Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-31 / 203. szám

1973. augusztus 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ki emberi jogok és nevében A magyar dolgozók elítéük az uruguay-i A magyar közvélemény ben széleskörű érdeklődést illetve aggodalmat váltott ki az a támadás, amelyet a szélsőséges jobboldali erők indítottak dél-amerikában a haladó erők ellen. Érzékenyen reagált közvéleményünk az uruguay-i helyzet alakul ására is, ahol harcot indí­tottak a kommunista párt és a haladó erőket tömörítő széles front ellen. A parádsasvári üveggyárban, a Kis­kunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban, a Jászberényi Hű­tőgépgyárban és Csepelen n agyszámú résztvevővel til­takozó munkásgyűlések zajlottak le. A parádsasvári munkás­gyűlés résztvevői az Orszá­gos Béketanácshoz küldött táviratukban többek között hangsúlyozták, hogy mély megdöbbenéssel értesültek azokról a súlyos esemé­nyekről, amelyek Uruguay- ban történtek és történnek. „Elítéljük — hangzik a to­vábbiakban a távirat — azo­kat a politikai akciókat, amelyek séi;tik a nép alap­vető politikai jogait, akadá­lyozzák a munkásosztály szervezeteinek, a kommu­nista pártnak, a szakszer­vezeteknek a nép egységes haladó szervezetének, a szé­les frontnak működését. Tel­jes szolidaritásunkról bizto­sítjuk az alkotmányos jogok helyreállításáért a demokra­tikus szabadságjogok vissza­állításáért küzdő tömegeket és szervezeteket. A Kiskunfélegyházi Gép­gyár munkásainak tiltakozó gyűlésén a résztvevők az Országos Béketanácshoz kül­dött táviratukban hangsú­lyozták: „ebben a súlyos helyzetben teljes szolidari­tásunkról biztosítjuk azokat az erőket, amelyek a hala­dásért, a demokratikus sza­badságjogok helyreállításá­ért az alkotmányosság visz­Az eredményesebb egy ii ttműködésért A POLITIKAI munka korszerűsítése követelményé­nek tesznek eleget a megyei tanács és az SZMT vezetői, amikor a két szerv együttmű­ködésének továbbfejlesztésé- . re újabb megállapodást köt­nek. A korábbi, amely hasz­nosan szolgálta a politikai és társadalmi célokat, a kö­zös munkát, hat évvel ezelőtt született. Értékelésekor ki- -tűnt, melyet tegnap végeztek el a megyei tanács és az SZMT tisztségviselői, hogy mind a két fél „túlteljesítet­te” a megállapodásban •foglaltakat, mert a fejlődés, az élet sok területen ezt •megkövetelte. 1 Az SZMT és a szakszerve­zetek megyei bizottságai köz­reműködtek a megye negye­dik ötéves tervének előkészí­tésében. Véleményt módiak, javaslatokat adtak a tanácsi ipar évi terveinek kialakítá­sához. A tanácsi vállalatok bérszínvonalának alakulását figyelemmel kísérték, és ja­vaslataikkal segítettek a vál­lalatok közötti bérarányok kialakításában. Az ipartele­pítés terveinek végrehajtásá­ban is jól kimutatható az eredményes együttműködés. Az, hogy egy-egy ipari be­ruházás, üzembővítés határ­időre elkészült, a szakszerve­zetek támogatásának is kö­szönhető. ugyanis képviselői a kivitelezésre megkötött szo­cialista szerződésben vállal­takért a maguk eszközeivel felelősséggel dolgoztak. A szervezett dolgozók és a lakosság érdekeit képviselik a közös munkában, amely a megyére vonatkozó tervek készítésében a tanács és a szakszervezetek közötti véle­ménycserékben. az érdekek egyeztetésében nyilvánul meg. A szervezett dolgozók érdek- védelme jut kifejezésre ab­ban, hogy a szakszervezetek feltárják az egészségügy, a szolgáltatás, a kulturális-, az oktatási intézmények iránti igényeket de a közös érdek alapján segítenek is kielégí­tésükben. Azaz. a szakszer­vezeti szervek a vállalatok­nál, az üzemekben társadal­mi érdekként fogadhatják el. hogy például a gyermekin­tézmény-hálózat fejlesztését ne csak a tanácsoktól várják, hanem támogassák azt az üzemeik anyagilag és mun­kával is. Erre már több szép megyei példa felhozható. De ugyanígy meg kell említeni a lakásépítési program végre­hajtásában való részvételt is, melyre a vállalatoknak, üze­meknek a jogszabályok lehe­tőséget adnak. A megyei tanács és a vég­rehajtó bizottság a lakosság széles körét érintő problé­mák megoldásában eddig is és a jövőben is igényli a szakszervezetek segítségét. — Ennek egyik formája, hogy a megyei tanács elé kerülő na­pirendek előkészítésében — igényt tart a résztvételükre. E gyakorlat szerint az el­múlt tanácsciklusban 22 na­pirend készült. A szakmai szakszervezetek megyei bizottságai és a me­gyei tanács vb szakosztályai közötti együttműködésnek is sok jó példája szerepel az értékelésben. A megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a szakszervezet tapasztalatai alapján több intézkedést adott ki, és felhívta a terme­lőszövetkezeti vezetők figyel­mét azokra a teendőkre, amelyekkel az üzemi balese­tek megelőzhetők. A keres­kedelmi hálózat bővítésére, korszerűsítésére, az üzletpo­litikára készült irányelvek­ben is a közös álláspontok érvényesülnek. Amikor a két szerv veze­tői számbavették az együtt­működés eredményeit és hiá­nyosságait. egyúttal megvi­tatták. hogy a következő években — ezalatt a tanács­ciklus értendő — melyek azok a területek, ahol ismét kölcsönösen kötelezettséget vállalnak az együttműködés­re. A tervezet szerint, me­lyet a tegnapi vita alapján részletesen kidolgoznak, a főbb területek: a területfej­lesztés, a tervezés és beru­házás: a munkaerőgazdálko­dás egyéb munkaügyi felada­tok: a dolgozók életkörülmé­nyeit érintő szociális, egész­ségügyi kérdések: a vállala­tok ösztönzése a különféle közös érdekű feladatok meg­oldására: az államigazgatási tevékenység segítése: a köz­oktatás. a közművelődés, a sportélet: az államigazgatási munka ellenőrzésének segí­tése. Az új megállapodás tartalmazza majd az együtt­működés formáit és elveit is. MÁR A TERVEZETRŐL folytatott vita bizonyította, hogy nem formális, általá­nosságokat deklaráló megál­lapodás van születőben, ha­nem a munkát pontosan meghatározó és társadalmi céljainkat, terveinket nagyon is szem előtt tartó okmány kerül majd a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elé jóváhagyásra. s U -i Az emlékezés hullámhosszán Gépállomásalapítók. ök még. A huszonöt éve történ- hárman is — akiket bemuta- tekre szívesen emlékeznek, tunk — és sok ezer társuk Molnár János: „A takarmányosban volt az iroda” a haladás haladó erők üldözését szaállításáért küzdenek Uru- gayban. Urugay-i elvtársa­inkkal együtt követeljük Sereni tábornok és a széles front más vezetőinek sza­badlábra helyezését”. A Csepel Vas- és Fémmű­vek szerszámgépgyárában tartott lelkes hangulatú munkásgyűlésen több mint félezren vettek részt. .Mély­séges felháborodással ítélték el az urugay kommunisták és más baloldali, haladó gondolkodású hazafiak üldö­zését, letartóztatását. A .gyű­lés résztvevői az Országos Béketanácshoz eljuttatott til­takozó táviratba foglalták véleményüket. Teljes egészében támogat­juk urugayi kommunista