Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-20 / 220. szám
1973. szeptember 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Aranyérmet hoztak, üzletet k Szolnok megye az AGROMASEXPO kiállításon Zöldségből helyben termelik meg a szükséges mennyiséget A karcagi párt-végrehajtóbizottság kezdeményezése — Szocialista szerződési kötöttek a város gazdaságai Karcagon az utóbbi években állandóan csökkent a zöldség-gyümölcsfélék felhozatala, romlott az ellátás színvonala. A városi tanács adatai szerint a visszaesés 1966-hoz viszonyítva meghaladja a 20 százalékot. A statisztikai adatok összehasonlítása még jobban tükrözi a tarthatatlan helyzetet. Az egy lakosra jutó zöldségfogyasztás megyei átlaga 1972-ben 82, Karcagon csak 54 kilő volt. Burgonyából egy személy, a megyében átlagosan 50, Karcagon 39 kilót fogyaszthatott el. Gyümölcsből a megyében 87, Karcagon 50 kiló fogyott személyenként 1972-ben. A felhozatal és a választék ez év első felében tovább csökkent. Burgonyából 586,6, zöldáruból 160.8 mázsával kevesebbet vittek a boltokba, a vásárcsarnokba, mint az előző év hasonló szakában. Politikai kérdésnek tekintik A városi pártbizottság a mezőgazdaság helyzetének értékelésekor — ez év április 28-án — a zöldség-gyümölcstermelés visszaesésére is rámutatott. A pártbizottság határozata indította el a már javában tartó folyamatot: a termelő üzemeknek, a kereskedelemnek és a felügyeleti szervnek határozott intézkedést kell tenniük a termelés fokozására, s a lakosság ellátása érdekében. A Politikai Bizottság 1973. július 3-i határozata az ellátás javítására hívja fel, kötelezi a városi pártbizottságokat. A határozat hangsúlyozza: a lakosság ellátását fontos társadalom-politikai feladatnak tekintsék. Ilyen előzmények alapján a városi párt-végrehajtóbd- zottság legutóbbi ülésén a helyi zöldségtermelés, ellátás érdekében tett és tervezett intézkedések szerepeltek. A párt-végrehajtóbizottságnak Kundra József, a városi tanács elnöke adott jelentést, s tartott részletes tájékoztatót. Ebből kitűnik, hogy a zöldség-gyümölcs forgalmazásban tíz szövetkezeti bolt, stand (ÁFÉSZ és tsz), kilenc magánkereskedő és az őstermelők vesznek részt. Az igényekhez viszonyítva azonban — ez év első felében — 1505 mázsa burgonyával és 2340 mázsa zöldáruval kevesebbet értékesítettek, mert nem volt Hatszáz hold zártkert Karcagon sohasem volt hagyományos a kertgazdálkodás s a zöldségtermelés. De a visszaesést mégsem szabad elfogadni. Zöldségforgakna- zásból a tsz-ek a tavalyi 16 százalékos alacsony aránya az idén tovább csökkent 8,3 százalékra esett vissza. A gyümölcsnél még rosszabb a helyzet A városban 600 holdnyi a zárt kert, tehát a kistermelők —- a családi fogvasztáson , túl — számottevően segíthetnék a város zöldség-gyümölcs ellátását. De a zárt kertek termelése is visszaesett, sokan zöldség helyett kukoricát termelnek. Az ÁFÉSZ, melynek szerveznie kellett volna a kerttulajdanosok árutermelését, elhanyagolta azt. Rossz volt a kapcsolata a termelőkkel. A városi tanács vb és szakigazgatási osztálya elégedetlen az ÁFÉSZ termeltető, felvásárló, beszerző és piackutató tevékenységével. A szövetkezet vezetőinek figyelmét év elején is felhívták az ellátás javítására. Boltjaik szegényes árukészlete, választéka a bizonyíték, hogy nem intézkedtek. Az említett okok adnak magyarázatot arra, hogy a vásárcsarnokot, a piacot a magánkereskedők uralják, ők diktálják az árak alakulását, emelkedését. Közös összefogással A jelenlegi helyzeten csak a Szakigazgatási szerv, a termelőgazdaságok és a kereskedelem összefogásával lehet változtatni. Cél, hogy helyben termeljék meg a lakosság ellátásához szükséges zöldséget. Legalábbis annak túlnyomó többségét. A városi tanács elnöke a párt-végreha j tóbizottságot határozott intézkedésekről tájékoztathatta. A megfelelő előkészítés után az öt termelőszövetkezet, az állami gazdaság, az ÁFÉSZ és a városi tanács vezetői — szeptember 5-én a zöldség-gyümölcstermelés és ellátás megszervezéséről tárgyaltak, s kötöttek megállapodást. A tizenkét pontos szocialista szerződés — melyet a közeljövőben írnak alá — többek között kimondja, hogy a gazdaságok, szövetkezetek veze, tői politikai feladatnak, erkölcsi kötelességüknek tekintik a lakosság ellátását, s azért felelősséget éreznek. A mezőgazdasági nagyüzemek vállalják, hogy az ellátás igényei szerint megtermelik a szükséges zölds^^é- léket, és szakosodnak főbb kultúrákra. Nem általában, hanem mázsákban vállalják, hogy miből, mennyit termelnek. A mezőgazdasági üzemek ellátják saját boltjaikat, és •szállítási szerződést kötnek az ÁFÉSZ boltjaiba való szállításra. Alapelvként mondták ki, hogy az árakat egyeztetik, s azok csökkentésére törekednek. A szakosodott gazdaság a másik gazdaság boltjába önköltségi áron szállít. Az ÁFÉSZ is felülvizsgálja a 20—22 százalékos árrését az árcsökkentés érdekében. Vállalják az árszabályozó szerepet a piacon. A magánkereskedőknek csak akkor szállítanak, ha a saját és partnereik boltjait már feltöltötték. Segítik a kert- tulajdonosokat Az ÁFÉSZ arra vállalkozott, hogy hatványozottan segíti a zárt kertek tulajdonosait. A gépi munkákra és a növényvédelemre társulást szervez. Vetőmag és kéziszerszámboltot nyit, melyet a főidényben vasárnap délelőtt is nyitva tart. A gazdaság- és tanácsvezetők közötti megállapodás meghatározatlan időre szól, s a végrehajtását évenként értékelik, tennivalóikat az igényekhez igazítják. A karcagi zöldség-gyümölcs- ellátás tehát közügy lett a városban. A megállapodás a gyakorlati megvalósulás útján halad. A termelőszövetkezetekben , párttaggyűlések és közgyűlések napirendjén szerepelt és szerepel még. A kommunisták, a szövetkezeti gazdák kiállnak e fontos pártpolitikai feladat mellett. A gazdaságok vezetői intézkedéseket tettek a termelés megszervezéséért. A Dimitrov Tsz például előcsíráztatott vetőburgcmyát rendelt Szabolcsban. A városi párt-végrehajtóbizottság örömmel üdvözölte, a gazdaságok egyetértését, megállapodását és erőfeszítéseit. De figyelmeztette őket: a végrehajtás érdekében még sokat kell tenniük. Máthé László Szolnokon bemutatkozott az UNISZOL A zuhogó esőben Is sikeresen vizsgázott ót város köz- tisztasági szakemberei előtt az UNISZOL úttisztítógép. Képünkön a Vasipari Vállalat új gépe a Keskeny János utcában „takarít” Tegnap Szolnokon tanácskoztak Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs és Győr köz- tisztasági vállalatainak főmérnökei és műszaki vezetői — valamennyien az Országos Köztisz’tasági Egyesülés műszaki szakbizottságának tagjai. A megbeszélés folytatása volt annak a júniusi tárgyalásnak, amelyen az egyesülés elnöke segítséget ígért Szolnok köztisztasági gondjainak enyhítésére Akkor született a döntés: jövő év közepétől a megye- székhelyen üzemel az első univerzális úttisztítógép. A KIBO típusú nagyteljesítményű berendezés 2,1 millió forintba kerül, és képes Szolnok belső úthálózatának portalanítására. Tegnap délután a tanácskozás résztvevői előtt bemutatkozott az UNISZOL úttisztító gép. A Szolnok megyei Vasipari Vállalat új gyártmánya a következő hónapokban a szolnoki utcákon vizsgázik. A befejező háromhónapos teszt 'vizsgálat után az új gépet a Vasipari Vállalat ötéves használatra felajánlotta a szolnoki Városi Tanácsnak. A két géppel' 1975-re, a megyeszékhely fennállásának 900. évet; évfordulójára megoldódik a város egyik legégetőbb köztisztasági problémája, az utak portalanítása, tisztítása. Bezárta kapuit a kőbányai vásárvárosban az európai országok mezőgazdasági műszaki szemléje. A jelen s inkább már a jövő élelmiszer- gazdasági gépeit, kémiai eszközeit vonultatta fel a külföld és a hazai ipar. Más volt ez. mint a nagy kiállítások. nem jöttek sokan, mindössze 18 ország kért teret. pavilonokat, de csak azok. akik tudtak is valamit mutatni, ajánlani. így aztán a legfejlettebb országok jelenlétével a világ, de legalábbis a legöregebb világrész, Európa gépgyártásának színe-javát láthatták a nézők. Tegyük hozzá mindjárt hogy a szakembernézőknek, és nem a nagyközönségnek szánt tárlat volt ez. nem is született milliós.- nézőcsúcs, csupán 150 ezer ember volt kíváncsi rá. Érthető, hiszen csakis a szakmát ismerők igazodhattak el a ma és a holnap technikai újdonságai között. Mindebből az is következett, hogy ilyen szúk- Körű kiállításon termékkel jelen lenni valóban szakmai rang. Ezért is figyeltük árgus szemmel, át.iut-e Szolnok megye a vásárváros kapuin? Átjutott jelen volt. Ügy is, hogy a bejárattól nem messze, ahol az AGRO- KOMPLEX mutatta be a mai legkorszerűbb sertéstelepek egyikét. két Szolnok megyei helységnévvel is találkoztunk, Zagyvarékassal és Tisza* földvárral. A- még csak ezután elterjedő szakteleptípusból, technológiából már kettő üzemel megyénkben, a tiszaföldvári Szabad Nép és a zagyva- rékasi Béke Tsz-ben. Ez ugyan nem megyei termék. de jelzője annaK. milyen gyorsan 'fogadja be ez a táj az újat. Ugyanebből kiindulva jegyeztük fel a „Hunnia” könnyűszerkezetes mezőgazdasági épületet bemutató pavilonban Jászapáti, Szolnok és Cserkeszőllő nevét is. Természetesen a megye erejéről mégiscsak az innen származó termékek állítják Budapesti újságírók Szolnokon A megyei tanács meghívására tegnap délelőtt kétnapos látogatásra Szolnokra érkezett a Magyar Újságíró Szövetség belpolitikai szakosztályának több tagja: országos napi-, hetilapok és képes folyóiratok neves újságírói Mészáros Ferenc szakosztály titkár vezetésével. Délelőtt a megyei tanács épületében Sipos Károly tanácselnök-helyettes fogadta a vendégeket, és tartott tájékoztatót Szolnok megye társadalmi. gazdasági, művelődési, politikai helyzetéről. Délután dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke folytatott eszmecserét az újságírókkal és válaszolt kérdéseikre. A belpolitikusok ma délelőtt a szolnoki Városi Tanácsnál tesznek látogatást, elmennek a Szolnoki Cukorgyárba, a délutánt pedig a rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezetben tőlük. ki a bizonyítványt Ezért fedeztük fel örömmel a műtrágyák és növényvédőszerek tárlatán a szemcsés szuperfoszfát és a szemcsézett keverék műtrágyás zsákokon a felírást: „Gyártja: Tiszámén- ti Vegyiművek, Szolnok”. A szemcsézett összetett műtrágya világmárka, s hogy mégsem járja a világpiacot, annak semmiköze a minőségéhez. Ellenben „oka”: a magyar mezőgazdaság ..mű- trágyaéhsége”. Ha már a piac jött szóba, hadd idézzünk egv úiságcí- met: „Világszerte vásárolják a szolnoki kazánokat” — olvastuk az angol, német és magyar nyelven megjelenő kiállítási újságban. A szolnoki Vas- és Fémipari Szövetkezetnek a magyar állami gazdaságokban és termelőszövetkezetben is kedvelt termékéről van sző, amelyet a Szovjetunióban. Ecuadorban. Vietnamban. Egyiptomban és Irakban is használnak. Semmivel sem kisebb azonban a sikere az ugyancsak Szolnokon készülő nagvüzemi dohányszárítónak. Mindössze 2 éve gvártja a szolnoki MEZŐGÉP, először szerepelt még kiállításon is. És - rögtön aranyérmet kapott. Abban a sorban, ahol olyan világcégek vitték az első díjakat, mint a nyugatnémet Kleine, a mannheimi John Deere, a finn Vartsila. a dán Unigrain. az osztrák Bizerba, a Szovjetunió. Csehszlovákia, az NDK. Hollandia stb. agrártechnikai vállalatai. A HUNGEXPO-tól — a ki állítás, szervezőiétől — azt is megtudtuk, naev volt a nemzetközi érdeklődés is a dohányszárító iránt. Még a zárás naní-án is csehszlovák szövetkezeti vezetők vették körül a gépet. Nagy örömmel hallották az éppen ottlevő Molnár János igazgatótól. hogy a kiállítás ide.ie alatt harmincötöt rendeli belőle Csehszlovákia, ötöt még ebben az évben el is szállítanak, a többit jövőre. A többire pedig a magyar dohányipar „tette rá a kezét”: Úgyszintén sikere volt a szolnoki Sirokkó 30/4 terményszárítónak is. Érmet ugyan nem kapott, külföldre se megy egyelőre. Annál az egyszerű oknál fogva nem, mert 130 készül belőle évente. Százat már lekötött jövő évre a magyar kereskedelem, jelezvén, hogy másik ötyenre is szerződne még. Jól szerepelt a géptárlaton a Törökszentmiklósi MEZŐ" gép Vállalat is. Jászberényben gyártott szállítócsigájukat. az ugyanonnan származó csigalevelet láttuk a kiállításon. a cibakházi istállógépek társaságában. Díjat ugyan egyik termékük se kapottt, de ők is jelentős üzleteket kötöttek. Még erre az évre 2 millió, a jövő évre 3 millió, 1975-re pedig 1,2 millió forint értékben rendeltek szarvasmarhalekötő' berendezést tőlük, s tárgyalnak 6 millió forintos maghordócsiga szállításáról is. Sokat forgott e nemzetközi műszaki fórumon a Héki Állami Gazdaság neve. A bemutató szisztémája ugyanis az volt. hogy az ipari termelőrendszerek tematikája szerint csoportosították a technikát, a technológiai, a szaktanácsadó rendszereket A Héki Állami Gazdaság cukorrépatermesztő zárt rendszerét úgy emlegették, mint az ország egyik legelismertebb technológiáját. Neves szereplője volt a kiállításnak a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár és az Április 4. Gépgyár is, amelyeknek gyáregységük dolgozik megyénkben. Szolnok megye egyébként eddig nem tartozott a nagy gépgyártók közé. A mostani seregszemle azonban azt mutatta a jövőben ránk is számíthat az ország mező- gazdasága. sőt az exportáló vállalatok is. — borzák — Napirenden: az állategészségügy A jászberényi Városi Tanács V. S, üléséről ielentjüic Az állattenyésztés és az állategészségügy helyzetéről, feladatairól tárgyalt tegnap Jászberényben a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A városban az állategészségügyi munka feltételeiben változást hozott az állattenyésztés üzemi struktúrájának átalakítása. A nagyüzemekben — bár a tömegtartás okozhat nagyarányú megbetegedést — nagyobb lehetőség van a megelőzésre, az ellenőrzésre. Az állatte- myésztési és állategészségügyi munkához biztosították a személyi feltételeket. Hozzájárult az állategészségügyi helyzet javulásához az eredményes gümőkórmen- tssítés. A nagyüzemi szarvasmarha-állomány mentesítését három évvel ezelőtt, a háztáji gazdaságokét tavaly befejezték. A Március 15. Tsz saját erejéből, a többi gazdaságok állami támogatással hajtották végre a jelentős akciót. > A tavaly novemberben kezdődő és ez év tavaszáig tartó járvány — száj- és körömfájás — megszüntetése a további megbetegedések megelőzése érdekében a város állategészségügyi szervei 42 ezer 791 védőoltást adtak. A járvány érintette a Jászsági Állami Gazdaság telepét, a Március 15 Tsz. állatállományát, a Kossuth Tsz hizlaldáját és 101 háztáji gazdaságot Az elért eredmények mellett gondok is nehezítik az állategészségügyi és állattenyésztési munkát. A gazdaságokban nem fordítanak megfelelő gondot a szakmunkásképzésre, ez komoly gondozási problémát jelent. Mind termelési, mind állategészségügyi szempontból szükség lenne üzemi in- szeminátorok alkalmazására. A városi tanács vb azzal a javaslattal fogadta el a jelentést, hogy a termelőszövetkezetek elnökei a jelentéiben foglalt elemzés alapján értékeljék és vezetőségi ülésen tárgyalják meg saját gazdaságuk állategészségügyi helyzetét, a szükséges feladatok végrehajtására hozzanak határozatot. — illés —•
