Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

1973. szeptember 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megszoktuk, megszerettük, de Tűzvédelem régen és ma címmel, színvonalas, érdekes kiállítást rendezett a szolno­ki Galériában a szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a megyei tűz­oltóparancsnokság, az Or- «zágos Tűzoltó Múzeum és negyven megyei vállalat közreműködésével. A meg­jelenteket — a megye járási hivatalának elnökeit, a ta­nácsok, a különböző üze­mek. vállalatok, szövetkeze­tek. intézmények, fegyveres testületek vezetőit, képvise­lőit. köztük dr. Hegedűs Lajost a megyei tanács el­vekét, Horváth Sándor ez­redest, a Tűzoltóság Orszá­gos Parancsnokság parancs­nok helyettesét, Sándor Lászlót, a városi pártbizott­ság első titkárát — Bart a László, a városi tanács el­nöke üdvözölte. Megnyitó beszédet dr. Hegedűs Lajos mondott. Foglalkozott a tűzrendészet kialakulásával, fejlődésével, majd napjainkról szólva a következőket mondta: — A szolnoki tűzoltók jó felkészültségét mutatja, hogy az állami tűzoltók ver­senyén 1964-ben a szolnoki parancsnokság B szolgálati csoportja első helyezést ért el. A megyében 630 létesít­ményben tartanak rendsze­res ellenőrzéséket. szemlé­ket Évenként átlagosan 200 tüzet oltanák el. A megelő­zés érdekében csak 1972-ben több mint kétszáz előadást és csaknem háromszáz film­vetítést tartottak a lakosság, a dolgozók részére. Tevé­kenységükhöz nélkülözhetet­len a 900 vállalati, gazda­sági tűzrendészeti előadó, a 2 300 létesítményi- és a 2700 községi önkéntes tűzoltó munkája, a vállalatok, gaz­daságok vezetőinek támo­gatása számos hatékony in­tézkedése. A megyei tanács elnöke beszéde végén megköszönte a rendező szervek és az őket segítő vállalatok tevé­kenységét, gratulált a szín- vohnlas kiállításhoz, majd befejezésül a következőket mondta: — Külön is felkérem a vállalatok, áz üzemek, a gazdaságok, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit, tegyék lehetővé, hogy dol­gozóik és az önkéntes tűzol­tók minél nagyobb számban vegyenek részt a meghirde­tett szakmai napokon és te­kintsék meg a kiállítást. A megnyitó után Mináro- vits János, tűzoltó ezredes, az Országos Tűzoltó Múze­um parancsnoka és Mátrai Albert tűzoltó százados, me­gyei parancsnokhelyettes, a résztvevőknek bemutatta a kiállítás gazdag anyagát a törzsgárda* tagoknak (Tudósítónktól) Tegnap megkezdték az Or­szág hat vasútigazgatóságá- nak menetkedvezményi iro­dáin az új, vasutas törzs­gárda szabadjegyek kiosz­tását. A kedvezményt az el­múlt napokban szavazta meg a MÁV Vezérigazgató­sága, a Magyar Vasutasok Szakszervezetével egyetér­tésben. Az új mintájú va­sutas emblémáival díszített utazási igazolványt azok kapják meg, akik 30 évnél több ideje dolgoznak a MÁV-nál, azaz a törzsgárda jelvény arany fokozatának tulajdonosai. Ezzril régi vágyuk telje­sült a vasutasoknak, mert a szóbanforgó jegyet nem­csak addig használhatják ameddig dolgoznak, hanem nyugállományba vonulásuk után is, életük végéig. To­vábbá a mostani rendelkezés nem csupán azokra a va­sutasokra vonatkozik, akik még szolgálnak, azok is megkapják, akik már ko­rábban, törzsgárda tagként vonultak nyugdíjba. A törzsgárda-jegy egyébként hozzájárulás nélkül érvé­nyes az ország összes vasút­vonalára és korlátlan uta­zásra jogosít. — Mi sem árulunk már sokáig a szolnoki piacon! — Vagy három-négy héttel ez­előtt öregasszonyok, földön áruló őstermelők nyelveltek így. a Kolozsvári utcában, Szolnokon. — Nyitják az új vásárcsarnokot, aztán abban egy asztal egy ezres. Hol ta­lálnak annyi eladót, terme­lőt, aki bírja azt pénzzel. Az ember szinte bámul a buta félelemtől, az újnak ilyetén jövendölésétől. Pedig sokan elhitték a jóslatokat, nem egy háziasszony mondo­gatta; nem lesz termelő az új csarnokban, mert nem tudja megfizetni a méreg- 1 drága bért. EZ MÁR A MÜLTÉ. Sze­rencsére. Hiába szálltak kó­sza hírek a drága helypénz­ről, az első napon, a nyitá­son csak ott akart lenni minden környékbeli árus. És ott is voltak. A helypénz nem lett drágább, az aszta­lokért nem kell fizetni egy fillért se, csupán a felhozott áruk után a szokásos, a mél­tányos díjat. A pavilonba költözött termelőszövetkeze­ti. fogyasztási szövetkezeti és kereskedelmi, vállalati eladók azt is tudják, hogy gazdasági szerződés biztosít­ja legtöbbjük boltját, árujuk helyét. Hogy fiiettek érte eleget? Természetes. Aki jó árut megjelelő áron kínál a vásárcsarnokban, nem bánja már az első na­pok, két hét után se a bér­leti díjat. Nyolc nap alatt 156 ezer forint bevétele volt az egyik nagy zöldségesüzlet­nek. Ennyi idő alatt ez re­kord Szolnokon. Nem titka van. nyitja. Gyönyörű, ol­csó burgonyát, szép gyümöl­csöt, friss zöldséget árultak. JÖ HÍRE VAN máris a megyénkbeli termelőszövet­kezetnek, a zagyvarékasi Bé­kének. Tojást. zöldfélét aránylag olcsón kínál a szol­nokiaknak. Mindig friss áruban gazdag az abonyi tsz pavilonja is. Jó a MÉK boltjának kínálata. Megszoktuk, megszerettük a vásárcsarnokot. Ki ezért, ki azért szívesen vásárol benne. Mégis az első két hét után van, amire azt mond­juk: javítani kellene, változ­tatni, — hogy még jobb le­gyen, hogy mindenki elége­detten távozzék mindig, tele kosárral. Reggelente még szívesen megáll az ember a halászati szövetkezet boltja előtt. Olyankor ugyanis más hal is van náluk, mint tükörponty. Később azonban már az se. Dél felé lehúzzák a rolót, bezárnak. Még csak egy cé­dula sincs az ablakban, hogy délután mikor nyitnak újra. A halászoknak ez az első rendes boltjuk a megyeszék­helyen. Illő lenne, kívána­tos a város lakosságát azzal tisztelni, hogy ne csak a bu­dapesti dsárdában kínálják a tiszai halat, hanem itt is. S ha már a húsnál tartunk, még néhány megjegyzést er­ről. Szép, nagy húsboltja van a csarnokban a kiskereske­delmi vállalatnak, de nem egyenletes és választékban sem kielégítő az áruellátása. Ugyanezt mondhatjuk a ba­romfi-szakboltról is. Min­taüzletnek is mondják. Miért csak a megnyitóra jutott gazdag választék csirkéből, kacsából, libából? Közel van Törökszentmiklós, jobb áru- szállítással, nagyobb igénnyel kellene baromfihúst rendelni. JÓL TUDJUK, hogy egy vásárcsarnokban helye van a gyors büféknek, az étel-ital árusításának is. (Had je­gyezzük meg, hogy a fővá­rosi Tolbuchin vásárcsarnok­ban összesen egy büfé van...) A nyitás napján, másnapján azonban különösen sokalltuk a büféket, mert hamar oda­találtak azok, akik talán kü­lönben a lábukat sem ten­nék a piacra. De déltájban az őstermelők megürült asz­talain kellemesen elszórakoz­tak néhány üveg sör. sze­szes ital társaságában. Sze­rencsére ez már múlt idő. Betiltották a szeszes itál árusítást. Már nem látni asz­tal tetején üldögélő, „párnás Bíróból” kiszorult szesztest­véreket a vásárcsarnokban. Mégis a büfék sok helyet fognak. Elég nagy a zagyva- rékasiaké. a vendéglátóiparé, felesleges ott még külön ÁFÉSZ-pecsenyesütő, amikor étkeket kínál a tejipari üz­let, és a sütőipar boltja is. Az olcsó hús- és konzerv­áruk boltja is rég berendez­kedett — e sorok írója azonban legalább ötször mindig olyan időben járt ott, amikor éppen nem volt nyitva... Elérkeztünk a legfonto­sabb kérdéshez. A csarnok és piacintézmény úgy tájékoz­tatta a várost; reggel 6-tól este 6-ig nyitva a csarnok, örültek a dolgozó nők. Most meg véshetik jól az eszükbe, melyik pavilon hánytól há­nyig árusít. Ha egységes len­ne a nyitvatártás, ha csak az őstermelők szednék össze üres kosaraikat déltájban, senki nem bosszankodna. Ja­vasoljuk, hogy a nyitvatartá­si idő minden boltra egysé­gesen legyen kötelező. VAN PERSZE más ok is bosszankodásra. Készséggel elmondják a vásárcsarnok dolgozói, hogy nagypiac napján a jó felhozatal miatt a csarnok végében szabad ég alatt is árusítanak, ötven asztal áll már ott a régi piacról. Földön a sok gö­rögdinnye, mint régein. Mert nem jut mindenkinek hely bent. Miért? — Nézze a függönyös iro­dákat, — nap mint nap hall­ja az ember a csarnokban jövő-menőket. Igazuk van, nagyra méretezték az irodák helyét. Nyolc irodát rendez­tek be, legtöbb most egy-egy ember munkaszobája. Vala­mikor egészségtelen körül­mények között, két kis he­lyiségben dolgozott a piac minden alkalmazottja. Mint­ha a ló másik oldala lenne.. 1 Sok lett az iroda, sok az így úgy elnevezett helyiség. A fele is elég lenne. A vásár­lóknak feltűnik az átellenes sarkon lévő sok lehúzott roló is. Azt hittük, nincs még gazdája. Van. A működéshez szükséges dolgok és kimaradt áruk raktára az. Kiderült, hogy ennyivel is tovább csök­kent az árusításra szolgáló hely. Az irodák terhére át lehetne költöztetni őket. S mindjárt had javasoljuk^ hogy a felszabaduló széf bolthelyiségekben minél előbb adjanak helyet me­gyénk egy-két jóhírű állami gazdaságának, amelyeknek áruit, eladóit hiába kerestük eddig a megyeszékhely vá­sárcsarnokában. Érthetetlen, hogy a vásár- csarnok legnagyobb és legszebb sarki üzletét a ve­tőmagbolt kapta. Tudjuk, a 4-es út rekonstrukciójával helyet kerestek a réginek. Am helyeselnénk, ha csak átme­neti lenne a vásárcsarnok­ban a vetőmagbolt helyek Legalább két jó zöldsége gyümölcsüzlet kitelne a mos­tani, nem túlságosan nagy forgalmat bonyolító bolt helyiségéből. Sokszor előfordul, hogy á csarnokban az őstermelők asztalai körül sok az üres, ugyanakkor a csarnok és a Centrum Áruház között még a földön is árulnak élelmi­szert. A helypénzszedők, ren­dezők a megmondhatói,' miért: Alföldön élő, régihez szokott idős emberek rakod­nak szívesebben a szabad ég alá. Mondanak mindent, za­varja őket a zaj, a csarnok* ban kevés nekik a levegő, kicsi a