Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-26 / 225. szám
1973. szeptember 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A mezőgazdaság nehézipara Szarvasmarhatenyésztési program Szolnok megyében Az elmúlt 10—15 év alatt a mezőgazdaságban néhány alapvető ágazat — a búza, a kukorica, a vágóbaromfi, a vágósertés — termelése kétszeresére nőtt megyénkben. Ezzel szemben a vágómarha-tenyésztés jóval kisebb arányban fejlődött, sőt a tejtermelés csökkent is. Szolnok megyében a tehén- állomány nagysága — ami az ágazat megítélésének egyik mércéje — megegyezik az 1953. évivel. (!) A szarvasmarha-tenyésztés megyei helyzete közel azonos az országossal. A kormány felismerte a mezőgazdasági termelésben ezt az ellentmondást és az ágazat helyzetének javítására nagy jelentőségű határozatot hozott. A kormány- program a gyakorlati végrehajtáshoz olyan központi erőforrásokat biztosított, ami az ágazatot jövedelmezőbbé teszi és megteremti az üzem érdekeltségét a szarvasmarha-állomány fejlesztésében. A kormányhatározat meghirdetése óta valamivel több mint egy év telt el. Ilyen nggy jelentőségű program megvalósításában ez rendkívül rövid idő, viszont elegendő ahhoz, hogy érzékelhessük már az ágazatban bekövetkezett változások irányát. Elkészült a megyei tePTezet A határozat megjelenése után rövid időn belül, tavaly decemberben elkészítettük, szakemberek bevonásával, a megyei helyzetet elemző és a tennivalókat meghatározó munkaanyagot. Ebben — 1973 elejétől 1975 végéig szóló távra — rögzítettük, • hogy a jelenlegi 120 ezres szarvasmarhalétszámot 125 ezresre fejlesztjük. Oly módon, hogy ebben 95 ezerből áll a nagyüzemek állománya, s a jelenlegi 46,5 ezer tehén helyett 51 ezer lesz. A fejlesztés ellensúlyozza a háztáji állatállomány évi 4—500-as csökkenését is. Ezt a tervet az elmúlt év végén, a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, párttitkárainak, a j árási-városi vezetőknek, az érintett társadalmi szervek, intézmények, vállalatok vezetőinek megküldtük azzal, hogy támogassák valóravál- tását A kormányhatározatból eredő megyei, területi és üzemi feladatokat megtárgyalta a Megyei Tanács Termelési Ellátási Bizottsága, a tsz-ek területi szövetségei elnökségi ülésen, küldöttgyűléseken, néhány üzem pedig vezetőségi ülésen foglalkozott vele. Ez év tavaszán a tsz-szövetségekkei közösen, területi megbeszéléseket szerveztünk. Ezeken megvitattuk a tájterület fejlesztési tennivalóit és tisztáztuk a leginkább vitatott fajtatermesztési kérdéseket, a fejlesztés és tbc-mentesítés gondjait. Ezek a találkozások alkalmasak voltak arra is, hogy tájékozódjunk a törzsállomány számszerű fejlesztéséről, a hasznosítási irány terveiről. a vágómarha és tejtermelés várható alakulásáról. Az adatokat összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a megyei féjlesztési célok és az üzemek elképzelései találkoznak a főbb kérdésekben. A kormányprogram meghirdetését követően legvitatottabb a hasznosítási irányok szétválasztása volt. A megye állami gazdaságai a határozat megjelenésével egyidőben döntöttek és a tejtermelés mellett kötelezték el magukat, az állomány több mint kétharmadát erre használják. Távlatban csak háromszázas nagyságban tartják a hagyományos magyartarka fajtát. A mezőtúri, a karcagi és a tiszasü- lyi gazdaság azonban törzs- állományának egy részét a húshasznosítás irányába formálja, illetve egyhasznú húsfajtát importál. A megye tsz-einek már nem megy olyan gyorsan az elhatározás. A termelőszövetkezetek is megjelölték, ugyan azt a szakosodási irányt, amerre haladni akarnak, de náluk a tervezet szerint lassúbb az ütem. A termelőszövetkezetek közel felében, amelyek a tehénlétszám 43 százalékát tartják, csak 1975 után kezdődik el a szakosodás. Az üzemek másik fele mégkezdte vagy egy éven belül megkezdi a szakosítást, a hús, illetve a tej hasznosítás irányába. Húshasznosításra szakosodik az üzemek egynegyede. Ezekben a szövetkezetekben 280 az átlagos tehénlétszám. Az a 30 üzem, amely átlagosan 400 tehenet tart, a tej hasznosításra vállalkozik. Az állomány háromnegyed részét fajtatisztán, egynegyedét egyhasznú tejtermelő fajtából, illetve ezek keresztezett utódaiból tenyésztik terveik szerint Bővítéssel 7 ezer férőhely A férőhelynövelés egyik nagy feltétele megyeszerte a törzsállomány számszerű fejlesztésének. Helyesnek tartjuk a termelőszövetkezetek ama törekvését, hogy az állomány fejlesztéséhez szükséges férőhelyeket elsősorban a telepek bővítésével, rekonstrukciójával, a korszerűtlen épületek átalakításával termelésbeállításával biztosítják. A közeljövőben 7 ezer férőhelyet akarnak kialakítani ily módon. Bővítést 43 gazdaság határozott el, a karcagi Béke és a ti- szabői Petőfi Tsz például már hozzá is kezdett a program valóraváltásához. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek ilyen célra megkülönböztetett állami támogatást is kapnak, 1975-ig több mint 12 millió forintot a megyében. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését segítő ösztönzők kedvező hatása már az elmúlt év végén érezhető volt. Első jeleiként a nagyüzemekben mérséklődött a nőivarú szarvasmarha-kivágás, és a járványos, állatbetegségek ellenére is emelkedett a megye szarvasmarhaállománya. Az összállatállo- itriány egy év alat 3,7 százallékkal nőtt. Ekkora szarvasmarha-állomány 5 éve, tehénállomány pedig 10 éve nem volt megyénkben. Ez év első félévében, a múlt évi csúcshoz mérten, időarányosan 14,3 százalékkal nőtt megyénkben a megtermékenyített szarvasmarhák száma. Egyértelmű a termékenyítés számszerű növekedése a nagyüzemekben. A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokban azonban csökkent a megtermékenyített állatok száma. Különösen szembetűnő, hogy az üszők vemhesítése 50 százalékra esett vissza. A nagyüzemi fejlesztési elképzelésekből, valamint az állomány alakulásából és a vemhesítési adatokból arra következtethetünk, hogy a kormányhatározatnak a számszerű fejlesztésre vonatkozó előírásait megyénk nagyüzemei magukévá tették. Változatlanul gond azonban a háztáji, a kisegítő, az egyéni gazdaságokban kialakult helyzet. 1971-ben a megye tehénállományának 36 százalékát a kisüzemek tartották. Az elmúlt másfél év alatt is csak 3 százalékkal csökkent ez az arány. Ügy látszik, hogy e szektorban gyorsabb az állomány felszámolására irányuló törekvés, mint ahogyan arra számítottunk. A kisüzemi szarvasmarha-állomány nagysága, csökkenésének üteme irreálissá teheti a megyei fejlesztési elképzeléseket. Olyan intézkedéseket akarunk tenni tehát, amelyek hosszabb távon biztosítják a nagyüzemi törzsállomány törésmentes növekedését, a háztáji állományban pedig fékezik a csökkenés ütemét. Az üzemek többségében most dolgoznak a szarvasmarha-tenyésztés távlati fejlesztési tervein. Az e tervekben foglaltak, hosszú időre meghatározzák egy-egy üzem, de végső soron megyénk szarvasmarhatenyésztésének jövőjét is. Azért javasoljuk az üzemi vezetőknek, hogy a program készítésekor vegyék számba azokat a helyi lehetőségeket, amelyekkel az adott terület szarvasmarhasűrűsége és termelésének színvonala emelhető. Célszerű meghatározni a szarvasmarha-tenyésztés helyzetét befolyásoló egyéb tényezőket is, mint amilyen a takarmánytermesztés, a betakarítás, a tárolás, a munkatermelékenység növelése, a szakosodás iránya, A technika térhódítása A megyei program meghirdetésekor előnyösebbnek tűnt a tejirányú szakosodás. A megyei terv azonban számol a hústermelés jelentős emelkedésével is. A hústermelési irány kialakítása lényegesen könnyebb feladat, kisebb a beruházási igénye, mintha tejtermelésre rendezkedik be .valaki. Ezért is javasoljuk az üzemi vezetőknek, bátrabban válasszák a húsirányú szakosodást. Azokban az üzemekben azonban, amelyek a tehén- állományt koncentráltan, szakosított telepen helyezték el, kedvező termelési mutatók biztosítása érdekében indokolt lehet a tejtermelésre szakosodás. Szakosított telep ezideig 22 van a megyében, 8 az állami gazdaságokban. 14 a termelőszövetkezetekben. Ebben nagyobb változásra nem is számolunk 1975-iv, tudomásunk szerint csak a Héki és a Középtiszai Állami Gazdaság épít addig még új telepet. Akkorra viszont a megye tehénállományának egynegyede termel szaktelepen. A napjainkban folytatott tenyésztői munka hatása több év múlva mérhető le, éppen ezért sürgető, hogy olyan irányú tenyésztés kez; dődjön üzemeinkben, ami fokozza a szakosodás ütemét. A kormányhatározat sürgeti a közös és háztáji gazdaság egységét a szarvas- marhatartásban. Szakmunkás* képzés A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, csak az üzemek vezetőinek, az ágazatban foglalkoztatott szakemberek és az ott dolgozók szoros összefogásával valósítható meg. A technika térhódításával a kézi munkát a bonyolult gépek váltják fel a szarvasmarha-tenyésztésben is. a berendezések szakszerű üzemeltetése jól képzett irányítókat és szakmunkásokat feltételez. Az üzemi fejlesztési tervekben erre is tekintettel kell lenni. Határozzák meg, hogyan lesz valósággá üzemenként a megyei fejlesztési terv ama kitétele, hogy 1975-ig 2 ezer szakmunkás dolgozik a szarvasmarha-tenyésztésben. Lengyel Gyula a Szolnok megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója A zagyvarékasi Béke Tsz-bcn 200 holdon termeltek vöröshagymát, holdanként 100 mázsás átlagterméssel. Az idén először teljesen a gépek szüretelik a hagymát A teljes gépesítésé a jövő Tanácskozás a nagyüzemi cukorrépatermesztésről Egy jól szervezett tanácskozás és betakarítási bemutató hangulatával > távoztak tegnap délután Tiszaföld- várról a megjelent cukoripari termelőszövetkezeti és állami gazdasági szakemberek. A cukorrépa-termesztés jelenéről és jövőjéről volt ott szó az előadóteremben is, azt követően a határban is. Arról az ipari növényről, amelynek terméke, a cukor még nem teljesen hazai termésből kerül asztalunkra, azaz amiből még importra szorulunk. A mi megyénkről elismerően szólt az előadó, dr. Kasza Béla a MÉM főosztályvezető helyettese. Nálunk a 116 tsz-ből és a 10 állami gazdaságból összesen 85 foglalkozik répatermesztéssel. Tavaly még csak 7900, az idén már 12 ezer hektáron termesztettek répát. A megyében van az ország répatermő területének egyhe- ted része. S mint dr. Be- reczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese megfoÁ KISZ-alapszervezetek őszi programja október végéig a vezetőség újraválasztása. Ez komoly munkát, kellő előkészítést kíván, A szolnoki Vasipari Vállalat üzemi alapszervezetének vezetőségválasztó taggyűlését az ebédlőben tartották. A vezetőség beszámolójában dicsekvés nélkül ismertették az eddigi jó munka eredményeit. Amikor szükség volt rá — hangoztatta a beszámoló — megvédték egymás érdekeit az órabérek rendezésénél. Sokan járnak politikai oktatásra, részt vesznek a szakmai továbbképzésen, klubdélutánokat rendeznek és mindig ott vannak, ahol segíteni tudnak. A vezetőség beszámolójának vitája után került sor a vezetőség újjáválasztására. A taggyűlést megelőzően a jelölő bizottság minden egyes alapszervezeti tagot külön-külön megkérdezett, kit iavasol az új vezetőségbe és főként, hogy miért. Ä javaslatokat ' összegyűjtötték. KISZ-titkárnak Pintér Zoltán kompresszorkezelőt választották meg. A megyei könyvtár és múzeum KISZ-szervezeténél is galmazta a bevezető előadásban, 1975-ig tovább nő ez a terület, tehát az eddiginél még nagyobb részt vállal a megye a kormányzati program valóraváltásából. Olymódon természetesen, hogy meg is találják a számításukat, akik tettekkel, répával bevetett hektárokkal támogatják az ügyet. A kormány a termelési kedv fellendítése érdekében felemelte a répa árát, 70 százalékos állami támogatással kapják a termelők a répatermesztés gépeit, vegyszereit. A tegnapi tanácskozás előadói, hozzászólói éppen azt elemezték, hogy ilyen lehetőségek birtokában, hogyan tehető még gazdaságosabbá a termesztés. Ebben a legnagyobb szelepe a termésátlagnak van. Ezért mindent megtettek az idén a termelők, egyet, az öntözést kivéve — hangzott el dr. Bereczki Lajos véleménye. Ha a teljes öntözési lehetőséget kihasználják, most nem 400 mázsa alatt, hanem 420 mázsa feletti hovezetőségválasztó taggyűlést tartottak. A vezetőség beszámolójában értékelte az elmúlt két év munkájának eredményeit és rámutatott a hiányosságok okaira is. Fő feladatként pedig — az ideológiai nevelés hatékonyságának fokozása mellett — a könyvtári és múzeumi szakmai munka eredményességének növelését tűzte ki. A tizenhat KISZ-tag, a beszámoló alapos megvitatása után, titkos szavazással megválasztotta a háromtagú vezetőséget: Hegedűs Piroska titkárt, Horváth Mária szervezőtitkárt és Koczka Katalin gazdaságfelelőst. Tegnap este megyénkben összesen huszonhét KISZ- alanszervezetnél tartottak még vezetőségválasztó taggyűlést, többek. között: Abádszalőkon a tanács. Kunmadarason a Kossuth Tsz, Szolnokon a Papírgyár és a Vegyiművek, valamint a MEZŐGÉP és a Vízügyi Igazgatóság alapszervezeteinél. Ma harminckilenc alapszervezet ad számot kétévi munkájáról és választja meg az új vezetőséget. zamot várhatnánk. Ábban sem volt vita, hogy a nagyüzemi répatermesztés útja a teljes gépesítés. Igen, de hogyan? A betakarítógépek esetében nagy a bizonytalanság — mondotta Ungár Gyula, a Héki Állami Gazdaság igazgatóhelyettese. Mi a kukoricatermesztés alapgépeire építünk — hangoztatta dr. Magyar Gábor, a nádudvari Vörös Csillag Tsz agrármérnöke. A sorközöket még kapálni is kell — állította Lüllei Lajos, a Szolnoki Cukorgyár osztályvezetője. Olyan fajta kell, amely az öntözésre nem ereszt oldalgyökeret, s nem nehezíti a gépek munkáját — vélekedett Oláh János karcagi tsz-elnök. A tiszaföldvári Lenin Tsz földjein dr. S^abő Béla elnökhelyettes bemutatta a betakarító berendezéseket. A francia, a csehszlovák, a nyugatnémet és a hazai (szekszárdi) gépeket már ismerték a szakemberek. A magyar gyártmányú gépekkel az a baj — el is mondták a gyárat képviselő szekszárdi főmérnöknek —, hogy sok traktort lekötnek, a franciák pedig beszüntették gépük gyártását, a nyugatnémet Kleine-gép kitűnő munkát végez, de az az ottani kis gazdaságok gépe. Láthattak a jelenlevők egy újdonságot is, a KGST- kombájnt. Csehszlovákia, a Szovjetunió és az NDK közös konstrukciója. Óránkénti teljesítménye egy hektár termés betakarítása. Magyar- országon összesen kettő van még belőle, az egyik éppen a mi megyénkben, a Héki Állami Gazdaságban. Jövőre harmincat rendeltek ebből a típusból, de a szállításra komoly ígéretet még nem kaptak a termelők. Marad tehát az, hogy ezen az őszön vizsgázzanak a már meglevő típusok és ahhoz igazodjunk — összegezték véleményüket a bemutatón résztvevők. Abban is egységes volt álláspontjuk, hogy a nagy gépek d termelési rendszerek instrumentumai. A cukorrépa-termesztésben is a zárt technológia jelenti a világszínvonalat. Az ország négy zárt rendszere: a héki, a mezőhegyest a komáromi és a nádudvari mutatja az élenjáró termesztési módszerek útját Így lehet korszerűen, gazdaságosan teljesíteni a cukorrépa-termesztés programját RISZ-élet Vezetőség újjáválasztó taggyűlések
