Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-29 / 228. szám

1973. szeptembei 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kevés a diplomás Szolnok megyében A pályakezdők fokozott támogatására lenne szükség Egy óra Marija Fortusszal (Tudósítónktól.) Miért kevés Szolnok me­gyében a felsőfokú végzett­séggel rendelkező szakember, milyen intézkedésekre lenne szükség az egészségtelen arány megváltoztatásához — ezekre a kérdésekre kerestek választ a megyei tanács mun­katársai, s vizsgálódásaik eredményét tanulmányban rögzítették. Szolnok megye évtizedek óta jelentős „szellemi ex­portot" bonyolít le. azaz a megyéből továbbtanuló fia­talok egy része nem tér vissza szülőhelyére. A felsőoktatásban résztve­vő Szolnok megyei hallgatók aránya lényegesen nőtt az elmúlt években, nem javult viszont a megyében dolgozó felsőfokú végzettségű szak­emberek aránya. Jelenleg a megyéből elszármazott végzős hallgatók csaknem 40 száza­léka az ország más területe­in helyezkedik el. Elsősorban ennek tudható be, hogy Szolnok megyében fele annyi felsőfokú végzettségű szak­ember jut 10 ezer lakosra, mint Csongrádban, s az or­szágos rangsorban ez a me­gye áll az utolsó helyen. A kedvezőtlen — és az el­múlt években a többi me­A Béke és Szocializmus most ünnepli fennállásának lő. évfordulóját. Az ese­ményről vezércikkben em­lékezik meg a szerkesztőség. Egy másik írás a folyóirat eddig elért eredményeit összegezi. A cikk a többi kö­zött beszámol arról, hogy a lap munkájában már 70 párt vesz részt. Todor Zsivkov az 1923. szeptemberi bolgár antifa­siszta felkelés 50. évfordu­lója alkalmából válaszol a szerkesztőség Kérdéseire. Megvilágítja a Bolgár Kom­munista Párt által szerve­zett felkelés tanulságait, és rövid áttdkintést ad a párt 1945-ig megtett útjáról. A lap közli annak a Var­sóban megrendezett nemzet­közi elméleti konferenciá­nak az anyagát, amely a munkásosztálynak és pártjá­nak a mai szocialista tár­sadalomban betöltött szere­pét vitatta meg, s amelyen a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, a mon­gol, a román és a szovjet testvérpártok küldöttségei vettek részt. gyékhez képest rosszabbodó — helyzet okaként a tanul­mány első helyen említi, hogy a megyében mindössze 2 felsőoktatási intézmény mű­ködik, a jászberényi Tanító­képzőnek és a mezőtúri Me­zőgazdasági Főiskolának 594 hallgatója van, s köztük mindössze 175 a Szolnok me­gyei. A továbbtanulók egy része olyan szakmát szerez, amelynek gyakorlására a me­gyében nincs lehetőség, má­sokat pedig az egyetemi, fő­iskolai városok széles körű művelődési, szakmai és to­vábbképzési lehetőségei „szívják” el a megyéből. Szolnok megye hátrányos helyzetét új felsőfokú ok­tatási intézmények telepí­tésével lehetne enyhíteni, ezt az igényt alátámasztja a megyeszékhely új szerep­köre, — felsőfokú köz­ponttá jelölték ki — a kör­zet gyorsan fejlődő ipara. Ennél jóval kevesebbe kerül és gyorsabban meg is való­sítható a másik javaslat, amely szerint az eddiginél több ösztöndíj alapításával, a pályakezdői szakemberek ke­reseti, lakásviszonyainak ja­vításával kell a megyéhez kötni az innen elszármazó fiatalokat. Gus Hall cikkében a szov­jet-amerikai csúcstalálkozó jelentőségét méltatja, s a találkozót olyan mérföldkő­nek tekinti, amely új sza­kasz bekövetkeztét jelzi a nemzetközi kapcsolatokban. Nyikolaj Inozemcev: „Az el­lentétek jellege korunkban” című írásában kifejti, hogy a mai világban az ellenté­tek sokfélesége és hetero­gén volta ellenére ezek igen szorosan összefonódnak és együtt határozzák meg a feloldásukért vívott harc útjait és formáit. A „Politika’’ rovatban Alvaro Vasquez a kolumbi­ai választások előestéjén az ország belpolitikai helyzetét elemzi. Bohuslav Chnoupek, csehszlovák külügyminiszter a júliusban lefolyt európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet .eredményeit összegezi, James Stewart pe­dig az immár öt éve tartó északírországi válságot és a kommunista pártra háruló feladatokat ismerteti. A fo­lyóirat érdekes interjút kö­zöl Valentyin Nyikolajeva Tyereskovával „A világ első szocialista államának asszo­nyai” címmel. Társadalmi munkái al Két új tanterem a jászberéüji kisegítő iskolában Jászberényben, a Gyetvai János általános iskola „újjá­varázsolt” kisegítő iskolájá­nak tegnap megtartott át­adási ünnepségén Németh József igazgató mondott kö­szönetét azoknak, akiknek a segítségével szebb, korszerűbb lett a kisegítő iskola. A csalaiean 100 éves in­tézményben. amely néhány éve kisegítő iskola, gyógype­dagógiai osztályos gyermekek tanulnak. Az iskola sem mé­reteivel, sem pedig berende­zéseivel nem felelt már meg a korszerű oktatási követel­ményeknek. Ezeket a gondokat szüntet­ték meg a Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár szocialista brigádjai. Az iskolai szünidő alatt szabad idejükben a ké- oó esti órákig dolgozva, mintegy 200 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával, a kéttantermes iskolát négy- tantermés korszerű intéz­ménnyé alakították át. Ezzel lehetővé tették, hogy az iskolában, — fennállása óta először — bevezessék a ta­nulók számára kedvező csak délelőtti tanítást. Kifestették a tantermeket, újjal cserél­ték ki a korhadt padlókat, felújították az iskola egész villanyhálózatát. Barátsági nap liszajenőn (Tudósítónktól.) A Hazafias Népfront Szol­nok járási Bizottsága pénte­ken magyar—NDK barátsági napot rendezett Tiszajenőn. Az eseményen részt vettek Hans Georg Riegg és Peter Petzoid, az NDK budapesti nagykövetsége kereskedelem­politikai osztályának képvi­selői. A vendégek a járási pártbizottság és a járási nép­frontbizottság képviselőinek társaságában félkeresték a községi tanácsot. Rózsa Lász­ló, az MSZMP községi bi­zottságának csúcstitkára tá­jékoztatót tartott a község életéről, fejlődéséről. Ezt kö­vetően a vendégek. a társasá­gukban levő járási és köz­ségi vezetőkkel megtekintet­ték a híres gyógyvíztermelő Míra-telepet., Innét a Tisza- menti Tsz-be vitt a vendé­gek útja. Hatvani Lajos el­nök bemutatta a fejlődő nagyüzem korszerű gépmű­helyét és pulykatelepét, ahol ezrével tenyésztik a külföl­dön is keresett szárnyasokat. A látogatás a szép községi óvodában zárult. A vendégek a barátsági nap befejezése­ként a községi művelődési házban találkoztak, a község vezetőivel, a tömegszerveze­tek, társadalmi testületek, a tsz-ek képviselőivel, akiknek tájékoztatót tartottak az NDK mezőgazdaságáról. Egy idős asszony bolyong a moszkvai forgatagban. Ezernyi arcát mutatja a vi­lágváros. A jókedvű rohanók a tétován lépegető asszony ellenpontjai. Mintha keresne valakit, , vagy valamit. Végignéz a sé­tány platánsorán, megáll, be­lekapaszkodik a hancúrozó gyerekek vidám tekintetébe, majd továbbindul. Nézi az embereket, keres... Kit kereshet, mit kutat? Kiket képzel a moszkvai ut­cákra. kit szeretne megta­lálni? * Zalka Mátét keresi talán, akivel együtt harcolt Pere- koppnál, Vrangel ellen? Nem keresheti, ott volt, amikora tábornok halálos sebet ka­pott Hispániában, a Nem­zetközi Brigádok élén. A férjét keresi? Federico Garcia Lorca földjében alusz- sza ölök álmát. A fia után bolyong? Tudja, hogy egyetlen gyermekét Madrid fölött lőtték le Hit­ler keselyűi. Egy filmből idéztünk, ame­lyet néhány hónapja mifta- tott be a televízió. A záró­képsortól sem kaptunk vá­laszt. De altiról a Salud, Ma­rija című szovjet filmlíra szól, itt beszélget szolnoki ba- rátái körében. A most meg­jelent — Az „Alba Regia” hősei című — könyvét dedi­kálja a TIT klubjában. Először arról kérdezem, hogy a film dramaturgiai meggondolásai lehetővé tet­ték-e az életmű pontos be­mutatását. — A film alkotói hitele­sen, a valóságnak megfelelő­en mutatták be életemet. Két ponton van csak eltérés: a fiam temetésén nem vehet­tem részt, szolgálatom nem engedte meg. A film záró­képsora — amiről beszélt — tér még el a valóságtól. A rendező tulajdonképpen azt akarta érzékeltetni, hogy a hősök köztünk vannak, ott járkálnak a moszkvai utcá­kon, egyszerű emberek, akik­nek gondjaik, fájdalmaik is lehetnek. Ez igaz, de a záró­képsor nem ezt a gondolat- társítást szüli a nézőben. Két hónap múlva a me­gyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézet a társadalmi és politikai szervek közremű­ködésével négy hétig tartó eseménysorozatot rendez Pá­lyaválasztási hetek címmel.. Változatos programmal elő­segítik, hogy a fiatalok meg­ismerjék az egyes foglalko­zási ágakat, az elhelyezkedé­si lehetőségeket és a mun­kakörülményeket. A kisiskolások részére a munkát, a szakmákat bemu­tató gyermekraj z-pályázatot írtak ki, melynek sikeres al­kotásait díjakban részesíti le Ugyancsak az általános is­kolások részvételével ren­deznek pályaválasztási ve­télkedőt. A szakmunkástanu­lók munkahelyeiket mutat­ják be a tervek szerint tab- íópúlyázatként meghirdetett Szolnok város klubvezetői­nek találkozójára kerül sor holnap a KISZÖV tiszalige- ti üdülőjében. A találkozó délelőtti programjában mód­Ugye. magában sem ez a gondolatsor fogant meg, ha­nem inkább az, ogy egyedül maradtam, az emlékeimmel. Az emlékeim azok élnek bennem, amíg élek, ez is igaz. De kell. hogy élők sze­ressenek, s én élőket is sze­ressek. Családom van, nagy­anya vagyok: magamhoz vet­tem a bátyám kisfiát, felne­veltem. Aztán még felnevel­tem egy elhagyott kislányt. A gyerekeik, az unokáim... — Nyugdíjas? — Elvileg, igen. 1D55 óta nyugdíjban vagyok, de ez semmit sem jelent. Ugyan­úgy dolgozom, mint ezelőtt. Legfeljebb nem ugyanazt. Béke van, alkotni kell. Az „Alba Regia’’ és a „Balaton’’ akció történetének megírása után hozzáfogtam emlékira­taim spanyolországi részének sajtó alá rendezéséhez. Emel­lett rengeteg meghívást ka­pok a Szovjetunió minden tájáról, Európa számos or­szágából, hogy mondjam el emlékeimet. Marija Fortusz maga az élő történelem. Végigküzdöt- te a polgárháborút, majd Spanyolországban harcolt. A második világháborúban fel­derítő őrnagyként szolgálta a szovjet népet. Kétszer kapta meg a Lenin-rendet, kétszer a Vörös Zászló-ren­det. Ö szervezte és irányítot­,,Szakmák, pályák” kiállítá­son, és a múlt szakmunkás­képzésének emlékeit idé­zik fel az „Inasévek” című gyűjtőpályázaton. Több gyárlátogatásra is sor kerül, ahol elsősorban a hiányszakmákra irányítják a pályaválasztás előtt állók figyelmét. Elméleti konfe­renciákon, szakmai találko­zókon az üzemi pályaválasz­tási megbízottak és az isko­lai pályaválasztási felelősök tanácskozáson vitatják meg a pályaismertetés kérdéseit. A központi program mel­lett számos községi, városi, helyi szervezésű megmozdu­lások teszik változatossá a pályaválasztási heteket. A tervek szerint a jövőben minden év novemberében rendeznek hasonló esemény- sorozatot. szertani előadások és be­mutatók szerepelnek, míg délután az országos amatőr­film fesztiválon díjazott „Klub” című filmet vetítik, melyet vita követ. ta — a Dunántúli rapszódia című rádiójátékból és az Al­ba Regia című filmből is is­mert — „Álba Regiá’ és „Ba­laton” akciót. Szolnokra egy­kori harcostársát jött meg­látogatni. Zsarnai Istvánt. — Zsarnai elvtárs, „Ru­dolf” fedőnéven, 1914.-ben felderítő rádiósom volt. A német vonalak mögé dobtuk át őket, s nagyon hasznos információkat kaptunk a fa­siszták hadmozdulatairól. Na­gyon örülök, hogy találkoz­hattam vele és kedves csa­ládjával. — Ligyija, az egykori Ids rádióslány, az „Álba Regiá’ akció hőse...? , — Ligyija a Krímben él, Jevpatoriában. 1949-ben férj­hez ment, egy szanatórium­ban dolgozik, már nagy fia van. — Mindenkivel tartja a kapcsolatot, akikkel az el­múlt fél évszázadban együtt harcolt? — Igen, mindenkivel, aki­hez valaha, valamilyen ér­tékes szál fűzött. Nagyon so­kan vannak: szovjet embe­rek. spanyolok, franciák, bel­gák, olaszok, magyarok, len­gyelek. A barátság nagy kincs, mindenkinek ezt mon­dom: ápolni kell, vigyázni kell rá. Ezért jöttem most Szol­nokra is. T. L. „Kérdezői tanfolyam ” a Tiszatigetben Tegnap délután fejeződött be a szolnoki KlSZ-tábor- ban az a háromnapos tan­folyam. amelyet az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat informá­ciós osztálya tartott négy megye — Borsod-Abaúj- Zemplén. Hajdú-Bihar. Bé­kés. Szolnok — KISZ-fia- taljai számára. A negyvenfős tanfolyam hallgatói az egy éve meg­alakult információs osztály — lényegében ifjúsági köz­véleménykutató intézet ak­tivistái lesznek, akik a fia­talok körében végzett fel­mérések, kutatások alkalmá­val adatokat, információkat, szereznék. Az intézet jövő év végéig egész országra ki­terjedő kérdezői hálózatot épít ki. mellyel lehetővé vá­lik átfogó vizsgálatok vég­zése. A tíszaligeti képzésen részt vevő KISZ-tagok elő­adásokat hallgattak az ifjú­ság-szociológia. az ifjúság- kutatás és a közvélemény­kutatás tárgyköréből. Az utolsó napon gyakorlati fog­lalkozáson sajátították el a adatfelvétel technikáját. A tanév kezdetével újra benépesültek a középiskolai klubok. A karcagi leánykol­légiumban a kora délutáni órák a legniozgalmasabbak. „Szilencium” előtt olvasnak, beszélgetnek a lányok Megjelent a Béke és Szocializmus szeptemberi száma Szakmák, ” Pályaválasztási hetek novemberben Klubvezetők találkozója Szó nokon c

Next

/
Thumbnails
Contents