Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-01 / 204. szám

Mezőgazdasági gépmodelleket mutat be az AGROKER

Kiállítási kalauz

(Folytatás a 3. oldalról)

fürediek akkori nagy „újítását”, az 1880-ban alkalmazott állólétrát. A szolnoki önkéntes tűzoltóság 1926-ban saját erőből egy 1000 li- ter/perces Teudloff-Diltrich gyártmányú lófogatú benzin- motoros fecskendőt szerzett be. Minden felszerelés ellenére a tűzvész leküzdése nem egyszer hősies helytállást követelt az önkéntes tűzoltóktól. A kezdetleges felszerelés és főként a vízhiány gyakran nehezítette az oltást. Szolnokon például annak ellenére, hogy a Tisza és a Zagyva folyó természetes vízforrásul szolgálnak, mégis vízhiánnyal küzdöttek, mert a folyóból nem tudták felhozni az oltáshoz szükséges vizet. A városban csak 1905-ben kezdték meg a vízvezeték építését és csak 1911-ben szabályozták a Ti- sza-partot. Ez volt az, ami később segítséget adott az önkéntes tűzoltók munkájához.

Ne menjünk el a következő tablók, tárlók mellett anélkül, hogy ne nézzük meg a különböző tűzoltó érmeket, jelvényeket, okleveleket, versenydíjakat, amelyeket az önkéntes tűzoltók nyertek a különböző versenyeken, vagy amelyeket szolgálatukért kiérdemeltek. A tűzoltó versenyek rendezésének ugyanis akkor az volt az alapvető célja, hogy a tűzoltóságot felkészítsék a mezőgazdasági termények védelmére. Az első országos tűzol tóversenyt 1893-ban rendezték meg, egységes versenyszabályzat alapján. Minden egyes versenydíj az akkori időből becses emléke az Országos Tűzoltó Múzeumnak.

Kétségtelenül a tűzoltás technikai fejlődésének egyik legjelentősebb eseménye a tömlős fecskendő feltalálása volt. Tablón ennek működését is megismerhetik a nézők. És most vessünk egy pillantást a kiállítás főfalára: a tűzoltó testületek régi és új zászlóit, köztük a karcagiak és a törökszentmik- lósiak lobogóit láthatjuk ott. Aztán tárlókban különböző modelleket; kocsifecskendő, lófogatú létramodellt, gőz- fecskendőmodellt, régi típusú kismotorfecskendőt.

A terem másik oldalán már a mai tűzvédelmet láthatják az érdeklődők. Képek bizonyítják, hogy országszerte korszerű tűzoltólaktanyák épültek, ezek közé tartozik a szolnoki is. És újabb tablók, tárlók a mai felszerelésekkel: Csepel D—710-es

fecskendő modellje, műanyag sisak és mentőkötél, kismotorfecskendő, műszálas nyomótömlő, kárhelyrádió,

mélyszívó, légzőkészülék, porral oltó jármű és gépe- zetes létra modellje.

Az állami tűzoltóság 1948- ban alakult meg Szolnokon is és ez kedvezően hatott a tűzvédelem fejlődésére. Tablókon mutatják be, hogy Szolnok megyében is jól felkészült tűzoltóegységek őrködnek mindannyiunk vagyona felett és látják el a tűzvédelemmel, a kárelhárítással kapcsolatos feladatokat. Több fotó dokumentálja az önkéntes tűzoltóságnak a községekben, nagyközségekben és városokban végzett megelőző és mentő tűzrendészet! tevékenységét. Dokumentum bizonyítja azt is, hogy a megyei tűzoltóságok egyes versenycsapatai külföldön is bebizonyították ügyességüket, rátermettségüket. Így például fotó mutatja be a karlováci nemzetközi versenyen felvonuló magyar csapatot.

Ismerteti a kiállítás a vállalati tűzoltóság munkáját is és felhívja a figyelmet ifjúsági tűzoltóink tevékenységére. A fiatalok nemcsak versenyeken, hanem a gyakorlati életben is bebizonyították már tudásukat, rátermettségüket.

Üjabb tablókon, tárlókban gzakkönyveket, szolgálati szabályzatokat, különböző tűzvédelmi propagandaanyagot állítottak ki. Ezek is mutatják, hogy ma már a sokoldalú elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása nélkülözhetetlen a mindennapi tűzvédelmi feladatok ellátásához.

Végül néhány érdekesség a frankfurti nemzetközi tűzoltó kiállítás magyar anyagából: tabló, amely a horoglétra gyakorlatot szemlélteti; működő tabló a rohampályáról.

Menjünk most fel az épület emeletére, ahol Ezt védjük címmel megyei kiállítási anyagot láthat az érdeklődő. Tablókon, modelleken, tárlókban mutatják be az ipar, a kereskedelem, az építőipar, a mezőgazdasági és élelmiszeripar, a közlekedés munkáját, tűzvédelmét. A negyvennégy tabló mintegy 90 négyzetméter alapterülete számos érdekes, figyelemreméltó adatnak adott helyet.

Reméljük, ha végignézték a tűzvédelmi kiállítást, nemcsak azt mondják majd, jól szórakoztunk, sok érdekeset láttunk, hanem azt is: sokat tanultunk.

Szakmai napok a Tisza moziban

A tűzvédelmi kiállítás felhasználásának tű zvéd el- $ ideje alatt Szolnokon a Ti- me. Előadó: az ÁFOR IV.$ sza moziban tűzrendészetisz. tájegységi telepétől, szakmai napok lesznek. A , „ , , i

program a következő: 4 Szeptember 12-en 9-tol

12 óráig: A tűzveszély es J

1. Szeptember 4-én 9-től munkák (gumigyártás, he-j 12 óráig: A festési el- gesztés, egyéb nyílt längs járások, technológiák (szó- használat) tűzveszélyei és} rópisztolyos, vízfüggönyös, azok tűzvédelme. Előadó:? elektrosztatikus) tűzvédel- a Tisza Cipőgyártól.

me. Előadó: a jászberényi

5. Szeptember 12-én 9-től J

° ' 12 óráig: A mezőgazdaság-?

2. Szeptember 6-án 9-től ban alkalmazott forróleve-♦ 12 óráig: Épületgépészeti gős terményszárítók hasz-|

kérdések a famegmunkáló nálatának tűzvédelme. Elő-i és bútoriparban, a megelő- adó: a Szolnoki MEZŐGÉP* ző tűzrendészet szempont- Vállalattól.

A szakmai napokon al fenti időben a résztvevők} a kiállítást is megtekin-| tik, amelyhez vezetőt a| megyei tűzoltóparancsnok-*

jából. Előadó: a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregységétől.

3. Szeptember 10-én 9-től 12 óráig: A tűzveszélyes

folyadékok tárolásának,

? forgalombahozatalának és ság ad.

Í

— Ki hogyan kezdte a tűzoltó hivatást?

— Gyermekkoromban véletlenül odavetődtem a szolnoki csarnoknál egy tűzhöz. Egy kisiparos műhelye égett. Mentett ott egy tűzoltó, bátor ember volt, mert berohant a lángok közé, hogy fecskendővel megsemmisítse a tűz fészkét. Ez a látvány nagy hatással volt rám. Akkor határoztam el, ha megnövök és ha letöltőm a katonaidőt, tűzoltó leszek — válaszolt Urbán József alezredes, a megyei tűzoltó- parancsnokság előadója.

— Én egy hirdetményre jelentkeztem 1948-ban, Budapesten. Akkor szeptemberben már az újoncképző iskolán tanultam, egy év múlva pedig a kispesti parancsnokságon teljesítettem szolgálatot — mondja Ku- I sera Károly őrnagy, a szolnoki járási- városi tűzoltóparancsnok.

— Üzemi munkás voltam,

ismerősöktől hallottam, hogy van felvétel a tűzoltósághoz. Jelentkeztem. Abban a szolgálati csoportban szereltem fel 1958. január 16-án, és teljesítettem szolgálatot,

amelynek ma a parancsnoka vagyok — magyarázta Sin- kó Miklós főhadnagy, a szolnoki járási- városi tűzoltóparancsnokság őrségparancsnoka.

— Közben azonban történt egy és más életükben ...

— Például az, hogy ketten, Kucsera elvtárs és én levelező úton elvégeztük a hároméves tűzoltótiszti akadémiát. Bizony nem volt

könnyű munka mellett tanulnunk — vette át a szót Urbán József.

— Én szerencsés ember vagyok — szólt közbe Sinkó Miklós. — Itt a testületben tanultam tovább, leérettségiztem, majd elvégeztem nappali tagozaton a Belügyminisztérium tűzoltótiszti akadémiáját, kitűnő eredménnyel, így hadnagyként tértem vissza állomáshelyemre, Szolnokra. Természetesen ma is tanulok: a marxizmus-leninizmus esti egyetem hároméves tagozatának hallgatója vagyok és 1970 óta alapszervezeti párttitkár.

— Tehát évek hosszú sora kellett ahhoz, hogy tisztek legyenek. Vajon ahhoz, hogy valakiből jó tűzoltó legyen, mennyi idő szükséges?

— Legalább három év. Rendelkezünk a legmodernebb technikai eszközökkel, amelyek a tűzoltásnál ma már nélkülözhetetlenek: viszont a gépek kezeléséhez, általános műveltség éppúgy kell, mint a szakmai tudás. Ma már nem úgy van,.mint harminc-negyven évvel ezelőtt, amikor a kezdetleges felszerelés nem igényelt kü- lösösebb felkészültséget, csak bátorságot, fizikai erőt.

Kezdődött 1885-ben

Ezt mondta Urbán József is és állításának bizonyítására a szolnoki tűzoltóság történetéről beszélt. Urbán alezredes szenvedélye a szakma történetének kutatása: „Nekem könnyű, mert

A felszabadulás előtt a szolnoki tűzoltók ilyen lóvontatású készenléti szerrel rendelkeztek

Tűzoltók, mint menlőszolgálatosok

— Itt vannak a régi képek is, elkértem ezeket az akkori tűzoltóparancsnok, Puskás Ede özvegyétől — mondta Urbán József. — Érdemes megnézni ezeket. Azután itt van egy másik újság a Szolnok és Vidéke. 1942. augusztus 1-i száma. Abban cikket közöltek a megyei tűzoltószövetség közgyűléséről. Érdemes beleolvasni:

„ ... Puskás Ede 1927 óta Alit városunk tűzrendészetének élén. Egyéves működése után a tűzesetek évi átlaga százhúszról (!) negyvenre, majd fokozatosan a mai húsz-huszonnégyre esett

(Folytatás a 6. oldalon)

én együtt nőttem fel a parancsnoksággal!” Tehát hogyan is kezdődött?

A Szolnoki önkéntes Tűzoltóegylet 1885-ben alakult meg, de valójában csak 1891-ben láttak munkához. A hivatalos tűzoltóság 1927- ben jött létre. A tűzoltóság a felszabadulást megelőzően inkább csak men- tőtűzrendészeti feladatokat látott el, amelyet 1936-ban külön rendeletben írt elő a belügyminiszter. Akkoriban a tűzoltóság a városi tanács udvarán kapott helyet.

A Jász-Nagykun Szolnok megyei Lapok 1939. augusztus 1-i számában cikket közölt Hogyan dolgoznak a szolnoki tűzoltók címmel, íme néhány idézet abból:

„...Az udvaron áll az ... autó, amit már olyan régen óhajtottak. A város képviselőtestülete a régi mentőkocsit a tűzoltóknak adományozta. Nem ismerne rá ajándékára. Pirosra lakkozott erős kocsi, ami nyolc- tizenkét embert tud percek alatt szállítani a tűz színhelyére úgy, hogy vontatja a légoltalmi nagy fecskendőt, vagy másik fecskendőt. Az egész kocsi 800 pengőbe került, de csak azért, mert új motor kellett, illetve jó motor, olyan ami belevaló. Különben az utolsó csapágyig a tűzoltók maguk készítették el és állították ki a pompás járművet. Vasárnap teherautópróbát csináltak. Nyolc ember Törökszentmiklósi 27 perc alatt járta meg, Cibakházát és vissza Szolnokot 38 perc alatt... Az udvar végén új meglepetés van. Nem kell már keresni, melyik ajtó a városgazdáé s melyik a tűzoltóké. Egyvonalban vannak a tűzoltók. Épül a nagy szertár...

... Készül két légoltalmi fecskendőnek a hatalmas alváza. Most már három kocsira szerelhető légoltalmi fecskendő lesz. Két autót ígért már a képviselőtestület a tűzoltóságnak szeptemMagirus—Csepel 710 gépjármű tolólétra: a hathengeres Cssepel motor teljesítmény« 145 lóerő. A létra négyrészes, a vele elérhető magasság 30 méter. A mentőkosarat egyszerre két személy vagy 170 kilogramm súly szállítására lehet használni

bérré. Azt éppen úgy átalakítják, mint a régi mentőautót s akkor három vontató lesz és harminc személyt tudnak percek alatt szállítani. Mondanom sem kell, hogy a tetőkön tűzoltó és ács, a műhelyben tűzoltó üti a vasat, mindenütt ők dolgoznak ... Így épült fel kevés pénzzel, sok lelkesedéssel az új tűzoltó felszerelés előfutárja, egy nagy szertár s benne a szükséges szerszámok. Még mindig nem sok.. 1

A lófogatú fecskendőtől, a Magirus tolólétráig