Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-01 / 204. szám
Tár:adalmi összefogás eredménye (Folytatás az 1. oldalról) védelem iránt érdeklődőket, az üzemi és az önkéntes tűzoltókat például egy-egy technológiai eljárással, munkafolyamattal, mert azok ismerete nélkül, nem lehet eredményesen végezni a megelőző munkát. A városi tanács vb titkára elmondta, hogy: — Amikor hozzákezdjünk a kiállítás előkészítéséhez — negyvenhárom városi és megyei vállalatot hívtunk megbeszélésre és segítségüket kértük e vállalkozás sikere érdekében. Valamennyi résztvevő biztosított bennünket támogatásáról, ami nem csupán ígéret, puszta szó maradt, hanem élő, a kiállításon látható valóság lett. A szolnoki Járműjavító elkészítette a porraloltó jármű és a gépezetes tolólétra makettjét. A Regionális Vízmű — amely tavaly a vízügyi vállalatok országos tűzoltó versenyében negyedik lett. — ez nagyszerű eredmény, mert nagyon fiatal vállalatról van szó — jelentős anyagi segítséget adott A Galéria emeletén bemutatásra kerülő negyvennégy tablót például mind vállalatok, üzemek készítették: az ÉVM Építőipari Vállalata, a Tisza Cipőgyár, a Tiszamenti Vegyiművek, a Hűtőgépgyár, a szolnoki ÁFÉSZ, állami gazdaság, a kiskereskedelmi vállalatok, a Centrum Áruház, az Ingatlankezelő Vállalat és még lyjsszan sorolhatnám. Segített természetesen bennünket a megyei tanács is: 50 ezer forinttal járult hozzá a kiállítás megrendezéséhez, a városi tanács pedig 30 000 forintot adott. Olvastuk a megbeszélésről készített jegyzőkönyvet. Csupán néhány részlet abból: „Tiszamenti Vegyiművek: a fotókon kívül felajánljuk bemutatásra termékeink közül a Tomi mosószer családot, porfesték-színskálát, — alapanyagaink közül ként. piritet. foszfátot, továbbá azbeszt hő- és lángvédő ruhagarnitúrát. Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat; Az 1869-es Algyő 168. számú kútnál bekövetkezett kitörésről és tűzről készített nagyméretű színes fotók, képsorozatok bemutatásával, filmvetítéssel járulunk hozzá a kiállításhoz. Felajánljuk továbbá bemutatásra a Franciaországból vásárolt megfelelő légzőfelszereléssel ellátott pigment ruhákat, különböző technológiai egységekről készült maketteket, amelyek a gáz- és olajipar feladatait reprezentálják. MEZŐGÉP Vállalat: felajánljuk a vállalatunkról készült makettet, a szakmai Harcban a tűzoltók Szerelés közben napokon pedig ismertetni szeretnénk a Sirokkó terményszárító helyes használatát, kezelését, karbantartását, illetve felhívni a figyelmet a szabálytaaln használatból eredő tűzveszélyekre. MÁV Járműjavító Üzeni: részt veszünk a szakmai napokon tűzvédelmi anyagok ismertetésével, bemutatásával. Felajánljuk a kiállításhoz üzemünk különböző modelljeit, amelyek jól reprezentálják a Járműjavító munkáját. _ Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ: Dekorációs csoportunk grafikák készítésével és egyéb munkákban szívesen segítséget nyújt. Tisza Cipőgyár: Színes, — vagy fekete-fehér fotókkal, futószalag kis másának bemutatásával, a gumitalp gyártásával, a gumitalpgyártás során készített mintadarabokkal járulunk hozzá a kiállításhoz.” Széles körű összefogás eredményeként nyílhat meg ma délelőtt Szolnokon a tűzvédelmi kiállítás. — Bízunk benne, hogy nagyon sok látogatója lesz. Gyakorlat a laktanya udvaron Bevetésre készen 1973-ban (Folytatás a 6. oldalról) kellett, mert máskülönben meggyulladt volna rajtuk még a védőruha is. Kucsera Károly mondta: — Szolgálatunk során sok mindenen mentünk keresztül. Én 1955. óta vagyok a szolnoki járási- városi parancsnok. Ma már feladataink korántsem fejeződnek be mentő tűzrendészeti tevékenységgel. Hatósági kötelezettségeink vannak, (megelőző, ellenőrző munka) és felderítő feladatok (kideríteni egy-egy tűz okát és azt, hogy kik azért a felelősek). Vegyük sorra: területünkön 186 létesítmény van, amelyet meghatározott időnként rendszeresen ellenőriznünk kell. A szajoli Szerencsétlenül járt — Ez így van. Hozzánk nemcsak a szolnoki járás és a megyeszékhely tartozik mentő tűzrendészeti vonatkozásban, hanem a kölcsönös segélynyújtási terv alapján a törökszentmiklósi és a kunszentmártoni járás egy-egy területére is mi vonulunk ki. Néhány statisztikai adat: 1972-ben 153 esetben kellett beavatkoznunk tűznél, vagy egyéb káreseteknél. Az idén, augusztus 15-ig 121 tűzhöz vonultunk ki. Ha a tavalyi és az idei első félév adatait vizsgáljuk, kiderül, hogy nemcsak a tűzesetek száma emelkedett harminchatról negyvenegyre, hanem az okozott kár értéke is 160 ezer forintról 302 ezer forintra. — Véleményük szerint miért? — Az okok között elsőnek kell említenem, hogy rohamosan nő a közlekedési (gépjármű, vasút) tűzesetek gáztöltőtelepen például negyedévenként meg kell vizsgálnunk, végrehajtják-e a tűzrendészeti előírásokat. Az idén az első félévben 196 ellenőrzést, 21 tűzrendészeti szemlét, 32 éjszakai és munkaszüneti ellenőrzést végeztünk. — Az eredmény? — Általában javul a tűzrendészeti tevékenység a szolnoki járásban is. Kilencven esetben sehol, semmilyen szabálytalanságot nem találtunk. Azt hiszem munkánk színvonalát mutatja, hogy a félévben hatósági eljárásaink ellen nem érkezett fellebbezés. — A lakosság mégis legközvetlenebbül egyes tűzeseteknél találkozik szolgálatuk tagjaival. gépkoesitula jdonosok száma: 1971-ben négy volt, 1972-ben már tizenkettő, az idén az első félévben hat. Leégett például egy új Trabant gépkocsi, egy jugoszláv állampolgár NSU-Princ és egy francia turista Renault személygépkocsija műszaki hiba miatt. Egy kecskeméti fiatalember randevúra jött Szolnokra autójával, a lánynyal nem találkozott, de visszafelé menet nekiütközött egy kilométerkőnek, a kocsi kigyulladt. Sinkó Miklóst arra kértem, ismertessen néhány tűzesetet: — Az idén a szajoli Vörös Csepel Termelőszövetkezet Peteszigeti üzemegységében a csibenevelőben fertőtleníteni akartak. A vegyszert nem a megfelelő arányban keverték, így az anyag meggyulladt és tűz keletkezett: égett az alomszalma, égtek a műanyagcsövek. Nehezítette az oltást, hogy január lévén nagy köd volt, a vizet is messziről kellett hordani és nagy területre terjedt ki a tűz. Két óra negyven percig tartott, amíg eloltottuk a lángokat. Február 13-án a MÁV fűtőház konyhájában szabálytalan szerelés miatt meggyulladt egy 22 kilogrammos propán-bután gázpalack. Reggel hét óra előtt volt az idő, a háromemeletes laktanyaépület — amelynek földszintjén van a konyha — tele volt emberrel. Mindenki menekült a tűz elől. Mikor kiértünk, minden percben várható volt a robbanás. Ha azt nem sikerül megakadályoznunk, még rágondolni is rossz mi történik: felrobbanhatott volna a másik két gázpalack is, összedőlt volna az épületnek legalább egyik vége. — Azt Sinkó elvtárs persze elhallgatja, hogy ő rohant be a konyhába elsőnek és ő vitte ki a lángok közül a tüzes gázpalackot — szólt közbe Kucsera Károly. — Nem gondolt arra, hogy... — Őszintén szólva, akkor Virágok a — Történtek kedvesebb epizódok is életünkben — folytatta Sinkó Miklós. — Tavaly, egy vasárnap felhívtak bennünket telefonon és kérték menjünk ki a Ság- vári körútra, mert egy kis gólya kiesett a fészekből és tegyük vissza. Kientünk, vsszatettük, másnap virágot küldtek nekünk a gyerekek. Egy másik alkalommal éjjel egy izgatott női hang telefonált: nem tudnak bemenni a lakásba, mert belülről bezárták az ajtót. Emeleti lakásról volt szó. Kimentünk, felmásztunk, csak a mentés járt az eszemben. Velem is történhet valami, arra nem is gondoltam. — A 9-es pályamesteri szakasz festékraktárában különféle éghető anyagok gyulladtak meg, félő volt, hogy felrobbannak az éghető anyagokat tartalmazó hordók. Este volt, a raktárban zsúfolásig, sűrű füst! Kigyulladt a Mártírok útja 21. szám alatti lakóház tető- szerkezete egy kéményből kipattanó szikra következtében. Mindkét esetben a gyors oltásnak köszönhették, hogy nem történt nagyobb kár. Ott voltak és mentettek a szolnoki tűzoltók az algyői nagy gázkitörésnél éppúgy, mint a fájó emlékű szolnoki vasúti balesetnél, 1964 karácsonya előtt, vagy az 1971-es nagy tiszai árvíznél, amikor rocsóval szállították el az embereket az elárasztott területekről, öten kilenc napon át dolgoztak, számukra egybefolyt a nappal az éjszakával: harminckét embert mentettek ki az ár szorongattatásából. Lám nemcsak tűz ellen harcolnak a tűzoltók. tűzoltóknak hát a háziasszony húga, egy tizennégy-tizenöt év körüli kislány úgy aludt a heve- rőn mint a bunda. Mellette hiába sírt a kis pólyás baba, hiába szólt a televízió, hiába égett a villany, hiába dörömböltek, csöngettek az ajtón, semmit nem hallott. Mi engedtük be a házaspárt a lakásba. Máskor meg egy éjjeliőr szólt ide telefonon, menjünk zárjuk el az olajkályhát amivel tüzel, mert ő nem ért hozzá. (Folytatás a 8. oldalon)