hely az árujuk kira­kására, — szóval csupa meg­mosolyogtató kifogás. Egy­szerűen irtóznak a fedéltők félnek az újtól, ragaszkod­nak a régi rosszhoz. ŐKET LEGFELJEBB al ősz. a tél győzi majd meg, Amikor meggondolják, ózza­nak, fázzanak-e a szabad ég alatt. És akkor mór nem biztos, hogy asztalok várjak őket a piac végében, hiszen a nyüglődésre. a régi rossz pártolására ki vállalkozna? Szeretjük, megszoktuk, de javítani is szeretnénk és kel­lene, — lehetne is szép új csarnokunkat. Sóskúti Júlia , Választásra készülnek aKISZ-szervezetek Interjú Ki*s kvával, a HISZ jászberényi járási Bizottságának titkárával A KISZ KB Intéző Bizottsága 1972. november 23-án a KISZ-szervezetek szabályzata értelmében határozatot ho­zott a KISZ-vézetőségek és bizottságok 1973. évi újjáválasz- tásának feladataira. A választások politikai célkitűzéseiről, a választásokra való felkészülésről és a lebonyolításról, az eddig szerzett tapasztalatokról beszélgettünk Kiss Évával, a KISZ jászberényi járási Bizottságának titkárával. I — Az alapszervezetek, a csúcsvezetőségek, a bizott­ságok életében a választás mérföldkő — kezdte a be­szélgetést a KISZ járási bi­zottságának titkára. — Ér­tékeljük a közösségek poli­tikai, szervezeti célkitűzései­nek megvalósítását, azt, hogy a tagság miként vett részt a mozgalmi feladatok végrehajtásában, és hogyan segítette személyesen tevé­kenységével az ifjúsági szö­vetség előtt álló feladatok teljesítését. Alapvető célki­tűzésünk, hogy a választási felkészülés és a választások eredményeképpen erősödje­nek a KISZ szervezetei, erősödjék politikai, kommu­nista jellege. Az ifjúság szo­cialista nevelésének elősegí­tése érdekében erősödjék az együttműködés a párt-, az állami és a társadalmi szer­vekkel. — Növeli e munka jelen­tőségét, hogy ezeknek a fontos' célkitűzéseknek a megvalósítása mellett, a ve­zetőségválasztásokra való felkészülés megújulást, pi?zsd ülést hozott a fiatalok életében. Olyan pezsdülést, amely minden bizonnyal a választások után is megma­rad, és kedvező politikai légkört teremt a KISZ IX. kongresszusának előkészíté­séhez. — Fontos, hogy a megválasz­tott vezetőségek megfeielje­nek a tagság rétes és éleikor í szerinti összetételének. Ho­gyan érvényesül ez az elv a felkészülés és a választás so- , rán? — A választás káderpo­litikai célkitűzéseinek meg­valósítása érdekében járá­sunkban áprilisban községi káderbizottságokat hoztak létre. E bizottságok felada­ta volt biztosítani, hogy megfelelő arányok alakulja­nak ki a megválasztandó vezetőségek összetételét te­kintve a közvetlen termelő- üzemektßn, a hivatalokban ős intézményekben dolgozó alapszervezeteknél, a tanin­tézeti vezető testületekben. Munkájuk eredményességét tükrözi, hogy például a ter­melőüzemekben az alapszer­vezeti titkárok közül har­mincnyolcán húsz éven fe­lüliek, huszonhatan fizikai munkások. Kevés viszont — mindössze tizenhat — a párttag KISZ-titkárok szá­ma. Ennek egyik oka, hogy a 26 éven aluli párttagok kö­zött kevés a KISZ-tag. Má­sik ok, hogy a fiatal pártta­gok között, akik éveken át végeztek eredményes KISZ- munkát és éppen KlSZ- ajánlással lettek párttagok, kevés az, aki továbbra is tevékenyen segíti a helyi alapszervezeteket mozgalmi feladataik megvalósításában. / — A választásokra való fal- készülés tulajdonképpen már az év eleién elkezdődött. Hol tartanak most. melyek azok a területek, ahol már ered­ményekről beszélhetnek? — Valóban, az előkészítő munka már régen elkezdő­dött. A MÁV Építőgépjavító jászkiséri üzemében a KISZ- alapszervezetek vezetőségei az üzemi KISZ-bizottságot — előzetes engedély alapján — már az év tavaszán meg­választották. Ern? azért volt szükség, mert ősszel — a választások időszakában — az üzem fiataljai közül so­kan az ország távoli terü­letein dolgoznak majd. Az építőgépjavító üzemben megváltozott a KISZ szer­vezeti felépítése is. Amíg korábban csúcsvezetőség dolgozott az üzemben, ettől az évtől kezdve — mivel a KISZ taglétszáma megha­ladta a háromszázat — KISZ-bizottságot alakítottak. — Április 15. és május 10. között a tanintézetekben is megtartották a KlSZ-veze- tőség választásokat. A jász­apáti Mészáros Lőrinc Gim­názium és Gépész Szakkö­zépiskolában tizenkilenctagú iskolai KISZ-vezetőséget< vá­lasztottak, a. mezőgazdasági szakmunkásképző iskolában és a jászárokszállási gimná­ziumban kilenc-kilepc tagú csúcsvezetőség alakult. Új­jáválasztott KlSZ-vozetőség- gel kezdik el a tanévet a jászapáti 632-es ipari szak­munkásképző iskolában, ahol öt tagból álló alapszér- vezeti vezetőséget választot­tak. A felkészülésről s a még megoldásra váró feladatok­ról Kiss Éva a következőket mondta: — A választásokat előké­szítő feladatok, a választá­sok lebonyolításával kapcso­latos tennivalók ismerteté­se érdekében háromnapos veztőképző tanfolyamot szerveztünk az alapszerveze­tek titkárai és a szervező titkárok részére. A négy csoportban megtartott tan­folyamokon ismertettük a vezetőségválasztó taggyűlé­sek előkészítésével kapcsola­tos feladatokat, és módszer­tani foglalkozásokat is tar­tottunk. A tanfolyamokon szerzett ismeretek birtoká­ban kerijlt, illetve kerül sor augusztus 15. és szep­tember 15. között valameny- nyi alapszervezetnél — 83 alapszervezet, közülük 23 tanintézeti — a politikai elő­készítő taggyűlések megtar­tására. — Hogyan határozni meg rö­viden a politikai előkészítő taggyűlések feladatait? — Ezek a gondos előké­szítést igénylő rendezvények fontos eszközök ahhoz, hogy a KISZ-vezetőségek mind tartalmi, mind politikai, szervezeti vonatkozásban megfelelően készítsék elő az alapszervezeti vezetőségvá­lasztásokat. Jelentős eszköz­nek tekintjük, hiszen segí­tenek abban, hogy megva­lósítsuk alapvető célkitűzé­seinket; olyan fiatalokat válasszanak a vezetőségek­be, akik biztosítani tudják az alapszervezetekben a kommunista szellemű nevelő munkát. Képesek képvisel­ni az ifjúságot a közélet fó­rumain, erkölcsi, politikai magatartásuk alapján rá­szolgálnak választóik bizal­mára. — illés — Megnyílt a tűzvédelmi kiállítás Teljesült a vasutasok régi vágya • • Örökös szabadjegy Hibátlan mind? — Remenylk Mária, a tiszafüredi Háziipari Szövetkezet mi­nőségi ellenőre a fonott gyermekszekekét nézegeti. Az ügyeskezű bútor- és kosár­fonók havonta 10—14 ezer széket készítenek a hazai és a külföldi megrendelőknek. F.: Nagy Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents