Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-23 / 223. szám
1973. szeptember 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei pártbizottság állásfoglalása A szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra nevelés tennivalóiról A megyei pártbizottság pénteki ülésén tárgyalta azt a jelentést, amely a szocialista hazafiságra és proletár nemzetköziségre nevelés megyei tapasztalatairól, valamint a további feladatokról adott számot. A téma napirendre tűzését különösen indokolttá és időszerűvé tette a napjainkra jellemző nemzetközi helyzet, amikoris a békés egymás mellett élés politikájának mind eredményesebb megvalósulása közepette az ideológiai osztályharc állandó éleződésének vagyunk tanúi. A nemzetközi imperializmus, amely a szocializmus sikereinek, folyamatos térhódításának következtében defenzívába kényszerült, elkeseredett ideológiai ellentámadásba, propaganda hadjáratba kezdett. Erejét a szocialista országok, a haladás, a demokrácia erőinek ideológiai lefegyverezésére összpontosítja. Módszereiben nem válogat. Az ideológiai fellazítás, lélekmérgezés eszköztárához tartozik a nyílt antikommunista propagandától a marxizmus köntösébe bújt, szocializmust „védelmező” demagógiáig, a nyugati életforma iránt keltett rózsaszín illúzióig minden. Amikor az imperialista ideológiai diverzió és propaganda hatásával számolunk, alapvetően abból az örvendetes tényből indulhatunk ki, hogy közvéleményünket a szocializmus építésének három évtizedes eredményei, az általánossá vált szocialista közgondolkodás, a marxismus- leninizmus eszméi befolyásolják. Káros illúzió lenne {négis annak állítása, hogy az imperialista ideológiai fellazítás minden hatás nélkül maradhat. Jól tudjuk, hogy a nacionalizmus milyen mélyen gyökerező, mérges „virágokat” termő gyomként terjedt el Európának e szegletében, hogyan vált a magyar reakciós uralkodó osztályok legfőbb szellemi fegyverévé az igazi hazafisággal és a proletariátus nemzetköziségével szemben. Mindezért időszerű és hasznos volt ez a széleskörű vizsgálat, majd a vizsgálat eredményének a pártbizottság fóruma elé való terjesztése. Hazaszeretet és szocialista öntudat A pártbizottság elé terjesztett jelentés széleskörű közvéleménykutatásra támaszkodott. Kérdőíven, levélben, személyes beszélgetések során csaknem négyezer embernek tették fel a témakörre vonatkozó kérdéseket. A meghallgatottak összetétele arányosan tükrözte a megye lakosságának társadalmi szerkezetét foglalkozás, életkor, s a párthoz, a társadalmi, tömegszervezetekhez való tartozás szempontjából is. A jelentést, még az előkészítés szakaszában a válaszadók közül százötvenen megismerték és személyesen is véleményt mondtak arról. Fel- használásra került az anyagban több korábbi vizsgálat tapasztalata is, közte a KISZ megyei bizottságának, valamint az oktatási igazgatóságnak hasonló témájú anyagai. A széleskörű vizsgálat jó anyagot szolgáltatott a helyzet elemzéséhez, a következtetések levonásához és a soronkövet- kező feladatok meghatározásához. A vizsgálati anyag realitását a pártbizottság több tagja is aláhúzta a felszólalásában, ismertetve saját munkaterületén, hasonló témák vizsgálata során szerzett, s az előterjesztésben foglaltakkal azonos tapasztalatait. Az első kérdés, amire a felmérés választ keresett: mennyire kötődik a haza fogalmához, a szülőföld sze- retetéhez az emberek gondolkodásában, érzelmeiben, tetteiben szocialista társadalmi rendünk. A többféleképpen megfogalmazott, de a lényeget illetően összecsengő válaszok — állapíthatta meg a pártbizottság — arról tanúskodnak, hogy a szülőföld szeretete, a hazafiság érzése szorosan összefonódik szocialista társadalmi rendszerünk igenlésével. Ha korosztályokra bontva vizsgáljuk ezt a jelenséget, szembetűnik, hogy a legpozitívabbak a 20 év alatti munkás és tanuló ifjúság válaszai. Érthető, hisz ez a korosztály már a szocialista rendszer neveltje. Számukra természetes dolog, objektív valóság, h°gy a haza egyenlő a szocialista társadalmi rendszerrel. A pozitív válaszokat illetően nyomban utánuk a 40—50 'ÉV közöttiek következnek. akik még hasonlítási alappal rendelkeznek, hisz felnőtt vagy majdnem felnőtt korban éltek már a Horthy rendszer idején. A küzbül- ső korosztály egy részénél, a válaszokban érezhető azoknak a történelmi viharoknak a nyoma, amelyeknek a szocialista építés első éveiben, éppenhogy eszmélő ifjú fejjel részesei, tanúi lehettek. Mindezt összegezve, igen pozitívnak minősítette a pártbizottság azt, hogy a megkérdezettek több mint hatvan százaléka arra a kérdésre: „Mi jut eszébe erről a szóról: haza?” — a szép magyar tájakkal, dicsőséges történelmünkkel együtt említette mai társadalmi rendszerünket. Ugyanezt egy más oldalról megközelítve: az első három tényező között sorolta fel a haza fogalmának meghatározásánál a szocialista társadalmi rendszert a megkérdezettek több mint 70 százaléka. A szülőföldhöz és a hagyományokhoz való ragaszkodás is erősen szocialista tartalmú. Ezt jelzik azok a válaszok, amelyeket a „mire legbüszkébb, mint magyar?” — kérdésre adtak, íme a válaszok: Hazánk fel- szabadulására 64 százalék, a Magyar Tanácsköztársaságra 16 százalék, az 1848—49-es forradalomra és szabadság- harcra 12 százalék, egyéb történelmi eseményekre (nádorfehérvári győzelem, Dózsa felkelés, Rákóczi szabadságharc, stb.) 8 százalék. Negatív jelenségek Elgondolkodtató tapasztalatokkal szolgál a fentiek rétegekre bontott vizsgálata. Ami a legfigyelemre méltóbb, hazánk felszabadulására a legbüszkébbek a megkérdezett munkások és munkásfiatalok. Az alkalmazottaknál és értelmiségieknél — közte a vezető állásban dolgozóknál is — nagyobb a múlthoz való kötődés, mint a munkásoknál. A polgári demokratikus haladó hagyományok előtérbe helyezése is tapasztalható. Magyarázható e rétegnél ez a múltbeli neveltetésével, a fiatalabbaknál a családi környezet ilyen értelmű ha* tásával. De jelentős szerepe van a hazaszeretet és a szocialista társadalmi rendszer összefüggése körüli bizonytalankodásban annak is, hogy egyes értelmiségiek, vezető beosztásban dolgozó emberek elszakadnak a munkásoktól, nincs közöttük olyan közvetlen kapcsolat, ámely gondolkodásmódjukat egészségesebben befolyásolná. A negatív jelenségek okai közé lehet sorolni ennél a rétegnél a technokrata szemlélet terjedését. A fejlett nyugati országok egyoldalú — csupán modern technikája alapján való — megítélését. Megfeledkeznek az ilyen nézetet vallók mindarról az egyéb körülményekről, amelyek között ez a technika létrejött. Egyesnk — okkal, ok nélkül — elégedetlenek beosztásukkal, s úgy vélik, hogy a műszaki értelmiségiek a nyugati országokban gyorsabban jutnak előre, jobban érvényesülnek. Mindezek e kis rétegnél a szocialista hazához való viszonyban, az arról nyilvánított véleményekben is megmutatkoznak. Ismerjük-e hazánkat ? A hazát csak- az szeretheti igazán, aki nemcsak haladó múltját, hanem szocialista jelenét is vállalja. Ehhez szükséges ennek a jelennek az alapos ismerete. A felmérés egy része ezért arra irányult, hogyan ismerik az emberek szűkebb és tágabb környezetüket^ A felmérésnek az általános tudati és érzelmi kötődésről kialakított pozitív képe mellett tapasztalható, hogy az e kérdésekben tapasztalt ismeretszint nem mutat olyan kedvező képet. Jó volna, — többek között — ha 60 százaléknál többen tudnák, hogy napjainkban a IV. ötéves terv időszakát éljük; azt is viszonylag kevesen válaszolták a feltett kérdésre — 40 százalék —, hogy Magyarország ipariagrár ország tett. Figyelmet érdemel, s mindenképpen bíztató, hogy az ilyen kérdésekben a fiatalok ismeretszintje magasabb mint az idősebbeké. Ennek illusztrálására: a IV. ötéves tervet illető kérdésre a középiskolások 84 százaléka helyes választ adott. Ami a szűkebb pátriát illeti, örvendetes, hogy a megye szocialista iparának olyan büszkeségeit, mint a Lehel hűtőszekrény, vagy a Tisza cipő, mindenki ismeri. De az már nem megnyugtató, hogy a megkérdezettek 27 százaléka nem tudja, hogy Túrkeve, az első szövetkezeti város Szolnok megyében van, sőt a középiskolások 35 százaléka nem is hallott a városról. Ez utóbbi adat bizonyára tantervi, tankönyvi problémákat is takar. A jelzett problémák azt is kifejezik, hogy a környezet változását, szocialista fejlődésünket, az ország gyarapodását lassan követi e folyamat tudatosodása, a gondolkodás formálódása. Jelzés ez arra is, a pártbizottság nyomatékosan fel is hívta rá a figyelmet, hogy szűkebb hazánk megismertetésében, értékeink, eredményeink bemutatásában, s ezzel együtt az érzelmi kötődés erősítésében még sok a tennivalónk. Hasznos erőfeszítések ezek, mert a szűkebb környezet, a szülőfalu, a város, a megye ismeretétől, szere- tetétől visz el az út a haza megismeréséig, s vele társadalmi rendünk megszereléséig. Maga a vizsgálat is szemléltette ezt az utat. Az általános iskolásoknál — ahogyan a válaszokból kiderül — még főként a táj, a szűkebb környezet természeti szépségei jelentik a hazát, az ezekhez való kötődés a hazaszeretet tartalma. A középiskolásoknál, munkásfiataloknál már mindehhez tudatosan kapcsolódik a mai szocialista valóság, mindnz, amit napjainkban megvalósítunk. Ennek a valóságnak a megismertetéséért többet tenni, a hazaszeretetre nevelés egyik legfontosabb feladata — állapította meg a megyei párt- bizottság. Annak a kérdésnek a vizsgálatát, hogyan kötődik a haza fogalmához, a hazaszeretet érzéséhez szocialista társadalmi rendszerünk igenlése, így összegezte határozatában a pártbizottság: a szocialista építés időszakában eredménnyel folyt, s folyik ma is annak a súlyos örökségnek a felszámolása a gazdasági, politikai, ideológiai élet minden területén, amely az elmúlt kizsákmányoló rendszer örökségeként maradt ránk. A hazához fűződő viszony alakulása mindezzel szoros összefüggésben van, nem választható el attól a társadalmi, politikai, gazdasági átalakulástól, amely a felszabadulás óta végbemegy Magyarországon. Ennek hatására változott meg népünk gondolkodása, s helyeződött új alapokra a hazához való kötődése. Új szemléletű, új típusú emberek élnek ebben az országban. A napi élet, az elért eredmények, s a dolgozóknak mindebben való részvétele bizonyítja ezt. Olyan jelenségek, mint a szocialista brigádmozgalom A pártbizottság elé terjesztett jelentés választ keresett arra a kérdésre is, hogy fonódik egybe a megkérdezettek gondolkodásában és érzelmeiben a hazafiság és internacionalizmus. E kérdésnek vannak sarkalatos alapelvei. Ilyenek: az igazi hazafiság mindig egyet jelent az általános emberi haladás érdekeinek szolgálatával, nem irányul más népek ellen. A szocialista hazafiság magában foglalja proletár internacionalizmus eszméjét is. Ennek pedig a próbaköve ma a Szovjetunióhoz és többi testvéri szocialista országhoz, a világ kommunista és demokratikus mozgalmaihoz való viszony. Ezeket a sarkalatos kérdéseket vizsgálta a pártbizottság elé terjesztett jelentés az ismeretszint, az érzelmi kötődés oldaláról. Megállapította a pártbizottság, hogy az emberek jól értik és ismerik napjaink internacionalizmusának tartalmát. A szocialista országokkal való szoros, testvéri kapcsolatot a megkérdezettek többsége nemcsak fontosnak, hanem előrehaladásunk, szocialista fejlődésünk alapvető feltételének tartja. Az emberek 72,7 százaléka egyéni boldogulása szempontjából is azt tartja a legfontosabbnak, hogy erősítsük az együttműködést, minden oldalú kapcsolatainkat a Szovjetunióyal, a szocialista országokkal. Közel nyolcvan százalék fejezte ki azt a meggyőződését, hoey egyenesen visszaesne gazdasági feilődésünk. ha gyengülnének kapcsolataink ezekkel az országokkal Az internacionalizmus érzelmi oldalról való megközelítését tette lehetővé annak a kérdésnek a feltétele, hogy ismert nemzetközi személyiségek közül válasszák ki a megkérdezettek azokat, akik szerintük a legtöbbet tettek a történelem, során az emberiségért. A megkérdezettek 79 százaléka az első helyre Lenin nevét állította, 98 százaléknál az első három megnevezett személy között volt Lenin neve. tömeges elterjedése, a választások alkalmával tanúsított politikai aktivitás, a társadalmi munka vállalások sora. Ez a tettekben megnyilvánuló szocialista hazafiság nem akadálytalanul bontakozott ki. Harcot jelentett — és jelent a jövőben is — a polgári, kispolgári nézetek, ideológiák, a régi eszmék, a politikai és szellemi közömbösség, valamint a tudatos ellenséges propaganda ellen. A felmérés tapasztalatai bizonyítják, attól, hogy a szocialista tulajdonban lévő földbe betonalapokat rakunk, vagy jó magot vetünk, még nem válik gondolkodásában is szocialistává az építőmunkás, vagy a magvető. A hazafiság szocialista tartalommal való megtöl- tődése lassabban következik be, mint ahogyan az új gyárak épülnek. Erőfeszítéseink nyomán a hazafias nevelés mind teljesebben telítődik szocialista tartalommal. Ennek hatása az emberek gondolkodásával, tetteivel mérhető. Túlnyomó többségük az igazi, szocialista hazafiság talaján áll. Ennek megnyugtató tudomásul vétele nem mentesít azonban azok alól a feladatok alól, amelyek e területen az eredmények teljesebbé tételéhez elvégzendők. A további előrehaladás feltételezi a párt-, állami és társadalmi szervek összehangolt, tudatos, türelmes és következetes munkáját. Bizonyos zavaros gondolkodásra, a tájékozottság és tisztánlátás hiányára mutat, hogy 1 néhány középiskolás fiatal Che Gueverát, vagy ugyancsak néhány idősebb ember Sztálin személyét állítja előkelő helyre. A más országokhoz való viszony bizonyos lemérésére adott módot az a kérdés, amely arra irányult, melyik ország állampolgára nem szeretne lenni. A legtöbben azt válaszolták, hogy amerikai, s igen tanulságosak az indokok is. pl.: azért, mert a világ csendőrei”, igazságtalan háborúkat viselnek kis népek ellen”. Sokan válaszolták erre, az egyébként hipotetikus kérdésfeltevésre, hogy kínai állampolgárok sem szívesen lennének, s azt általában o zűrzavaros, rossz politikai helyzettel indokolták. A válaszok csekély, de egyáltalán nem elhanyagolható százalékban jelezték* káros tendenciák jelenlétét, hatását is. Akadtak a nacionalizmusra. kozmopolitizmusra utaló jelek. Ha kevesen is, de úgy válaszoltak: elsősorban nern a szocialista országokkal, hanem a nyugati országokkal erősítenék hazánk kapcsolatait. Élnek bizony nosztalgia ák a „semlegesség” iránt is. E kérdéscsoport tanulságait összegezve megállapította a pártbizottság, hogy megyénk lakosságának tudatában — úgy, mint az egész országban — mélyen gyökerezik a proletár internacionalizmus. Hazaszeretetének velejárója, kiegészítője ez az érzés. A napi politikai munka folyamatában ugyanúgy, mint e konkrét vizsgálat során tapasztalt pozitív megnyilvánulások mellett, bizonyítják ezt egyéb kézzelfogható eredmények is. Olyanok. mint az MSZBT tagcsoportok számának állandó növekedése, az orosz nyelvtanulás eredményei, a Gorkij Nyelviskola kihelyezett tagozatára való jelentkezés, a szocialista országokhoz fűződő baráti szálak ápolása, közte is kiemelkedő helyen a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok részeként Szolnok megye és Tallinn testvéri kapcsolatai. Ezen eredmények ápolása, elmélyítése mellett kell fokozott figyelmet fordítani a tapasztalható negatív jelenségekre. A proletár internacionalizmusról szóló kérdések pártbizottsági tárgyalásához tragikus hátteret adtak a közelmúlt chilei események. A megrázó dráma figyelmeztet bennünket az éberségre, s arra int. ne legyenek semmilyen illúzióink az imperializmus természetét és a szocializmus iránti elszánt gyűlöletét illetően. A megyei pártbizottság a jelentésben foglaltak megvitatása és elfogadása alapján meghatározta a tennivalókat is. A szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelés feladatainak meghatározásakor abból indult ki, hogy e kérdés iránytűje és egyben mércéje is a közgondolkodás alakulásának. Ezért a szocialista építés eredményeinek megismertetésével, elfogadtatásával erősíteni kell az értelmi, érzelmi kötődést a szülőföldhöz, a szocialista társadalmi rendhez. A haza iránti ragaszkodás felkeltése és erősítése érdekében az aktív részvétel útján mind több személyes élményt kell biztosítani. Különös figyelmet kell fordítani szocialista nemzeti és nemzetközi ünnepeink, jubileumi évfordulóink méltó megünneplésére, mint a szocialista tudatformálásnak és a hazaszeretetre nevelésnek fontos eszközeire. E cél érdekében fel kell használni a különféle szervek, intézmények kulturális programjait, műsorait, a különböző tudományos tanácskozásokat is. Ápolni kell az eszményképek, névadók kultuszát, nagy hangsúlyt helyezve azokra a történelmi személyiségekre, akik a szocialista forradalom győzelmének előfutárai, harcosai, majd az építőmunka kiemelkedő egyéniségei voltak. A tennivalók megfogalmazásánál abból indult ki a pártbizottság, hogy elsősorban a párton belül kell tisztázni a téves nézeteket, elsősorban a párttagoknak kell példát mutatni az igazi hazafiságban, a proletár nemzetköziségben. Előírja a határozat a tennivalókat a párt, a tanácsi és tömegszervezetekben, a különböző kulturális, művelődési, közoktatási intézményekben, a propaganda és információs szervekben dolgozó kommunistáknak, hangsúlyozva azt, miként erősítsék az értelmi és érzelmi kötődést a szülőföldhöz, a szocialista társadalmi rendhez. Hangsúlyozza végül a pártbizottság határozata, hogy a hazafiságra, internacionalizmusra nevelés a pártmunka, a politikai munka állandó "része, mindenkori tartozéka. Ezért napirenden tartása is mindenkori feladat - de napjainkban, az ismert nemzetközi körülmények között, különösen időszerű. A feladatok végrehajtásának fontosságát emellett az is aláhúzza, hogy azok szerves részei az MSZMP X. kongresz- szusán hozott határozatoknak. Teljesítésükről ezért a XI. kongresszusra való felkészülés jegyében is számot kell adnunk. ÍV. J.I Hazaszeretet és internacionalizmus
