Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-27 / 226. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 27. HeJJaszi utazások (1) Hegyek, ol és a tenget* A tengerek és szigetek országa I Agrokémiai központok az NDK-ban Gazdag kukoricatermés Franciaországban Gyerekek mentik a halakat A gyerekek a halakat visszajuttatják a folyóba Behozatali stop a vegyszerezett árukra nak termelékenysége és ez­zel egyidejűleg lényegesen csökkentek az- ezzel kapcso­latos költségek is. így példá­ul az agrokémiai központok egy tonna műtrágya elszó- rásáért 25 márkát számláz­nak, míg korábban e mun­ka elvégzése 38 márkájuk­ba került a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Az agrokémiai központok szol­gáltatásainak igénybevételé­vel évente 530 ezer márkát takarítanak meg a terme­lőszövetkezetek. sége. Ez az erőteljes terme­lésnövekedés, hangsúlyozzák lehetővé teszi, hogy fedez­zék az Európai Gazdasági Közösségen belül mutatkozó kukoricahiány jelentős ré­szét. i tékes halfajta marad pusz­tulásra ítélve. A gyereRek vödrökkel és hálókkal fel­fegyverkezve összegyűjtik az értékes halfajtákat és visz- szaszállítják a folyóba. iranysörényű fellelek Antológia fegyverforgatókról Hagyománya van ennek a szép borítójú, gazdag tar­talmú kötetnek, hiszen min­den esztendőben meghirdeti a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar írók Szövetsége a honvédelmi irodalmi pá­lyázatot. s két sikeres könyv — 1968-ban a ,,Vallomás á katonáról”, 1971-ben a „Sátrak melege” — már ki­kerekedett a beküldött mun­kákból. Most a harmadikat kézbe véve — a válogatást, a szerkesztést Illés Lajos végezte, ugyanő írta a tartalmas eligazító előszót —- már nem elsietett követ­keztetés azt állítani, hogy valójában nem is egy tema­tikus pályázat eredményeit ismerhetjük meg, hanem — és sokkal inkább — életünk­nek egy olyan területét, amelyről másoknál ritkáb­ban hallhatunk. Ezért vá­ratlan értékeket felszínre hozó, ismeretlent elénk tá­ró felfedezőét a kötet forga­tása, s ahogy előrehaladunk abban, úgy feledkezünk meg ,.a katonákról”; a fegyver­forgató, hazáját ilyen módon védelmező, oltalmazó em­bert látjuk. Nagy erénye ez a gyűjte­ménynek. Mert ,,a katonát” hajlamosak a „civilek” — s aligha szükséges indokolni, miért az idézőjelek — kü­lönlegesnek, a vak engedel­messég, a parancsok vég­rehajtásának eszközeként fölfogni, aki titkolja érzel­meit, s aki nem kutatja cse­lekedetei értelmét. A szer­zők — huszonhatan vannak, s összesen harmincegy mű kapott helyet á kötetben — törekvése éppen az, hogy az egyenruha tulajdonosát, az embert mutassák meg, azt, aki a háború poklában sem veszti el hitét az igaz szó erejében — Dobozy Imre: „Január” —, aki keserves lecke árán, de megtanulja a tiszti csillagokkal járó fe­lelősséget — Gáli István: „A kezdet” —vagy aki már tudatosan, a szocialista tár­sadalomhoz kötődés termé­szetességével teljesíti köte­lességét Jó írások, szép versek kaptak helyet az antológiá­ban. Az „Aranysörényű fel­legek” szerzőinek névsorá­ban a már többek között ott találjuk Fekete Gyulát, Bertha Bulcsút, Garai Gá­bort. Marosi Gyulát, Benyei Józsefet, Gerencsér Miklóst, Héra Zoltánt, — s talán a nevek sorolása is érzékelteti, hogy a prózai munkák van­nak többségben —, s a ne­ves alkotók műveinek meg­jelentetését a Zrínyi Kato­nai Kiadó vállalta. Az ország önállóságáért küzdő két nagy