Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-23 / 196. szám
ÁRA: 80 FIIXfiR A bizalmi tisztsége U '*" gy tartják — gyakran nem is alaptalanul —, hogy a szakszervezeti bizalmi ha mást nem is csinál, a tagdíjat minden esetben beszedi. S ha valaki — aki efféle kajánkodás után — netán maga is megpróbálkozik a bizalmi tisztséget — nemcsak betölteni! — választói kívánsága szerint ellátni, gyorsan rájön, hogy mint mindig ezúttal is könnyebb kritizálni. Ne kerteljünk: a bizalmi jogköre egyelőre csak a papíron fest olyan biztatónak és megnyugtatónak, a valóság többnyire egészen más. S rendszerint nemcsak a bizalmiak hibájából. Sokan közülük — különösen, akik viszonylag rövid ideje töltik be ezt a tisztséget — azt sem tudják pontosan, hogy milyen jogaik, lehetőségeik lennének. Hallottam egy — a demokratizmus iskolapéldájaként emlegetett — esetet, amikor a bizalmi a műhelyértekezleten, a nyilvánosság előtt vonta kérdőre a művezetőjét, hogy miért nem vette tekintetbe a béremelésekkel kapcsolatos javaslatát. „Ez igen! Ez a jó bizalmi!” — mondogatták elismeréssel a gyár szakszervezeti bizottságán, mintha nem tudnák, hogy a bizalmiak egyik joga többek között, hogy az adott munkahely termelési, bérezési problémáival, munkakörülményeivel, légkörével összefüggő témákról felvilágosítást kérjen és kapjon a művezetőtől. Csakhogy a bizalmi többnyire beosztott is, csoda-e, ha az ilyen beszámoltatásra még ritkán kerül sor. S ezen a ponton ismét megérne- némi elmélkedést az „üzemi demokrácia” című témakör... Vannak, akik szóvá teszik: a műhelybizottságok minden ülésük után bizalmi értekezletet tartanak, ami fontos fóruma a kétoldalú tájékozódásnak. De — mondják nem titkolt szemrehányással — a bizalmiak ritka kivételtől eltekintve viszolyognak attól, hogy ugyanilyen rendszerességgel csoporértekezleteket tartsanak, ahol beszámolnak a műhely, vagy az osztály dolgozóinak a szűkebb munkahely ügyes-bajos dolgairól. A lighanem az értekezletektől viszolygó bizalminak van igaza, aki tapasztalatból tudja, hogy az emberi problémák a legritkább esetben oldódnak csak meg hangzatos pontokkal agyonzsúfolt értekezleteken. Baj van azon a munkahelyen, ahol a bizalmi értékmérője csupán az, hogy a „tárgyi Időszakban” hány értekezleten jelent meg, és hányat tartott. Tartok tőle, hogy az efféle gondolkozásmód neveli ki a passzív, a cselekvéstől viszolygó. csak adminisztrálgató és bélyegeket osztó bizalmi gárdát, amelynek tagjai nem, vagy ritkán szólnak a munkahely dolgaiba, nem húzzák keresztül a vezetők hibás elképzeléseit, nem okvetetlenkednek a mégoly nyilvánvalóan helytelen döntések. Intézkedések körül, egyszóval — ahogy mondani szokták — nem sok vizet zavarnak. Vannak más, ellenkező előjelű példák is, s ezek mintha örvendetesen szaporodnának a legutóbbi választások óta. Sok fiatal került a bizalmi testületbe, akik máris észrevehető új stílust hoztak az eddigi mun Icába. Vitatkoznak. ha kell és adott esetben nem tartják tiszteletben a hosszú évek óta kialakult, megcsontosodott szokásjogot, miszerint a bizalmi tisztség merő formalitás, amit nem kell túlságosan komolyan venni. A másik észrevehető motívum: sok helyen, azok vállalták el a "bizalmi tisztséget, akik egyébként is — jó értelemben vett — hangadói, szociológiai szóhasználattal élve véleményvezérei munkahelyüknek. Képzett, tapasztalt, gyakorlott szakemberek, akiknek tekintélyük van, s akiket nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Számolni kell velük, adni kell a véleményükre, szakmai és emberi kérdésekben egyaránt. M indez nem jelenti, hogy a korábbiakhoz képest gyökeres fordulat történt. De egyre gyakoribb az olyan szakszervezeti bizalmi, aki komolyan veszi a megbízatását, aki nemcsak formálisan, hanem a szó valódi értelmében bizalmi embere akar lenni a munkatársainak, akik érdekeik képviseletére, véleményük tolmácsolására őt megválasztották. V. Cs. Meggyorsult a talaj munka — Búsából mássa as átlag a megyében Egy hónapja tart a ssárasság Tavasztól télig nincs megállás a határban. Most is, alig végeztek a mezőgazdaságban a gabona betakarításával, máris következett a szalmalehúzás, a talaj munka, a másodvetés, az öntözés. felkészülés az őszi betakarításra. A kombájnok a megye termelőszövetkezeteiben 155 ezer, az állami gazdaságokban 26 ezer hektár tarlót hagytak maguk után. A roppant nagy területen kellett és kell mielőbb befejezni most a nyári talajmunkát, a talaj előkészítését az őszi és a tavaszi veíések alá. Nagy szorgalommal láttak hozzá a mezőgazdasági üzemek. A hónap elején még úgy látszott; legalább 10 százalékos a lemaradás, a múlt évi azonos időszakhoz mérten, jelenleg viszont már nemcsak a hátrányt pótolták, hanem 10 százalékos előnyt is szereztek. Ez azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetekben feketéllik a tarló 90 százaléka, az állami gazdaságokban pedig hamarosan véget ér a nyári talajmunka. A megye vezető mezőgazdasági szakemberei szerint e hónap végével teljesen befejeződik ez a nyári munka. Nem lehet azonban ugyanilyen dicsérően szólni a másod- és tarlóvetésekről. Eleve sem sokat terveztek belőle. A termelőszövetkezetek 4 ezer hektár másodvetésre számítottak, de még ezt a mennyiséget sem vetették el teljesen. Magyarázata: negyedik hete tart a szárazság a megyében, s ez bizony nem kedvez a tarlóvetéseknek. Augusztus 1. és 10. között Túrkevén 13, Szolnokon 6, Tiszaroffon 4 milliméter csapadékot mértek csupán, Jászapátin és Karcagon pedig semmit. Érthető tehát, hogy ebben az időszakban nagyobb ütemben haladt az öntözés. Már a 60 ezer hektárt közelíti a megyében a mesterségesen öntözött terület. mvami ataHumn A magyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán elkészült az összesítés az idei gabonatermésről. Eszerint a megyében 35,5 mázsás volt/ az idén a búza hektáronkénti átlaga. A termelőszövetkezetek megyei átlaga kereken 35 mázsa, az állami gazdaságoké 38,9 mázsa. Az idén Túrkevén takarították be a legjobb búzatermést, ott 38,4 mázsa volt a városi átlag. Karcagon 37,4 mázsa búzát termeltek átlagban, Kisújszálláson 36,6 mázsát, Tö- rökszentmiklóson 36,7 mázsát, a kunszentmártoni járásban 36,4 és Szolnok városban szintén ugyanennyi volt az átlag. A szolnoki járásban 35,4, a tiszafüredi és a törökszentmiklósi járásban egyaránt 34,4, a jászberényi járásban 32,6, Mezőtúron 32,4 és Jászberény városban 32,1 mázsa az idei búzatermés átlaga. tanácskozás Hat napig tártó országos zöldségtermesztési tanácskozás kezdődött tegnap Kecskemétén. A Katona József Színházban lezajlott megnyitón dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes értékelte a kertészeti termelés jelenét, s vázolta a továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A vitaindító előadást dr. Kovács Imre, a MÉM főosztályvezetője tartotta. Elmondotta, hogy megfelelően alakult a zöldségtermesztési program végrehajtása, de a növekvő igények gyorsabb ütemű fejlesztést igényelnének. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy jó úton haladnak a kertgazdaságok. A termeÉrdemes összehasonlítani a tavalyi, szintén jó terméssel is az idei átlagokat. A múlt évben a' megyei termésátlag 32,5 mázsa volt búzából, ezen belül a termelőszövetkezeteké 32, az állami gazdaságoké 35,6 mázsa. Az idén kereken 3 mázsával növekedett a hozam Szolnok megyében. A jó termés nagy része már az állami felvásárló telepeken, raktárakban van. Amíg tavaly, egész évben 28 ezer vagon gabonát vásároltak a megyében, az idén már eddig 32 ezer vagonnál tartanak. Ám a gabona átvétele — a tisztítás miatt — még nem fejeződött be teljesen. Ugyancsak van még valamennyi szalma is a határKecskeméten lés szakosításával, gépesítésével javult a termelékenység, magasabbak a hozamok. Az anyagi erőhöz mért fejlesztéssel 1975-ig az ország zöldségtermő területének 35 százalékán megteremtődnek a valóban nagyüzemi termer lési feltételek. Napirendre került a zöldségek fajtaváltása, a korszerűbb termelés- technológia. Az első nap programjaként nyílt meg a kertészeti egyetem kecskeméti főiskolájában az országos zöldségtermesztési kiállítás. Este az Aranyhomok Szállóban szakember-találkozót tartottak. tola folytatja munkáját a tanácskozás, ezt követően pedig üzemi bemutatók lesznek. Ma: A kommunista közösségek ☆ Hol épüljön tovább Szolnok? A példa követésre talált ☆ A kínai külpolitika ösvényein ☆ A világ mezőgazdasága $■ „Én akarok ügyész lenni” Az út kezdetén ☆ A szerkesztőség postájából^ Jogi tanácsadó Kisköre a KISZ- titkárok fórumán Hazánk legnagyobb vízi létesítménye, a kiskörei vízlépcső KISZ-védnökséggel épül. Tegnap a Hotel Ifjúságban a védnökségben résztvevő KISZ-szervezetek titkárai országos tanácskozást tartottak. Mint a tanácskozáson beszámoltak róla, többek között elkészült az egyedi nagyberuházás keretében a Nagykunsági Főcsatorna nyugati ága 12 kilométer hosszú szakaszának beruházási programja és kiviteli terve. A következő két és fél év alatt együttesen körülbelül 1 milliárd forint összegű munkát kell elvégezni. A KISZ-isták önként vállalt kötelezettségüknek tekintik — mutattak rá ä tanácskozáson —, hogy zöld utat biztosítsanak a nagy jelentőségű beruházásnak, segítsék a határidők betartását, a partnerek közötti zökkenőmentes együttműködést. ban. B. L Országos zöldségtermesztési HÍREK — TUDÓSÍT ; — HÍREK — r in JDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Benke Valéria a Pamutnyomóipari Vállalatnál t Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle fő- szerkesztője meglátogatta a Pamutnyomóipari Vállalatot. A vendéget dr. Tatár József vezérigazgató tájékoztatta a vállalat politikai és gazdasági helyzetéről. Ezt követően Benke Valéria a vállalat és a PNYV Goldberger Gyár vezetőinek kalauzolásával megtekintette a rekonstrukció alatt álló több száz éves gyárat, baráti beszélgetést folytatott az ott dolgozó munkásokkal. Délután eszmecserét folytatott a vállalat és a gyárak politikai és gazdasági vezetőivel. Újabb garzonház épül Szolnokon A gyorsan fejlődő, iparosodó Szolnok megyében, főleg Szolnokon — elsősorban a lakáshiány miatt — nagy gond a fiatal szakemberek letelepítése. Ezt a gondot enyhíti majd a megyeszékhelyen megépülő 74 lakásos garzonház. A Mikszáth Kálmán úton épülő ház terveit a megyei tanács tervező irodája készítette. A 12 és fél millió forintos beruházással készülő épületben 70 egyszobás és négy másfél szobás lakás tesz. Az építkezést a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat még az idén megkezdi. Az új lakásokba 1974 végén költözhetnek be a lakók. Szovjet Tudomány és Kultúra Háza Budapesten A Magyar Közlönyben megjelent a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió kormánya között létrejött egyezmény a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Házának létesítéséről és tevékenységéről. A Szovjet Tudomány és Kultúra Házának rendeltetése, hogy elősegítse a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége népei közötti megbonthatatlan barátság erősítését, a magyar társadalom megismertetését a Szovjetuniónak a kommunizmus építésében elért sikereivel, a szovjet tudomány, technika, irodalom és művészet eredményeivel, a szovjet állam külpolitikájával és a szovjet emberek életével. Nemzetközi nyelvészeti konferencia A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán tegnap négynapos nemzetközi nyelvészeti /konferencia nyílt. Dr. Tamás Lajos akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója bevezetőjében méltatta a magyar nyelvtudományok történetében is számottevő konferencia jelentőségét. Ezt követően dr. Margócsy József, a nyíregyházi tanárképző főiskola főigazgatója megemlékezett a főiskola névadója, Bessenyei György úttörő nyelvészeti munkásságáról. A tanácskozáson több mint hatvan magyar nyelvész illetve Lengyelországból, . Csehszlovákiából, az NDK-ból, Romániából, Belgiumból, Jugoszláviából, Angliából, Franciaországból, az USA-ból és Ghánából érkezett vendég vesz részt. Új Kossuth-adó A közelmúltban aláírt kormányközi megállapodás ^ alapján a Magyar Posta megbízásából tegnap Budapesten aláírták a magánjogi szerződést az új Kossuth- adó szállítására. A megállapodás értelmében a szovjet fél vállalta egy különleges méretű, 2000 kilowatos adóállomás műszaki épületének tervezését, az adóberendezések és az antenna szállítását, valamint a szerelési munkák vezetését. Ma még a Kossuth rádió adását 300 kilowattos berendezés sugározza, ezért a műsort az ország területének csak 55 százalékán lehet venni. Az új, félmilliárd forint értékű berendezéssel megoldódik a hazai rádiózás régi problémája: a Kossuth-adó műsorát az egész ország területén lehet majd hallgatni. A berendezések szállítására 1975—76-ban kerül sor, és az új adót 1976. decemberében helyezik üzembe. Hullámpaprrgyár Dunaújvárosban 4.3 milliárd forintos költséggel Dunaújvárosban épül fel a könnyűipar jelenleg egyik legnagyobb beruházása, a hullámpapírgyár. Építése öt évig tart, s 1977-től kezdve nagymennyiségű réteges hullámpapírt, illetve különböző méretűre szabott hullámpapír dobozt ad a hazai termékek csomagolásához. Finn, olasz és lengyel gyárak szállítják a legkorszerűbb gépekeit a KISZ-védnökséggel épülő gyárhoz. Térképészek tanácskozása A TIT Bocskai úti stúdiójában tegnap nemzetközi térképészeti tanácskozást rendeztek; ebből az alkalomból kiállítás is nyílt. Tir zennégy országból érkeztek szakemberek. Az ülésen megjelent A. Robinson, a társulás amerikai elnöke és F. Ormeling holland professzor, a társulás főtitkára. A konferencián a térképkészítés automatizálásával kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket értékelték a szakemberek. Egy mondatban — A MÁV-dolgozók gyermekeinek neveléséről, tanításáról országos értekezlet kezdődött tegnap Kaposvárott, a tolÁV-nevelőotthonban. — Többéves ruházati méret-kutatás munkáját összegezi az az új anatómiai mérettáblázat, amelyet a Divattervező Vállalat dolgozott ki a Könnyűipari Minisztérium megbízásából. —* A konstrukciós munka szervezésének és módszereinek egyeztetésére tegnap háromnapos tanácskozás kezdődött a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen.
