Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

1973. augusztus 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A nők helyzete a mezőqazdasáqi üzemekben NEB-vizsgálat a megyében Tegnap délelőtt ülést tar­tott a megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság. Több vizsgá­lat anyagát tárgyalták meg, köztük a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó nők Több a gép, kevesebb az ember A vizsgálati anyag néhány nagyon figyelemreméltó adatot tartalmaz: amíg 1970- ben a megye szövetkezetei­ben és állami gazdaságaiban teljes munkaidőben több mint ötvenezer embert fog­lalkoztattak, addig számuk 1972-ben mintegy negyven­hatezer hatszázra csökkent. A bruttó termelési érték vi­szont a mérleg szerinti ada­tok alapján ugyanezekben a gazdálkodási egységekben ezidő alatt 5 milliárd 389 millió forintról 7 milliárd 202 ezer forintra nőtt. A dolgozó létszámon belül, míg az állami gazdaságok­ban jelenteg háromszázzal több a dolgozó nők száma, mint 1970-ben volt, addig a termelőszövetkezetekben számuk hétszázötvenkilenc- cel csökkent. A szakosodás, a zárt rend­szerű termelés térhódítása, I Sok a szakképzetlen gyalogmunkás A NEB vizsgálata egyér­telműen kimondja: a mező- gazdasági nagyüzemekben a nők kisegítő szerepet tölte­nek be. A foglalkoztatott nők fele a növénytermesz­tésben dolgozik mint szak- képesítés nélküli gyalog­munkás. Az üzemek a zárt rendszerű termelési techno­lógiák bevezetésével a nö­vénytermesztés teljes gépe­sítésére törekszßnek. Ennek következtében az eddig ott, hagyományos módon dolgo­zó nők munkája felesleges­sé válik. A NEB ellenőrei százki- lencvennégy nőt kérdeztek meg: közülük 136-nak nincs szakmai képzettsége, és csak huszonnégyen szándékoznak a későbbiekben mezőgazda- sági szakmát tanulni. Mivel a szakképesítés megszerzésé­2 r”“—I Juhász Rozália: • „Érettségi után csak _____ azt tudtam elképzel­ni, hogy Pestre megyek dol­gozni. Föl is mentem, egy hétig járkáltam, de ha meg­felelő munka akadt, akkor szállás nem volt, ha meg s?állást kaptam, a munka nem tetszett. Hazajöttem. Halottam erről a munkale­hetőségről, jelentkeztem, felvettek.” Kéri Istvánné: „Háziasz- szony voltam, gondoltam itt biztos munkát kapok, mert a pénzre szükségünk volt...” Kardos Julianna: „Elvé­geztem a nyolc általánost, beiratkoztam a gimnázium­ba. Nem rajongtam a tanu­lásért, a matematika meg végképp nem ment. Fodrász akartam lenni, de nem si­került. Otthagytam az isko­lát és jelentkeztem az üzem­be. Akkor még 16 éven alu­liakat nem vettek fel. Le­tagadtam, hogy hány éves vagyok, így aztán bejutot­tam”. Sigulinczkl Istvánné: „Női szabó a szakmám. A kisipa­ros nehezen tud megélni itt Kunhegyesen, bedolgozó let­tem a kisújszállási fehérne­műgyárban. Meguntam min­dig a négy fal között zörget­ni a gépet, aztán utazni anyagért, vinni a kész mun­kát Kisújra. Gondoltam csak megtudom tanulni én is azt a munkát, amit az üzemben kell.” Felső Pétemé: Áruházi előadó voltam itt az ÁFÉSZ- nél, 1200—1300 forintot ke­restem havonta. Estére min­dig megdagadt a lábam: gondoltam ha most fiatalon így nyúglődök, mi lesz ké­sőbb? Hallottam, hogy a BHG üzemet telepít ide, és ott ülő munkát kell végez­ni. Jelentkeztem és felvet­tek.” Asszonyok, lányok csak­nem négyszázan. Az üzem a fiatalok telepe, 23 év az át­A tervciklusből eltelt két és félév alatt a városi ta­nács tervezett beruházásai­nak egy része már befejező­dött, jelentős része azonban még most készül. Az egyik legfontosabb feladat Karca­gon is a lakásépítés: 620 la­kás építését tervezték és ezideig 408 lakást adtak át. Még az idén beköltözhetnek a lakók 45 tanácsi értékesí- tésű lakásba, megkezdték egy 22 lakásos OTP-társas- ház alapozását, és 47 egyéb társasházi lakás is épül. A pénzügyi fedezet 116 lakás­hoz biztosított, az építési te­rület kisajátítása megtörtént. A terv szerinti 620 lakásból 300 egyéni építkezés, családi ház, de már a tervidőszak félideiére 317-re adtak ki lakhatási engedélyt. Nagy az elmaradás az OTP-társas- lakások építésében A ter­vezett 134 OTP-lakásból ez­ideig mindössze huszonné­gyet adtak át. Az egészségügyi hálózat fejlesztésének nagv része a kórházhoz kapcsolódik. A kórház 150 ágyas elmeosz­tállyal bővül, itt épül fel a mentőállomás, és gvógyszer- tár. A létesítménvek kivite­lezése megkezdődött, átadá­Iagéletkor. Kevés középkorú, vagy idősebb asszony dolgo­zik itt. Ha jelentkeznek is munkára, nekik már nehe­zebb megtanulni, megszokni, hogy csak kétóránként van 5 perc cigaretta szünet, il­letve a délelőtti műszaknak egysznr 15 perces reggeli, a délutáninak ugyanannyi vacsora szünet. — Azt hittem, ha reggel két órát hajtom magam, itt is félre ülhetek kicsit pi­henni. Sokszor azt gondol­tam megbolondulok, ha nem állhatok fel egy kis időre az asztal mellől, — mondja egyikük. Főként azok a lányok, asszonyok érezték így, akik a háztartásból jöttek, vagy a termelőszövetkezetben, ál­lami gazdaságokban dolgoz­tak idénymunkásként. — Annakidején húszon- ketten mentünk fel Pestre az anyagyárba tanulni — emlékezik Felsőné. — For­rasztani tanultunk. A hat hét eltelte után visszajöttek Kunhegyesre a képzett forrasztónők: ők let­tek az első hetven munkás betanítói. Igaz, jött Pestről is segítség, de azok a nyolc hét betanítás Után vissza­mentek, és ők maradtak. „Amit főztünk magunk et­tük meg!” Felső Pétemé ma művezető, Kardos Júlianna MEO csoportvezető. — Ehhez a munkához jó kézügyesség, jó szem, ösz­tön, nyugalom kell. Beke­rülni az üzembe nem nehéz, az itt maradás már sokkal nehezebb. Az egyik mun­katársnőnek egyik nap azt mondtam: menjen át másik asztalhoz, mert más munkát kell csinálnia. Azt mondta, márpedig ő nem megy, mert nincs jóba azzal az asszonnyal, aki mellé oda kell ülni. Hiába kérleltem, fogta magát elpakolta a szerszámot és kiült az elő­csarnokba. Elöntött a puly­suk a következő ötéves terv első évében várható. A 100 ágyas szociális otthon épí­tését 1974-ben kezdik. Be­rekfürdőn már fogadják a betegeket az új orvosi ren­delőben. A bölcsődei hely­hiány enyhítésére a Varró utcában kiemelt beruházás­ként épül a hatvan szemé­lyes bölcsőde, amelynek át­adási határideje ez év ok­tóbere A tervidőszakra progra­mozott beruházás volt az autóbusz-pályaudvar és az úgynevezett Kisföldeken postaépület létesítése közös beruházásként kezdődött volna de a tanács partne­reinek — a 7. sz. Volán Vállalat és a debreceni pos­taigazgatóság — nem volt pénze, ezért az építkezés el sem kezdődhetett A lakásépítés és az egész­ségügyi beruházások maguk után vonták az alapközmű­hálózat fejlesztését is. A város terveiben szerepel a kaméreg: odamentem hozzá és azt mondtam, ha nem akar dolgozni, menjen haza, ne rontsa a munkafegyel­met. El is ment. Másnap reggel bejött és szónélkül oda ült arra a munkahelyre, amit én mondtam neki. — Engem Erzsi javasolt MEO csoportvezetőnek, — meséli Julika. — Csináltam én azelőtt mindenféle for­rasztást. — Azért javasoltalak mert jó munkás voltál — így Fel­sőné. — De ne higgye, hogy mindenki egyetértett azzal. Támadtak, hogy nagyon fi­atal vagyok, az idősebbek haragudtak, nekik ugyan nem fog parancsolni egy fi­atal lány. Két év kellett ah­hoz, hogy elfogadjanak. Nem egyszer próbára tettek, ha azt mondtam ezt így csi­náld meg, az illető felállt az asztal mellől, ő nem érti, mutassam meg, hogy kell. Leültem, megcsináltam. Egy asszony mondta ami­kor beszélgettünk: — Nem értettem, miért csinálnak abból olyan nagy ügyet, hogy elveszett egy szerszám. Majd meg lesz gondoltam. Leesett egy dió­da, nem hajoltam utána, elővettem egy másikat. Egy­szer megkérdezte tőlem Fel­sőné: mondd, tudod te mennyibe kerül az a dióda? Tizenöt forintba. Elszégyell­tem magam, hiszen otthon egy rozsdás szöget is félre rakunk, hogy majd jó lesz még valamire. Legközelebb már nem sajnáltam a de­rekam, ha leejtettem vala­mit. Most már azt is tudom, hogy egy sáv amin dolgo­zok, több ezer forintot ér, hogy mindenegyes darabja egyedileg készül. Most már tudom mi az, hogy műszer. (Folytatjuk) termálvizek hasznosítása is. A vásártéri kút hő- és gáz­hasznosítására a tervek el­készültek, de pénzügyi fe­dezet hiányában a kivitele­zésre nem kerül sor. Berek­fürdő téliesítéséhez a fedett medence tervei elkészültek, a vázszerkezetet leszállítot­ták. Az idén mindössze 300 ezer forint áll rendelkezés­re, amit a tervkészítésre és a munkák megkezdésére fordítanak. A város lakos­ságának vízellátása az új 100 köbméteres víztorony elké­szülte ellenére sem lesz za­vartalan. ezért terven felül kezdik meg a 2. számú víz­műtelepen, vagy a kórház területén egy új kút fúrását. A kereskedelmi hálózat fejlesztését szolgáló beruhá­zások tervszerűen valósul­nak meg. A vásárcsarnokot 1972-ben átadták, a 45 la­káshoz kapcsolódó ABC-áru- ház, valamint a szolgáltató­ház építése az idén befeje­ződik. Az OTP-berüházással épülő 33 lakással együtt ké­szül a GELKA-szerviz. Pa- tvolat-szalon. IBUSZ-iroda, ÁFÉSZ húsboltja és a Tisza Cipőgyár üzlethelyisége. Elkészült a Bercsényi út Szolnok egyik legnagyobb munkáslakta kerülete a Szűcs-telep, Az áprilisi ta­nácstagi választások során a lakosság arra kérte Árvái István és Bodnár Lajos ta­nácstagokat, hogy szorgal­mazzák a már megkezdett útépítés folytatását. A városi tanács útfenn­tartó üzeme „Jáky József” szocialista brigádjának két tagja, Pintácsi Benő és K. Tóth Imre társadalmi mun­kában készítették el a kivi­teli tervdokumentációt. A Volán 7. számú Vállalat igazgatója Kerekes Ferenc engedélyezte, hogy a válla­lat dolgozói ingyen szállít­sák a kitermelt földet és az útépítéshez szükséges követ a helyszínre. Augusztus 25-én, szomba­ton reggel „hadszíntérré” változott a Berzsenyi Dá­niel utca. Szovjet katonák .Termák Anatoli tiszt és Grosev Vlagyimir tiszthe­lyettes vezetésével egy toló­lapos markológéppel; a Vo­lán 7. sz. Vállalat munkás­őr szakaszának tagjai: Ko­vács