Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-01 / 204. szám

Tár:adalmi összefogás eredménye (Folytatás az 1. oldalról) védelem iránt érdeklődőket, az üzemi és az önkéntes tűz­oltókat például egy-egy tech­nológiai eljárással, munkafo­lyamattal, mert azok ismere­te nélkül, nem lehet ered­ményesen végezni a meg­előző munkát. A városi tanács vb titkára elmondta, hogy: — Amikor hozzákezdjünk a kiállítás előkészítéséhez — negyvenhárom városi és me­gyei vállalatot hívtunk meg­beszélésre és segítségüket kértük e vállalkozás sikere érdekében. Valamennyi részt­vevő biztosított bennünket támogatásáról, ami nem csu­pán ígéret, puszta szó ma­radt, hanem élő, a kiállítá­son látható valóság lett. A szolnoki Járműjavító elké­szítette a porraloltó jármű és a gépezetes tolólétra makett­jét. A Regionális Vízmű — amely tavaly a vízügyi vál­lalatok országos tűzoltó ver­senyében negyedik lett. — ez nagyszerű eredmény, mert nagyon fiatal vállalatról van szó — jelentős anyagi segít­séget adott A Galéria eme­letén bemutatásra kerülő negyvennégy tablót például mind vállalatok, üzemek ké­szítették: az ÉVM Építőipari Vállalata, a Tisza Cipőgyár, a Tiszamenti Vegyiművek, a Hűtőgépgyár, a szolnoki ÁFÉSZ, állami gazdaság, a kiskereskedelmi vállalatok, a Centrum Áruház, az Ingat­lankezelő Vállalat és még lyjsszan sorolhatnám. Segí­tett természetesen bennünket a megyei tanács is: 50 ezer forinttal járult hozzá a kiál­lítás megrendezéséhez, a vá­rosi tanács pedig 30 000 fo­rintot adott. Olvastuk a megbeszélésről készített jegyzőkönyvet. Csu­pán néhány részlet abból: „Tiszamenti Vegyiművek: a fotókon kívül felajánljuk bemutatásra termékeink kö­zül a Tomi mosószer csalá­dot, porfesték-színskálát, — alapanyagaink közül ként. piritet. foszfátot, továbbá az­beszt hő- és lángvédő ruha­garnitúrát. Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat; Az 1869-es Algyő 168. számú kútnál bekövetkezett kitörés­ről és tűzről készített nagy­méretű színes fotók, képso­rozatok bemutatásával, film­vetítéssel járulunk hozzá a kiállításhoz. Felajánljuk to­vábbá bemutatásra a Fran­ciaországból vásárolt megfe­lelő légzőfelszereléssel ellá­tott pigment ruhákat, külön­böző technológiai egységek­ről készült maketteket, ame­lyek a gáz- és olajipar fel­adatait reprezentálják. MEZŐGÉP Vállalat: fel­ajánljuk a vállalatunkról ké­szült makettet, a szakmai Harcban a tűzoltók Szerelés közben napokon pedig ismertetni szeretnénk a Sirokkó ter­ményszárító helyes használa­tát, kezelését, karbantartását, illetve felhívni a figyelmet a szabálytaaln használatból eredő tűzveszélyekre. MÁV Járműjavító Üzeni: részt veszünk a szakmai na­pokon tűzvédelmi anyagok ismertetésével, bemutatásá­val. Felajánljuk a kiállítás­hoz üzemünk különböző mo­delljeit, amelyek jól repre­zentálják a Járműjavító munkáját. _ Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ: Dekorációs csoportunk gra­fikák készítésével és egyéb munkákban szívesen segít­séget nyújt. Tisza Cipőgyár: Színes, — vagy fekete-fehér fotókkal, futószalag kis másának be­mutatásával, a gumitalp gyár­tásával, a gumitalpgyártás során készített mintadara­bokkal járulunk hozzá a kiállításhoz.” Széles körű összefogás eredményeként nyílhat meg ma délelőtt Szolnokon a tűz­védelmi kiállítás. — Bízunk benne, hogy nagyon sok lá­togatója lesz. Gyakorlat a laktanya udvaron Bevetésre készen 1973-ban (Folytatás a 6. oldalról) kellett, mert máskülönben meggyulladt volna rajtuk még a védőruha is. Kucsera Károly mondta: — Szolgálatunk során sok mindenen mentünk keresz­tül. Én 1955. óta vagyok a szolnoki járási- városi pa­rancsnok. Ma már felada­taink korántsem fejeződnek be mentő tűzrendészeti te­vékenységgel. Hatósági kö­telezettségeink vannak, (megelőző, ellenőrző munka) és felderítő feladatok (kide­ríteni egy-egy tűz okát és azt, hogy kik azért a fele­lősek). Vegyük sorra: terü­letünkön 186 létesítmény van, amelyet meghatározott időnként rendszeresen elle­nőriznünk kell. A szajoli Szerencsétlenül járt — Ez így van. Hozzánk nemcsak a szolnoki járás és a megyeszékhely tartozik mentő tűzrendészeti vonat­kozásban, hanem a kölcsö­nös segélynyújtási terv alap­ján a törökszentmiklósi és a kunszentmártoni járás egy-egy területére is mi vo­nulunk ki. Néhány statisz­tikai adat: 1972-ben 153 esetben kellett beavatkoz­nunk tűznél, vagy egyéb káreseteknél. Az idén, au­gusztus 15-ig 121 tűzhöz vo­nultunk ki. Ha a tavalyi és az idei első félév adatait vizsgáljuk, kiderül, hogy nemcsak a tűzesetek száma emelkedett harminchatról negyvenegyre, hanem az okozott kár értéke is 160 ezer forintról 302 ezer fo­rintra. — Véleményük szerint miért? — Az okok között első­nek kell említenem, hogy rohamosan nő a közlekedési (gépjármű, vasút) tűzesetek gáztöltőtelepen például ne­gyedévenként meg kell vizs­gálnunk, végrehajtják-e a tűzrendészeti előírásokat. Az idén az első félévben 196 ellenőrzést, 21 tűzrendészeti szemlét, 32 éjszakai és mun­kaszüneti ellenőrzést végez­tünk. — Az eredmény? — Általában javul a tűz­rendészeti tevékenység a szolnoki járásban is. Kilenc­ven esetben sehol, semmi­lyen szabálytalanságot nem találtunk. Azt hiszem mun­kánk színvonalát mutatja, hogy a félévben hatósági el­járásaink ellen nem érkezett fellebbezés. — A lakosság mégis leg­közvetlenebbül egyes tűz­eseteknél találkozik szolgá­latuk tagjaival. gépkoesitula jdonosok száma: 1971-ben négy volt, 1972-ben már tizenkettő, az idén az első félévben hat. Leégett például egy új Tra­bant gépkocsi, egy jugoszláv állampolgár NSU-Princ és egy francia turista Renault személygépkocsija műszaki hiba miatt. Egy kecskeméti fiatalember randevúra jött Szolnokra autójával, a lány­nyal nem találkozott, de visszafelé menet nekiütkö­zött egy kilométerkőnek, a kocsi kigyulladt. Sinkó Miklóst arra kér­tem, ismertessen néhány tűzesetet: — Az idén a szajoli Vö­rös Csepel Termelőszövetke­zet Peteszigeti üzemegysé­gében a csibenevelőben fer­tőtleníteni akartak. A vegy­szert nem a megfelelő arányban keverték, így az anyag meggyulladt és tűz keletkezett: égett az alom­szalma, égtek a műanyag­csövek. Nehezítette az ol­tást, hogy január lévén nagy köd volt, a vizet is messziről kellett hordani és nagy területre terjedt ki a tűz. Két óra negyven percig tartott, amíg eloltottuk a lángokat. Február 13-án a MÁV fűtőház konyhájában szabálytalan szerelés miatt meggyulladt egy 22 kilo­grammos propán-bután gáz­palack. Reggel hét óra előtt volt az idő, a háromemele­tes laktanyaépület — amely­nek földszintjén van a konyha — tele volt ember­rel. Mindenki menekült a tűz elől. Mikor kiértünk, minden percben várható volt a robbanás. Ha azt nem sikerül megakadályoz­nunk, még rágondolni is rossz mi történik: felrob­banhatott volna a másik két gázpalack is, összedőlt volna az épületnek legalább egyik vége. — Azt Sinkó elvtárs per­sze elhallgatja, hogy ő ro­hant be a konyhába elsőnek és ő vitte ki a lángok közül a tüzes gázpalackot — szólt közbe Kucsera Károly. — Nem gondolt arra, hogy... — Őszintén szólva, akkor Virágok a — Történtek kedvesebb epizódok is életünkben — folytatta Sinkó Miklós. — Tavaly, egy vasárnap fel­hívtak bennünket telefonon és kérték menjünk ki a Ság- vári körútra, mert egy kis gólya kiesett a fészekből és tegyük vissza. Kientünk, vsszatettük, másnap virá­got küldtek nekünk a gye­rekek. Egy másik alkalom­mal éjjel egy izgatott női hang telefonált: nem tudnak bemenni a lakásba, mert belülről bezárták az ajtót. Emeleti lakásról volt szó. Kimentünk, felmásztunk, csak a mentés járt az eszemben. Velem is történ­het valami, arra nem is gondoltam. — A 9-es pályamesteri szakasz festékraktárában különféle éghető anyagok gyulladtak meg, félő volt, hogy felrobbannak az éghe­tő anyagokat tartalmazó hordók. Este volt, a rak­tárban zsúfolásig, sűrű füst! Kigyulladt a Mártírok útja 21. szám alatti lakóház tető- szerkezete egy kéményből kipattanó szikra következté­ben. Mindkét esetben a gyors oltásnak köszönhették, hogy nem történt nagyobb kár. Ott voltak és mentet­tek a szolnoki tűzoltók az algyői nagy gázkitörésnél éppúgy, mint a fájó emlékű szolnoki vasúti balesetnél, 1964 karácsonya előtt, vagy az 1971-es nagy tiszai ár­víznél, amikor rocsóval szál­lították el az embereket az elárasztott területekről, öten kilenc napon át dolgoztak, számukra egybefolyt a nap­pal az éjszakával: harminc­két embert mentettek ki az ár szorongattatásából. Lám nemcsak tűz ellen harcolnak a tűzoltók. tűzoltóknak hát a háziasszony húga, egy tizennégy-tizenöt év körüli kislány úgy aludt a heve- rőn mint a bunda. Mellet­te hiába sírt a kis pólyás baba, hiába szólt a televízió, hiába égett a villany, hiába dörömböltek, csöngettek az ajtón, semmit nem hallott. Mi engedtük be a házas­párt a lakásba. Máskor meg egy éjjeliőr szólt ide telefonon, menjünk zárjuk el az olajkályhát amivel tü­zel, mert ő nem ért hoz­zá. (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents