Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-26 / 225. szám

1973. szeptember 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A mezőgazdaság nehézipara Szarvasmarhatenyésztési program Szolnok megyében Az elmúlt 10—15 év alatt a mezőgazdaságban néhány alapvető ágazat — a búza, a kukorica, a vágóbaromfi, a vágósertés — termelése kétszeresére nőtt megyénk­ben. Ezzel szemben a vágó­marha-tenyésztés jóval ki­sebb arányban fejlődött, sőt a tejtermelés csökkent is. Szolnok megyében a tehén- állomány nagysága — ami az ágazat megítélésének egyik mércéje — megegye­zik az 1953. évivel. (!) A szarvasmarha-tenyésztés me­gyei helyzete közel azonos az országossal. A kormány felismerte a mezőgazdasági termelésben ezt az ellentmondást és az ágazat helyzetének javításá­ra nagy jelentőségű határo­zatot hozott. A kormány- program a gyakorlati végre­hajtáshoz olyan központi erőforrásokat biztosított, ami az ágazatot jövedelmezőbbé teszi és megteremti az üzem érdekeltségét a szarvasmar­ha-állomány fejlesztésében. A kormányhatározat meghir­detése óta valamivel több mint egy év telt el. Ilyen nggy jelentőségű program megvalósításában ez rend­kívül rövid idő, viszont elegendő ahhoz, hogy érzé­kelhessük már az ágazatban bekövetkezett változások irányát. Elkészült a megyei tePTezet A határozat megjelenése után rövid időn belül, ta­valy decemberben elkészítet­tük, szakemberek bevonásá­val, a megyei helyzetet elemző és a tennivalókat meghatározó munkaanyagot. Ebben — 1973 elejétől 1975 végéig szóló távra — rög­zítettük, • hogy a jelenlegi 120 ezres szarvasmarha­létszámot 125 ezresre fej­lesztjük. Oly módon, hogy ebben 95 ezerből áll a nagy­üzemek állománya, s a je­lenlegi 46,5 ezer tehén he­lyett 51 ezer lesz. A fejlesz­tés ellensúlyozza a háztáji állatállomány évi 4—500-as csökkenését is. Ezt a tervet az elmúlt év végén, a me­zőgazdasági üzemek veze­tőinek, párttitkárainak, a j árási-városi vezetőknek, az érintett társadalmi szervek, intézmények, vállalatok ve­zetőinek megküldtük azzal, hogy támogassák valóravál- tását A kormányhatározatból eredő megyei, területi és üzemi feladatokat megtár­gyalta a Megyei Tanács Ter­melési Ellátási Bizottsága, a tsz-ek területi szövetségei el­nökségi ülésen, küldöttgyű­léseken, néhány üzem pedig vezetőségi ülésen foglalko­zott vele. Ez év tavaszán a tsz-szövetségekkei közösen, területi megbeszéléseket szerveztünk. Ezeken megvi­tattuk a tájterület fejleszté­si tennivalóit és tisztáztuk a leginkább vitatott fajta­termesztési kérdéseket, a fejlesztés és tbc-mentesítés gondjait. Ezek a találkozások alkal­masak voltak arra is, hogy tájékozódjunk a törzsállo­mány számszerű fejlesztésé­ről, a hasznosítási irány ter­veiről. a vágómarha és tej­termelés várható alakulásá­ról. Az adatokat összehason­lítva megállapíthatjuk, hogy a megyei féjlesztési célok és az üzemek elképzelései ta­lálkoznak a főbb kérdések­ben. A kormányprogram meg­hirdetését követően legvita­tottabb a hasznosítási irá­nyok szétválasztása volt. A megye állami gazdaságai a határozat megjelenésével egyidőben döntöttek és a tejtermelés mellett kötelez­ték el magukat, az állomány több mint kétharmadát er­re használják. Távlatban csak háromszázas nagyság­ban tartják a hagyományos magyartarka fajtát. A mező­túri, a karcagi és a tiszasü- lyi gazdaság azonban törzs- állományának egy részét a húshasznosítás irányába for­málja, illetve egyhasznú húsfajtát importál. A megye tsz-einek már nem megy olyan gyorsan az elhatározás. A termelőszövet­kezetek is megjelölték, ugyan azt a szakosodási irányt, amerre haladni akarnak, de náluk a tervezet szerint las­súbb az ütem. A termelőszö­vetkezetek közel felében, amelyek a tehénlétszám 43 százalékát tartják, csak 1975 után kezdődik el a szakoso­dás. Az üzemek másik fele mégkezdte vagy egy éven belül megkezdi a szakosítást, a hús, illetve a tej hasznosí­tás irányába. Húshasznosí­tásra szakosodik az üzemek egynegyede. Ezekben a szö­vetkezetekben 280 az átla­gos tehénlétszám. Az a 30 üzem, amely átlagosan 400 tehenet tart, a tej hasznosí­tásra vállalkozik. Az állo­mány háromnegyed részét fajtatisztán, egynegyedét egyhasznú tejtermelő fajtá­ból, illetve ezek kereszte­zett utódaiból tenyésztik ter­veik szerint Bővítéssel 7 ezer férőhely A férőhelynövelés egyik nagy feltétele megyeszerte a törzsállomány számszerű fej­lesztésének. Helyesnek tart­juk a termelőszövetkezetek ama törekvését, hogy az ál­lomány fejlesztéséhez szük­séges férőhelyeket elsősor­ban a telepek bővítésével, rekonstrukciójával, a kor­szerűtlen épületek átalakí­tásával termelésbeállításával biztosítják. A közeljövőben 7 ezer férőhelyet akarnak kialakítani ily módon. Bő­vítést 43 gazdaság határozott el, a karcagi Béke és a ti- szabői Petőfi Tsz például már hozzá is kezdett a prog­ram valóraváltásához. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek ilyen célra megkülönbözte­tett állami támogatást is kapnak, 1975-ig több mint 12 millió forintot a megyé­ben. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését segítő ösztönzők kedvező hatása már az el­múlt év végén érezhető volt. Első jeleiként a nagyüze­mekben mérséklődött a nő­ivarú szarvasmarha-kivágás, és a járványos, állatbetegsé­gek ellenére is emelkedett a megye szarvasmarha­állománya. Az összállatállo- itriány egy év alat 3,7 száza­llékkal nőtt. Ekkora szarvas­marha-állomány 5 éve, te­hénállomány pedig 10 éve nem volt megyénkben. Ez év első félévében, a múlt évi csúcshoz mérten, időarányosan 14,3 százalék­kal nőtt megyénkben a meg­termékenyített szarvasmar­hák száma. Egyértelmű a termékenyítés számszerű növekedése a nagyüzemek­ben. A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokban azon­ban csökkent a megtermé­kenyített állatok száma. Kü­lönösen szembetűnő, hogy az üszők vemhesítése 50 szá­zalékra esett vissza. A nagyüzemi fejlesztési elképzelésekből, valamint az állomány alakulásából és a vemhesítési adatokból arra következtethetünk, hogy a kormányhatározatnak a számszerű fejlesztésre vonat­kozó előírásait megyénk nagyüzemei magukévá tet­ték. Változatlanul gond azonban a háztáji, a kisegítő, az egyéni gazdaságokban ki­alakult helyzet. 1971-ben a megye tehénállományának 36 százalékát a kisüzemek tartották. Az elmúlt másfél év alatt is csak 3 százalék­kal csökkent ez az arány. Ügy látszik, hogy e szek­torban gyorsabb az állomány felszámolására irányuló tö­rekvés, mint ahogyan arra számítottunk. A kisüzemi szarvasmarha-állomány nagysága, csökkenésének üteme irreálissá teheti a me­gyei fejlesztési elképzelése­ket. Olyan intézkedéseket akarunk tenni tehát, ame­lyek hosszabb távon biztosít­ják a nagyüzemi törzsállo­mány törésmentes növeke­dését, a háztáji állományban pedig fékezik a csökkenés ütemét. Az üzemek többségében most dolgoznak a szarvas­marha-tenyésztés távlati fej­lesztési tervein. Az e tervekben foglaltak, hosszú időre meghatározzák egy-egy üzem, de végső so­ron megyénk szarvasmarha­tenyésztésének jövőjét is. Azért javasoljuk az üzemi vezetőknek, hogy a prog­ram készítésekor vegyék számba azokat a helyi le­hetőségeket, amelyekkel az adott terület szarvasmarha­sűrűsége és termelésének színvonala emelhető. Cél­szerű meghatározni a szarvasmarha-tenyésztés helyzetét befolyásoló egyéb tényezőket is, mint amilyen a takarmánytermesztés, a betakarítás, a tárolás, a munkatermelékenység növe­lése, a szakosodás iránya, A technika térhódítása A megyei program meg­hirdetésekor előnyösebbnek tűnt a tejirányú szakosodás. A megyei terv azonban szá­mol a hústermelés jelentős emelkedésével is. A húster­melési irány kialakítása lé­nyegesen könnyebb feladat, kisebb a beruházási igénye, mintha tejtermelésre rendez­kedik be .valaki. Ezért is ja­vasoljuk az üzemi vezetők­nek, bátrabban válasszák a húsirányú szakosodást. Azokban az üzemekben azonban, amelyek a tehén- állományt koncentráltan, szakosított telepen helyezték el, kedvező termelési muta­tók biztosítása érdekében in­dokolt lehet a tejtermelésre szakosodás. Szakosított telep ezideig 22 van a megyében, 8 az állami gazdaságokban. 