elvtársainkat, a széles front híveit: munkásokat, parasz­tokat, haladó értelmiségi­eket, katonákat, akik erősí­teni kívánják Urugay nem­zeti függetlenségét, harcba állnak az alaovető emberi jogok megvédéséért. E«jy üti működési megállapodás a találmányi hivatal és az SZMT között (Tudósítónktól) Együttműködési megálla­podást kötött az Országos Találmányi Hivatal és a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa. A megállapodás szerint az újítói tevékenység országos hatáskörű állami, elvi irá­nyító szerve, illetve a me­gyei szakszervezetek rend­szeres kapcsolatot tartanak. Kölcsönösen tájékoztatják egymást az aktuális újítási és iparjogvédelmi kérdések­ről. Közös szervező és okta­tó munkával megteremtik a megyei iparjogvédelem szak­embergárdáját. A találmá­nyi hivatal szakmai segítsé­get nyújt a megye újítási mozgalmának tovább fej­lesztéséhez. Az együttműkö­désnek különös jelentőséget ad, hogy a megyében meg­növekedett az ipari üzemek száma, húsznál több új üzem telepedett le, a mun­káslétszám csaknem kétsze­resére nőtt, és eléri az 56 ezret. A fegyverneki ' -S, utcasarki kis ház udvarán motor pö- az ásott kúton, : Jr^ : zuhanyozó a kert * í sarkában, gépesít­' ve van itt minden. Molnár János nyugdíjas ke- zemunkája, találékonysága ez. Az idős ember neve összefor­rott a megye első gépállo­másával. — Negyvennyolc tavaszán egy délután keresnek. Tari Kálmán, Szolnokról. Menjek át a gépállomásra. Sorolja, hogy a kommunista párt programjában benne van: traktorálkumásokat kap a fa­lu. Fegyvernek is, kinn ör­ményesen, a Bíró Zoltán ta­nyáján. Ez lesz az ország­ban a negyedik, a vármegyé­ben az első. A helyi párt- szervezet engem ajánlott. Párttag voltam negyvenöt­től. Jól van, ha lesz belőle valami, majd megyek. Már­ciusban aztán jön egy távi­rat a Földművelődésügyi Mi­nisztériumból: menjünk Pest­re. A Parlament előtt a Kos­suth téren felsorakozva a sok gép. A MA VÁG meg a Hoffer-gyár munkásai hoz­tak oda. Ünnepség volt, ott adták át a falusiaknak jel­képesen. kiépült, a javítást is meg kellett szervezni. Egy me­gyei gépjavító műhelyről volt szó, hivattak: engem neveznek ki a vezetőjének. Nem akartam menni, a csa­ládtól távolra. Csak rávettek. Hát akkor, hol van az a műhely? — kérdezem. — Mindjárt nézünk egyet — válaszolta Tóth László, az alközpontvezető. Elmentünk Szolnokra. A Tisza-parton volt egy hat­van emberrel dolgozó vál­lalkozó, a Fazekas-műhely tulajdonosa. Államosítottuk. Igen, de szerszám semmi. Karcagon államosítottuk a Halász-céget, annak a fel­szerelését vittük be, meg on­nan jöttek az emberek is. Huszonnyolc munkással kezd­jünk. Ebből a műhelyből alakult ki később a megyei gépjaví­tó vállalat, a mai, szolnoki MEZŐGÉP elődje. 50 millió forintot termel évente, 150—160 ezer olajos, zsíros hordót gyártunk itt. Én egyébként összenőttem a hordókkal a gépállomáson. Az úgy volt, hogy 1948. május 9-én avattuk fel a kis­újszállási gépállomást. Nagy ünnepségen akkor adták át a kisvasútat is. A megye minden részéből áradt a nép. A nagygyűlésen Dobi Ist­ván, akkori földművelésügyi miniszter mondott beszédet A református egyház ta­nyájára települt a gépállo­más. A cselédlakásokból kivertük a közfalat, szalmát hord tunk be, az volt a „szállodánk”. Hétfőn hajnal­ban megtöltöttem a benzines hordókat, vitterrj a vontatón Tomajmonostorára, Kunma­darasra, Karcagra. Minden­felé dolgoztunk akkor ahol csak munkát kaptunk. Kar­cagon ismét tankoltam, men­tem Bucsára. Püspökladány­ra, Túrkevére. Széjjel a ha­tárban. Úgyhogy szerdán mindig este értem vissza. Akkor újra ugyanezt kezd­tem. Állandóan útban. Aludni? Szárkupokban dide­regtük át az éjszakákat, ahol éppen talált bennünket az este. Így éltek a traktorosok is. A második fordulóban mindig szombat este jöttem meg. Akkor biciklire ültem, s a rövidebb, a földúton ha­za Törökszentmiklósra, ott lakott a család, őszre aztán átköltöztünk egy kiürült cse­lédlakásba, pici gyerekkel. Akkorra már sok gépet kap­tunk, megkezdődött a trakto­rosképzés. Felettem állandó tanulás­sal teltek az évek. Géplaka­tos segéd voltam egy ma­szeknál, onnan mentem a gépállomásra. Mindjárt el­kaptak esztendős tanfolyamra Örkénybe. Mentem ilyen- olyan iskolára. Rájöttem, én ezekkel nem sokra jutok, ha nincs általános műveltségem. Esti tagozaton érettségiztem. Megint rájöttem, én ezzel se­hova nem mehetek, ha nincs szakmai képesítésem. Leve­lezőn elvégeztem a mezőtúri technikumot. A hatvanas években nagy tanulási láz volt a gépállomásokon. Na­gyon sokan vezetők is let­tek az első traktorosokból, gépállomásiakból. Hárman az alapítók közül; emlékeikben negyedszázad küzdelmei elevenedtek meg; huszonöt esztendőé, amely már lassan, történelem. B. L. Gönczi Lajos: „Közben vállalatot alapítottam* t?'~ *jr A vásártérszéli B jÉpí ház lakója Gön- zM czi Lajos, a kurt­ít madarasi Kossuth Hfc Tsz elnöke azzal Ül büszkélkedhet: ezen a portán dol­gozott sokáig a gépállomás. — Ügy történt — emléke­zik —, hogy kijelölték itt a határban a Csávás Elemér tanyáját, ahol én is gépész voltam. Igen, de akkor még se út oda, se ott szerszám. Csak tíz körmöstraktorunk volt, azok beálltak éjszaká­ra ide az udvarba, reggel in­nen indultak. Éjjel meg itt éleztük az ekevasat a kert sarkában. Még az első igazgató is itt lakott nálam. A szántási szerződéseket is itt írtuk a verandán, meg az árokparton. Közben vállalatot is ala­pítottam. Szaporodtak a gép­állomások. Fegyverneken már a megyei alközpont is Melnikoff Péter. A lósi kisújszállási egységében csen­des, magas férfi a hordóüzem vezető­je. — Három üzem dolgozik az egykori gépállomás helyén. Csak ez, amit én irányítok „Tanulással teltek az évek(t törökszentmik- MEZÖGÉP gyár­Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége A hosszútávú tervezés Ä megyei ÁFÉSZ-ek 1973 első félévi áruforgalmáról és gazdálkodásáról tanácsko­zott tegnap Szolnokon a MÉSZÖV elnöksége. Az ülés re készült tájékoztató jelen­tésből kitűnt, hogy a múlt év végi küldöttgyűlés által is elfogadott 8 százalékos áruforgalmi növekedést nem sikerült elérni, a megye fo­gyasztási szövetkezeteinek gazdálkodása csak 5 száza­lékkal nőtt. Ez aztán azt eredményezte, hogy a me­gyék között bolti kiskeres­kedelemben a 15., a vendég­látásban pedig az utolsó előtti 18. helyet foglalják el a Szolnok megyei ÁFÉSZ-ek. A megyén belüli forgalom­ban is lassúbb a növekedés mint a kiskereskedelmi vagy a vendéglátó vállalat­nál. Az árufőcsoportokon belül az élelmiszerfélék forgalma az elmúlt félévhez kénest 75 millió forinttal növekedett. Az élelmiszerellátás folya­matos volt, azonban néhány áru hiányzott a boltokból. Tavasszal hosszabb ideig nem lehetett kaoni édesioa- ri termékeket, hiányos volt egyes húsételekből, konzer- vekből az ellátás és nem ja­vult kellően a burgonya és a friss zöldség-, gyümölcsfé­lék kínálata. A ruházatban a szövetke­zeti forgalomnövekedés még a felét sem érte el a tanácsi kiskereskedelemnek, és je­lentősen elmaradt az orszá­gos átlagtól is. Tizennégy ÁFÉSZ forgalma a tavalyi alatt maradt, sőt néhány szövetkezetben az 1970-es év első felének eredményét sem érték el. Az áruforgalom csökkené­sén kívül a felvásárlás visszaesése és egyes kiegé­szítő tevékenységek felszá­molása is hozzájárult ahhoz, hogy a megye 40 fogyasztá­si szövetkezetében — a ta­valyihoz képest több mint 20 százalékkal — 19 millió forintra csökkent a nyere­ség. A megyei átlag kedve­zőtlen alakulásához jelentő­sen hozzájárult, hogy a szol­noki ÁFÉSZ 4 millió 300 ezer forintos veszteséggel zára a félévet. A MESZÖV-höz tartozó 23 takarékszövetkezet sike­resen fejezte be az első fél­évet. A szövetkezeti tagok száma az első hat hónapban 345-el nőtt és jelenleg 46 023. Harminc millió fo­rinttal több a takarékszö­vetkezetek betétállománya, és 1973 június SQ-án meg­haladta a 261 millió forin­tot 5, (Hírmagyarázatunk) A hosszútávú népgazdasági terv alapvető feladata, hogy támpontot adjon, irányt szab­jon a hosszú átfutási idejű és hatású társadalmi-gazda­sági folyamatoknak. így elő­segíti a KGST-onszágok hosz- szűtávú gazdaságpolitikájá­nak összehangolását és tám­pontul szolgál az ötéves ter­vek kidolgozásához A hosszútávú tervezés so- tán olyan összefüggések ki­dolgozására koncentrálják a ügyeimet, mint például a tár- sadalompilitikai célok meg­valósítását szolgáló gazdasági feladatok, a gazdasági élet leglényegesebb szerkezeti vál­tozásai. a nemzetközi gazda­sági együttműködés hosszú- távú fő irányainak meghatá­rozása. Űj feladatok elé állította a hosszútávé tervezést a KGST 1972. évi 26. ülésszaka, ame­lyen a tagországok elhatároz­ták. hogy egyöntetűen az 1976—1990-es évek között 15 éves időszakra dolgoznak ki hosszútávé népgazdasági ter­vet. E határozatnak megfe­lelően a Minisztertanács megtárgyalta az 1976—1990- es évekre szóló hosszútávé népgazdasági tervezés mód­szerét. munkaprogramját és a programban megvalósítan­dó munkamegosztást Eddigi hosszútávé tervező* munkánk att 1985-ig terjedd időszakra szólt, tehát az idő­távot most öt évvel ki kell terjeszteni. E feladat azon­ban nem csupán az ed iigl tervezőmunka meghosszabbí­tását jelenti. Űj feltételt je­lent a tervezésben a2 is. hogy a KGST határozata nyomán a hosszútávú tervezőmunka valamennyi tagországban párhuzamosan folyik, és vár­hatóan mindenütt 1975-ben fejeződik be. Ez lehetővé s egyben szükségessé Is teszi a hosszútávé elgondolások nem­zetközi egyeztetését. — A KGST-országok hosszútávú tervezése a komplex prog­ram elvein alapul, figyelem­be veszi annak realizálási menetét, s egyben a hosszú­távé fejlesztési elgondoláso­kon alapuló nemzetközi együttműködéssel konkreti­zálja. el is mélyíti azt. Űj feltételt jelent a terve­zésben az is, hogy a kővet­kező két évben párhuzamo­san folynak a hosszútávú terv és az 1976—80-as évek­re szóló ötödik ötéves terv kidolgozásának munkálatai, s 1975-ben a két tervet együtt terjesztik illetékes vezető szervek elé. Ennek megfele­lően szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban van a két tervezőmunka. így az ötödik ötéves terv. valamint a hosz- szútávú terv 1976—80-as sza­kaszára vonatkozó elgondolá­sok fő vonásaikban meg-j egyeznek maid egymással. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents