját munkaterületén a tenni­valókat. A szülői munkakö­zösségek segítségével rendbe lehet hozni az elhanyagolt iskolaudvarokat és gyarapí­tani lehet a napközi ottho­nok felszereléseit. A nő­klubok és munkahelyi kol­lektívák patronálhatnak egy- egy gyermekközösséget. A népfront kapcsolódjon be az „Égy üzefri, egy gyermekin­tézmény” mozgalomba. Szer­vezze meg az iskolai diák­otthoni könyvtárak fejlesz­tésére a „Könyvet az isko­láknak” akciót. A Hazafias Népfront mos­tani kezdeményezéjsét is biz­tosan sokan követik majd. Sz. E. meghaladta a könnyűipar át­lagát, 42 800 tonnával több terméket bocsátottak ren­delkezésre, s ez 14,8 száza­lékos fejlődést jelent a tava­lyi első félévhez képest. Kü­lönösen kedvezően alakult a régi gépek kihasználása; az újabb berendezések egyelőre műszaki és egyéb problémák miatt még nem nyújtották azt, amire az üzemek szá­mítottak. A nyomdaipar termelése ,5 százalékkal nőtt, a fejlő­dés üteme azonban némileg lelassult. Figyelemre méltó viszont, hogy 9 százalékkal több könyvet. 7.7 százalék­kal több folyóiratot készí­tettek, mint az előző év meg­felelő időszakában. A termelés fokozása, a költségek csökkentése ered­ményeképpen a papíriparban 20 százalékkal nőtt a nye­reség; a nyomdaiparban azonban az árbevételekhez mérten némileg csökkent a nyereség aránya. Bár az első félév alapján még nem le­het végső következtetéseket levonni, a miniszterhelyettes már most felhívta az igaz­gatók figyelmét: vizsgálják meg a veszteségforrások oka­it. tegyék meg a szükséges intézkedéseket az eredmé­nyesebb gazdálkodásra. Elmondotta, hogy az is­mert bérintézkedések kedve­zően hatottak: megszűnt az elvándorlás, és ha csekély » mértékben is, de növekedett I a létszám. Szó volt arról is, I hogy az év folyamán meg- ! vizsgálják valamennyi fel­ügyeleti vállalat árpolitiká­ját, a hatósági rendelkezé­sek betartását. Az eddigi té­nyek alapján az árpolitikát általában kielégítőnek ítél­ték. egyedül a Pátria Nyom- t da esetében kellett meg nem alapozott kalkuláció miatt gazdasági bírságot kiszabni. , A miniszterhelyettes a to­vábbiakban tájékoztatást adott az iparágak ötödik öt- ! éves tervének és hosszú tá- 1 vú fejlesztési koncepcióinak | előkészületeiről is. I I A Gyermekintézményekért * Könnyűiparunk egyik legnagyobb beruházása a Dunaújvárosi Hullámpapírvertikuin építésére az idén 400 millió forintot fordítanak. Építik a csarnok-alapokat, szerelik a vasszerkezeteket, fedik a csarnokok tetőzetét. Képünkön: A 180 méter hosszú papírgépcsarnokot már befedték Amiért útrakeluek. Iparosítás — Városfejlesztés — Népesség vándorlás Csapások, ösvények, ut­cácskák és széles utak egy­aránt fölrajzolhatók arra a térképre, amely hazánk né­pességének térbeli mozgását — vándorlását — ábrázolja. 1970-ben 271 000, 1971-ben 272 ezer, 1972-ben 254 000 ember változtatta meg ál­landó lakhelyét. (Az ideig­lenes lakóhelyváltoztatók tá­bora ennél jóval nagyobb, évente 460—480 000 között van.) Erős túlzással, de az igazságra fényt villantva azt Mi a fő vonzerő? Az ipar, a város, a napi élet kényel­meiből többet ígérő — bár ezt az ígéretet nem mindig beváltó — nagyobb telepü­lés. Az iparnak ugyanis döntő része van az egyes területrészek közötti élet- színvonal különbségek csök­kentésében, mivel az embe­rek életszínvonalának ala­kulása elválaszthatatlan at­tól, hogy ki, hol és mit dol­gozik. 1958 őszén — éppen most tizenöt éve — hozott határozatot a párt Politikai Bizottsága az ipartelepítés­ről, az ipar területi fejlesz­tésének irányelveiről. Ez az Gazdaságföldrajzi, törté­nelmi örökség hazánk tele­pülésszerkezetének hosszú időn át tartó megmerevedé­se; a főváros túlzott súlya, — az ország területének fél százalékát elfoglaló Budapest adja az ipari termelés 34— 35 százalékát,, de volt idő, amikor a felét adta, itt dol­gozik a tudományos kutatók háromnegyede stb. — a vá­rosok lélekszámának, sze­repkörének lassú bővülése, a községek nagyobb részének mind foglalkoztatási, mind ellátási szempontból való elmaradottsága. Törvénysze­rű tehát, hogy a nagy nép- vándorlás fő úticélja évtize­dekig Budapest. Ma ez a törvényszerűség már veszí­tett erejéből, de még nem szűnt meg. Bizonyos területek veszíte­nek népességükből, mások gyarapítják azt. Az 1870-es népszámlálás idején a né­pesség 74.1 százaléka a köz­ségekben élt. 1970-re, azaz egy évszázad múltán ez az arány 55.5 százalékra csök­kent. Igenám, de nemcsak a falvakból költöznek, ha­nem meggyorsult a megyék közötti áramlás is! Míg 1949 és 1960 között öt, 1960 és 1970 között már tíz me­gye népessége fogyott... mondhatjuk: a költözés in­doka annyiféle, ahány az út­nak induló család. Azaz a lakóhely föladásába éppúgy belejátszanak egyéni indíté­kok — a szülők elhalálozá­sa, nősülés, férjhez menés, harag a rokonokkal, s így tovább —, mint gazdasági­ak, társadalmiak. A népes­ség térbeli mozgása — egész­séges határokon belül — a gazdasági fejlődés természe­tes kísérője. útmutatás nemcsak máig, hanem a jövőre szólóan is kijelölte a járható utakat. A kérdés az, vajon az ipart kell-e a munkaerőhöz, vagy a munkaerőt kell-e az iparhoz közelebb vinni? Er­re válaszként a gyakorlat változatos példákat szolgál­tat, ami arra vall, hogy a kérdésre aligha lehet kate­gorikusan igennel vagy nem­mel felelni. Az ipartelepítés — s általában a foglalkoz­tatási lehetőségek bővítése — sokféle hatást vált ki; kedvezőeket, kedvezőtlene­ket egyaránt. Hazánkban jelenleg 83 vá­ros van, ám mindössze hat olyan, amelynek népessége meghaladja a százezret. Va­lójában most éljük át a vá­rosiasodás'bonyolult folya­matát, amiben egészséges társadalmi törekvések sűrű­södnek. Az új városok, üze­mek sora ugyanis minőségé­ben más igényeket, körül­ményeket teremt. Ma hat gazdasági régióra, tervezési körzetre tagolódik az ország — ezek magja egy-egy un. felsőfokú központ, azaz na­gyobb város, Miskolc, Deb­recen, Szeged,' Pécs, Győr, a hatodik pedig Budapestet és Pest megyét összefoglaló Központi Iparvidék —, s mind azokon belül, mind azok között érdekes válto­zások zajlanak le. Ki esküdnék meg arra, hogy ez okvetlenül helyes, kívá­natos, egybeesik a területi aránytalanságok — gazda­sági értelmű aránytalansá­gok — fölszámolásával? Abban semmi kivetni va­lót nem találhatunk, hogy a távlati számítások szerint a korábban említett felsőfo­kú központok lélekszáma 150—300 ezer közé emelke­dik. Hiszen csupán tavaly Debrecen gyarapodása 1846, Győré 1448 fő volt az állan­dó lakóhelyváltoztatások kö­vetkeztében. Hasonló ered­ményt mutathatnak fel, kü­lönösebb hosszabb időszakot tekintve, más, gyorsan ipa­rosodó városok, páldául Szé­kesfehérvár, Szolnok, Tata­bánya a két népszámlálás, I960 és 1970 között több, mint 25 százalékkal növelte népességét. (Szolnoké 49-ről 61 ezerre emelkedett, Duna­újvárosé 31-ről 44 ezerre, ugyanez idő alatt Pécs gya­rapodása 31, Miskolcé 29 ezer volt, de olyan, frissen ipart kialakító városé is, mint Ka­posvár, 11 ezer). Ám ezek ismeretében sem feledkezhe­tünk el arról, hogy régi, pa«, tinás települések — így Kar­cag, Hajdúböszörmény, Me­zőtúr — lakossága fogyatko­zik, s tavaly is, mint hosszú évek óta, ismét több ezer ember hagyta ott végleg Szabolcs-Szatmárt. i Uj tengelyek Az Ipartelepítésnek, s a vele járó népességmozgásnak köszönhetően a hagyomá­nyos Balaton-Budapest—Mis­kolc tengely, s az attól északra elhelyezkedő körze­tek mellé új tengelyek raj- zolhatók fel — így például a Székesfehérvár, Győr, Szombathely — hazánk gaz­daságtérképére. S a változá­sokról sokat mond az az adat is, hogy míg az Alföl­dön 1957-ben, ma 19.8 szá­zalék; növekszik e terület súlya az ország ipari mér­legében. Ezeknek az új tengelyek­nek az előrelátó, tudatos ko­vácsolása bonyolult és hosz- szú ideig zájló művelet, de kétségtelen, az útrakelésnek — aminek mértéke ugyan lassulhat, de maga a köl­tözés nem szűnik meg — ez adhat jó, a társadalmi érdekekkel egyező irányt. Mert látszatra egyéni indo­kok sokasága áll amögött, hogy tavaly 186 000 ember költözött el a községekből — ebből 111 000-en más köz­ségbe, 59 000-en városokba, 16 000-ren a fővárosba, ugyanakkor Budapestről 11 ezren távoztak községekbe —, 15 700-an települtek más városba, de valójában ezek­nek az indokoknak a túl­nyomó részét a hosszú távra tervezett gazdasági, társa­dalmi változások érlelik meg. M. O. A legnagyobb csábító Nehéz örökség Nyertesek, vesztesek t V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents