Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-11 / 187. szám

1973. augusztus III SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bővül a kooperáció és szakosítás Dr. Bíró Józsct a külkereskedelem félévi eredményeiről és feladatairól Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter tegnap tájékoztatta az újságírókat a külkereskedelmi forgalom első félévi alakulásáról, a további kilátásokról és a teendőkről. Elmondta, hogy a tervsze­rűbbé vált termelés külke­reskedelmünkben is kedve­zően érezteti hatását. Első félévi forgalmunK 11 száza­lékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A rubelszámolású or­szágokkal az előirányzatnak megfelelően 5 százalékkal, a dollárelszámolású álla­mokkal pedig mintegy 23 százalékkal nőtt árucserénk, összes exportunk 20 száza­lékkal volt magasabb, mint a múlt év első felében, a két reláció közötti megosz­lás azonban itt sem azonos. A szocialista országokba IS. a nem szocialista államokba pedig 31 százalékkal több árut szállítottunk, mint egy évvel korábban. Az import összességében három száza­lékkal nőtt. ezen belül a nem rubel elszámolású or­szágokból 16 százalékkal több, a rubelelszamolásuak- ból pedig 4—5 százalékkal kevesebb árut hoztunk be, mint tavaly ilyenkor. A nyugati országokkal je­lentős mértékben megnőtt a forgalmunk, különösen az exportban erősen közreját­szottak konjunkturális ténye­zők. Például a kohászati ter­mékek. egyes mezőgazdasá­gi cikkek ára lényegesen emelkedett, ami az export- ból származó bevételünket ^Külkereskedelmi f°r§al" műnk egyenlege javult A tavalyi első félévi egymil- liárd devizaforintos passzí­vummal szemben 1973 első félévét több mint agymilliárd devizaforintos aktívummal zártuk. A rubelelszámolású egyenleg kétmilliárd deviza- forinttal. a dollárelszámolás egyenlege pedig 0.4 milliard devizaforinttal kedvezőbb, mint egy évvel korábban­A szocialista országokkal folytatott külkereskedel­münkben az átlagosnál gyor­sabban nőtt a gépek es be rendezések kivitele, ezek részaránya 35-ről 39 száza­lékra emelkedett. Nem mondható el ugyanez » ssrswsö.» mérséklése miatt most ke­vesebb gépet hoztunk be, mint tavaly ilyenkor. Sz cialista importunkban a gé­pek részaránya 30-rol 24 százalékra esett vissza. A negatív hatást nem tudta ellensúlyozni a fogyasztási iparcikkek importjának 2Z százalékos növekedése. A nem szocialista orszá­gokból is 14—15 százalékkal kevesebb gépet hoztunk be. mint tavaly ilyenkor viszont erősen fokozódott kulonbozo anyagok és alkatrészek, fo­gyasztási iparcikkek könnyűipari anyagok import­ja Ugyanakkor a tőkés or szágoknak 35 százalékkal több gépet es berendezést, 75 százalékkal nagyobb ér­tékű kohászati anyagot szál­lottunk. mint . ef évvel korábban, de csökkent az élő állatok, a huskészitme- nyék- kivitele. A jelek arra mutatnak, hogy az év második felében, is folytatódik nemzetközi gazdasági kapcsolataink di­namikus fejlődése, bar a prognózisok a nem szocia­lista piacok konjunktúrájá­nak bizonyos lanyhulását jelzik. Nem valószínű, hogy az év végéig fenn tudjuk tartani az első félévben el­ért exportnövelési ütemet, 1973. évi külkereskedel mi forgalmunk azonban várha­tóan a tervezettnél kedve­zőbb, az export növekedése az előirányzottnál nagyobb ,lesz. A második félév £gyik legfontosabb feladata, hogy a hosszúlejáratú szerződések­kel összhangban növekedjék a szocialista országokba irá­nyuló export, s egyben az importot is fokozzuk ezek­ből az államokból. Dr. Bíró József nemcsak az idei első félév, hanem az ötéves terv első felének kül­kereskedelmi tendenciáit is kedvezőnek tartja. Nemzet­közi gazdasági kapcsolataink többéves távon is a tervben előirányzottnál gyorsabb ütemben fejlődtek, számot­tevően bővült a kooperáció, a szakosítás. Devizahelyze­tünk az 1970—71. évi isme­retes negatív jelenségek után az utóbbi másfél évben nagy mértékben javult, ha­zánkat a nemzetközi áru- és pénzpiacokon igen kedve­zően ítélik meg. Külkeres­kedelmi mérlegünk pozitív alakulásában rajtunk kívül álló világgazdasági ténye­zők is közrejátszottak, mint például az árváltozások, a nyugati országok gazdasági konjunktúrája, a nyugati in­flációs folyamat, amelyek általában számunkra elő­nyösen hatottak. Hangsú­lyozta azonban a miniszter, hogy az évek óta tartó és időnként felerősödő nyugati monetáris válság hátrányo­san hat a nemzetközi ke­reskedelemre. Utalt arra, hogy a tőkés pénz- és áru­piacokon végbemenő válto­zások az egyes valuták fo­rintárfolyamának módosítá­sát is szükségessé tették. Egyes valuták forintárfolya­mait emeltük, más valuták, mindenekelőtt a aollár ár­folyamát pedig csökkentet­tük. Vállalatainknak tehát export- és importtevékeny­ségükben a forintárfolyamok esetleges módosulásával is számolniok kell. Vállalataink üzletkötéseik­nél a deviza megfelelő meg­választásával, úgynevezett védklauzulák alkalmazásá­val, valamint árfolyamkoc­kázatok elleni biztosítással védekezhetnek a le- és fel- értékelések, az árfolyamin­gadozások okozta vesztesé­gek ellen. A tapasztalatok szerint a külkereskedelmi, ipari és mezőgazdasági szak­emberek ismerik és alkal­mazzák is ezeket a módsze­reket. ennek köszönhető, hogy a számunkra összessé­gében előnyös világpiaci ár­alakulást ki tudták hasz­nálni. A szocialista országokkal folytatott kereskedelmünk fejlődésére a tőkés valutá- ris rendszer válságának nincs érdemi kihatása. A tervszerű áru- és pénzkap­csolatok megfelelő alapot biztosítanak forgalmunk za­vartalan bővítéséhez. Igen fontos, hogy a komplex program jegyében mind tel­jesebbé váljon országaink között a korszerű és haté­kony munkamegosztás. Az ötödik ötéves tervre való felkészülés során a szocia­lista országokbeli partne­reinkkel folytatott előzetes megbeszéléseink azt mutat­ják. hogy az együttműködés dinamikus fejlődésének pers­pektívái hosszabb távra is kedvezőek. A kooperációk kiépülésé­ről szólva is kiemelte a mi­niszter a KGST-orszások jelentős eredményeit. A tag­országok az elmúlt két év­ben 14 többoldalú evártás- szakosítási egvezménvt kö­töttek, s további 43 egyez­mény kidolgozása van folya­matban. Kopsen foglalkoz­nak a KGST-országok a többi között a kőolaiimnort problémáinak hosszabb távú megoldásával, vizseáliák a vaskohászati kanaeitások on- timális létesítésének mód­jait. Nagv jelentőségű a Szovjetunió és az eurnnai szocialista országok egyesí­tett energiarendszerét ösz­szekötő 750 kilovoltos veze­ték megépítésének terve, elő­rehaladt az atomerőművek reaktorberendezéseinek és részegységeinek gyártássza­kosításával kapcsolatos mun­ka. Eredményesen valósul meg a szocialista országok számítástechnikai programja. Együttműködésre törek­szünk a nem szocialista or­szágokkal is. Vállalataink az elmúlt évben mintegy 50 kooperációs megállapodást kötöttek tőkés országbeli partnereikkel, s az ilyenfaj­ta koperációs szerződések száma elérte a 300-at. Az együttműködés új területe a szolgáltatási kooperáció, amelynek első példájaként a Magyar Hajó- és Daru­gyár valamint az IBUSZ a Platten See Yacht, Charter KG NSZK-beli céggél írt alá megállapodást. Az NSZK- beli cég a Magyar Hajó- és Darugyártól 60 vitorláshajót vásárol, s azokat az IBUSZ- szal közösen a Balatonon üzemelteti. A miniszter negatív jelen­ségnek tartja, hogy a nyu­gati országokból származó licencek vásárlásában egy idő óta lanyhulás tapasztal­ható. A kohászat és a gép­ipar részére 1971-ben még 38. 1972-ben 23, az idei első félévben pedig mindössze kilenc licenc és know-how vásárlására adtak ki elvi engedélyt. E kedvezőtlen tendenciát némiképpen eny­híti a termelési kooperációs szerződések keretében átvett know-how-ok növekvő szá­ma. A licencek átvételének fontos és kedvező új eleme a szocialista országokkal ki­alakuló szellemi értékcsere. A legutóbbi félévben szovjet szabadalmakat vásároltunk a hazai szárazelem-ellátás javítására, a timföldgyári kalcináló kemencék hatásfo­kának javítására. Csehszlovák licenccel a felszíni szénkiter­melés munkaerőigényének csökkentését, NDK-beli ta­lálmánnyal textilipari mű­szereink fejlesztését segítik elő. Búza-fajtakfcérlet Túrkevén A betakarítás végeztével értékelték a terméseredmé­nyeket a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben. A búza csaknem kétezer hektár át­lagában 40,07 mázsás ter­mést adott;, mely igen jó eredménynek számít a szi­kes földeken. Figyelemre méltó, hogy e nagy gazda­ságban az előző évinél 120 hektárral csökkentették a búza vetésterületét, mégis 83 vagonnal több termést takarítottak be. A szövetkezetben nagy­üzemi búza-fajtakísérletet is folytatnak. Sikerrel vizsgáz­tak az újabb szovjet faj­ták. A Kavkáz 18 hektáron 45,20, az Auróra pedig 17 hektáron 49,13 mázsás átlag­gal fizetett a borsó utáni ta­lajban. A tapasztalatok nyo­mán az ősszel nagyobb terü­leten, 488 hektáron, szintén borsó után, három búzafaj­tát vetnek. A Vörös Csillag Tsz-ben jó termést hozott az árpa is. A tavaszi és őszi árpából egyaránt 36,55 mázsás volt az átlagtermés. Borsóból is igen jó — hektáronként 24,66 mázsás — átlagtermést takaríthattak be. A BUDAPESTI Konzervgyárban megkezdték a paradicsom fedolgozását. A főváros mintegy 60 kilométeres körzetéből szinte óránként érkeznek a paradicsommal megrakott gép­kocsik. Az előzetes számítások szerint a kéthónapos idény alatt 2500 vagon paradicsomot konzerválnak. A képen: a feldolgozó gépsor Több áru, jobb minőség — nagyobb választék Céljuk a városi ellátás javítása — Nem nyithatnak üzletet a szolnoki vásá csarnokban — Húsüzem a Mezőtúri Állami Gazdaságban Hét évvel ezelőtt hozták létre a Mezőtúri Állami Gazdaság húsüzemét. 'A fel­dolgozást akkor, a megvál­tozott gazdaságirányítási rendszer tette lehetővé. A gazdaság azóta nem értékesít élő sertést, a hizlaldákban nevelt állatokat saját üzemé­ben dolgozza fel. Ez sokkal előnyösebb számára, mert nincs kitéve az időnkénti felvásárlási dömping szeszé­lyeinek, a sertéseket, a leg­optimálisabb időben vághat­ja le. A feldolgozott állat értékesítése gazdaságosabb is, évente 15 millió forint árbevételt hoz. A húsüzemben hetenként 80—100 hízott sertést és 30— Magyar ipari kiállítás Moszkvában Erőműtől káiébiris' Megnyílt Moszkvában a Transelektro magyar villa­mossági külkereskedelmi vállalat kiállítása. Három egymást követő bemutatón láthatják a szovjet partne­rek a magyar erősáramú ipar gyártmányait, az egy­szerű elektromos háztartási gépektől a komplett erőmű­berendezésekig. A nagyszabású árubemu­tató első kiállításán ven­déglátóipari gépeket, áruhá­zi berendezéseket, hűtőpul­tokat és ipari takarítógépe­ket sorakoztatnak fel. Ezt követi egy hét múlva a háztartási gépek, a lámpa­testek, majd az erősáramú berendezések bemutatója. Már a megnyitó napján nagy volt az érdeklődés. A moszkvai magyar kereske­delmi kirendeltség bemuta­tótermében az első percek­től állandó a zsúfoltság. Megkezdődtek a tárgyalá­sok, máris több millió ru­bel értékű üzletet kötöttek. Legnagyobb az érdeklődés a Jászberényi Hűtőgépgyár termékeiből összeállított komplett szupermarket-be­rendezések és cocacolás hű­tőládák, valamint a Fémfel­dolgozó Szövetkezet komp­lett kávé- és grillbárja iránt. Idegenforgalmi gyorsm*rleg a Balatonról A Balatonon megkezdődött a főszezon utolsó harmada. Az idegenforgalom ezekben a napokban éri el csúcspont­ját. Napjában átlagban mintegy 300 ezer ember tar­tózkodik a magyar tenger 40 nyaralótelepén. A hétvé­gi forgalom, jó időjárás ese­tén, a helyi lakosokkal együtt már megközelíti a 400.000-et. A balatoni szezonnak még a derekán vagyunk, de a két megye idegenforgalmi hivatala, a Balaton-tourist és a Siotour, már elkészítet­te a nyári szezon eddigi sza­kaszának gyorsmérlegét. Eszerint — bár az érdeklő­dés a Balaton iránt nem csökkent — a statisztika adatait tekintve az idegen- forgalom elmarad a tavalyi év azonos időszakához ké­pest. Csökkent a szocialista or­szágokból érkező turisták száma és alacsonyabb volt a belföldi idegenforgalom is. A Veszprém megyei parton ugyanakkor növekedett a nyugat-európai országok és más földrészek turistáinak száma. 40 juhot dolgoznak fel. Csak­nem negyvenféle terméket állítanak elő. Keresett cikk a mezőtúri töltelékáru — a gyulai módra készült füs­tölt- és sütőkolbász, a hurka, a májas és a disznó­sajt. Több féle füstölthúst, sonkát is készítenek. Az üzemben tizenegyen dolgoznak. Most a korsze­rűsítésre készülnek, hogy a feldolgozás jobban megfe­leljen a MÉM által előírt hi­giéniai követelményeknek. A termékek nagyobbik há­nyadát saját üzletükben ér­tékesítik. Mezőtúron, Kisúj­szálláson és Túrkevén. Me­zőtúron új, — a volt Űj Élet Tsz épületében — korszerű bolt épül, melyet augusztus 18-án nyitnak meg. Az új csemege és húsboltban tej, tejtermék, palackozott bor is kapható a hús és húské­szítményeken kívül. Kolbászt és hurkát is sütnek. A bolt havi forgalmát 400—450 ezer forintra tervezik. A gazdaság húsüzletel egészséges konkurrenciát je­lentenek, jobb minőségű, vá­lasztékosabb termék előállí­tására serkentik az állatfor­galmi és húsipari vállalatot is. Az illetékes minisztérium rendelete tavaly óta a tőke­hús értékesítését is lehetővé teszi. Évente mintegy 12 va­gon nyershúst visznek üz­leteikbe. A húsüzem a helyi ÁFÉSZ-nak és a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat szolnoki üzleteibe is szállít. A pae- gyeszékhelyre füstölt húst, töltelékárut, házi zsírt. Jú­niusban 70, júliusban 75 má- zsányit. Ezenkívül 4—5 má­zsa vágott, tisztított pulykát is. A közeli napokban meg­nyíló szolnoki vásárcsarnok­ban üzletet akart nyitni u Mezőtúri Állami Gazdaság, — mint Lux Emil főkönyve­lő mondta — de a városi ta­nács vb termelésellátási- és felügyeleti osztálya nem en­gedélyezte. Pedig jelentősen segítették volna a megye- székhely ellátását, bővült volna a választék. A gazda­ság vezetői nem játszák "a sértődöttet, most a szolnoki ÁFÉSZ-szel folytatnak tár­gyalásokat az árú szállítá­sáról. A húsüzem teljes kapaci­tása nincs kihasználva. Évente 1500 sertéssel többet tudnak feldolgozni. Fájó pontja a gazdaságnak, hogy az érvényben lévő rendele­tek megtiltják a felvásárlá­si tevékenységet. Pedig az állatforgalmi és húsipari vál­lalat szűkös feldolgozó kapa­citása is indokolná a rende­let módosítását. A szarvas­marhavágás is a húsipari vállalat monopóliuma. Így bármennyire szeretnék a me­zőtúriak, le kell mondaniuk az olcsóbb hús- és töltelék­félék előállításáról, a válasz­ték további bővítéséről. — m. I. — Vidéki testálok 5s lelentkezhe itek szakmunkásban it rak Bu ap steit Augusztus 15-ig -fogadják el az általános iskolából ki­került. illetve a közénisko- lát végzett budapesti fiata­lok szakmunkás-kénzésre je­lentkezését — közölték a fő­városi pályaválasztási inté­zetben. A budapesti szakmunkás- képző intézetekbe várhatóan az idén sem jelentkeznek kellé számban a fővár »«! fia­talok ezért lehetővé teszik vidék' tanulók felvételét is. Ezzel az íntá-l-r-dósse1 egv- ben módot akarnak adni olvan vidék' ifjak és lánvok továbbképzésére. akiknek saját lakóhelyükön nem vol­na lehetőségük a szakma- tanulásra.

Next

/
Thumbnails
Contents