14 a termelőszövetkezetek­ben. Ebben nagyobb válto­zásra nem is számolunk 1975-iv, tudomásunk szerint csak a Héki és a Középtiszai Állami Gazdaság épít addig még új telepet. Akkorra vi­szont a megye tehénállomá­nyának egynegyede termel szaktelepen. A napjainkban folytatott tenyésztői munka hatása több év múlva mérhető le, éppen ezért sürgető, hogy olyan irányú tenyésztés kez; dődjön üzemeinkben, ami fokozza a szakosodás üte­mét. A kormányhatározat sürgeti a közös és háztáji gazdaság egységét a szarvas- marhatartásban. Szakmunkás* képzés A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, csak az üzemek vezetőinek, az ágazatban foglalkoztatott szakemberek és az ott dolgozók szoros összefogásával valósítható meg. A technika térhódítá­sával a kézi munkát a bo­nyolult gépek váltják fel a szarvasmarha-tenyésztésben is. a berendezések szakszerű üzemeltetése jól képzett irá­nyítókat és szakmunkásokat feltételez. Az üzemi fejlesz­tési tervekben erre is tekin­tettel kell lenni. Határozzák meg, hogyan lesz valósággá üzemenként a megyei fej­lesztési terv ama kitétele, hogy 1975-ig 2 ezer szak­munkás dolgozik a szarvas­marha-tenyésztésben. Lengyel Gyula a Szolnok megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója A zagyvarékasi Béke Tsz-bcn 200 holdon termeltek vöröshagymát, holdanként 100 mázsás átlagterméssel. Az idén először teljesen a gépek szüretelik a hagymát A teljes gépesítésé a jövő Tanácskozás a nagyüzemi cukorrépatermesztésről Egy jól szervezett tanács­kozás és betakarítási bemu­tató hangulatával > távoztak tegnap délután Tiszaföld- várról a megjelent cukor­ipari termelőszövetkezeti és állami gazdasági szakembe­rek. A cukorrépa-termesztés jelenéről és jövőjéről volt ott szó az előadóteremben is, azt követően a határban is. Arról az ipari növényről, amelynek terméke, a cukor még nem teljesen hazai ter­mésből kerül asztalunkra, azaz amiből még importra szorulunk. A mi megyénkről elisme­rően szólt az előadó, dr. Kasza Béla a MÉM főosz­tályvezető helyettese. Nálunk a 116 tsz-ből és a 10 álla­mi gazdaságból összesen 85 foglalkozik répatermesztés­sel. Tavaly még csak 7900, az idén már 12 ezer hektá­ron termesztettek répát. A megyében van az ország ré­patermő területének egyhe- ted része. S mint dr. Be- reczki Lajos, a megyei ta­nács elnökhelyettese megfo­Á KISZ-alapszervezetek őszi programja október vé­géig a vezetőség újraválasz­tása. Ez komoly munkát, kellő előkészítést kíván, A szolnoki Vasipari Vállalat üzemi alapszervezetének ve­zetőségválasztó taggyűlését az ebédlőben tartották. A vezetőség beszámolójá­ban dicsekvés nélkül ismer­tették az eddigi jó munka eredményeit. Amikor szük­ség volt rá — hangoztatta a beszámoló — megvédték egymás érdekeit az órabérek rendezésénél. Sokan járnak politikai oktatásra, részt vesznek a szakmai tovább­képzésen, klubdélutánokat rendeznek és mindig ott vannak, ahol segíteni tudnak. A vezetőség beszámolójá­nak vitája után került sor a vezetőség újjáválasztására. A taggyűlést megelőzően a jelölő bizottság minden egyes alapszervezeti tagot külön-külön megkérdezett, kit iavasol az új vezetőségbe és főként, hogy miért. Ä ja­vaslatokat ' összegyűjtötték. KISZ-titkárnak Pintér Zol­tán kompresszorkezelőt vá­lasztották meg. A megyei könyvtár és mú­zeum KISZ-szervezeténél is galmazta a bevezető elő­adásban, 1975-ig tovább nő ez a terület, tehát az eddi­ginél még nagyobb részt vál­lal a megye a kormányzati program valóraváltásából. Olymódon természetesen, hogy meg is találják a szá­mításukat, akik tettekkel, répával bevetett hektárokkal támogatják az ügyet. A kor­mány a termelési kedv fel­lendítése érdekében felemel­te a répa árát, 70 százalékos állami támogatással kapják a termelők a répatermesztés gépeit, vegyszereit. A teg­napi tanácskozás előadói, hozzászólói éppen azt ele­mezték, hogy ilyen lehetősé­gek birtokában, hogyan te­hető még gazdaságosabbá a termesztés. Ebben a legnagyobb sze­lepe a termésátlagnak van. Ezért mindent megtettek az idén a termelők, egyet, az öntözést kivéve — hangzott el dr. Bereczki Lajos véle­ménye. Ha a teljes öntözési lehetőséget kihasználják, most nem 400 mázsa alatt, hanem 420 mázsa feletti ho­vezetőségválasztó taggyűlést tartottak. A vezetőség be­számolójában értékelte az elmúlt két év munkájának eredményeit és rámutatott a hiányosságok okaira is. Fő feladatként pedig — az ideo­lógiai nevelés hatékonyságá­nak fokozása mellett — a könyvtári és múzeumi szak­mai munka eredményességé­nek növelését tűzte ki. A tizenhat KISZ-tag, a be­számoló alapos megvitatása után, titkos szavazással meg­választotta a háromtagú ve­zetőséget: Hegedűs Piroska titkárt, Horváth Mária szer­vezőtitkárt és Koczka Ka­talin gazdaságfelelőst. Tegnap este megyénkben összesen huszonhét KISZ- alanszervezetnél tartottak még vezetőségválasztó tag­gyűlést, többek. között: Abádszalőkon a tanács. Kunmadarason a Kossuth Tsz, Szolnokon a Papírgyár és a Vegyiművek, valamint a MEZŐGÉP és a Vízügyi Igazgatóság alapszerveze­teinél. Ma harminckilenc alap­szervezet ad számot kétévi munkájáról és választja meg az új vezetőséget. zamot várhatnánk. Ábban sem volt vita, hogy a nagy­üzemi répatermesztés útja a teljes gépesítés. Igen, de hogyan? A beta­karítógépek esetében nagy a bizonytalanság — mondotta Ungár Gyula, a Héki Álla­mi Gazdaság igazgatóhelyet­tese. Mi a kukoricatermesz­tés alapgépeire építünk — hangoztatta dr. Magyar Gá­bor, a nádudvari Vörös Csillag Tsz agrármérnöke. A sorközöket még kapálni is kell — állította Lüllei Lajos, a Szolnoki Cukorgyár osz­tályvezetője. Olyan fajta kell, amely az öntözésre nem ereszt oldalgyökeret, s nem nehezíti a gépek munkáját — vélekedett Oláh János karcagi tsz-elnök. A tiszaföldvári Lenin Tsz földjein dr. S^abő Béla el­nökhelyettes bemutatta a be­takarító berendezéseket. A francia, a csehszlovák, a nyugatnémet és a hazai (szekszárdi) gépeket már is­merték a szakemberek. A magyar gyártmányú gépek­kel az a baj — el is mond­ták a gyárat képviselő szek­szárdi főmérnöknek —, hogy sok traktort lekötnek, a franciák pedig beszüntették gépük gyártását, a nyugat­német Kleine-gép kitűnő munkát végez, de az az otta­ni kis gazdaságok gépe. Láthattak a jelenlevők egy újdonságot is, a KGST- kombájnt. Csehszlovákia, a Szovjetunió és az NDK kö­zös konstrukciója. Óránkénti teljesítménye egy hektár ter­més betakarítása. Magyar- országon összesen kettő van még belőle, az egyik éppen a mi megyénkben, a Héki Állami Gazdaságban. Jövőre harmincat rendeltek ebből a típusból, de a szállításra ko­moly ígéretet még nem kap­tak a termelők. Marad tehát az, hogy ezen az őszön vizsgázzanak a már meglevő típusok és ahhoz igazodjunk — összegezték véleményüket a bemutatón résztvevők. Abban is egysé­ges volt álláspontjuk, hogy a nagy gépek d termelési rendszerek instrumentumai. A cukorrépa-termesztésben is a zárt technológia jelenti a világszínvonalat. Az ország négy zárt rendszere: a héki, a mezőhegyest a komáromi és a nádudvari mutatja az élenjáró termesztési mód­szerek útját Így lehet korszerűen, gaz­daságosan teljesíteni a cu­korrépa-termesztés program­ját RISZ-élet Vezetőség újjáválasztó taggyűlések

Next

/
Thumbnails
Contents