politikus, Gandhi és Nehru arcképét egymás mellett látjuk India legújabb bélyegén. — Bel­gium: 4,50 frank névértékű bélyeggel gyógyfürdőit nép­szerűsíti. — Tycho Brahe, a híres csillagász „De Nova Stella” c. könyve megjele­nésének 400. évfordulóján kapott Dániában bélyeget. , _ A különböző vallású né­p ek megértését elősegítik az ünnepek. E gondolat jegyé­ben a Fiji szigetek (Csendes Óceán déli része) négyérté­kű sorozata az öröm ünne­pei: a karácsony, a hinduk és a mohamedánok ünnepe, a kínai újév ábrázolásával kedveskedik. — Az NSZK postája Aachen és Bremen városokat mutatja be. Ősi székesegyház és régi' épüle­tek rajza az első várost tár­ja elénk, míg rakodó hajók serege a nagyhírű kikötö­Egyetlen országot sem le­het megismerni útleírások­ból, könyvekből. Csak sze­retni. A valóság szembesítése, a felhalmozódott ismeretek­kel tragikus, csodálatraméltó, vagy a kettő keveréke álta­lában. így jártam Görögor­szággal. Mit illik tudnunk a Bal­kán-félsziget legdélibb részén elterülő országról? Az Egei tenger, az Iioni tenger hatá­rolja, északon pedig Jugo­szlávia, Albánia és Bulgária. A borszínű tenger partján a szaggatott, csipkés part hosz- sza 1500 kilométer. Hellasz lakossága 8,8 millió, területe viszont jóval több hazánké­nál, 132 ezer 562 négyzetkilo­méter, aminek 80 százalékát hegyek borítják. A kőben gazdag országot kilenc fő részre, tartományra osztják; így többek között Epirusz, Macedónia, Trácia, Thesszá- lia, Actólia, Phokisz... Az összefüggő szárazföld, ami Szalonikitől Athénig nyúlik, kiterjedt szigetvilággal páro­sul, csaknem kétezer szige­tet számlálnak, amiből 190 lakott. A korinthoszi csator­na megépítésével, 1893 óta a két nagy félsziget; Attika és Peloponnészosz formálódott, az utóbbi ugyanis tulajdon­képpen szigetté vált. Dlény évezred története Hegyei, legmagasabb aPin- dosz, a mitológiai istenek székhelye, a 2918 méteres Olümposz. Szebbnek, komo- rabbnak láttam viszont a Parnasszoszt, híres még a történelemből hírhedtté vált Tajgetosz. A tenger Görög­országnak a legtávolabbi pontjától is száz kilométerre van. átlagban tehát 50—60 kilométerre, ami irigylésre méltó. Folyói jelentéktelenek, egyedül a Vardár, Jugoszlá­viából érkezik, görög néven Axion, ömlik a tengerbe. A napsütéses napok száma 300, közel háromezer óra. A tél december elejétől február vé­géig tart. Ha van egyálta­lán. Athénben különösen szá­raz az időjárás, ritkán esik, az élet igazodik ehhez, a társadalmi élet legfőbb tükre az utca. Hellasz története négy év­ezredet ölel fel, a görög tör­zsek; achájok, ionok, <aiolok — jóval később a dórok — idő előtt 2100—2200 táján özönlötték el a Balkán-fél­sziget déli részeit. Meghó­dították Kréta szigetét és an­nak a kultúráját átvették, to­vábbfejlesztették. A homéro­szi korszak idő előtt XII— VIII. századig tartott, ami­városra utal. — Az Egyesült Államok postája a Poznan­ban rendezett POLSKA ’73 nemzetközi bélyegkiállításra emléklapot nyomtatott, ezen az USA-ban megjelent Ko­pernikusz bélyeget a tudós tiszteletére Lengyelország­ban kiadott sorozat két ér­téke övezi. nek kitörölhetetlen emlékeit az Iliász és Odüsszeia örökí­tette meg. Korántsem olyan szép és nemes társadalom te­remtődött, mint a művészet évezredek óta hirdeti, illetve az olvasó képzeletében kiala­kult; barbár társadalom volt, rabszolgatartók és rabszol­gák osztálytagozódása. Állan­dó harcokban tartott az óko­ri .gyarmatosítás, a Földkö­zi-tenger és a melléktengerek partjain kereskedelmi koló­niák alakultak, önálló város­államok fejlődtek. Athén, Ko­rinthosz, Spárta, Argosz. Történetükből legjelentő­sebb, amikor a perzsa hódí­tók, a világ akkori leghatal­masabb hadseregének táma­dásait visszaverték. Leoni- dasz, a hős spártai király thermopülai ütközete világra­szóló szenzáció lett, majd a szalamisai csata után a tör­ténelmi tapasztalatok sze­rint, — mint minden háború után —, következett Athén fénykora, a klasszikus kultú­ra felvirágzása. Az ország életében később újra har­cok lángoltak, háborúskodá­sok, Nagy Sándor hódítgatá- sai, később új nágyhatalom, Róma terjeszkedett, még Ké­sőbb Bizánc, a félévezredes török uralom, csak 1821-ben lángolt fel a görög szabadság- harc és az ország végre el­nyerhette függetlenségét. A királyságnak katonai dikta­túra vetett véget, 1967-ben. Szaloniki az éjszaka városa Lényeges ez? A társadalmi harcok, mozgások, a táj is­merete nélkül az eredmény, a valóság és a mindennapi élet csalódást, esetenként ki­ábrándulást kelt. A turista nem azt kapja a pénzéért, amire befizetett; a művé­szettel megemelt és csiszolt aranykúlitúra bölcsőjénél fél­feudális állapotok tanyáz­nak. „Birkaszagú” város. A határnál, Gevgelijanál átlépve, elég sivár földek tűnnek fel, birkanyájakkal, szelíd hegyekkel, barna szán­tókkal. A falvak szomorú, el­hanyagolt képe villan, több­ablakos skatulyaházak. az >itat fenyőfák szegélyezik. Épül az országon átfutó autó­sztráda, amerikai, nyugatné­met, japán tőke áramlik be szakadatlanul. Az autósztrá­dán „kapuk”, aki használja az utat, fizesse is. Athénig legalább tizenhatot számol­tam meg, valamennyinél sze­dik a sápot. Görögország má­sodik nagyvárosa Szalonoki, 450 ezer lakosával. A IV. században bizánciak építet­ték, s az ország első kikötő­je. Külvárosában feltűnnek az amerikai tőke által beru­házott olajfinomítók, a Mer­cedes kocsikat árusító helyek, a japán ipar termékei. Éj­szakai fényű város, abból él, amit mutogat, kereskedésből, idegenforgalomból, hajózás­ból és persze az iparból. Rengeteg a mulató, bár. Tárt karokkal fogadják a belénőt. ellátják kedvéra étéllel, ital­lal. szórakoztatják. semmi sem számít, de pénze, az le­gyen, különben a nadrágját is otthagyhatja. A belváros, a hosszú tengerpart modern és csillogó, a kirakatok zsú­foltak, neonragyogás, bizánci stílusú templomok, arannyal töltött kirakatok, és a min­den évben szeptemberben megrendezésre kerülő nem­zetközi vásár színes fényei rikítanak. Az este, az éjsza­ka jellemzi legjobban Görög­országot, éktelenül szeretnek és tudnak mulatozni, vallják és gyakorolják, náluk nem szabad aludni, csak szórakoz­ni. Athénre méginkább jel­lemző ez. Mini szentélyek Az úton tovább Szaloniki­től Athénbe, az Olümposz- hegy tövénél' mezőgazdasági­lag művelhető terület látszik, több évtizeddel elmaradva a hazai szántóktól. Kis, mini­szentélyek sorjáznak az út mentén, — minden háznak, rpipden családnak van védő­szentje —, gyertyákat éget­nek bennük. Szeretet és szá­nalom nélkül nézem az egyé­nileg művelt földek küszkö­dött, a különböző arcú sze­génységet. Sötét dohánypaj­ták, őszibarackosok, szőlők, olajfa-ligetek váltják egy­mást, ahogy közeledünk a tengerparthoz, műveltebb a táj, gondosabban munkáltak a földek. Nagyobbak .a bir­kanyájak, több a kecske, sza­már és öszvér. Mint lapos teknőben a víz, a tenger úgy simul a parthoz. Ez még Thesszália. Kevés a kiépített fürdőhely, a szállodák ol­csók, néhány éven belül az idegenforgalom óriásira duz­zadhat. Külföldi vendégek után a szállodatulajdonosok húsz százalékos kedvezményt kapnak az államtól. Zöldségféléket termelő ker­tek; káposzta, paradicsom, paprika tünedeznek, a par­cellákon árnyas, esernyő ala­kú fák, szétszóródva. A sű­rű. ldslevelű dohányt szedik. Az Olümposz csúcsai felhők­ben vannak állandóan. Ez a hegység nem azonos azzal a faluval, ahol az első olim­piai játékokat tartották. Itt az istenek székeltek. Szürke az ég, szürke a tenger. A partja köves, ritkán szállo­da és strand tűnik fel, az utat platánfák, cserjék, lige­tek szegélyezik, gyümölcsö­sök. Rapsaminál haladunk, a hajdani görögök a perzsákat itt akarták megvárni a Pini- osz folyó völgyében, később döntöttek Thermopülénél. El­hagytuk Larisszát, a 60 ezer lakosú város katonai támasz­pont. Lano^tetejű. skatulya­házait cédrusok váltják fel. Itt látok először öntözést a földeken, krumplit locsol­nak a parasztok, cukorrépát termelnek, földimogyoró cser­jék, gyapotmézők között haj­ladoznak. Délre igyekszünk. Olajfa-ligetek tünedeznek elő. Kedves hagyomány, hogy csak az a fiatalember nősül­het. aki legalább öt olajfát elültetett. Sz. Lukács Imre Következik: Athén, a fehér város A Német Demokratikus Köztársaságban jól beváltak az agrokémiai központok, gazdaságossági, jövedelme­zőségi vonatkozásban is. Je­lenleg már 234 ilyen köz­pont működik az országban. Ezek a központok az anya­gok szállítását, mozgatását, ki- és berakását,'' valamint raktározását a legkorszerűbb technikai megoldások alkal­mazásával oldották meg. Ennek következtében jelen­tős mértékben emelkedett a műtrágya kiszórásával fog­lalkozó dolgozók munkájá­Svájcban bevezették az importált zöldségek ellenőr­zését abból a célból, hogy ne kerüljön a svájci piacra olyan zöldség, amelyet az egészségre ártalmas vegysze­rekkel permeteztek és ezen anyagok jelenléte még az el­lenőrzés időpontjában is ki­mutatható. E rendelkezés-^ nek, amelynek végrehajtásá­ra a svájci belépő határál­lomáson kerül sor, súlyos gazdasági következményei vannak. Ugyanis a saláta­szállítmányok nagy részét megsemmisítik, vagy vissza­irányítják az áru származási helyére: Olaszországba, Franciaországba, vagy az NSZK-ba, mert az ellenőr­zés alkalmával megállapítot­ták. hogy a , salátaszallítmá- nyok 10—12-szer több mér­gező anyagot tartalmaztak, mint amennyit az egészség­védelmi előírások még meg­engednek. Az ellenőrzést a zöldségeken kívül kiterjesz­tették a tejre és a tejtermé­kekre is. A SZOLNOK■ MEGYEI ALLATFORGALMl ÉS HÚSIPARI VALLALAT húsipari szakmunkásokat, betanított munkásokat, férfi és női segédmunkásokat vesz fel azonnali belépéssel. 44 órás munkahét, minden második szombat szabad. Jelentkezni lehet a munkaügyi osztályon. Szolnok, Vágóhíd u. 70. (—s) Ebben az évben Francia- országban a kukoricater­més az 1972 évi 6.6 millió tonnával szemben legkeve­sebb 8.5 millió tonnás re­kordszintet ér el — állapít­ja meg a francia Kukorica- termelők Általános Szövet­A habarovszki területen számos iskolában szervez­nek Ifjú Természetbarát kö­röket. Az Amúr és a kör­nyező folyók árvizeinek le- húzódása után a visszama­radó vizekben számtalan ér-

Next

/
Thumbnails
Contents