László, Hagvák László. Kubik István. Hám József. Kocsi Sándor. Borsos Imre, Németh István. Bíró István! Gál Béla. Molnár József és Novák Jenő autóbuszveze­tők tehergépkocsival hord­ták a követ; úgv alakították _ki a végleges út formáját. helyzetéről szólót, mely a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság e témával foglal­kozó anyagához kapcsoló­dott ' a gépesítés, a kemizálás a mezőgazdasági nagyüzemek­ben emelik a munka terme­lékenységét. Feladat viszont — és ezt a NEB-ülésen szin­te minden felszólaló hang­súlyozta —, hogy a korsze­rű termelési technológiák következtében felszabaduló, feleslegessé váló munka­érőt, központilag irányítsák át a népgazdaság más terü­letére. A létszámcsökkentés a mezőgazdaságban, mint az előbbi adatokból kiderül, a nőket is érzékenyen érinti. A megyében lévő mezőgaz­dasági üzemek termelésszer­kezete olyan — és mindin­kább olyanná válik — hogy női munkaerőt csak kis mér­tékben tudnak foglalkoztat­ni. Melléküzemági tevékeny­sége, ahol nőknek adhatná­nak munkát, csak kevés gazdaságnak van. tői idegenkednek, másrészt — mivel nagyon sok közöt­tük az idősebb —, már nem várható el tőlük, hogy ké­pesítést szerezzpnek, így csak kisegítő munkát tud­nak nekik adni, minek kö­vetkeztében pedig bérezé­sük is kevesebb. Az átlagosnál jobb a hely­zet azokban az üzemekben, ahol szőlő-, gyümölcs- vagy zöldségtermesztéssel foglal­koznak. Ezekben a gazda­ságokban hosszabb időn át biztosított a nők gazdaságos foglalkoztatása és számukra a kereset is megfelelő. Az állattenyésztésben a nők huszonhárom százaléka dol­gozik. Csaknem valamennyi baromfitenyésztéssel foglal­kozik. Növendékmarha-hiz- lalásnál, sertéstenyésztésben és hizlalásnál egyetlen nőt sem találtak a népi ellenő­rük. Nőbizottságok, érdekvédelem Milyen a mezőgazdasági üzemekben a nők érdekvé­delme? A nőbizottságokat 1970-ben minden mezőgaz­dasági nagyüzemben létre­hozták, de munkájuk már nem mindenütt kielégítő. Meglepően kevés — még az országos átlagot sem ér­jük el e tekintetben — a vezető beosztásban dolgozó nő a mezőgazdasági üze­mekben: a két állami gaz­daságban — a Nagykunsági­ban és a Középtiszaiban — egyetlen nő sem dolgozik vezető beosztásban. A har­Negyedszázaddal ezelőtt alakultak meg hazánkban az első' állami mezőgazdasági gépállomások. A mi me­gyénkben Fegyverneken, a volt Bíró-birtokon jött létre a megye első gépállomása 1948 március 14-én. Az el­sőt gyorsan követte a többi. Kengyelen, Kisújszálláson. Mezőtúron. Cibakházán. Jászkiséren, a nagykunsági városokban, a Jászságban sorra alakultak az állomá­sok. Két MEZOGÉP-vállalat dolgozik a mesvében az egy­kori gépállomások jogutóda­ként. s évente több mint 700 milliós termelési értéket állítanak elő. Termékeiket ország- és Európa-szerte is­meri, használja a mezőgaz­minc termelőszövetkezetben pedig mindössze harminchá­rom, (1970-ben harmincegy volt!) vagyis a vezetőknek 4.3 százaléka nő. A vezető­ségi tagoknál már jobb az arány: 1972-ben 19.9 száza­lék volt. Nincs nő például a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz vezetőségében. A NÉB kérdőíves felmé­résére adott válaszokból ki­derült, hogy 1970-ben 2092 nődolgozó közül ezerkétszázr harminckettő kapott fizetett szabadságot, tavaly 1933 né közül ezemégyszáznegyven. A termelőszövetkezetekben a fő termelési időszakokban a nőknek a munkaidő kez­désénél és befejezésénél ösz- szesen mintegy 2 óra mun­kaidő kedvezményt adnak. A szülési és gyermekgondo­zási szabadságról visszatérő nők munkába állításánál a megvizsgált mezőgazdasági üzemekben, sehol sem ta­pasztalta az ellenőrzés, hogy a dolgozó nő hátrányos helyzetbe került volna. A NEB-ülésen szóba került a szabad szombat is: ennek bevezetését ajánlják a gaz­dasagoknak. A NEB javaslatai Terjedelmes rész foglal­kozik a vizsgálat öszefogla- lójában a nők munkahelyi körülményeivel, egészségvé­delmével. Sajnos nincs meg­oldva a nők többségét fog­lalkoztató változó munkahe­lyek szociális ellátottsága. A kedvezményes üzemi ét­keztetés miatt a termelőszö­vetkezetek gyakran kényte­lenek jövedelemnövekvényi adót fizetni, és ez gátolja az üzemi étkeztetés térhó­dítását. A gazdaságok több­ségében gondoskodnak a többgyermekes anyák se­gélyezéséről; nincs megold­va viszont a kedvezményes üdültetés. Sok helyen gond a tsz-tagok gyermekeinek óvodai, bölcsődei elhelyezé­se, mégsem törekednek a gazdaságok a probléma megoldására. Kivételt ké­pe? talán a tószegi termelő- szövetkezet, amely a közsé­gi óvoda építéséhez 100 ezer forinttal hozzájárult. A megyei NEB tagjai a vizsgálat adatainak ismere­tében határozatot fogadtak el: így többek között fel­hívják a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának figyelmét arra, hogy felügyeleti vizs­gálatai alkalmával fokozot­tabb mértékben és követke­zetesebben ellenőrizze a nő­politikái határozat végrehaj­tását. A tsz területi szövet- ■ ségeknek pedig azt javasol­ják többek között, segítsék elő, hogy a szövetkezetek főként a fiatalabb nőket igyekezzenek a szakképzett­ség megszerzésére ösztönöz­ni, ha szükséges, különböző kedvezmények adásával is. daság. Hazánkban az élelmi­szergazdaság technikai, mű­szaki alapjaként tartják szá­mon a MEZÖGÉP-vállala- tokat. i Erről az útról, az eltelt huszonöt esztendő történeté­ről emlékeznek meg augusz­tus 31-én Törökszentmikló- son orszáeos ünnepségen, amelyet a MEZŐGÉP Tröszt, a Szolnok megyei pártbi­zottság és a Szolnok me­gyei Tanács szervez. s amelyre mintegy háromszáz embert hívtak meg az or­szág minden részéből. Az ünnepi eseménven Tóth János, a meevei párt- bizottság titkára mond be­szédet. s azoknak akik a huszonöt év alatt a legtöb­bet tették, kitüntetéseket adj nak át. ;f A városi pártbizottság megállapította, hogy a beruhá­zások többségét időarányosan teljesítik. A beruházások nem megfelelő előkészítés miatt azonban az egyes beruhá­zásoknál költségtúllépés van, illetve az átadási határidőt nem tartják be. A lakásépítés nem a kívánatos ütem szerint halad, különösen nagy a lemaradás az OTP-társasáházak kivitelezésében. Varga Yikória A IV. ötéves tervben Karcagon eddig Több mint négyszáz lakás — Közmű- fejlesztés — Gyermekintézmények Fontos témát tűzött napirendre a közelmúltban az MSZMP városi bizottsága Karcagon: a negyedik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseinek időarányos végrehajtásáról tanácskoztak a testület tagjai. Miről adót számot az írásos jelentés? Huszonöt éve alakultak az első gépállomások Augusztus ctl-én országos ünnepség 1 örök szentmik t oson \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents