Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-31 / 203. szám
1973. augusztus 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ki emberi jogok és nevében A magyar dolgozók elítéük az uruguay-i A magyar közvélemény ben széleskörű érdeklődést illetve aggodalmat váltott ki az a támadás, amelyet a szélsőséges jobboldali erők indítottak dél-amerikában a haladó erők ellen. Érzékenyen reagált közvéleményünk az uruguay-i helyzet alakul ására is, ahol harcot indítottak a kommunista párt és a haladó erőket tömörítő széles front ellen. A parádsasvári üveggyárban, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban, a Jászberényi Hűtőgépgyárban és Csepelen n agyszámú résztvevővel tiltakozó munkásgyűlések zajlottak le. A parádsasvári munkásgyűlés résztvevői az Országos Béketanácshoz küldött táviratukban többek között hangsúlyozták, hogy mély megdöbbenéssel értesültek azokról a súlyos eseményekről, amelyek Uruguay- ban történtek és történnek. „Elítéljük — hangzik a továbbiakban a távirat — azokat a politikai akciókat, amelyek séi;tik a nép alapvető politikai jogait, akadályozzák a munkásosztály szervezeteinek, a kommunista pártnak, a szakszervezeteknek a nép egységes haladó szervezetének, a széles frontnak működését. Teljes szolidaritásunkról biztosítjuk az alkotmányos jogok helyreállításáért a demokratikus szabadságjogok visszaállításáért küzdő tömegeket és szervezeteket. A Kiskunfélegyházi Gépgyár munkásainak tiltakozó gyűlésén a résztvevők az Országos Béketanácshoz küldött táviratukban hangsúlyozták: „ebben a súlyos helyzetben teljes szolidaritásunkról biztosítjuk azokat az erőket, amelyek a haladásért, a demokratikus szabadságjogok helyreállításáért az alkotmányosság viszAz eredményesebb egy ii ttműködésért A POLITIKAI munka korszerűsítése követelményének tesznek eleget a megyei tanács és az SZMT vezetői, amikor a két szerv együttműködésének továbbfejlesztésé- . re újabb megállapodást kötnek. A korábbi, amely hasznosan szolgálta a politikai és társadalmi célokat, a közös munkát, hat évvel ezelőtt született. Értékelésekor ki- -tűnt, melyet tegnap végeztek el a megyei tanács és az SZMT tisztségviselői, hogy mind a két fél „túlteljesítette” a megállapodásban •foglaltakat, mert a fejlődés, az élet sok területen ezt •megkövetelte. 1 Az SZMT és a szakszervezetek megyei bizottságai közreműködtek a megye negyedik ötéves tervének előkészítésében. Véleményt módiak, javaslatokat adtak a tanácsi ipar évi terveinek kialakításához. A tanácsi vállalatok bérszínvonalának alakulását figyelemmel kísérték, és javaslataikkal segítettek a vállalatok közötti bérarányok kialakításában. Az ipartelepítés terveinek végrehajtásában is jól kimutatható az eredményes együttműködés. Az, hogy egy-egy ipari beruházás, üzembővítés határidőre elkészült, a szakszervezetek támogatásának is köszönhető. ugyanis képviselői a kivitelezésre megkötött szocialista szerződésben vállaltakért a maguk eszközeivel felelősséggel dolgoztak. A szervezett dolgozók és a lakosság érdekeit képviselik a közös munkában, amely a megyére vonatkozó tervek készítésében a tanács és a szakszervezetek közötti véleménycserékben. az érdekek egyeztetésében nyilvánul meg. A szervezett dolgozók érdek- védelme jut kifejezésre abban, hogy a szakszervezetek feltárják az egészségügy, a szolgáltatás, a kulturális-, az oktatási intézmények iránti igényeket de a közös érdek alapján segítenek is kielégítésükben. Azaz. a szakszervezeti szervek a vállalatoknál, az üzemekben társadalmi érdekként fogadhatják el. hogy például a gyermekintézmény-hálózat fejlesztését ne csak a tanácsoktól várják, hanem támogassák azt az üzemeik anyagilag és munkával is. Erre már több szép megyei példa felhozható. De ugyanígy meg kell említeni a lakásépítési program végrehajtásában való részvételt is, melyre a vállalatoknak, üzemeknek a jogszabályok lehetőséget adnak. A megyei tanács és a végrehajtó bizottság a lakosság széles körét érintő problémák megoldásában eddig is és a jövőben is igényli a szakszervezetek segítségét. — Ennek egyik formája, hogy a megyei tanács elé kerülő napirendek előkészítésében — igényt tart a résztvételükre. E gyakorlat szerint az elmúlt tanácsciklusban 22 napirend készült. A szakmai szakszervezetek megyei bizottságai és a megyei tanács vb szakosztályai közötti együttműködésnek is sok jó példája szerepel az értékelésben. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a szakszervezet tapasztalatai alapján több intézkedést adott ki, és felhívta a termelőszövetkezeti vezetők figyelmét azokra a teendőkre, amelyekkel az üzemi balesetek megelőzhetők. A kereskedelmi hálózat bővítésére, korszerűsítésére, az üzletpolitikára készült irányelvekben is a közös álláspontok érvényesülnek. Amikor a két szerv vezetői számbavették az együttműködés eredményeit és hiányosságait. egyúttal megvitatták. hogy a következő években — ezalatt a tanácsciklus értendő — melyek azok a területek, ahol ismét kölcsönösen kötelezettséget vállalnak az együttműködésre. A tervezet szerint, melyet a tegnapi vita alapján részletesen kidolgoznak, a főbb területek: a területfejlesztés, a tervezés és beruházás: a munkaerőgazdálkodás egyéb munkaügyi feladatok: a dolgozók életkörülményeit érintő szociális, egészségügyi kérdések: a vállalatok ösztönzése a különféle közös érdekű feladatok megoldására: az államigazgatási tevékenység segítése: a közoktatás. a közművelődés, a sportélet: az államigazgatási munka ellenőrzésének segítése. Az új megállapodás tartalmazza majd az együttműködés formáit és elveit is. MÁR A TERVEZETRŐL folytatott vita bizonyította, hogy nem formális, általánosságokat deklaráló megállapodás van születőben, hanem a munkát pontosan meghatározó és társadalmi céljainkat, terveinket nagyon is szem előtt tartó okmány kerül majd a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elé jóváhagyásra. s U -i Az emlékezés hullámhosszán Gépállomásalapítók. ök még. A huszonöt éve történ- hárman is — akiket bemuta- tekre szívesen emlékeznek, tunk — és sok ezer társuk Molnár János: „A takarmányosban volt az iroda” a haladás haladó erők üldözését szaállításáért küzdenek Uru- gayban. Urugay-i elvtársainkkal együtt követeljük Sereni tábornok és a széles front más vezetőinek szabadlábra helyezését”. A Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyárában tartott lelkes hangulatú munkásgyűlésen több mint félezren vettek részt. .Mélységes felháborodással ítélték el az urugay kommunisták és más baloldali, haladó gondolkodású hazafiak üldözését, letartóztatását. A .gyűlés résztvevői az Országos Béketanácshoz eljuttatott tiltakozó táviratba foglalták véleményüket. Teljes egészében támogatjuk urugayi kommunista elvtársainkat, a széles front híveit: munkásokat, parasztokat, haladó értelmiségieket, katonákat, akik erősíteni kívánják Urugay nemzeti függetlenségét, harcba állnak az alaovető emberi jogok megvédéséért. E«jy üti működési megállapodás a találmányi hivatal és az SZMT között (Tudósítónktól) Együttműködési megállapodást kötött az Országos Találmányi Hivatal és a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa. A megállapodás szerint az újítói tevékenység országos hatáskörű állami, elvi irányító szerve, illetve a megyei szakszervezetek rendszeres kapcsolatot tartanak. Kölcsönösen tájékoztatják egymást az aktuális újítási és iparjogvédelmi kérdésekről. Közös szervező és oktató munkával megteremtik a megyei iparjogvédelem szakembergárdáját. A találmányi hivatal szakmai segítséget nyújt a megye újítási mozgalmának tovább fejlesztéséhez. Az együttműködésnek különös jelentőséget ad, hogy a megyében megnövekedett az ipari üzemek száma, húsznál több új üzem telepedett le, a munkáslétszám csaknem kétszeresére nőtt, és eléri az 56 ezret. A fegyverneki ' -S, utcasarki kis ház udvarán motor pö- az ásott kúton, : Jr^ : zuhanyozó a kert * í sarkában, gépesít' ve van itt minden. Molnár János nyugdíjas ke- zemunkája, találékonysága ez. Az idős ember neve összeforrott a megye első gépállomásával. — Negyvennyolc tavaszán egy délután keresnek. Tari Kálmán, Szolnokról. Menjek át a gépállomásra. Sorolja, hogy a kommunista párt programjában benne van: traktorálkumásokat kap a falu. Fegyvernek is, kinn örményesen, a Bíró Zoltán tanyáján. Ez lesz az országban a negyedik, a vármegyében az első. A helyi párt- szervezet engem ajánlott. Párttag voltam negyvenöttől. Jól van, ha lesz belőle valami, majd megyek. Márciusban aztán jön egy távirat a Földművelődésügyi Minisztériumból: menjünk Pestre. A Parlament előtt a Kossuth téren felsorakozva a sok gép. A MA VÁG meg a Hoffer-gyár munkásai hoztak oda. Ünnepség volt, ott adták át a falusiaknak jelképesen. kiépült, a javítást is meg kellett szervezni. Egy megyei gépjavító műhelyről volt szó, hivattak: engem neveznek ki a vezetőjének. Nem akartam menni, a családtól távolra. Csak rávettek. Hát akkor, hol van az a műhely? — kérdezem. — Mindjárt nézünk egyet — válaszolta Tóth László, az alközpontvezető. Elmentünk Szolnokra. A Tisza-parton volt egy hatvan emberrel dolgozó vállalkozó, a Fazekas-műhely tulajdonosa. Államosítottuk. Igen, de szerszám semmi. Karcagon államosítottuk a Halász-céget, annak a felszerelését vittük be, meg onnan jöttek az emberek is. Huszonnyolc munkással kezdjünk. Ebből a műhelyből alakult ki később a megyei gépjavító vállalat, a mai, szolnoki MEZŐGÉP elődje. 50 millió forintot termel évente, 150—160 ezer olajos, zsíros hordót gyártunk itt. Én egyébként összenőttem a hordókkal a gépállomáson. Az úgy volt, hogy 1948. május 9-én avattuk fel a kisújszállási gépállomást. Nagy ünnepségen akkor adták át a kisvasútat is. A megye minden részéből áradt a nép. A nagygyűlésen Dobi István, akkori földművelésügyi miniszter mondott beszédet A református egyház tanyájára települt a gépállomás. A cselédlakásokból kivertük a közfalat, szalmát hord tunk be, az volt a „szállodánk”. Hétfőn hajnalban megtöltöttem a benzines hordókat, vitterrj a vontatón Tomajmonostorára, Kunmadarasra, Karcagra. Mindenfelé dolgoztunk akkor ahol csak munkát kaptunk. Karcagon ismét tankoltam, mentem Bucsára. Püspökladányra, Túrkevére. Széjjel a határban. Úgyhogy szerdán mindig este értem vissza. Akkor újra ugyanezt kezdtem. Állandóan útban. Aludni? Szárkupokban dideregtük át az éjszakákat, ahol éppen talált bennünket az este. Így éltek a traktorosok is. A második fordulóban mindig szombat este jöttem meg. Akkor biciklire ültem, s a rövidebb, a földúton haza Törökszentmiklósra, ott lakott a család, őszre aztán átköltöztünk egy kiürült cselédlakásba, pici gyerekkel. Akkorra már sok gépet kaptunk, megkezdődött a traktorosképzés. Felettem állandó tanulással teltek az évek. Géplakatos segéd voltam egy maszeknál, onnan mentem a gépállomásra. Mindjárt elkaptak esztendős tanfolyamra Örkénybe. Mentem ilyen- olyan iskolára. Rájöttem, én ezekkel nem sokra jutok, ha nincs általános műveltségem. Esti tagozaton érettségiztem. Megint rájöttem, én ezzel sehova nem mehetek, ha nincs szakmai képesítésem. Levelezőn elvégeztem a mezőtúri technikumot. A hatvanas években nagy tanulási láz volt a gépállomásokon. Nagyon sokan vezetők is lettek az első traktorosokból, gépállomásiakból. Hárman az alapítók közül; emlékeikben negyedszázad küzdelmei elevenedtek meg; huszonöt esztendőé, amely már lassan, történelem. B. L. Gönczi Lajos: „Közben vállalatot alapítottam* t?'~ *jr A vásártérszéli B jÉpí ház lakója Gön- zM czi Lajos, a kurtít madarasi Kossuth Hfc Tsz elnöke azzal Ül büszkélkedhet: ezen a portán dolgozott sokáig a gépállomás. — Ügy történt — emlékezik —, hogy kijelölték itt a határban a Csávás Elemér tanyáját, ahol én is gépész voltam. Igen, de akkor még se út oda, se ott szerszám. Csak tíz körmöstraktorunk volt, azok beálltak éjszakára ide az udvarba, reggel innen indultak. Éjjel meg itt éleztük az ekevasat a kert sarkában. Még az első igazgató is itt lakott nálam. A szántási szerződéseket is itt írtuk a verandán, meg az árokparton. Közben vállalatot is alapítottam. Szaporodtak a gépállomások. Fegyverneken már a megyei alközpont is Melnikoff Péter. A lósi kisújszállási egységében csendes, magas férfi a hordóüzem vezetője. — Három üzem dolgozik az egykori gépállomás helyén. Csak ez, amit én irányítok „Tanulással teltek az évek(t törökszentmik- MEZÖGÉP gyárÜlést tartott a MÉSZÖV elnöksége A hosszútávú tervezés Ä megyei ÁFÉSZ-ek 1973 első félévi áruforgalmáról és gazdálkodásáról tanácskozott tegnap Szolnokon a MÉSZÖV elnöksége. Az ülés re készült tájékoztató jelentésből kitűnt, hogy a múlt év végi küldöttgyűlés által is elfogadott 8 százalékos áruforgalmi növekedést nem sikerült elérni, a megye fogyasztási szövetkezeteinek gazdálkodása csak 5 százalékkal nőtt. Ez aztán azt eredményezte, hogy a megyék között bolti kiskereskedelemben a 15., a vendéglátásban pedig az utolsó előtti 18. helyet foglalják el a Szolnok megyei ÁFÉSZ-ek. A megyén belüli forgalomban is lassúbb a növekedés mint a kiskereskedelmi vagy a vendéglátó vállalatnál. Az árufőcsoportokon belül az élelmiszerfélék forgalma az elmúlt félévhez kénest 75 millió forinttal növekedett. Az élelmiszerellátás folyamatos volt, azonban néhány áru hiányzott a boltokból. Tavasszal hosszabb ideig nem lehetett kaoni édesioa- ri termékeket, hiányos volt egyes húsételekből, konzer- vekből az ellátás és nem javult kellően a burgonya és a friss zöldség-, gyümölcsfélék kínálata. A ruházatban a szövetkezeti forgalomnövekedés még a felét sem érte el a tanácsi kiskereskedelemnek, és jelentősen elmaradt az országos átlagtól is. Tizennégy ÁFÉSZ forgalma a tavalyi alatt maradt, sőt néhány szövetkezetben az 1970-es év első felének eredményét sem érték el. Az áruforgalom csökkenésén kívül a felvásárlás visszaesése és egyes kiegészítő tevékenységek felszámolása is hozzájárult ahhoz, hogy a megye 40 fogyasztási szövetkezetében — a tavalyihoz képest több mint 20 százalékkal — 19 millió forintra csökkent a nyereség. A megyei átlag kedvezőtlen alakulásához jelentősen hozzájárult, hogy a szolnoki ÁFÉSZ 4 millió 300 ezer forintos veszteséggel zára a félévet. A MESZÖV-höz tartozó 23 takarékszövetkezet sikeresen fejezte be az első félévet. A szövetkezeti tagok száma az első hat hónapban 345-el nőtt és jelenleg 46 023. Harminc millió forinttal több a takarékszövetkezetek betétállománya, és 1973 június SQ-án meghaladta a 261 millió forintot 5, (Hírmagyarázatunk) A hosszútávú népgazdasági terv alapvető feladata, hogy támpontot adjon, irányt szabjon a hosszú átfutási idejű és hatású társadalmi-gazdasági folyamatoknak. így elősegíti a KGST-onszágok hosz- szűtávú gazdaságpolitikájának összehangolását és támpontul szolgál az ötéves tervek kidolgozásához A hosszútávú tervezés so- tán olyan összefüggések kidolgozására koncentrálják a ügyeimet, mint például a tár- sadalompilitikai célok megvalósítását szolgáló gazdasági feladatok, a gazdasági élet leglényegesebb szerkezeti változásai. a nemzetközi gazdasági együttműködés hosszú- távú fő irányainak meghatározása. Űj feladatok elé állította a hosszútávé tervezést a KGST 1972. évi 26. ülésszaka, amelyen a tagországok elhatározták. hogy egyöntetűen az 1976—1990-es évek között 15 éves időszakra dolgoznak ki hosszútávé népgazdasági tervet. E határozatnak megfelelően a Minisztertanács megtárgyalta az 1976—1990- es évekre szóló hosszútávé népgazdasági tervezés módszerét. munkaprogramját és a programban megvalósítandó munkamegosztást Eddigi hosszútávé tervező* munkánk att 1985-ig terjedd időszakra szólt, tehát az időtávot most öt évvel ki kell terjeszteni. E feladat azonban nem csupán az ed iigl tervezőmunka meghosszabbítását jelenti. Űj feltételt jelent a tervezésben a2 is. hogy a KGST határozata nyomán a hosszútávú tervezőmunka valamennyi tagországban párhuzamosan folyik, és várhatóan mindenütt 1975-ben fejeződik be. Ez lehetővé s egyben szükségessé Is teszi a hosszútávé elgondolások nemzetközi egyeztetését. — A KGST-országok hosszútávú tervezése a komplex program elvein alapul, figyelembe veszi annak realizálási menetét, s egyben a hosszútávé fejlesztési elgondolásokon alapuló nemzetközi együttműködéssel konkretizálja. el is mélyíti azt. Űj feltételt jelent a tervezésben az is, hogy a kővetkező két évben párhuzamosan folynak a hosszútávú terv és az 1976—80-as évekre szóló ötödik ötéves terv kidolgozásának munkálatai, s 1975-ben a két tervet együtt terjesztik illetékes vezető szervek elé. Ennek megfelelően szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban van a két tervezőmunka. így az ötödik ötéves terv. valamint a hosz- szútávú terv 1976—80-as szakaszára vonatkozó elgondolások fő vonásaikban meg-j egyeznek maid egymással. J