Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-30 / 202. szám
1973. augusztus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ! Új tanév előtt Kettő helyett három Játék és kirándulás a testnevelési órán Az idei tanévkezdet kétségkívül sok újdonsággal szolgál. Elég ha csupán az új iskolai rendtartás bevezetésére, az ellenőrzés, az értékelés és az osztályzás módszereinek korszerűsítésére, vagy a tanulók túlterheltségének csökkentésére gondolunk. Bármennyire is furcsa, de ez utóbbit segíti elő az általános és a középiskolákban — kivétel a szakmunkásképző intézetek — a testnevelési óráknak heti kettőről háromra történő emelése. Erről beszélgettünk tegnap Szolnokon a megyei középiskolák testnevelőinek munkaértekezletén Porcsal- mi Lajossal, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadójával és Szabó Ferenccel a testnevelés megyei szakfelügyelőjével. A fcmfervi követelmények Miről is van szó valójában? Az évi óraszám emelése alkalmas lehet arra, hogy a testnevelés az eddigieknél hatásosabban járuljon hozzá a tanulók túlterhelésének, elsősorban a szellemi, idegi fáradság csők kentéséhez, valamint a fizikai képességek fejlesztéséhez. A testnevelés — melyben a tanórai testnevelésnek és sportnak kiemelt szerepe van — fontos szerepet tölt be a tanulók egészéges életmódra nevelésében, a megfelelő szokásrendszerek kialakításában. Talán véletlen, hogy a környező szocialista államok többségében a testnevelést emelt óraszámban tanítják. A heti harmadik óra bizonyára nálunk is érezteti majd kedvező hatását. De mit is csinálnak a tanulók ebben a bizonyos harmadik órában? A rendelkezés leszögezi, hogy az emelt óraszám nem jelenti a tantervi követelmények növekedését. Az évi óratöbblet fő tartalmi szempontjának a sokmozgásos, játékos versengési és szórakozási igények kielégítését kell tekinteni. nem Ki a szabadba! így is fogalmazhatnánk. Játék, kirándulás, uszodalátogatás egyaránt szerepelni fog az órák programjában. Külön említést érdemei az a tény, hogy a „harmadik órák” órarendi felhasználását maguk az iskolák határozzák meg, a lehetőségek figyelembevételével. Az olyan megoldásokat kell előnybe részesíteniük, amelyben a tanulók minél több testmozgást végezhetnek a szabad levegőn. Lehet mind a három óra délelőtt, lehet délután egy, vagy kettő és végül: lehet „tömbösíteni”, azaz a négy órát együtt megtartani. A téli harmadik órákat előre hozhatják őszre, vagy ha tetszik halaszthatják tavaszra A heti „plusz óra” természetesen fokozott gondot ró a testnevelőkre. A középiskolákban a testnevelési órák szakos ellátottsága biztosított lesz. Itt-ott besegítenek más szakos^ de sportoktatói képesítéssel rendelkező tanárok is. Más a helyzet az általános iskolákban. A megyei tanács művelődésügyi osztályán szerzett értesülésünk alapján 1972 októberében a megyében a testnevelési óráknak mindössze 69,3 százalékát vezette szaktanár. A legrosszabb a helyzet a tiszafüredi (35,5) és a jászberényi járásban (41,9)„ mig a legjobb Karcagon, Mezőtúron, és Törökszentmikló- son (100 százalék). Visszatérő gond a megfelelő tárgyi feltételek hiánya. A megye középiskolái közüj — a szakmunkás- képzőket nem számítva — kettő, a martfűi Cipőipari és a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Szakközépiskola nem rendelkezik tornateremmel. A szakmunkásképzőknél és az általános iskoláknál ennél sokkal rosz- szabb a helyzet. A megye 169 általános iskolájából 68 tornatermes. Egy biztató tény, az elmúlt három évben országosan évenként 80 tornaterem épült, s a tervek szerint 1985 után megszűnnek a teremgondok. H. D. TISZAI CSENDÉLET. (FOTO: N. ZS.) Szocialista brigádok vetélkedője Kőbán György emlékkiállítás Színes program a műszaki klubban A mezőtúri művelődési központ őszi tervei A nyárutó a népművelők számára már a tervezgetés időszaka. Ilyenkor már körvonalazódnia kell az őszi, téli programnak, hogy a művelődési intézmény mit akar tenni a közművelődés ügyéért. A mezőtúri városi Művelődési Központ hosszú évek évek óta jól kialakított tervek alapján dolgozik. A kapkodás, az átgondolatlan munka a mezőtúri