Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-25 / 198. szám

XXIV. évf. 198. sz. 1913. aug. 25.. szombat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKJ ARA: 80 FILLÉR- - W-tSIHM Verseny a szocialista világpiacon A KGST-országok nemzetközi árucsereforgalmának legfontosabb összetevője az egymás közötti ke­reskedelem, . amelynek részesedése az egyes tag­országok külkereskedelmében 64—66 százalék. Saját tapasz­talataink bizonyítják, hogy a KGST-országokkal folytatott árucsere folyamatos gazdasági fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele. A gazdaságfejlesztésnek ezt a fontos feltételét — az egymás közötti árucsere lendületes bővítését — a gazdasági együttműködés jól bevált módszerei biztosítják. A hosszúlejáratú és az éves megállapodások azonban ma már kevesebb mennyiségi előírást tartalmaznak s egyre több bennük az olyan előirányzat, amely érték-keretekben határozza tneg a különböző áruk forgalmát, kivitelét és be­hozatalát. Az érték-kereteket a termelő és külkereskedelmi vállalatoknak kell piaci munkával és üzletkötésekkel kitöl- teniök. S ha ez nem történik meg hiánytalanul, annak okát a termelésben, az egyes áruk versenyképtelenségében kell keresni. A negyedik ötéves terv az iparfejlesztés fő feladatai közé sorolja a nemzetközi versenyképesség javítását. So­kan úgy vélik, hogy ipari termékeink versenyképességét ki­zárólag a tőkés piacokon szükséges növelni s ez a követel­mény a szocialista exportra nem vonatkozik. A már emlí­tett tények, adatok mellett más jelenségek is arra figyel­meztetnek, hogy ipartelepeink exportképességét a szoci­alista országok piacain is javítanunk kell. Az exportT és versenyképesség reális mérlegelése so­rán nem hagyható figyelmen kívül, hogy valamennyi KGST- országban szűkült a hiány-termékek köre s egyre kevésbé kényszerülnek arra, hogy a hiányok pótlására bármit át­vegyenek, megvásároljanak. Eddigi fejlődésünk néhány hi­ányossága — a termelési és gyártmánystruktúrák nagyfokú azonossága, a gyártás-szakosítás és a termelési együttmű­ködés fejletlensége — is nehezíti az egyes áruk értékesíté­sét, választási lehetőséget adva a belföldi és az import- termék között, másrészt arra is, hogy melyik szocialista országból importálják. I __ A tőkésországok és hazánk gazdasági, kereskedel­mi együttműködésének elemzésekor pozitív ér­telemben nyugtázzuk, hogy a politikai légkör javulása a gazdasági együttműködés kedvezőbb közegét te­remtette meg, amit a forgalom növekedése mellett a válla­latok közötti műszaki-termelési együttműködés szélesedése is jelez. A fejlett tőkésországokkal való normális gazdasági együttműködés lehetőségei azonban valamennyi szocialista ország számára megnyíltak s hozzánk hasonlóan élnek is azokkal. A kelet—nyugat közötti kereskedelem normalizá­lódása természetesen nem módosítja alapvetően a KGST- országok külkereskedelmének országcsoportok szerinti — tőkés és szocialista piacokra irányuló — megoszlását de nem marad hatás nélkül: a fejlett tőkésországok szocialista piacokra bejutó termékei a KGST-országoknak egymással szemben támasztható követelményeket is növelik. Hadd utal­junk ezzel kapcsolatban az elmúlt évi forgalom néhány adatára: a fejlett tőkésországokból származó gépimportunk erőteljesen nőtt, a szocialista országok gépszállításai visz- szaestek, saját gépexportunk a szocialista országokba el­maradt az előirányzott forgalomtól. Mindebben korántsem a véletlennek, hanem elsősorban annak volt szerepe, hogy a gépipari berendezések versenyképessége az új követel­mények tükrében kölcsönösen nem kielégítő. A z előremutató konzekvencia úgy fogalmazható meg, hogy ipartelepeink köztük a megyei ipar produktumainak versenyképességét a szocialista piacon csak a termelési együttműködésben való — minél több termelési és gyártási ágazatra kiterjedő — részvéte­lünkkel őrizhetjük meg. Ennek objektív feltételeit kívánjuk megteremteni a gazdaságosabb vállalati gyártmánysti'uk- túrák kialakításával, amelynek során a gazdaságtalan ter­melés korlátozásával, vagy megszüntetésével, helyet, kapa­citást biztosítunk a bármely piacon versenyképes termékek előállításának. G. I. t U tan eV e ón Az oktatási munka színvonalának emeléséért 1 nnwnyit'i munkáéi tekezUt Szolnokon Még néhány nap, és vége a vakációnak. Szeptember 1- én megkezdődik az új tan­év. A tanévkezdet legfonto­sabb. megoldásra váró fel­adatait a megye minden vá­rosában, járásában tanévnyi­tó munkaértekezleten vitat­ják meg. A tanácskozásokon az általános iskolák igazgatói, igazgató-helyettesei. párt­ós szakszervaeeti titkárai, valamint az úttörőcsapatok vezetői vesznek részt. Tegnap Szolnok város álta­lános iskoláinak vezetői tartottak megbeszélést, me­lyen megjelent Bíró Boldi­zsár, Szolnok Város Tanácsá­nak elnökhelyettese, Fenyve­si József, a városi pártbizott­ság osztályvezetője és Beké- nyi Istvánná, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára is. A tanácskozást az MSZ­MP Központi Bizottsága 1972. júniusi határozatá­nak szellemében az iskolai oktatási munka színvona­lának emelését jelölte meg legfontosabb feladat­ként. A résztvevők megfogalmaz­ta célkitűzés, hogy a város az oktatás területén is meg­feleljen a felsőfokú központ követelményeinek. .Szó esett a tanulók túl­terheltségének csökkentésé­ről, amit részben tananyag- csökkentéssel, részben kor­szerű pedagógiai eljárások alkalmazásával, részben pe­dig a házi feladatok mennyi­ségének korlátozásával fog­nak megvalósítani. Ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy szerű és szélesebb kapcso­latára épül. Növeli a tantes­tület, de a gyermekközössé­gek jogait és kötelességeit is. A tanulóközösségeknek — természetesen mozgalmi ke­retékben — döntési, egyet­értési és véleményezési jogo­kat biztosít. Pontosan meg­szabja az iskola igazgatójá­nak és pártszervezetének vi­szonyát. Szinte egyöntetű helyes­léssel találkozott az ellenőr­zés, az értékelés és az osz­tályzás módszereinek korsze­rűsítése. Mint ismeretes, szeptembertől kezdve meg­szűnik az átlag osztályzat, mely mintegy keretek közé, kategóriákba sorolta a ta­nulókat. Ugyancsak megszűnik az általános iskolák felső tago­zataiban az új tantárgyak félévi osztályzata. A tanulók szóbeli értékelést kapnak. érdemjegyet pedig csak az év végén. Mindez azt célozza, hogy az iskola a pedagógusok és á tanulók közös munkájának színtere, igazi alkotóműhe­lye legyen. Ebben a kapcso­latban az értékelés a tanulót meg­erősíti a jó eredmények­ben, míg a gyenge ponto­kat megmutatja, javításra ösztönöz. A hibák kijavítására meg­felelő lehetőséget is biztosít. Befejezésként a tanácsko­zás egyik lényeges megálla­pítása: a megnövekedett fel­adatok ellátásához elengedhe­tetlenül szükséges az oktatás­ban résztvevők kezdeménye­zőkészségének fokozása. A tegnapi tanácskozás hangula­tából ítélve, ebben nem lesz hiány... H. D. Ma: Napirenden időszerű nemzetközi kérdések szerepeltek V A pártszervezetek szerepe a mezőgazdaság korszerűsítésében •if Világgazdasági hírek Üdülünk, vagy gürizünk? Az út kezdetén Hegemónia a „világfalu” felett .. * 800 ezer forint kártérítés Botrány a Tisza-parton megszűnik a régi pedagó­giai elv: „Az iskolában csak megérteni kell az anyagot, tanulni pedig ott­hon. . A házi feladat, az otthoni tanulás elsősorban az egyéni érdeklődés fokozott elmélyí­tését és a hibák, hiányossá­gok kiküszöbölését szolgál­ja majd. Részben a fentieket segíti elő az új iskolai rendtar­tás bevezetése is, melynek alapgondolata a tanulói és a nevelői demokratizmus erősítése. A rendtartás az is­kola és az úttörőcsapat új­Szeptemberben már az új szolnoki szakmunkástanuló intézetben is megkezdődik a tanítás >■ HÍREK — TUDÓSÍT n HÍREK DÓSÍTÁSOK — HÍREK JDÓSÍTÁSOK — HÍREK Gáspár Sándor látogatása Csongrád megyében Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára két­napos látogatást tett Csong­rád megyében. Csütörtökön a megyei pártbizottság szék­házában Győri Imre, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára, továbbá a megyei tanács, a szegedi vá­rosi pártbizottság és tanács, az SZMT vezető képviselői fogadták, illetve tájékoztat­ták a vendéget a megye társadalmi és gazdasági helyzetéről. Tegnap Gáspár Sándor Győri Imrének, valamint a megye más párt- és állami vezetőinek. társaságában Hódmezővásárhelyre látoga­tott. A városi pártbizottság székházában Dobai József­nek, a pártbizottság titká­rának és Sajti Imrének, d városi tanács elnökének tá­jékoztatója alapján a roha­mosan fejlődő, iparosodó vá­ros helyzetéről, problémái­ról tanácskoztak. A vendé­gek végül a Finomkerámia­ipari Művek alföldi porce­lángyárába látogatlak el. Nemzetközi ifjúsági találkozó Budapesten A főváros centenáriumi ünnepségeinek jegyében Bu­dapest ad otthont a szocia­lista országok fővárosai fi­atalsága harmadik találko­zójának. Az elsőre Moszk­vában, a másodikra Szófiá­ban került sor. A szeptember 2-től 9-ig tartó eseménysor program­járól tegnap a KISZ Buda­pesti Bizottsága székházá­ban Bíró József, a KISZ budapesti bizottságának tit­kára tartott sajtótájékozta­tót. Elmondotta többek kö­zött, thogy a találkozón a szocialista országok főváro­sainak fiataljait mintegy 500-an képviselik. Szolnoki különvonat Tallinnba Különvonat indult tegnap Szolnokról Tallinnba. Há­romszázhúsz Szolnok megyei ipari és termelőszövetkezett dolgozó, illetve pedagógus, tizenegy napot tölt Szolnok megye észt testvérvárosá­ban. Az ötödik, Tallinnba induló szolnoki különvonat utasai Kijeven és Leningrá- don át érkeznek a Balti­tenger partján fekvő város­ba. Százötven éves a Miskolci Nemzeti Színház Színházuk fennállásának százötvenedik évfordulóját köszöntötték tegnap a mis­kolciak. Az ország első ma­gyar nyelvű kőszínháza 1823. augusztus 24-én Kisfa­ludy Károly Tatárok Ma­gyarországon című drámá­jának bemutatásával nyi­totta meg kapuit. Az ünnepség a délelőtti órákban kezdődött meg. A színház társalgójában Bárczi Béla Miskolc megyei Város Tanácsának elnöke felavat­ta Kiss Kovács Gyula szob­rászművész alkotását, a százötvenedik évfordulót megörökítő, bronzból ková­csolt emléktáblát. A kiállí­tás megtekintése után került sor a jubiláló színház ünne­pi társulati ülésére. Városrendezési pályázat Dunaújvárosban Dunaújváros általános fej­lesztési terve szerint a vá­ros északnyugati részén többszintes épületekből álló összefüggő lakóterületet ala­kítanak ki, ahol mintegy 11 ezer lakást építenek fel. Ez szükségessé teszi a város rendezését. A feladat megoldására Dunaújváros tanácsának végrehajtó bizottsága és az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium tervpályá­zatot hirdetett Dunaújváros északnyugati városrészének rendezésére. Egy mondatban i — Tegnap átadták a for­galomnak a 4-es számú or­szágos főközlekedési út Ti- szabezdéd—Záhony közötti öt kilométeres szakaszát. — Tegnap a KISZ Mező- gazdasági Ifjúsági Tanácsa a Magyar Vadászok Orszá­gos Szövetségének székházá­ban ülésezett, amelyen dr. Madas András, mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes az időszerű környezetvédelmi feladatok­ról tartott előadást. — Gyáravató ünnepségen; dr. Szabó János, az építés­ügyi és városfejlesztési mi; niszter első helyettese adta át rendeltetésének az Épü­letgépészeti Termékeket Gyártó Vállalat nagybátonyi üzemét. — Hatvanban felavatták a mintegy 10 millió forin­tos költséggel és határidő előtt felépült 8 tantermes új ipari szakmunkástanuló intézetet, ahol az 1973/74-es tanévben több mint hétszáz diák folytatja tanulmányait. — Tegnap a KKI Doroty- tya utcai kiállítási termében fotódokumentációs kiállítás nyílt a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság kikiál­tásának 25. évfordulója al­kalmából. —- A prágai Julius Fucik parkban tegnap délelőtt dr., Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ünnepélyesen megnyitotta az első ízben megrendezett magyar önálló mezőgazda-! sági és élelmiszeripari kiál­lítást.

Next

/
Thumbnails
Contents