Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-22 / 222. szám

1973. szeptember 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 \ Balesetveszélyes útcsatlakozások — Határt szab a csomópontok áteresztő képessége Ülést tartott a jászberényi Városi Tanács A műszaki könyvtár és a munkások A jászberényi Aprítógép­gyár műszaki könyvtárának 4000 kötete egy szűk szo­bában kapott helyet. Három éve alapították. A könyvtár vezetője, Farkas Pál el­mondotta, hogy a könyvek mellett hat idegennyelvű és „Propaganda“ kalitkában Nem szerencsés, hogy a műszaki könyvtárba csak a szerkesztőtermen keresztül lehet bejutni, a propagan­dát pedig mindössze egy üvegkalitka jelenti az iro­daház első emeletén. . Az Aprítógépgyár vezetői­nek véleménye után a for­gácsolóüzem munkásaival beszélgettünk a műszaki könyvtárról. Jó szakmunká­sok, érdekli őket a techni­ka. az új gépek, nézik a té­vében a Deltát is. Használ- ják-e ugyan a műszaki könyvtárat, egyáltalán ér- dekli-e őket az, amit a szakkönyvekben találnak? Szebenyi István marós szakmunkás nem tudta, hogy hol van a műszaki könyvtár a gyárban. — Van egy szakkönyvem, amit általában használok, a V. E. Öregek otthona Fegyverneken i Az ű;i helyiségek még íestékszagúak. de már élén­ken zajlik bennük az élet. Csillogó tisztaság és rend uralkodik mindenütt az ízlésesen berendezett, derűs hangulatú helyiségekben. Az ebédlő-társalgóból tányé­rok és kanalak csörrenése hallatszik. Tálalják az ebé­det. Körben az asztaloknál munkában megfáradt arcú. hetven-nyolcvan éves emberek ülnek. tizenhat magyar nyelvű fo­lyóiratot is járatnak. Az idegennyelvű folyóiratokból a szükséges cikkeket lefor­dítják, és kérnek szakfordí­tást az Országos Műszaki Könyvtárból is. Az olvasói létszám kétszáz. , .Marás, forgácsolás”, Né­hány kisalakú füzetet is megvettem, ezek a tévé- a rádió és a háztartási gépek javításához kellenek. Több műszaki könyvre nincs szükségem. Juhász Pál esztergályos, nyolc általánost végzett, és lassan már húsz éve dolgo­zik a szakmájában. Munká­ját megbecsülik. — Ha valamit nem ériek, megkérdezem a művezető­met, sőt jó kapcsolatban va­gyunk a műszakiakkal, ők is szívesen segítenek. Kü­lönben pedig nagyon szé­gyellném, ha a mindennapi munkámhoz könyv kellene. Nem megyek a műszaki könyvtárba, bár tudom, hogy hol van. Az otthoni szerelési munkákhoz saját könyveim vannak. A gazdag programmal megtartott tegnapi tanácsko­záson nagy érdeklődést vál­tott ki a város közlekedésé- * nek helyzetéről és tovább­fejlesztésének terveiről szó­ló előterjesztés. A Város közlekedését a KPM és a tanácsi kezelésű fő és alsóbb rendű, helyi forgalmi, gyűjtő és egyéb utak határozzák meg. Jász­berényben 24,7 kilométer a kiépített. 78 kilométer a ki­építetlen utak hossza. A főutakon az átkelési szakasz szabályozási széles­sége 401 métertől 16,2 mé­terig váltakozik. Mindkét irányban csak egy-egy for­galmi sáv vehető számítás­ba. A kőhíd teherbírása 12 tonna. Csak részben felelnek meg a forgalom technikai igé­nyeinek az útkereszteződé­sek és csatlakozások. Több út csomópontjánál rossz a látóháromszög, máshol a ta­lálkozás hegyesszögű, s ez balesetveszélyes a balra for­duló járművek számára. A tilalom ellenére A közúti tömegközlekedés gazdája a Volán 7. sz. Vál­lalat jászberényi üzemegy­sége. Áz utasforgalom roha­mos növekedését az alábbi számok, tükrözik: 1967-ben 3 millió 849 ezren utaztak autóbuszon, számuk 5 év alatt csaknem 2 millióval Tegnap befejezte kétnapos tanácskozását a negyedik Or­szágos Hadtudományi Ván­dorgyűlés. Á tanácskozáson részt vett Stock János vezér­őrnagy, a TIT Országos Had­tudományi Választmányának elnöke Hollóst István őzre- des. a választmány titká­ra és dr. Zsmurin La­jos. aa MSZMP MB osztály­vezetője. Jelen voltak a me- gvék hadtudományi szak­osztályának vezetői és a néphadsereg történészéi is. A mostani kétnapos ta­nácskozáson a katonatörté- nészek'és a rendező szervek képviselői arra kerestek vá­laszt, hogy milyen eredmé­nyek születtek a hadtörté­nelmi kutatásokban és isme­retterjesztésben, és hogy ho­gyan szolgálja a hadtörté­nelmi ismeretterjesztés a honvédelmi, hazafias neve­lést. Mindezt azzal a céllal, hogy az eddigi eredmények felmérése alapján megvitas­sák azokat a módszereket, eszközöket, amelyekkel még hatékonyabban lehet végez­ni a hadtörténelmi ismeret- terjeisztést és megfelelően beilleszteni az ifjúsághopvé- delmi, hazafias nevelésébe. Dr. Liptai Ervin ezredes, a hadtudományok kandidá­tusa tartotta az első vitain­dító előadást „A hadtörté­nelem helye és feladatai a hadtudományi ismeretter­jesztésben” címmel. Az elő­adó beszélt a hadtörténelmi ismeretterjesztés fontosságá­ról, helyéről, szerepéről, a gyakorlati és nevelőmunká­ban történő felhasználásáról. Majd szólt azokról az ered- r ényékről és fogyatékossá­gokról, amelyek ezt a tevé­kenységet jellemzik. Befeje­zésként pedig vázolta a had­történelmi ismeretterjesztés időszerű feladatait. A . második előadást Tóth Sándor alezredes tartotta „A döntő fordulat a második vi­lágháború menetében” cím­mel. Hangsúlyozta, hogy e kérdésről azért kell beszéli-. növekedett. Ugyanez idő alatt az autóbuszok száma 27-ről 41-re emelkedett. A Petőfi téri autóbusz­pályaudvar a jelenlegi köve­telményeknek mind nehezeb­ben tud eleget tenni, sürgő­sen el kellene kezdeni az új pályaudvar építését. A 32-es számú főút mel­lett egy üzemanyagtöltő ál­lomás működik, a közületi és magán gépjárművek ellátá­sát szolgáló szerviz üzemet a Műszerész Ktsz tartja fenn.. A régi Hatvani út vé­gén egy 150 jármű — főleg tehergépkocsi — tárolására és üzemeltetésére alkalmas forgalmi telepet építettek. Hat for ’a?mi nyomsáv A város vasúti kapcsola­tát a jövőben is a Hatvan— Szolnok fővonal biztosítja. Az eddiginél is jelentősebb lesz a távolsági aufóbusz- közlekedés. Számolni kell a város vonzáskörzetébe tar­tozó. vasútvonallal nem ren­delkező településekkel is. A 31- es és 32-es főutakat, amelyek Jászberényt a fő­várossal és a megyeszékhely- lyel kötik össze 2000-re 6 forgalmi nyomsávúra alakít­ják át. Kiépül a Hűtőgépgyár út - feljáró útja, így a 31-es és 32- es számú utak között a ni, mert eltérő értelmezések­kel találkozni, másrészt idő­szerűségét az is adja, hogy ebben az esztendőben em­lékezünk a döntő fordulat harmincadik évfordulójára. Végkövetkeztetéskéftt leszö­gezte, hogy a háború mene­tének döntő fordulata Sztá­lingrádnál kezdődött és Kurszknál mélyült el. Dr. Szántó Imre alezredes, a hadtudományok kandidátu­sa a szocializmus erőinek stratégiai előretörését ele­mezte a soron következő elő­adásban. s egyben bemutatta az imperializmus globális stratégiájának kudarcait is. De rámutatott arra a reali­tásra, hoay az enyhülési ten-, dencia ellenére az imperia­lizmus agresszív természete mit sem változott. A vitaindító előadásokat sokirányú, az összefüggése­ket sokoldalúan elemző esz­mecsere követte. A tanács­kozáson felszólalók nagy fe­lelősségérzettel és hozzáér­téssel vetették fel a hadtu­dományi ismeretterjesztés problémáit. Felhívták a fi­gyelmet arra, hogy a törté­nész pedagógusok tovább­képzésében kiemelten, kel­lene foglalkozni ezzel a kér­déssel, mert a hadtörténelmi hagyományok ápolásában az iskolák meghatározó szerepet játszhatnak. Hangsúlyozták, hogy ennek nemcsak katonai jelentősége van, Iranern hoz­zájárulhat a nemzeti tudat fejlesztéséhez is. Ä tanácskozást rendkívül sikeresnek és hasznosnak ítélhetjük, hozzátéve, hogy eredményessége végső so­ron a gyakorlati munkában lesz mérhető. A rendezés magasszintű, a program végrehaj tára zök­kenőmentes volt, ami a ren­dező szerveket és a házigaz­dát, a Kilián főiskola pa­rancsnokságát dicséri. Tóth Gyűl» várost elkerülve is biztosít­ható a kapcsolat. A 32-es fő­utat egyelőre a jelenlegi nyomvonalon korszerűsítik. Ez a nyomvonal a Lehel Ve­zér téri szakasz miatt távlat­ban nem tartható fenn. mi­vel a szakasz mindkét olda­lán nagy a gyalogos forga­lom. Az átmenő forgalom számára a 32-es utat, a Vö­röshadsereg út és Kinizsi ut­ca között új nyomvonalon vezetik majd. Az autóbusz-pályaudvar* kialakítását, elhelyezését a terv a városközponttal ha­táros területen tartja _ célsze­rűnek, kizárólag távolsági járatok számára. A szanálá­si problémák miatt a pálya­udvar építésére csak hosz- szabb távlatban és két ütem­ben lehet számítani. A tanácsülés a jelentésről indított vitában megállapí­totta: a város közlekedési terve tartalmazza és előír­ja a közlekedés fejlesztésé­vel kapcsolatos feladatokat. Erénye, hogy a városközpon­tot a lehetőséghez ^ mérten mentesíti az átmenő forga­lom alól, előnyben részesíti a gyalogosforgalmat. Olyan reális javaslatokat tartalmaz, amelyek — megvalósításuk esetén — a közlekedés alap­vető javulásához vezetnek. A tanácsülés végül elfogad­ta a város közlekedésének helyzetéről és továbbfejlesz­téséről szóló jelentést. — illés — Ü MSZBT-tagcsoporiok Szó nők megyében (Tudósítónktól.) A magyar—szovjet barát­ság erősítésére Szolnok me­gyében kilenc újabb üzem, vállalat, intézmény alakított MSZBT tagcsoportot. Ezzel együtt a megyében harminc­ra emelkedett a két nép ba­rátságát, együttműködését ápoló tagcsoportok száma. A baráti kollektívák színesen, változatosan népszerűsítik a Szovjetuniót. sokoldalúan segítik kommunizmust épí­tő munkájának, békepoliti­kájának megismerését. Az ősszel — a tagcsopor­tok hatékony közreműködé­sével — széles körű orosz nyelvtanulás indul a megyé­ben. A budapesti Gorkij Orosz Nyelviskola közremű­ködésével ötven különböző fokozatú nyelvtanfolyam in­dul. A megyében kiállítást vándoroltatnak a Szovjet­unió életéről. A vándorkiál­lítás anyagát Karcagon és Jászberényben az üzemeken, tsz-eken kívül a városi mű­velődési házban is bemutat­ták. A megye két nagy ipa­ri üzemében, a Hűtőgép­gyárban és a Vegyiművek­ben működő tagcsoDortok együttműködési megállapo­dást kötöttek. Kölcsönös ta­pasztalatcseréket, vetélke­dőket kiállításokat rendez­nek. kamatoztatják egymás jó módszereit. Bekapcsolódott a baráti körök tagjai a „Balti ten­gertől a Csendes óceánig” című mozgalomba. Baráti esteket, ismertetőket tarta­nak a szovjet köztársaságok életéről, megemlékeznek Majakovszkij születésének évfordulójáról. Az abádsza- lóki Lenin Tsz tagjai rend­szeres kapcsolatot tartanak a hazánkban ideiglenesen ál’omásozó szovjet alakula­tokkal. pedagógusokkal, gvprmekeiket közösen üdül- tetik. A szolnoki, martfűi, jászberényi üzemek testvéri munkakapcsolatot terem­tettek Szolok megye test­vérvárosa Tallinn üzemeivel. A nvári 300 személye^ ba- rí+<-ég-vonattal a tagcsopor­tok számos tagja járt a Szovjetunióban, jövőre pedig az MSZBT-kollektívák ügy­vezető elnökei tesznek ta­nulmányutat TalLinnba. — Ma reszelt leves, rán­tottcsirke és sárgarépafőze­lék a menü. Az ebédet nem mi főzzük, hanem a közpon­ti konyháról, a gyermekélel­mezéstől hozzuk. Itt újból melegítjük és úgy tálaljuk — válaszolja érdeklődésem­re Bakondi Sándorné. a napközi otthon vezető-gon­dozónője. Amíg az idős lakók jó ét­vággyal fogyasztják ebédjü­ket. a vezetőnővel leülünk beszélgetni a pihenőszobá­ban, ahol olyan modern, ké­nyelmes fotelok és heverők vannak, amelyek bármelyik lakásnak díszére válnának. — Milyen összefogásból létesült a napköziotthon, és mennyibe került az építése, berendezése? — A helyi tanács, a tsz-efc és a Vöröskereszt fogtak ösz- sze. s valamennyien a tőlük telhető legnagyobb anyagi támogatást adták, de jelen­tős társadalmi munkával is hozzájárultak. 400 ezer fo­rintos költséggel épült, mely­ből 100 ezret a Vöröskereszt megyei szervezete adott. A Vörös Csillag Tsz vállalta a festést és a mázolást, va­lamint egy 200 literes hűtő-: ■ft szekrényt vásárolt. A Kos­suth és az Aranykalász Tsz Két-két olajkályhát az ÁFÉSZ pedig televíziót ajándékozott a napközi ott­honnak. — Hány személyt tudnak ellátni? — Harminc teljesen egye­dülálló idős embernek tu­dunk ebédet és napközben otthont nyújtani. Jelenleg tizenkilenc rászoruló sze­mélyt gondozunk és étkez­tetünk. de beszélgetni, szó­rakozni és pihenni a község többi öregíe is járhat ide. — Mennyit fizetnek az emberek a szolgáltatásokért? — Mindenki a jövedelme alapján térít. Négyszáz fo­rint havi jövedelem alntt nem fizetnek semmit, négy­száztól hatszáz forintig napi 3 forint 50 fillér étkezési díjat, és 15 forint szolgálta­tási költséget térítenek, hat­száz forint jövedelem felett pedig napi 7 forintot és niég havi harmincat. — Ha lenne itt egy-két olyan könyv, amiben újdon­ságok vannak, azt fel tud­nánk használni, akkor biz-, tosan feljárnánk a könyv­tárba. Így csak a mérnökök, technikusok használják, ami nem is baj, hiszen ők ter­veznek. Különben meg nincs is semmi propagandája a műszaki könyvtárnak, pedig biztos vagyok benne, hogy közülünk lenne akit érde­kelne a szakirodalom. Sokan barkácsolnak, újítanak, ha lenne hozzá olyan nekünk való könyv, használnánk is a műszaki könyvtárat. A főmérnök és az szb-tit- kár a könyvtár jövőjéről megnyugtatóan beszélt. A következő ötéves^ tervben bővítik a műszaki könyvtá­rat, és több gondot fordí­tanak az állomány minősé­gére is, főleg a népszerűsí­tő — ismeretterjesztő iro­dalmat növelik majd. \ bővítés előtt Szerintünk elsősorban a helyiség bővítése lenne a legfontosabb. Egy olvasóte­rem vagy egy kutatószoba — ahol átnézhetnénk a saj­tót, vagy a fordításokat, ajánlásokat, — sokat segí­tene például az újítóknak is. Addig is, amíg a bővítés megtörténik, lehetne növel­ni az olvasási igényt. Pél­dául, ha a szocialista bri­gádok verseny vállaló sa i ba nemcsak a szépirodalom olvasását terveznék be, ha­nem a szakmai továbbkép­zéshez szükséges ismeretter­jesztő irodalom megismeré­sét is. Különösen fontos lenne ez az ifjúmunkások­nál. Ezért a KISZ-szervezeí is sokat tehetne. A szakmunkásképzés és továbbképzés napirenden lé­vő feladat, s ehhez nélkü­lözhetetlen a műszaki iroda­lom. Segíteni kell az első lépéseket... — Mit csinálnak itt nap­közben a lakók? — Rádiót hallgathatnak, televíziót nézhetnek. Hatfé­le napilap és folyóirat, va­lamint hatvan Kötetes kis­könyvtár áll rendelkezésük­re az olvasáshoz. Ezenkívül kártyázhatnak és sakkoz­hatnak is. ☆ A szomszédos ebédlőben Közben befejeződött az .ét­kezés. Előkerültek a pipák, kézimunkák. újságok és konyveK. néhányat! pedig a pihenőbe mentek egy kicsit szundítani. A fehérhajú. nagybaj úszú Kovács Feri bácsi és komá­ja sakkoztak. — Mcgszoktak-c már itt, Feri bácsi? — Meg bizony, mert a jót hamar megszokja az ember. — Meg vannak-e eiégedvc az ellátással és a környe­zettel? — Nagyon is kérem, mert bizony ha ez a napközi ott­hon nem lenne, nem tudnék ilyen. tiszta, kényelmes he­lyen ; olvasgatni, beszélget­ni. De az a legjobb, hogy most már nem magamnak kell főzni. Bizony néha egész héten sem ettem húst vagy főtt ételt. ☆ Sokan idegenkedtek eleinte az öregek napközi ott­honától. sőt még olyanok is voltaK. akik „szegényház­nak” nevezték. Az aggályok azonban hamar eloszlot­tak. mert a jó példa az emberi gondoskodás önmagáért beszél; Két napig Téma: a hadtöiténelmi ismeretek terjesztése 'Befejezte munkáját a hadtudományi vándorgyűlés Ismer ük a szakmát Gattyán Béla előrajzoló és Kaposnyák József gya­lus szintén nem tudja, hol van a műszaki könyvtár, de már látatlanban elutasítot­ta: — Mi már ismerjük a szakmunkát, minek ahhoz könyv? Azoknak kell, akik tanulnak, meg a fiatalok­nak. Különben is könyvből nem lehet megtanulni sem­milyen munkát. És nem biz­tos, hogy megértenénk azo­kat. — Mégis, ha áthelyezik valamelyikőjüket egy má­sik, esetleg egy új gépre, mondjuk egy külföldi for­gácsoló gépre, hogyan kez­denek. hozzá a munkához, ha nem ismerik a modern technikát? — Utánanézünk a pros­pektusokból, szabványokból, meg egy táblázatgyűjtemény­ből, az Ohmacht-féle táblá­zatokból. — Akkor ezek szerint mégsem tudják nélkülözni a műszaki könyveket? Mindnyájuk nevében Major Imre esztergályos, egyébként elsőéves techni­kumi hallgató foglalta ösz- sze a választ: — Itt a munkahelyen a táblázatokon kívül tényleg nem szükséges a szakkönyv. Otthonra kell, a műszak utáni javítgatásokra. Ezek viszont hiányoznak a mű­szaki könyvtárból. Potomai Béla esztergályos szólt közbe:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents