Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-05 / 182. szám
\ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Magyarország és a GATT GENFBEN, az Általános Kereskedelmi és Vámegyezmény (GATT) tanácsának július 30-i ülésén megszavazták a Magyar Népköz- társaság felvételét a szervezetbe. Mi a GATT, mikor alakult meg, és milyen feladatot lát el? A GATT megalakítását 1946-ban az ENSZ Szociális és Gazdasági Tanácsa (ECOSOC) javasolta, azzal a céllal, hogy többoldalú egyezmény jöjjön létre a nemzetközi kereskedelem szabályozásáról. Egy évvel később, 1947. október 30-án meg is alakult a GATT, székhelye Genf lett. Az egyezmény felszólítja a tagállamokat vámtarifáik egyeztetésére és csökkentésére, kereskedelmi politikájuk összehangolására. A tagállamok — a GATT- egyezmény szerint — garantálják egymásnak a legnagyobb kedvezmény elvét. (Ez az elv — amelynek értelmezése és tartalma nem teljesen egységes — kimondja, hogy az államok egymás közti kereskedelmükben adjanak meg minden olyan kedvezményt a másik félnek, amelyet egy harmadik országnak biztosítottak.) A legnagyobb kedvezmény elvéhez ezenkívül szervesen hozzá tartozik a diszkrimináció-mentesség gondolata. MIT JELENT ez a gyakorlatban? Nemcsak vámokkal, hanem más eszközökkel is szabályozzák az állámok a külkereskedelmet, így az importengedélyek megadásával (vagy meg nem adásával). bizonyos iparágaknak nyújtott állami támogatással. állami megrendelésekkel, az árkülönbözetek lefölözésével. minőségi-műszaki előírásokkal. A diszkriminációmentesség tehát azt jelenti, hogy az államok nem alkalmaznak ilyen. nem vámjellegű megkülönböztetéseket a külkereskedelemben. Egy példa a külkereskedelemben alkalmazott megkülönböztetések ..intézményes" formában való alkalmazására: Párizsban. a NATO égisze alatt működik a COCOM- iroda, amely megtiltja a „stratégiai rendeltetésű áruk”, például nagy átmérőjű gáz- és olajvezeték csövek kivitelét a szocialista országokba. .Megkülönböztető politikát folytat egyes területeken a nyugat-euróoai integrációs szervezet, a Közös Piac is. Különösen diszkriminatív az EGK-nak a mezőgazdasági áruk forgalmat szabályozó rendtartása. Miért csatlakozott Magyar- ország a GATT-hoz? hazánk külgazdasági politikájának egyik alapelve. hogy törekszünk részt venni minden olyan nemzetközi szervezet, intézmény munkájában, amelyek tevékenysége nem irányul ellenünk, a szocialista országok ellen, és amelyekben az érdekeinket érintő kérdésekről döntenek. Érdekünk, hogy a Növekvő bizalom A Finnország és a KGST között aláírt egyezmény és a KGST és Irak között folyó együttműködési tárgyalások mutatják, hogy a nemzetközi együttműködés két oldala (a politikai és a gazdasági) szorosan összefonódik. A KGST Komplex Programjának megvalósításába bármely ország bekapcsolódhat. A politikai és qazdasáqi együttműködés kölcsönösen összefügg Napjainkban a távoli és a közeli országok több ezer szállal kapcsolódnak egymáshoz. A politikai légkör javulásának megfelelően egyre több és több ilyen szál alakul ki. Ezek alkotják a rendkívül változatos nemzetközi együttműködést. Ennek két lényeges oldala: a politikai és a gazdasági együttműködés kölcsönösen összefügg: minél jobbak a politikai kapcsolatok az országok vagy országcsoportok között, annál intenzívebbek és tartósabbak közöttük a gazdasági kapcsolatok is. És megfordítva: a gazdasági együttműködés és kooperáció bővítése megteremti a bizalom és a jóakarat légkörét a különböző társadalmi rendszerű országok között. A közelmúlt sok eseménye igazolja ezt. Most cs'ak kettőt említünk meg közülük: Moszkvában egyezményt írtak alá a Kölcsönös' Gazdasági Segítség Tanácsa és a Finn Köztársaság közötti együttműködésről. Ezzel nagyjából egyidőben vitatták meg a KGST és az Iraki Köztársaság közötti együttműködés kialakításának kérdését. Ezeknek az eseményeknek természetesen lényeges feltétele volt a nemzetközi ■ politikai légkör általános javulása, a feszültség enyhülése. A KGST és a kapitalista, valamint a fejlődő országok közötti sokoldalú gazdasági és tudományosműszaki együttműködés kialakításának azonban számos, nem kevésbé fontos más oka is van. A KGST nem zárt csooortosulás A szocialista gazdasági integráció Komplex Programja számol ezzel az együttműködéssel. ^ A programban azt olvashatjuk, hogy megvalósításában teljesen vagy részlegesen részt vehet bármely KGST-n kívüli ország. Ez is megerősíti, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa egyáltalán nem zárt csoportosulás. Nyitva áll minden olyan állam előtt, amely érdekelt a teljes egvenjogú- ságra, a kölcsönös előnyökre épülő sokoldalú együttműködésben. Valójában ebből az együttműködésből valamennyi résztvevőnek haszna van. Századunkban, a tudomány és a technika lendületes fejlődésének « századában, a növekvő termelési specia- lizáció körülményei között egyetlen ország sem képes teljesen ellátni magát az összes szükséges termékfajtából. így az ipari kooperáció elmélyíti a nemzetközi munkamegosztást, lehetővé teszi a termelőknek, hogy elsődlegesen a termékek minőségére fordítsanak figyelmet. A Szovjetunió és aKGST- hez tartozó többi szocialista ország jelentős sikerei a repülőgép-gyártásban és az űrkutatási berendezések előállításában, a hajógyártásban, a finommechanikában, a villamosenergia-termelés- ben, a rádióelektronikában, a műszergyártásban és más iparágakban egyre nagyobb érdeklődéssel talál.koznak más országokban is. A KGST és Finnország közötti együttműködési egyezmény aláírása újabb fontos hozzájárulás a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elveinek megvalósításához Ezek az egyezmények ismét megerősítik a KGST és a KGST-hez tartozó államok növekvő,tekintélyét, különféle szervezetekben ne nélkülünk döntsék el a rán,k is vonatkozó ügyeket. A GATT-ALAPELVEK, a világkereskedelem előmozdítása, a megkülönböztetések felszámolása egyébként is megfelelnek a szocialista országok (— így hazánk — politikai céljainak. Napjainkban, amikor a békés egymás mellett élés politikája nagy jelentősegű tanácskozások, megállapodások formájában ölt testet, fontos, hogy ezt a folyamatot tovább szélesítsük. Ebben jelent új lépést csatlakozásunk a GATT-hoz. NYOMÓS anyagi érdekeink szólnak amellett, hogy a GATT-tagsággal tovább szilárdítsuk külkereskedelmi helyzetünket. Magyarország nemzetgazdasága nyitott típusú, ami azt jelenti, hogy a külkereskedelem nagy szerepet játszik az ország gazdasági életében. Nemzeti jövedelmünk négytized része a külkereskedelem csatornáinak közreműködésével realizálódik. A GATT-ba való belépésünk természetesen nem jelent engedményt szocialista gazdasági rendünk meghatározó vonásait illetően. \Szó sincs tehát arról, hogy megváltoztatjuk vagy feladjuk a külkereskedelmünk állami monopóliumáról, vagy a szocialista tervgazdaságról szóló elveinket. Dunai Péter ■ / Uj élet kezdődik Teljesen új élet kezdődik az elkövetkezendő években a Kaszpi-tenger menti sivatagok vidékén. Júliusban üzembe helyezték a mangis- laki félsziget atomeróműjét, amelynek kapacitása 150 megavatt és az erőmű naponta 120 ezer köbméter ivóvizet is előállít. Ez a sivatagi vidék régebben borzalmasabb volt a Szaharánál és az Antark- tisznál is, hiszen télen nem ritkák a 30 fokos fagyok, miközben hó alig esik, s nyáron a hőmérséklet eléri a plusz 40 fokot is. A félszigeten hatalmas kőolaj és földgáz készleteket tártak fel. A következő 5 évben a kőolajtermelés kétszeresére, a földgázkiaknázás pedig hatszorosára emelkedik majd. Gázíeldolgozó üzemet is építenek a térség központjában, Sevcsenko városában, amely még nincs tízéves, s máris nagy ipari központtá, Kazahsztán egyik új megyéjének a székhelyévé vált. Baráti találkozó A Krím-félsziget festői környezetében kétnapos baráti találkozót tartottak nyolc szocialista ország kommunista- és munkáspártjainak vezetői. Korunk természetes követelménye, hogy a közös célokért küzdő, azonos társadalmi rendszert építő, szoros szövetségi együttműködésben lévő országok veztői időről-időre áttekintsék a nemzetközi helyzetet és a szocialista közösség belső helyzetét, termékeny eszmecserét folytassanak. így történt ez most is, csaknem pontosan egy esztendővel a tavaly július végén, ugyancsak a Krímben lezajlott találkozó után. A pártvezetők szinte minden protokolláris külsőségtől mentesen, a munka érdemi részére összpontosíthatták erőfeszítéseiket. Az eltelt esztendő, amint a közös közlemény is megállapítja, jelentős eredményeket hozott, s a szocialista közösséghez tartozó államok békeszerető politikájának térhódítását, befolyás-növekedését mutatta. A nemzetközi fejlemények felgyorsult ütemét tükrözi, hogy teljes mértékben, vagy jórészben sikerült rendezni néhány olyan súlyos válságot és konfliktushelyzetet, amelyek hosszú időn keresztül sok gondot okoztak. A közzétett okmány valósággal távirati stílusban utal azokra a tényekre, amelynek jelentőségét aligha kell bizonygatnunk:' véget ért a vietnami háború; a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi elismerést nyert; rendeződtek Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai; jelentősen javult a szocialista Kuba nemzetközi helyzete; a kelet-nyugati csúcstalálkozók sorozatában Brezsnyev amerikai útja során aláírták a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyezményét a nukleáris háború elhárításáról; Helsinkiben megkezdődött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tanápskozás-sorozata. Ezek a kézzelfogható enyhülési eredmények arra vezettek, hogy az emberiség nagyobb bizakodással és derűlátással < tekinthet a jövő elé. Csakhogy a felsorolás, akármilyen kellemesen is hangzik ez a lista, önmagában nem elegendő. Éppen a követendő magatartás érdekében, válaszolni kellett a „miért”-re is. A pozitív irányzatok azért törhettek maguknak utat á nemzetközi életben, mert az erőviszonyok megváltoztak a szocialista közösség, a béke és haladás erőinek javára, mert a szocialista békeprogram lépésről-lépésre hátraszorította és elszigetelte a feszültség bajnokait, a hidegháború még jócskán létező híveit. Utalhatunk arra a nagyhatású, gyakorlati békeprogramra, aróelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa fogalmazott meg, s amely a szocialista közösség következetes elvi politikája, rugalmas kezdeményezései következtében most van kiteljesedőben. A helyzetértékelés, .valamint a megtett út felmérése mellett, a pártvezetők találkozójának közleménye a soron következő teendőkre is kitér. 'Ha be akarjuk fejezni azt a nagy munkát, hogy Európa a béke kontinense legyen, akkor folytatni kell a kontinensünk problémáival foglalkozó tárgyalás-sorozatokat, sőt befejező lépésként a legmagasabb szinten, egy Európa-csú- cson lenne előnyös összegezni a megállapodásokat. Az enyhülés övezeteit azonban az egész Földgolyóra ki kell terjeszteni, s a Krímben tanácskozó pártvezetők ezért újra hangsúlyozták messzemenő internacionalista szolidaritásukat a vietnami néppel, támogatásukról biztosították a VDK és a DIFK követeléseit a párizsi egyezmények maradéktalan megvalósulása érdekében. Rendezni kell a kiélezett közel- keleti helyzetet is, méghozzá az izraeli csapatok kivonásával a megszállt arab területekről. Tiszteletben kell tartani e térség államainak és népeinek törvényes jogait, beleértve a palesztínaí arab nép függetlenségét. A közlemény jogosan hívja fel a figyelmet az állandó éberség szükségességére, hiszen a világon továbbra is léteznek olyan erők, amelyek nem a nemzetközi enyhülés, hanem a feszültség, s a' kapcsolatok megrontása szellemében tevékenykednek. A baráti tatái kozó témái között fontos helyet foglalt el a szocialista gazdasági integráció komplex programjának végrehajtása, s ezzel összefüggésben a KGST tevékenységének további tökéletesítése is. Ha úgy tetszik, a szocialista országok belső kérdéséről van szó, mégis hozzátehetjük: a szocialista építés meggyorsulása, az újabb sikerek világpolitikai tényezőt is jelentenek. A szocialista közösség állandó erősödése egyúttal a béke elemi érdekét képezi, a békeprogram további valóra váltásának jelentős eszköze és feltétele. A bonyolult nemzetközi viszonyok közepette biztos iránytű, jó eligazodás a viszonylag nem nagy terjedelmű, de sokatmondó közlemény, amely a párvezetők értékelését tartalmazza 1973. nyarán a világ és Európa állapotáról, <—i) Lengyehrszcrahon sok új lakás épül A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tartozó országok között Lengyelország a második legnagyobb ország a Szovjetunió után mind területe, mind népessége alapján. Lengyelország lakossága a KGST-országok népességének 9,5 százaléka. A KGST-tagállamok ipari termeléséből Lengyelország részesedése 1970-ben 8 százalékot tett ki. Egyes ipari termékek előállításában ez a részesedés természetesen sokkalta magasabb, így például a- lengyel bányák szolgáltatják a KGST-országok- ban termelt kőszén közel egynegyed részét. A KGST-n belül Lengyelország az első helyen áll az elemi kén termelésében. harmadik helyen a nyersacél, a hengerelt áruk, a vegyi műszálak és a cukor gyártásában. Az országban gyorsan halad a lakásépítés.