népművelők előtt ismeretlen. Persze, ezt a bonyolult, szerteágazó munkát nem is lehet másképpen eredményesen végezni csak előzetes, céltudatos tervek alapján. A művelődési központ igazgatóhelyettese. Füstös Jenő, aki főhivatásaként a városi tanács igazgatási osztályát vezeti, közismerten a „hosszútávra” gondolkodó népművelők egyike, s egyben talán a megye „legöregebb” népművelője is, ■— fiatal kora ellenére. — Milyen újdonságokat igér a művelődési központ? ján, hogy a bábszak- kör ekkor és ekkor próbál. • Jó, hogy van bábszakkör, de gondolom, nem önmagáért van. Milyen segítséget ad ez a csoport az óvodások, kisiskolások neveléséhez? ■— Ä nyári gyermekfoglalkozások keretében eddig harminchárom műsort adtak. Az oktatási év kezdetében újra iskoláról, iskolára járnak, hogy átsegítsék félénk kisdiákokat az első ís- kolanapokon. Könyv a nemzetközi kommunista mozgalomról A Kossuth kiadó újdonságai A Kossuth Könyvkiadó gondozásában a közeljövőben számos érdekes mű jelenik meg. A marxizmus—le- ninizmus klasszikusai sorában lát napvilágot Lenin „A tudományos munkaszervezésről” című műve, amely cikkek, beszédek, levelek, jegyzetek gyűjteménye. Második, átdolgozott kiadásban lát napvilágot Geose Gusztáv vallástörténeti kislexikonja. A Kossuth Könyvkiadó ldslexikonsorozatának e figyelemre méltó darabja 400 címszót tartalmaz. Csaknem 100 évet fog át „A nemzetközi munkás- mozgalom története 1848— 1945” című munka, amely nemcsak a mozgalom, hanem a szervezetek története is. A kommunista és munkásmozgalom jelenkori tevékenységének néhány főbb kérdését vizsgálja „A nemzetköri kommunista mozgalom” című mű. Behatóan elemzi a kommunista mozgalom élcsapatszerepét a forradalmi világmozgalomban, az imperializmus elleni harcban, valamint a forradalmi folyamat egységét és alkotóelemeit. Nagy gyakorlattal és gazdag tapasztalattal rendelkező pártmunkások írásait adja közre „A pártélet és a pártmunka időszerű kérdései” című könyv. A szerzők a X. Kongresszus által meghatározott politikai feladatokkal összefüggésben . vizsgálják a pártépítés, a pártmunlca, a pártirányítás kérdéseit, a gazdasági, a politikai. az ideológiai élet területein elméleti és módszertani vonatkozásban. A könyv hasznos segítője lehet a pártszervezeteknek, alapszervezeteknek és minden pártmunkásnak különös tekintettel a XI. Pártkongresszusra való felkészülés időszakára. SZ. LUKACS IMRE; AZ ÍJT KEZDETÉN 23. Hallgattak. Búcsúzkodtak. Kézfogások. Bandi megcsókolta anyját, Rozika is. Novák az ajtónál bámult, meghajolt. amikor köszönt. — Isten áldja, tanár úr. A lány nem sajnálkozott. „Nomádok” — gondolta. — Így élnek. — Igazán? — kérdezte Rozika és meglepődött részvétlenségén. — Tehenek között ? — Még visszaléphetsz. — Téged szeretlek. — A múltam is én vagyok. „Nem kívánhatod, hogy őket megtagadjam — gondolta Bandi és megnyalta duzzadt ajkát —, engem is elveszítenél.” „Többet ide se jövök — gondolta a lány —, a családot szép lassan leépítjük.” A házikótól hosszan néztek utánuk, örömmel és csalódással. — A kisasszony kicsoda? — kérdezte a kelekótya No- yák —, ű is tanár? — Major Jani lánya. — A gazdáé? — rikkantott meglepetésében. — Azé. — A készbe nősültök? — Amilyen virágot szakít, olyat szagol >— mondta Potornainé. — Megérhetik egymással. — Tanárember, nem akárki. ^ — Lúdnak lúd a barátja — szólt Novák —, tudhatnád. — Bolondokat beszélsz, egymás szagát szeretik. — Lagrit csaptok? — Meghiszem. Héthatárra szólót. — Akkor odaférek. Viszi valamire Bandi, csak olyan úri tartású. — Miket kalótyálsz mán megint? — mondta Potornainé és fekete kendőjét igazgatta —, kiköpött apja. Munkát parancsolt az este. . Potornai Zsuzsa kereste öccsét a presszóban, kul- túrban, Fényesben. Hiába. — Lány után szaglászik — mondta Novák Józsi. — Rozika az ujja köré csavarja. — Felcicomázott liba. — Megéri a házasságot. — Te tudod, gyakoroltad — nyelvelt felesége. — Sajnos. — Nyugodtan abbahagyhatod, nem kényszerítelek. — Tán meszet ettem? Vacsorára várták. Televízió bömbölt, Zsuzsa rántott szeletet készített, salátával. Megterítette, háziaskodott. Bandi boldogságot hozott. Evésnél titkolta a lánykérést. — Kértek kávét? — kérdezte nővére. — Igen. Tévéztek. Krimit vetítettek, Józsika is nézte. Később hármasban maradtak. — Elveszem — mondta Bandi és felhajtotta a feketét —, hamarosan. — Behálózott? — Sógornőd lesz, imádhatjátok egymást. — Volt másnak is. Tudnék beszélni egyet-mást. — Nem zavar. — Használt kasztroly. — sziszegte Zsuzsa —, ügyesen vásároltál. — Enyém — égett Bandi arca —, fényesítem, hogy ragyogjon. Hiába erőlködsz, szeretem. — A te gondod, a te örömöd. Jó képet vágok hozzá, akkorra megérkezik a Wartburgunk, kocsival esküdhettek, Majos Jancsinak van, legyen a' mi családunkban is. Novák Józsi hallgatott. Szeptember csengetett, Bandira terheket rótt. Iskola, tanítás. Délután Józsika Este Arany-Rozi. Tévéztek, beszélgettek, szobájukba vonultak. Major János későn érkezett, járta a határt állandóan, köszönt, mosakodott, evett, feküdt. Ritkán ült képernyőhöz, gyakran olvasott, szakmába valót, zárkózott maradt. Majomé szív volt, kitárulkozott, mint a könyvek. Szikár termetű, jó középmagas asszony volt, csontos, szögletes arcú, barna anyajegy- gyel, ritkás foga látszott beszéd közben, világos barna haját síma kontyba viselte. Barna szeme melegen élt. Arca sima maradt, de homlokának ráncai fenyegetően púposodtak. Ízesen beszélt. (Folytatjuk) — Kétezer rendeztük meg eddig a város legjobb szocialista brigádjainak vetélkedőjét. Mondhatom, sikerreL Szeptember elejétől újra elindítjuk ezt a népszerű és hasznos játéksorozatot, mégpedig úgy, hogy a brigádoknak először írásban kiadott kérdésekre kell válaszolniuk. Így a megfelelő pantszámot élérő kollektívák jutnak majd a döntőbe... — Tehát a játék írásos, levelező része a belépő? — Igen, mert a döntőn csak a legjobb eredményt elért nyolc-tíz brigád versenyezhet majd az értékes díjakért. — Értékes díjak? — Mondhatom, igen. A vállalatok néhány száz forintjával adják össze a pénzt, — dehát sok kicsi sokra megyj — Szépen dolgozott itt tavaly is a műszaki klub? — Jól bevált. tartalmas programú társas együttlét, — ez a műszaki klubunk. Az idén — az alapprogramon kívül — egy csillagászati — űrhajózási előadássorozatot is tervezünk részükre. Már is igen nagy az érdeklődés.. — Láttam a művelődési központ folyosó— Az énekkar, a Pe- tőfi-kórus, szép sikert ért el a bajai folklór fesztiválon. — Amióta az AFÉSZ-szel közös az énekkarunk, megoldódtak az anyagi nehézségek. A város dalkultúráju szép jövő előtt áll. Az énekkar újabb és újabb fesztiválokra készül... . — A '„képzőművészek” — szép számma l vannak — a képzőmül vész szakkör tagjaim gondolok, nem irigykednek. — Nincs rá okuk! Szeptemberben a hollóhári Porcelángyárba mennek kirándulásra, és Sárospatakra, a Zempléni hegyekbe témaszerző útra. S ha már a képzőművészetnél tartunk: meglepetésnek szántuk, de csak elmondom: a gyulai múzeum-- mai megbeszéltük, hogy segítségükkel megrendezzük! Kohán György emlékkiállítását. Még egy jó hírem van a város festmény kedvelőinek: a kiállítási csarnokban a napokban nyitják „A festészet története az őskortól napjainkig” című tárlatot.’ Nos. ennyit, dióhéjban, őszi terveinkről. — ti — • ÚJ SOROZAT A TV-BEN Magyarázom magunkat Dr. Agy és Soma a főszereplő Szombaton este jelentkezik első epizódjával a televízió új 13 részes népszerű sorozata „Magyarázom magunkat” címmel. A szerző Szabó Sipos Tamás „előzetesként” elmondta: Mostani sorozatunkban arra keresünk választ, illetve azt szeretnénk megmutatni a nézőnek, hogyan is élünk. Témáink éppen ezért a korábbiaknál változatosabbak: társadalmi és gadasági életünk számos aktuális érdekes kérdését igyekszünk bonckés alá venni. Terítékre kerülnék a család, a munkahely, a szabad idő, az utazás, a szórakozás, valamint a hobbyk különféle problémái. Ezúttal is dr. Agy. azaz a marxista értelmiségi vitatkozik Somával, a munkás- osztály képviselőjével. — A Magyarázom magunkat című 13 részes film „hangjai” ezúttal is régi ismerőseink, Tomanek Nándor és Avar István lesznek. — Már dolgozom egy újabb sorozaton, amely „Magyarázom a magyarázatokat” címmel kerül majd előre láthatólag képernyőre.
