Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-09 / 211. szám

Ara: 1,— Ft XXIV. évX. 211. sz. 1973. szept. 9., vasárnap Nem kerül milliókba V állalati körökben egyre inkább meggyőződéssé vá­lik: túl igényesek a hazai üzem- és munka- szervezők. A minap is panaszkodik az egyik nagy vegyi üzem vezérigazgatóhelyettese: „Nálunk, a szer­vezést jóíormán csak méregdrága számítógépek segítségével tudják elképzelni, s lassan odajutunk, hogy addig, amíg nincs számítógép, szóba sem állnak velünk, a szervező intézetek.” Meggyőződésem, mindez nem ok nélküli panaszkodás. Valóban úgy íest a dolog, hogy a „profi” szervezők kezdik lebecsülni az úgynevezett „gyalog szervezést” (szakmai körökben használatos ez a kifejezés), vagyis a szervezésnek azokat a klasszikus módszereit, amikor nem annyira tech­nikát, hanem kézenfekvő racionalizálást hívják segítségül. Ezért is figyelemreméltó minden olyan kezdeményezés, amely mögött a gondolkodás, a különösebb befektetés nél­kül végrehajtott egyszerűsítés fedezhető fel. Például a Szerszámgépipari Művek esetében. Ez a fiatal, mindössze tíz éves nagyvállalat — mellesleg a legnagyobb exportőrök egyike — úgy szervezte meg a munkáját, ahogy mindenkori lehetőségei megengedték. Mégis jelentős — túlzás nélkül mondható, hogy a vállalat jövőjét biztosító — eredmé­nyeket ért el. A SZIM termelését — a vállalatnak gyáregysége van Karcagon — bizonyos ciklusság jellemezte. Kaptak egy megrendelést, mondjuk száz darab esztergagépre, ezt elké­szítették, függetlenül attól, hogy a vásárlónak milyen idő­pontokban kellett szállítani. Ezután hozzáláttak a következő megrendelés teljesítéséhez, s ily módon a vállalat mindig egyetlen feladatra koncentrálta az erőit. A módszer kez­detben hasznosnak bizonyult, de egy idő után észre kellett venni, hogy a ciklikus gyártásban rejlő tartalékokat kimerí­tették. A sorozatnagyságok esetleges növelése sem hozhatja meg a kívánt önköltségcsökkentési, gazdaságossági ered­ményeket A tömegtermelés lehetőségeit más helyen, az alkatrész- gyártásban keresték és találták meg. Hozzáfogtak a saját gyártású alkatrészek feltérképezéséhez és kiderült, hogy a lehetőség szerinti szabványosítással, tipizálással rendkívül nagy lehetőség nyílik az azonos alkatrészek különböző típusú gépekbe való beépítésére. Ez a viszonylag egyszerű felismerés forradalmi válto­zásokat indított el a gyárban. Le kellett rombolni az egész eddigi gyártásszervezést, meg kellett változtatni a száz­ezernyi alkatrésztömeg nyilvántartását. Az osztályozás új rendje lehetőséget adott arra is, hogy az új gyártmányok tervezésénél, a szerkesztők tudatosan használják fel a ren­delkezésre álló alkatrészgarnitúrát. Ezzel sikerült meg­szüntetni az egyes alkatrészek újra „feltalálását”. Most már csak azt kellett meghatározni, hogy melyik alkatrészből mennyit kell gyártani, a az új rendszer megkezdhette működését Az egész nem más, mint egy kis gondolkodás, egy ötlet s annak — igaz, sok munkával történő — követke­zetes megvalósítása. Nem került milliókba, de milliókat hozott a konyhára. F élreértés ne essék: nem a gépek, a technika, s legkevésbé a számítógépek mellőzhetőségét iga­zolják a példák. Éppen ellenkezőleg: ezek a vál­lalatok felismerték, hogy a számítógépeket sokkal komp­likáltabb, összetettebb feladatok megoldására kell igénybe­venni. De ezekhez a feladatokhoz csak akkor lehet hozzá­látok ha a vállalatgazdaság egy-egy részterülete már az ésszerűség követelményei szerint működik. A számítógép nem való bérszámfejtésre, vagy alkatrész-könyvelésre. Se­gítségével a vállalati gazdálkodás komplex folyamatát lehet és kell megszervezni, sót irányítani. Emellett nélkülözhe­tetlen a szervezői aprómunka, s ezt lebecsülni nagy hiba. V. Cs. ttla Minek kiállítani a kutyákat? Szolnok — turista szemmel Más mint a többi •9­A demokratikusabb iskoláért Az öreg ember Alma a kistányéron * Egy üveg zöldszilváni Gazdálkodás a kultúra pénzével Számok csapdájában Jász-kun Kakas Számottevő fejlődés előtt a mezőgazdasági gépészeti főiskola Taoévoyvás Mezőtúron Tegnap délelőtt nyilvános tanévnyitó tanácsülést tar­tottak a Debreceni Agrártu­dományi Egyetem mezőtúri zet igazgatója megnyitó be­szédében többek között ar­ról szólt, hogy Mezőtúron a mezőgazdasági szakember­Az elsőéves hallgatók egy csoportja mezőgazadsági gépészeti főis­kolai karán. Dr. Patkós Ist­ván főiskolai tanár, az inté­Befejeződött a szocialista fiataljainak találkozója Tegnap véget ért a szocia­lista fővárosok ifjúságának III.. budapesti találkozója. Dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára délben fogadta a ta­lálkozón részt vevő tíz szo­cialista főváros küldöttségé­nek vezetőit. A kora délutá­ni órákban a Hanoi-parkban, sok ezer fiatal gyűlt össze Budapest kerületeinek kép­viseletében, s ott voltak a találkozó külföldi küldöttel is. A találkozó záróünnepségét késő délután tartották a MÉMOSZ-széház kongresz- szusi termében. Dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottsága nevében köszöntötte meleg szeretettel a szocialista fővárosok ifjú­ságának III. találkozóján részt vevő küldötteket, s tol­mácsolta a KISZ KB elis­merését. köszönetét egyhetes munkájukért. A találkozót — húzta alá — nagyfokú egyet­értés, fiatalos lendület, nagy­szerű tartalom jellemezte. A KISZ KB első titkárá­nak nagy tapssal fogadott szavai után átadták a díja­kat a szakmai vetélkedők, versenyek győzteseinek. Bízunk abban —, zárta az ünnepséget Csállik András—. hogy 1974-ben. Varsóban, a szocialista fővárosok ifjúsá­gának IV. találkozóján mun­kánk és a béke erőinek újabb sikereiről számolhatunk be. Hn;l k - ti DÚSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK— HÍRKK Hazaérkezett Péter János Tegnap Péter János kül­ügyminiszter hazaérkezett Lengyelországból, ahol há­romnapos hivatalos baráti látogatást tett, lengyel kol­légája, Stefan Olszovski, a LEMP Politikai Bizottságá­nak tagja, külügyminiszter meghívására. Péter János fogadtatására a Keleti pálya­udvaron megjelent Marjai József külügyminiszterhe­lyettes. Ott volt Jerzy Zie­linski, a Budapesti Lengyel Nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Péter János a megérkezés­kor adott nyilatkozatában a lengyelországi tárgyalásokat — amelyeken átfogó véle­ménycserét folytattak a két­oldalú kapcsolatok helyzeté­ről és fejlesztésének távlatai­ról, továbbá időszerű nem­zetközi kérdésekről — rend­kívül hasznosnak, eredmé­nyesnek minősítette. Szolnoki küldöttség utazik Finnországba A két testvérváros kap­csolatainak a keretében ma négytagú szolnoki delegáció utazik a finnországi Riihi- mäkibe. A küldöttség veze­tője Barta László a városi tanács elnöke, tagjai Soós István, a megyei tanács ál­talános elnökhely etese, Sándor László, az MSZMP városi bizottságának első titkára és Pauszt Sándor, a városi tanács vb műszaki osztályának vezetője. A küldöttség városfejlesz­tési, városépítési tapasztalat- cserét folytat majd Riihi- mäkiben. A delegáció szep­tember 16-ig tartózkodik Finnországban. Termelőszövetkezeti óvoda Követésre méltó módon támogatja a gyermekes szü­lőket a polgárdi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet: egy családi ház átalakításával tsz-óvodát hozott létre. A harminc apróságnak máso­dik otthont adó óvoda 150 ezer forintjába került a kö­zös gazdaságnak, ugyanis a kicsinyekért szinte minden tsz-tag jelentős összegű tár­sadalmi munkát vállalt. A tsz-óvodát hozott létre. A berendezésben semmiben sem marad az állami óvodák mögött: korszerű, színes bútorokkal rendezték be, s rengeteg játék, oktatási, ne­velési eszköz szerez örömet a gyermekeknek. Idegenforgalmi rekord Az idei nyár idegenforgal­mi rekordot hozott Vas me­gyében. A tavalyi erős for­galom további 15 százalék­kal nőtt. Júliusban és au­gusztusban 43 500 vendéget fogadtak a Savaria Tourist szálláshelyein. A leglátogatottabb a Bük fürdő, amely igen nagy nép­szerűségnek örvend a ha­zai és a külföldi — főleg osztrák — vendégek köré­ben. Telt ház volt a nem­régen megnyílt Sárvári Mo­telben. Sokan érkeztek a különböző Savaria rendezvé­nyekre is. A szeptemberi „ajándék nyárban” is telt ház van a megyében. Üj városrész Miskolcon Az épülő új miskolci vá­rosrészekben évek óta visz- szatérő panasz, hogy a kom­munális létesítmények, ezek között is elsősorban a böl­csődék, óvodák, iskolák csak évekkel később készültek el. A kivitelezőkkel együttmű­ködve a beruházást lebpnyo- lító miskolci Beruházási Vál­lalat most úgy szervezte a munkát, hogy az épülő új avasi városrészben a lakás­építéssel egyidőben kezdték meg a húsz tantermes ál­talános iskola, valamint a kétszáz gyermeket befogadó óvoda építését. Mindkét ok­tatási intézmény a lakók beköltözésével egyidőben, jövő szeptemberre fogadja a gyermekeket. Egy mondatban — Bulgária felszabadulá­sának 29. évfordulója alkal­mából Sztoio Sztanoevnek, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetének veze­tésével a nagykövetség tag­jai megkoszorúzták a Sza­badság téri szovjet hősi em­lékművet. — Az Ybl Miklós Építő­ipari Műszaki Főiskola szom­baton tartotta a tanévnyitót, s ekkor került sor az első üzemmérnöki diplomák ki­osztására. képzés lényegében, egyidős a szocialista nagyüzemek ki­alakulásával. Az utóbbi év­tizedek alatt sok jó szakem­ber került ki onnan a terme­lőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba. Magasfokú felkészültségükkel jó hírne­vet szereztek a főiskolának, s ezért is nő iránta állandó­an az érdeklődés. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság foko­zott gépesítése, helyenként pedig már az automatizálása megköveteli a főiskolától, hogy elméletileg és gyakor­latilag jól felkészült, szocia­listái típusú .szakembereket képezzen. Ennek érdekében az okta­tói kar a nyugodt, alkotói légkör megteremtésére tö­rekszik, eredményekkel bi­zonyítva, hogy a mezőtúri főiskola egyenrangú tagja a hazai felsőfokú oktatási intézmények hálózatának. Ezután dr. Ács Antal, a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektora tartott ün­nepi beszédet. Bevezetőül a főiskola személyi- és az oktatás tárgyi feltételeinek javításában bekövetkezett fejlődést méltatta. Tavaly például az oktatói kar ki­lenc tanárral gyarapodott. S ez annál inkább figyelemre­méltó, mert nemcsak meny- nyiségi, hanem minőségi változásról is szó van. Ne­vezetesen arról, hogy többen doktori címet szereztek, s néhányon benyújtották dok­tori disszertációjukat. A fő­iskolai kar a tárgyi feltéte­lek javításában is figyelem­reméltó erőfeszítéseket tett, — de mint az egyetem leg­újabb karának nagyarányú beruházást, korszerűsítést kell végrehajtania. Így pél­dául új tanügyi épületet kell lé­tesíteni korszerű előadóter­mekkel, számítóközpontot és házinyomdát, lakóházat építeni, megteremteni az al­földi gépészeti továbbképző központot, Jól felszerelt laboratóriumot kialakíta­ni, a tanműhelyt még kor­szerűbb gépekkel ellátni. Fejlesztési feladatok és aZ oktatás mellett: számtalan egyéb tennivaló hárul a me­zőtúri főiskolai karra. így például az új mezőgazdasá­gi gépek vezetőinek tovább^ képzése, a garanciális javí­tások végzése, az egyiptomi és más nemzetiségű mérnö­kök továbbképzése, kiállítá­sok. tudományos tanácskozá­sok szervezése, felsőfokú technikusi oklevéllel rendel­kezők üzemmérnökké kép­zése. Az egyebem rektora be­szédében nagy teret szen­telt az egyetem és a főisko­lai karok életének, külön hangsúlyozva azt, hogy in­tenzívebbé kell tenni a belső tudományos életet, fejleszte­ni az egyetemi demokrátiz- must, élőbbé tenni a nem­zetközi kapcsolatokat. Elis­meréssel szólt a más inté­zetekkel közösen folytatott tudományos kutatómunká­ról, melynek költségfedezete tavaly több mint ötmillió forintot tett ki. Igen gyü­mölcsözőnek bizonyult ta­valy a 63 termelő üzemmel való együttműködés. A rektor arra kérte a hall­gatókat, hogy élethivatásnak tekintsék pályájukat, emberi magatartásukban feleljenek meg a szocialista erkölcs! követelményeinek, tőlük tel­hetőén jó tanulással viszo­nozzák azt az áldozatot, me­lyet képzésükért a társada­lom vállal. Egy-egy üzemmérnök kép­zése megközelítően két­százezer forintba kerül az államnak. Nem mindegy a társadalom számára sem, hogy az oklevél milyen tudást fedez. f. Dr. Ac- Antal rektor ünnepi beszédét tartja. — Oktatási módszerünk átalakulóban van, — mon­dotta befejezésül dr. Ács Antal. — A tananyagban az átfedések, az elavult részek kiküszöbölése mellett egyik fő törekvésünk az, hogy az önálló gondolkodásra való hajlamot erősítsük, az ál­landó tanulási vágyat fel­keltsük, az új igenlését és megismerését életszükség­letté tegyük az önök számá­ra, hiszen a diploma meg­szerzése csak kezdete az ér­demi munkának. Az okta­tói kar igyekszik tudása ja-, vát adni önöknek. Szorgal­mas tanulással váljanak ta­náraik méltó partnerévé.’ Ezért tétlenséggel sosem töltsék óráikat. Ismerjék meg és kövessék a párt if­júságpolitikáját, feleljenek meg követelményeinek. < Az egyetem rektorának beszéde után az elsőévesek eskütétele következett, majd dr. Patkós Imre igazgató kézfogással a főiskola polgá­raivá fogadta őket. A tan­évnyitó az Intemacionálé hangjaival ért véget. 8. KI

Next

/
Thumbnails
Contents