Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-28 / 227. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 28. HeJJászi utazások (2.) Afhén, a fékéi* város Görögország fővárosa: Athén A barna téboly Antológia a fasizmus iiajszálgyök ereiről Minden évszázadnak meg­voltak a maga szörnyűségei, gyötrelmei ám a felsőfokot, a legszörnyűbbet, a leggyöír relmesebbet a huszadik szá­zad mondhatja magáénak: a fasizmust. Betemette volna a történelem, kár emlékez­ni, emlékeztetni rá? A mű­vészet újra meg újra szem­betalálkozik ezzel a témával, nemcsak azért, mert száz­milliók idegein — s testén! — hagyott kitörölhetetlen nyomot, hanem azért is. mert új alakokat, álarcokat öltve hol itt, hol ott bukkan fel. Ezért hasznos vállalko­zás a Zrínyi Katonai Kiadóé, hogy — Kajetán Endre szerkesztésében — kötetbe gyűjtve tizennyolc írást nyújt át. tizennyolc művet, amelyek elsősorban nem a fasizmus egészét, halál-gyá­rait. gyilkoló mechanizmu­sait ábrázolják, hanem a barna inget öltő embert, a hajszálgyökereket vizsgálják. Hajszálgyökerek? Igen. Mert „Nem-akarásból úgy látszik, lelkileg élni nem lehet: valamit nem akarni megtenni, tartósan nem je­lenthet élettartalmat...” — olvashatjuk a kötet kétség­telenül legrai^osabb reme­kében, Thomas Mann ..Ma­rio és a varázsló” -j ában. Ezek a ..nem akarók”, tehát a parancsnak örvendezők — az akarás lelki erőfeszíté­sét az engedelmeskedés ké­nyelmességéért könnyen át­engedők — alkották és al­kotják a barna téboly táp­talaját Hasznos vállalkozás. írtuk föntebb, de ez önmagában még nem minősíti a kötetet. Bátran állíthatjuk, hogy rangos vállalkozás is. mért a szerzők, a művek nagy hitelességgel, meggyőző erő­vel, az igazi humánum mel­letti elkötelezettséggel fog­ják vallatóra az embert: Ki miként kerül a jók vagy a gonoszak oldalára. A szer- rők — akik sorában a már említetteken túl ott találhat­juk egyebek között Sánta Ferencet. Romain Garyt, Mihail Solohovot. Marcello Ven túrit, Louis Goytisalo- Gayt — értelmi és érzelmi indítékok láncát vetik alá. megmutatva, a fasizmus kórokozója milyen könnye­dén legyűri a gondolkodni resteket, a torzrlelkűeket, a mindenbe belenyugvókat. Szép írások kerültek ebbe a kötetbe, s éppen szépsé­gük, művészi hitelük az. ami megfogja, gondolkodás­ra kényszeríti az olvasót Hellász hegység. Itt talál­juk a thermopülei forrást, bazárosok, giccsek és szen­telt gyertyák társaságában. Kissé távolabb Leónidász sírját. Az országút mellett közvetlenül monumentális emlékmű, az Amerikában élő görögök emeltették; fekete szobor, lándzsa, pajzs, kard és sisak, a hősiesség kellé­kei, kétoldalán a Leónidasz- emlékműnek heverő harco­sok, s a háttérben a csata képei. Irtózatos giccs. Fent a sziklán, szinte jeltelenül a tömegsír, ahol a hős spár­tai király, Leónidász hatezer emberével megállította a perzsákat^ Xerxesz seregét, aki Hellász jórészét leigázta. lidd hírűt Spáríába . .. A görögöket úgy válogat­ták, hogy aki ide eljött, szá­mított a halálra, ezért min­den családban maradt ott­hon férfi, hogy a nemzetség tovább fennmaradjon. A szorosban ütközött meg a két sereg, régi görög törté­netírók szerint a hódítók százezren voltak, a tudomány mai állásfoglalása szerint 25 ezren. A görögöket hatezer­re becsülik a kutatók, de ez a szám történelemkönyvek­ben változik, egészen a mi­nimális számú védekezőig, 300 harcosig. A küzdelemnek árulás vetett véget, Epiátesz kerülő úton vezette a per­zsákat, egyik öreg hegyi­pásztor, amikor meglátta őket, a fiát szalasztotta a görögökhöz, hogy érkezik a felmentő sereg. Leónidász akkor seregének egy részét elbocsátotta, a többivel együtt hősi halált halk 'Ógö­rögül olvasható a felírás: „Itt feleszünk. Vándor, vidd hírül Spártába, megtettük, amit megkövetelt a haza!” Lám, a történelembe nem­csak a hősök kerülnek be, hanem az árulók is. Az út a legbiztosabb ide­genforgalmi látványosság. Pi­ros színű földek váltják egy­mást. Divatozik az öntöziés. Az Égei-tenger mellett Atti­ka tartományban járunk. A hegyek arca is változik, mint­ha, felszántották volna. A sziklákon élénkzöld bokrok, cserjék, mohaként terülnek el, fekete kecskenyájak bön­gésznek rajtuk. Örökzöld fe­nyők, mandulafák, s a sze­líd hegyoldalak megtelnek házakkal, közeledünk Athén­hez. Sűrűbb az építkezés is. Az úton a katonai junta je­le; fekete .katona sárga sasi- madárra festve, fegyverrel. Üzemek, gyárak, villák,áfák között nincs még zsúfoltság, a házak változatlanul lapos- tetejűek és fehérfalúak. Rek­lámok hivalkodnak, az ame­rikai John Deere érdekelt­ség, a japán Toyota, a gö­rög Metaxa konyak reklá­Két hatalmas hegyvonulat között érkezünk Athén ipari negyedébe. Az 500. éves tö­rök idők alatt nem volt Gö­rögországnak fővárosa, most viszont a fehér Athén, Pire- ussal, a tengeri kikötővel együtt'kétmillió lakosú. 1840- től ez Hellász fővárosa. Az épületeket márvánnyal borít­ják. Három domb emelkedik a főváros centrumában, kö­zépsőn az Akropolisz, mási­kon a múzsák dombja, har­madikon a kivilágított Lyka- bétosz kolostor. Látnivaló bővihen Hadriánusz kapuja, a Ho­tel Grand Bretagne, áltól az első emelet állandóan fog­lalt. ha netalán Onasszisz fe­lesége Athénba kívánkozik pár napra, itt rendezi be re­zidenciáját. továbbá a ki­rályi vár, amit 1919 óta őriz­nek a katonák, most két trá- eiai népviseltbe öltözött őr strázsál két fabódé előtt, szőrmés fekete papucsban, fehér harisnyanadrágban, pitykés mellényben, puska, tölténytárral kiegészítve, pi­ros mez az őrök fején, me­reven, állnak a Szintagma té­ren, illetve a vár előtt. Az olimpiai stadion fehér márványból építődött, idő előtt 362-ben, a nagyevő és nagyotivó Lykorgos építette, s 1892-től újra formálták.. Ma már nem használják, de minden sportrendezvény megnyitója itt van, 70 ezer ember befogadására alkal­mas. Középen ellipszis alakú, földje kohósalakkal- keverve, fölötte árnyas liget. Legma­gasabb lépcsőjéről szép és fehér Athén, a körülölelő kék hegykoszorúk, a közeli Ak­ropolisz, valamint a kolostor, ami 450 méter magasan tró­nol. Nappal a fehér város visszaveri a fényt, irtóztató a hőség, a birkaszagú üzle­tek illatoznak. Közben a ki­rályi palota előtt őrségvál­tás van, merev lábakkal, díszlépéseket táncolnak el a kiskabonák, fapapucsuk csat­tog a kövezeten, ők is sze­retik, élvezik a látványossá­got. A hosszú perzsa—görög háborúskodásban alakult ki a déloszi szövetség. Athén tengeri hatalommá fejlődött, gazdasági élete az iparra és a kereskedelemre épült, lét­érdeke volt, hogy az Égéi- tengeren a vezetést megsze­rezze. Ezért a perzsaellenes védekezés gondolatában hív­ta életre a szövetséget, ami­nek pénztára Délosz-szigetén volt. Ez Spártát féltékennyé tette. A két állam között harcok lángoltak fel. A két vezető polisz körül társadal­milag és' politikailag külön­böző csoportosulás stabilizá­lódott. A hosszan elnyúló és váltakozó szerencsével folyó perzsák elleni küzdelem után kövektezett a gazdasági élet fejlődése, a kereskedelem és a művészetek virágkora. A Parthenon A főépület, dór s ion stí­lusú, 8x17 oszlopa van. Két építész tervezte, az oszlopok tamburákból tevődnek össze, úgy hordták, illetve görget­ték fel a helyére. Fizetett munkások dolgoztak, mai 50 forintnak megfelelő órabé­rért. Fehér pentelikon már­ványból épült, 20 szobor dí­szítette, néhány maradványa még fellelhető, a többit el­vitték az angol kutatók. Most restaurálják. Odébb Athéné temploma. Két isten, a háromágú szi­gonnyal járó Poszeidón, a tenger istené és Pállasz Athéné, a tudás istene ver­sengett, melyikőjükről ne­vezzék el a várost. Poszei­dón szigonyával vizet fa­kasztott a kőből, Athéné pe­dig olajfát növesztett. Azóta is ez Görögország nemzeti büszkesége. Az egyetlen olaj­fa díszlik itt, az Akropoli- szon, bár a törökök kiirtot­ták, ára később megbánva, újra ültették. Innen Athéné templomától dobta a vízbe magát Égeusz is, mert hős fia, a jól verekedő és* bá­tor Thészeusz, amikor elha­józott Kréta szigetére, hogy a fiatal szüzeket áldozatul kívánó Minótauroszt legyőz­ze, fekete lobogót húztak a gyors hajóra, akkor apja meghagyta erős fiának, ha győz, fehér lobogóval köze­ledjék a sósvizű tengeren, hogy apai szívét örömre fa­kassza. Ám Thészeusz, aki a krétai király lányának, Ad- riannénak segítségével, fo­nalával kitalált a labirintus­ból, csapongó természetű lé­vén, elfeledkezett a magá­val hozott krétai királylány­ról, és apja figyelmeztető sza­váról is, nem cseréltette a fekete lobogókat fehérre. S meglátván ezt az öreg. víz­be vetette magát, innep a név; Égei-tenger. Sz. Lukács Imre Következik: Az öröm szertartásai. mai. L ord Bea­verbrock- ról az a monda járta, hogy mint vadász, miit több mint 327 oroszlánt kapott puskavégre. De most, 75 évesen, minden kalandtól, veszély­től távol, kissé megilletődve ült a kamerák elé, hogy nyilatkozzon a tv-nézők seregé­nek: — Mindenek előtt: fogadja szí­vélyes jókívánsá­gainkat hetven- nyolcadik szüle­tésnapjára — szi­porkázott Plap- permouth, a ri­porter. Már az is kivételes szenzá­ció, hogy egy va­dász, aki ilyen életveszélyes hi­vatást vállal, eny- nyire magas kort ért meg. Dekát mondja csak, tisz­telt lordom! Állt már ön úgy is­tenigazában puska nélkül egy orosz­lán előtt? Szemtől — szembe? találtam magam. Hímoroszlán volt és rettentő vad. Ha csak rágondo­lok is... — És önnek OROSZLANKALAND Beaverbrock egy pillanatra lehuny­ta szemét. — Igen — vála­szolta csendesen. — Mesélje el! kérte lázasan a ri­porter. — Ez — kezdte a Lord — egy na- gyon-nagyon for­ró napon történt, augusztusban. Hm ... körülbelül harminchárom éve. Csak azt ne kérdezze, hol. Hirtelen egy pom­pás oroszlán előtt nem volt fegyve­re? — Nem. Fegy­ver nélkül álltam vele szemben! Mintegy három méternyire volt tőlem. Tán még annyira sem. — S mi történt? — érdeklődött iz­gatottan a ripor­ter? — Az oroszlán engem nézett. Én őt. Három percig egyikünk se moz­dult meg. Aztán... a királyok maga­biztosságával el- tátotta a száját, s egy hatalmasat ordított. S ezzel a hanggal jött egyre közelebb ... — Közelebb, kö­zelebb — reme­gett a riporter. — Farkával a földet csapkodta, szemeit rámme­resztette, s ugrani készült. Azután... — S azután? — a riporter hangja elfúlt. — Azután ug­rott! — jelentette ki hűvösen lord Beaverbrock. — De ön? Mit tett ön? — kiál­totta a riporter. — Tovább men­tem. A követke­ző ketrechez — válaszolta lord Beaverbrock egy­kedvűen. Mia Jertz Fordította: Steiner Katalin H-UUMJI MwwmmMMBMMmwmMwmimmmmM wmwmmmmmm Halálos cigaretta Az egyik holland dohány­gyár új márkájú cigarettát hozott forgalomba, hogy az emberek „értelmesen és mértékletesen” dohányozza­nak. Az új márka „Mem- mor”, a latin „memento mori” rövidítése, ami annyit jelent, mint „gondolj a ha­lálra”. A halálfejes cigarettacso­mag felirata a következő­képpen hangzik: ..Menj ki a temetőbe, szívjál „Mem- mor’-t és nyeld a füstjét.” Az újfajta cigarettát elősze­retettel vásárolják. Háromlábas harisnyanadrág Storey angol férfiú újfajta harisnyanadrá­got talált fel, amely nem két, hanem három haris­nyából áll. Ez nem három­lábú nők részére készült, A lift Egy római történetíró megállapított^, hogy Néró császár gyönyörű fafaragású karosszékben húzatta fel magát vidéki villájának második emeletére. A köte­leket rabszolgák húzták, a felügyelő szigorú ellenőrzése alatt. De nem Néró volt az „utasszállító felvonó” felta­Oszlopok i hanem puszta elővigyázatos­sági meggondolásból: ha va­lamelyik harisnyán leszalad a szem, akkor helyette a tartalékharisnyát lehet „so­rompóba állítani”. koráról lálója: ő csak irigységből készíttette liftjét, miután a hadjáratokból hazatérő lé­gionáriusok elmondták, hogy a Boszporuszon túl, a keleti országokban az uralkodók már régóta használják eze­ket a kényelmes alkalmatos­ságokat. Vajon milyen idős valójában a felvonó? 3 tengerben Amerikai régészek, akik a dél-spanyol partok mentén a legendás Atlantisz után kutatnak, a tengermélyben Cadiz város közelében oszlo­pokra és amforákra bukkan­tak. Dr. Maxine Asher ré­gésznő közölte a spanyol CIFRA hírügynökség mun­Japán Különös előadásban kerül színre a japán irodalom klasszikusának, Csikamacu Monzaemonnak „Kettős ön- gyilkosság Sonezakiban” cí­mű híres darabja. Az embe­ri mozgást és mimikát pá­ratlan " ügyességgel utánzó „bunraku” bábjátékosok ezt 300 év óta rendszeresen játsszák több helyütt Ja­pánban. Most azonban a Nemzetközi Ifjúsági Színját­szás Japán Központja saját­ságos új változatban mutat­katársával: részlegük „fenn­síkra” talált a tengermély­ben, amely időszámításunk előtt 6—7000 körül lakóterü­let volt. Az oszlopokon és amforákon kívül emberkéz­alkotta utak nyomait talál­ták. bábjáték ja be Ohacu utcaleány és Tokubei bolti elárusító sze­relmének édesbús történetét. A banraku-bábuk mozga­tói ezúttal elsőízben hagyták el színházukat, most Tokió egyik irodalmi kávéházának, földalatti színháztermében mutatják be művészetüket. Részben diapozitívokkal ve­tített díszlettel és a feudális társadalom gonoszságát jel­képező „rock and roll” köz­játékokkal adják elő a hí­res szerelmi történetet. Jery Ferrist emberölés mi­att nemrég 60 év börtönre ítélték. Ferris azonban. ezt a büntetést túlságosan sziT gorúnak tartotta, s ezért a texasi fellebbviteli bíróság­hoz fellebbezett, A bíróság nem egészen húsz percet szánt a fellebbezés megvizs­gálására, majd ítélete így hangzott: 999 év börtön. Az ideális férj Belgiumban egy női szer­vezet pályázatot írt ki an­nak megállapítására, hogy ki tekinthető a legideálisabb férjnek. A jutalomra java­soltak között szerepelt a kö­vetkező pályamű: „Nem iszom, nem dohányzom, ko­rán kelek és korán lefek­szem. Nem vagyok váloga­tós. nem kártyázom, nem járok kávéházba. Biztos va- / gyök benne, hogy megér- demiem az önök díját, de nagyon kérem, siessenek az odaítéléssel, mert egy hó­napon belül elválok”. Értékes prémek A Szovjetunióban évente eladásra sarkiróka prémek több mint negyedét, a her­melin szőrméknek több mint felét, a különböző nyúlpré- meknek csaknem felét a mókus és pézsmapocok szőr­mék ötödét a Jakut Köztár­saság vadászai szállítják. Jakutföld 3 millió négyzet- kilométeres területén több­fajta értékes prémet adó állatot tenyésztenek. A prémek a Szovjetunióban de külföldön is nagyon ke­resettek. A jakutföldi tavakban tenyésztik az értékes prémfi pézs­mapockot. A halászok varsákkal fogják az értékes állatot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents