Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-23 / 196. szám
V 1973. augusztus 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 fi „En akarok ü /enni" Mikor beléptem az iroda aj táj an. vaskos aktacsomó felett töprengett. — Kócos, bonyolult ügy: sikKasztás, csalás, sok terhelttel — mutatott az irat- kötegre. — Napok óta ezen dolgozom. A kihallgatásokon túl vagyok, a vádiratot kell nagyon körültekintően megszerkesztenem. — Gondosan szétválasztani. határozottan elkülöníteni, ki mikor és mit követett el, mennyi kárt okozott a társadalmi tulajdonban. Nem könnyű ügy. — Egyáltalán van könnyű ügy, amelyhez elég: csak rutinnal hozzányúlni. — Nincs két egyforma bűncselekmény, mint ahogyan két egyforma emb^r sincs. Már pedig a bűncselekményeket emberek követik el. — Es vajon való-e minden ügy nöí ügyésznek? — Ma már nagyon sok jogásznő választja hivatásának az ügyészi pályát. A szolnoki járási- városi ügyészségen hét ügyész közül négy nő. A döntés, a felelősség nem tesz nemek szerint különbséget. És ha valahol, hát a jogászi pályán nagykorúak lettünk, egyenrangú partnerei a férfiaknak. Semmit sem csorbít szaktekintélyünkön — sőt nemünket megtisztelő figyelmesség és tapintat — ha a drasztikus, nemi erkölccsel összefüggő büntető ügyekkel csak a férfi kollégák foglalkoznak. — Aki ismeri a bírósági tárgyalótermek világát, egyre gyakrabban lát nőket bírói emelvényen, az ügyész és az ügyvéd asztalánál. Amikor 1956-ban felvettek a Szegedi József Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi karára a hatvanas létszámú évfolyamon mindössze tízen voltunk nők. És ma az egyetemekről kikerülő jogászoknak már több mint fele nő. — Férje. dr. Szabó Péter bí- ró. ön ügyész. Véletlen vagy régi elképzelésük megvalósulása volt a pályaválasztásuk? — Is. is: Egy nyári szünetben mindketten itt voltunk gyakorlaton — a szolnoki ügyészségen. Megtetszett az ügyészi munka, és úgy döntöttem. ezt valcfkztom. Államvizsga előtt a személyes meghallgatás után egv bizottság döntött a kérelmek felett. Mikor Péterrel megjelentünk a testület előtt, közölték, hogy egy stálusz van az ügyészségen és egy a bíróságon. Döntsünk. — Én akarok ügyész lenni — vágtam rá villámgyorsan. És ma tudom, hogy jól választottunk. — Találkoznak-e úgy a tárgyalóteremben, hogy a férje a bírói pulpitus mögött. Ön pedig az ügyész helyén ül? — A perrendtartás ezt magától értetődően nem teszi lehetővé. — Mi a közös vonás munkájukban? — Büntető jogászok vagyunK. A cél egy: a bűnös kapja meg megérdemelt büntetését, ne enyhébbet, ne szigorúbbat. — A bíróról általában azt mond iák. ho-v szinte élet-halál ura. Övé a döntés joga. A törvény előírása szerint valóban halálos ítéletet is liozhat? — Az ügyész a nyomozás első percétől ismeri a büntetőügyet. Mi is döntünk, csak a büntetőijárás egy-esv korábbi szakaszában. Pék dául: mikor egy vádemelési javaslattal az ügyészségre kerül egy akta. az ügyész dönti el: vádat emel. vagy megszünteti az eljárást. Nagyon lényeges fordulópont ez minden ügyben. Nem tévedhetünk. — Ártatlan embert meghurcoltatni, a bűnöst futni hagyni, jóvátehetetlen mulasztás. És nem csökkenti a felelősségünket, hogy az utolsó szó a bíróé. — Otthon is a bíróé a döntés joga? — Mindennaposak az éjszakába nyúló szakmai vi“ Sajátos hangvételű, friss szemléletű szobrász Papi Lajos, aki ezúttal a nyíregyházi szabadtéri színpad kertjében mutatkozott be nyersen erőteljes, egészséges fantáziát felvillantó művekkel. Tiszták és alapvetőek az emberi élményei — van miből szobrot építeni. Gömbös méltósággal mintázza Móricz Zsigmondot. mely ugyanúgy jellemző rá, mint a hajdúsapkásan idézett Bocskai, a zaklatott arcfelületű Csontváry. Vagyis az egyedi motívumot keresi portréiban Papi Lajos, a nem ismételhető, kizárólagos varázslatot. Az összetett valóság kettős igazsága I. István és Vazul — a XI. század forradalmi újítása és a pogány hagyomány. A hatás itt is, másutt is azért tűink. És az győz. akinek jobbak az érvei. A zsúfolt élelmiszerboltban naponta látom, kezében tömött bevásárló szatyrokkal. « — Hogyan tud.ia összeegyeztetni szellemi erőfeszítést igénylő munkáját az otthoni, a háziasz- szonyi teendőkkel? — Nem könnyű, mert a háztartás az enyém, de 9 éves kislányunkat közösen neveljük. — Marad-e ideje a szakiroda- lomra. kikapcsolódásra, színházra. mozira, könyvekre? — Választanom kell. Első az otthon, a szakma, és ha nem akarok lemaradni minden szabad órámra szükség van. Talán később majd lazíthatok, és lesz időm színházra, mozira, hobbyra. Az asszonyok két végén égetik életük gyertyáját, — akiknek nemcsak az anyaság az egyetlen hivatásuk. Dr. Szabó Péternében olyan asszonyra találtam, akineK természetes. hogy helytáll egy olyan pályán, amely évszázadokon át a férfiak privilégiuma volt: így hát az ő élete gyertyája nemcsak hogy ég, lánggal lobog. Kovács Katalin megdöbbentő, mert művészi eszközeit a modellhez igazítja, jelrendszerét nem ismétli. A „Kubikos” szinte beleszakad a térbe roppant terhével, a „Kikötött” vonagló fájdalmában az első világháború szennyesét ábrázolja — katonasorsot. Remekbe szabott kecskefeje mellett a pingvinek inkább szerkezeti kuriózumot jelentenek, Ikarusza is inkább plasztikai érdekesség, mint szobor. A művészt azonban értékével mérik, nem hiányaival, s Papi Lajos is azért szobrász, mert I. Istvánt, Móricz Zsigmondot és az élet összetett valóságát az igazság erejével képes minősíteni rusztikus egyéniségének nyersen őszinte hullámhosszán. Losonczi Miklós Papi Lajos szobrai Nyíregyházán SZ. LUKÁCS IMRE: AZ ÚT KEZDETÉIN 17. '— Ellakhatsz nálunk négyszáz forintért. Ebéd kivételével mindent kapsz, de nézhetsz, jobb helyet is. — Makacs maradok. — Akkor elvesztél, lenéznek, kiközösítenek, tanár, tanító, tartja magát. A képesítés nélkül majomkodók se x köszönnek mindenkinek. Az istállószag bűzlik, finom az orruk, ^elhiheted, játsszák ám az előkelőt. —- Ennyire ismered őket? — A Csillag irodája jó iskola. Többet látunk, hallunk, mint a tanácselnök. Zsuzsáék szépen laktak, tiszta, két szobában modem bútorok, televízió, hűtőszekrény, háztartási gépek. Kevés könyv. Anyagilag megelőzőtten. A cselédháziak közül legtöbbre jutottak, jól kerestek, Novák Józsi traktoroskodott, hűséges, megbízható munkásaként a téesznek. Télen szerelt. Felesége önszorgalomból megtanulta a gépírást, értette a könyvelést, jó feketét főzött és csinosabb volt, mint valaha. Hatezer forintot vittek haza. A háztájiban három malacot, húsz tyúkot tartottak. Keveset gondoltak ezekkel, hajnalban, este Novák Józsi lökött eléjük takarmányt. Nem gyarapították fényesen, a háztartást bőven ellátták hússal, tojással, mázsán felül leszúrták a pocákat, halom kolbász, szalonna, zsírba rakott sülthús töltötte meg kamrájukat. Otthoni életüket munkájukhoz alakították. Eljártak^ naponta , a Csillagba, estékig, Józsikát, a másodikat járta, napközibe adták. Vacsorát mindig készített Zsuzsa, húst melegített, szalonnát, kolbászt sütött, tojást, teát főzött, kakaót. Villany- tűzhelyén gyorsan elkészült, asztalra terített, vacsoráztak, mosta az edényeket, rendbe rakta a konyhát, televízióztak. A gyerek iskola után játszott, később tanult, esti mesével bújt ágyba. Zsuzsa nem állhatta a koszj. Kiadós alumínium edényben vizet melegített, mosakodtak tetőtől talpig. A nagyobb szobát használták, páros ágyon aludtak, a fiúk heverőn. Sarokban televízió villogott, erősen halkítva. Kis szobájukat is szépen rendezték, két heverő, szekrény, asztal, a falon szőnyegek. Hetenként kétszer begyújtották a fürdőszoba kályháját. Takarékosan éltek, asz- szony kezelte a” pénzt. Tisztességes betétjük volt, társaságot nem hívtak, rokonokat egyáltalán, névnapjukat a Csillag irodájában tartották. Az italt nem szerették, Józsi unta a társalgást, neje feltalálta magát, hasznosította a hallottakat. Kocsira gyűjtöttek. — A ház vége a tietek, Józsikával — mondta Zsuzsa. — Akkor jársz, amikor akarsz, és elköltözhetsz bármelyik pillanatban. Csak nőket ne hordj! — Ennyi jóindulat és csak könyvelő vagy? — Szükségünk van egymásra. Rajtam emel, hogy öcsém tanár, főleg, amikor gimnáziumba jutsz. Parti leszel. Fiam tanulhat tőled, iskolában, idehaza, nézed a leckéjét, segíted, végül zseni lesz, nem úgy, mint a jámbor apja. — Az én előnyöm? — Tisztán, vasaltan, piA kultúra a népé 8. Megtartottuk az alkotmányban írottakat E falak fogadják magukba;) a Hilton Szállót A budavári kulturális központot két hatalmas épülettömb egészíti ki. Egyik a hajdani karmelita kolostor, melyet Kempelen Farkas tervei alapján már II. József idejében színházzá építettek át, s ahol az 1975- ös színházi évad kezdetére ismét színház nyitja meg kapuit. A háromszáz fős közönséget befogadó kamara-várszínház a magyar nyelv és zene ápolására hívatott. Az épület másik szárnyába két kulturális intézmény költözhet. Ezzel csaknem egyidőben renoválják a Sándor-palotát is, melyben 1976- ra valószínűleg reprezentatív kormányfői fogadót és tanácskozót rendeznek be. Drága a sikló Említettük, hogy a Budapesti Történeti Múzeumot jelenleg némi fáradsággal, hegymászással lehet csak megközelíteni. Irdatlan hosz- szú lépcsősor leküzdésével juthatunk csak el a Buzogány toronyig, s onnan még további meredek lépcsőket kell megmásznunk, ha a múzeumba akarunk . jutni. Ezek a közlekedési nehézségek már nem tartanak sokáig. A palota teljes átadásáig elkészül a krisztinavárosi könyvtárépületnek a Dózsa-szobor mögötti oldalában három, egvszerre tíztíz személyt szállító gyorslift. Ezek húsz másodperc alatt öt emelet magasságba emelnek majd bennünket. Óránként nyolcszáz látogató érkezhet velük a palota belső udvárába. az úgynevezett Oroszlános térre. A közlekedés vitatott pontja a sikló. Ennek a Clark Adám térről, a Lánchíd budai hídfőiétől a Sándor-palotához vivő, csennet sem korszerű szállítóeszköznek az úijáénítése 4fi millió forintba kerülne. Ezért célszerűnek látszik inkább a 16-os autóbusz sűrítése és új. nagy befogadóképességű kocsik üzembe helyezése. IVr^őlí — befonkagy'óban A palota távfűtését a Kelenföldi Hőerőmű szolgáltatja majd. A helyiségek légkondicionálását pedig az alagút Clark Ádám téri bejárata mellett, a hegy oldalában, a föld alatt 1972-ben megépült 3,5 millió kalória hűtőteljesítményű gépház fogja ellátni. Zavartalan működését a Vár szintén készen álló keit föld alatti 3501 köbméteres víztároló medencéje és hidroforháza segíti. Nem szóltunk még arról, hagy a volt karmelita rendház helyreállításával egyidőben, 1975 őszére beköltözhet a Szent György térre a Színháztudomány!, az Irodalomtudományi és a Zenetörténeti Intézet. Mí,g ez megtörténhet, természetesen igen nagy munkát kell elvégezniük az építőknek. Hiszen a karmeliták egykori templomába betelepült régi Várszínházból szinte semmit sem hagyott meg a háborús pusztítás. Már újjáépítették a templom barokk homlokzatát, de még most folyik a színház betonkagylós nézőterének készítése. Monostor a szálló alatt A népgazdaság eddig egy- milliárd forintot költött a Várpalota újjáépítésére — felerészben tehát már készen áll. De még csak féle részben. Még legalább öt esztendő szükséges ahhoz, hogy a volt királyi vár régi fényét mai csillogással visszanyerje. Addigra —• 1978-ra megépül a vár és egész Budapest legfényesebb szállodája is, a Hilton Szálló. A Mátyás templom mellett, a IV. Béla korabeli monostor romjai fölött emelkedik majd ez a „szuper-szál- ló*’, a Hilton-konszern minőségi követelményeinek megfelelően. A monostor terpp- loma, melyet Szent Miklósiról, a kereskedők és utazók védszentjéről neveztek el, beleépül a szállodába. Messzi századok után a templom többé-kevésbé épségben megmaradt torny a újból kereskedőket és utazókat hűsít majd árnyékával. Pintér István, a KÖZTI tervezőmérnöke, a Hilton Szálloda tervezője így tájékoztat munkájáról bennünk két az Ince pápa téren, építésvezetés közben: — A terveket elvittük egyeztetni New York-ba, a Waldorf Astoriába, ahol a Hilton központja van. Elégedettek voltak vele. 9 Portyánk a budai varban ezzel véget ért. Ahol még tíz esztendeje is rom, romot takart, ott világraszóló építkezés zajlik — a kultúra ■jegyében a kultúráért. Most. amikor a magyar nép eh 5 írott alkotmányát ünneoel- jük, mely kimondja, hogy a kultúra a népé. nvugodt lélekkel olvashatjuk Montes- quieu-t: „Amikor elmegyek valamely országba, nem azt vizsgálom, vajon jók-e ott a törvények, hanem azt, hogv végrehaitíák-e a me?' - levőket, mert jó törvények mindenütt akadnak”. Államunk megtartotta a.2 alkotmányban írottakat... Vége Gulay Istvi'u henten mutatkozol, tákarod a múltad. Nem dicsőség nyomortelepről szavalni, inkább szégyen. Mások az igények. Pénz, autó, hatalom. Mindegy, hogyan szerzed, legyen, észreveszik, látják. — Nem érdekel, nálam tisztességgel kezdődik az ember. — Pillanatnyilag. Pár hónap múlva megnő az igényed, átalakul. Segítelek. — Kölcsönnel? — rándult a fiú duzzadt szája hitetlenül. — Mekkora áldozat! — Tapasztalatokkal, ismeretséggel. Enélkül elülhetsz jeles diplomáddal, szürkébb maradsz a mezei egérnél. — Meggondolom. — Nincs mit, meghánytam, vetettem. Nősülni akarsz? — Nem, szűz maradok. — Keresünk madárkát, turbékolhattok. Anyjuk nyitott rájuk. Ünneplőben. Szürke kosztümöt viselt, kicsit csüngős aljút. Szandálban járt, bokáig porosán, vékony lábán dudo- rodtak, csomósodtak az erek. Mosta. Talpa esontke-' mény, lábfeje deformálódott, körmei nagy, sárga dombok, millió fekete barázda-repedés övezi, gyalog- út-emlékek. — Örülök, hogy látlak — mondta Bandinak —, együtt mehetünk. — Jó. — Maradni akart, de látta anyja örömét, meg- adóan bólintott. — Mehetünk. •— Kis dolgom van, vásárlás. Megvársz? — A presszóban. —r Hogy élnek odabent az urak? — kérdezte lányát, a Vezetőségre értve. — Kutyabajuk. Elváltak, Zsuzsa dolgozni sietett, Bandi a presszóba. Fagylaltot evett. Az üres helyiségben fagylaltgép zümmögött. Feketekendős néni érkezett, öreg Boldiné, karján kaskát cipelt. Az ajtóhoz közel ült, fél deci likőrt kért. Kísérővel. Megnedvesítette ajkát, kis kortyot ivo^t. Nyugodtan, elégedetten pihent. Mozdulatlanul. Két fiatal csapott; be, István-apánk fia és Novák Gabi, akik elemibe együtt jártak. Lehuppantak, két üveg sört nyakaltak, szívták cigarettájukat, újabb üvegekkel fertőtlenítettek, farmernadrágjuk zsebéből szedték a tízeseket. Öreg Boldiné nem törődött velük. Nem zavarta hangoskodásuk, hosszúra növesztett hajuk. Szépen elfogyasztotta likőrjét, megitta szódáját, kaskájából pénztárcát szedett elő, forintokban számoltá az öröm árát. Potomainé pihegett. — Mit rendeljek? — kérdezte a fia. — Pálinkát. Szaggatja az asztmámat, iszok, ha hozzájutok. (Folytatjuk) %
