Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-19 / 194. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. augusztus 19. Engem gazdagon megjutalmazott az élet FtLMIEGYZET A betörés Csendes kévébe . . . Ülünk a hűvös szobában. A nyitott ablakon át beáram- lik az érő gyümölcsök illata. — Féltem, hogy a szárazság miatt nem lesz elég barack a fán, hát ezért rendszeresen öntözgettem. Tessék kóstolja csak. — Azt mondják más íze van annak a gyümölcsnek, amit maga termel az ember. — Így van. Bár ez a ház a feleségem anyjáé. A miénk a Vásár Utcában van. Apám építette még huszonkettőben. Egy halódó, rossz nádas ház állt a helyén, becsurgott az eső. Tönkre ment, míg apám a hadak útját járta. Amikor hazajött, spórolni kezdtek az anyámmal, és a testvérei segítségével felépítették. Talán jó is volt, hogy készen lett tek vele, mert aztán nehéz idők jártak felettünk. — Addig is nehéz volt. —* Nehéz és mégis könnyű az utána következő évekhez hasonlítva. Tizenketten voltunk testvérek. Az apám bognár volt. Az 1929-es világgazdasági válságot még a magafajta kis mesterember is megérezte: munka nem volt. elmaradoztak a megrendelők. Ügy gondolták az lenne a legjobb ha kiköltöznének a karcagi pusztára, a nagyanyám tanyájára és gazdálkodnának ... látja most is elérzékenyülök, ha rágondolok, hogyan szenvedtek ők ott azon a kegyetlen karcagi sziken. Én más életet szerettem volna magamnak. Iparos lett. Keresztapjánál kezdte tanulni a kovácsmesterséget 12 éves korában. Tizenhárom volt, amikor már a nagykalapács mellé állították. Inasévek: hajnali kelés, munka este 9-ig. Ebéd a kisszéken ülve. Akkoriban az iparoslegények segéd korukban vándorútra keltek. A fiatal kovácssegéd is gyalogszerrel járta az országot — de nemcsak azért, hogy tanulhasson idegen mestereknél is. Munkát keresett, hogy legyen miből élnie. Sokszor csak a napi kenyérért, olcsó szalonnáért emelgette a nagy kalapácsot — de élni kellett! Ezek a nehéz esztendők hoztak valami egészen mást is a fiatalember életébe. Bejáratos létt Szegeden a munkásotthonba, részt vett 1933- ban a szociáldemokrata párt nagy sztrájkjában, előfizette a Népszavát, aztán mikor Pestre került, a szakszervezetbe járt eszperantó tanfolyamra, olvasója lett a könyvtárnak: „akkor ismerkedhettem meg az irodalommal és a munkásmozgalommal is.’’ — Haza Kisújszállásra 1935-ben jöttem. Itt lettem tagja a szociáldemokrata pártnak. Az Országos Ifjúsági Bizottság, találkozót rendezett Budapesten. Én is ott voltam. A gyűlésen összecsapott a jobb és a baloldal. Buchinger Manó jobboldali politikus beszédében ilyeneket mondott: „Tőlünk balra fal van, aki arra megy ösz- szezúzza magát.” A baloldali érzelmű fiatalok erre azt válaszolták: „Mi azt a falat le fogjuk dönteni.” Ezek az események segítettek nekem utat találni az életben, hogy lássam, merre kell tartanom. — És a családalapítás? — Sokáig nem volt mire-Uba Regia hősei — A Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában újabb művek jelentek meg. Közülük is kiemelkedik V. A. Szekisztov „Háború és politika” című munkája. Művében a szerző Nyugat-Európa és a Földközi-tenger térségében a második világháború idején folytatott haditevékenység beható katonai-politikai elemzését nyújtja. Fábry József „A szabadságért harcoltunk” című visszaemlékezése a magyar nép történetének egyik legsúlyosabb időszakát, az 1938 —44-es éveket örökíti meg. Nagy érdeklődésre tarthat számot Marija Fortusz visznősülnöm. A vándorbot mellé nem illett a feleség, a gyerek. Amikor hazajöttem, kinéztem magamnak egy lányt, ő lett később, 1942- ben a társam jóban, rosszban. A negyvenes évek Varga Sándor életében ismét újabb és djabb próbaköveket állítottak emberségének, hová tartozásának bizonyítására. Egyre erősödött benne is a gondolat: szövetkezniük kell a kisembereknek, ha boldogulni akarnak. Elkezdték a szervezkedést, aztán 1943ban, a Varga-házban, az apai hajlékban létrejött a kovácsok szövetkezete. „Sikerült megnyernünk a kisiparosok többségét. Bátyám Illés, a bognárolcat szervezte szövetkezetbe, mert néki az volt a mestersége. Az a régi közösség az őse, a mai kisújszállási Vas és Faipari Szövetkezetnek.” Levelezője volt a Népszavának: egyik 1943-ban kelt levelében megírta, hogy „mi nem értünk egyet a jobboldali szociáldemokrata vezetők álláspontjával. Ügy járunk mint a német párt: ott is támogatta a jobboldal a fasizmus hatalomra jutását, aztán később a fenevafy megette a pártot is.” A felszabadulás szülővárosában. Kisújszálláson érte. „Pártalapító vagyok itt a városban. Én öntöttem ólomból az első körbélyegzőnket: Magyar Kommunista Párt Kisújszállási Szervezete. Azután kezdtük itt a szakszervezetek szervezését, összehívtuk a földmunkásokat, a kisiparosokat, az ipari munkásokat, a nőket, a fiatalokat. Később tagja lettem a Nemzeti Bizottságnak...” — emlékezik. —A Nagykunsági Állami Gazdaságban vagyok agronó- mus — beszél mai életéről — a feleségem a helyi mozi üzemvezetője. Én már nem sokáig dolgozom: szeptember A légierő a háborúban szaemlékezése az „Alba Regia hősei” művében volt gépkocsivezetőjéről, Pavlusá- ról. továbbá Steinmetz Miklósról, a hősi halált halt parlamenterről, a Székesfehérvár és környékén tevékenykedett ellenséges csapatok felderítéséről, a „Balaton” hadműveletről ír a magyar olvasóközönség előtt már jól ismert szerző. Hamarosan megjelenik Bimbó József könyve „A légierő a háborúban”. A szerző a La Manche csatorna át- repülésétől napjainkig mutatja be a repülőgépek harci alkalmazásának fejlődését és a háborúkban játszott szerepüket. 7-én lesz az utolsó munkanapom. Hatvanéves vagyok. Nyugdíjba megyek. A gyerekek felnőttek: Sándor fiam karbantartó lakatos Le- ninvárosban. Etelka lányom Budapesten villamosmérnök, Gizella Mezőtúron tanár, férjhez, ment. most szült egy kisunokát. László hegesztő Szolnokon, János agrármérnöknek tanul. Most nagy öröm ért: a párt három hét- í re üdülni küld a Szovjet- | unióba, Szocsiba. öt napot Moszkvában is töltök. Ez lesz az első külföldi utam. Ma kettős ünnep van a Varga családban: nemcsak = azért, mert augusztus 20. lesz, hanem azért is mert ma tartja esküvőjét -a negyedik Varga gyerek, László. Üjabb boldog nap az édesanya és az édesapa életében. Varga Sándor életében, aki hittel vallja: — Mindazért, amit a közösségért tettem, engem gazdagon megjutalmazott az élet! Öt jó gyermeket nevelhettünk fel! Mi kell még ezentúl az embernek? Mielőtt bárki is másra gondolna, hogy hova nem érdemes kimenni, kötelességemnek érzem eloszlatni az esetleges félreértést. Tehát arról van szó. illetőleg azt beszélik, hogy változatlanul nem érdemes kimenni focimeccsre. Eléggé baj. hogy pont most vélekednek így és meglehetősen sokan, amikor kezdődik a labdarúgó bajnokság. Eszem ágában sincs visz- szasími a régmúlt időket, de akaratlanul is rámtömek az emlékek a bajnokság egykori nyitányairól. Az egészen fiatalok talán el sem hiszik, de ha a memóriám nem csal, akkor a bajnoki rajt egy idő* ben nagy esemény volt. Képzeljék csak el. a szurkolók több mint két hónapon át egyáltalán nem láttak mécsesét. leírhatatlanul kiéheztek a kétszer negyvenöt percnyi izgalomra, a zöld gyepen szíwel-lélekkel küzdő csapatok magával ragadó játékára. a zsúfolt nézőtér semmihez sem hasonlítható hangulatára. egyszóval a focira. Olyannyira, hogy az aggasztó méreteket öltött tömegéhség enyhítésére az illetékesek már a bajnoki nvitánvt megelőzően is — kénytelenek voltak mé'-közöseket rendezni, ezeket ek"bb Szent István Kupának, kéBelmondo varázsló. Képes a leglehetetlenebbnek tűnő dolgok egyikére: zsúfolásig megtölti a mozik nézőterét. A titok nyitja? Nincs titok. Egészen egyszerűen, Belmondo jó színész. Túlzás nélkül állíthatjuk, a műfaj legjobbja. A filmen tőle, érte, miatta történik minden. De kezdjük az elején. Egy négy tagú rablóbanda, élén természetesen Belmondóval, megdézsmálja a gyémántokkal „bélelt” páncélszekrényt. A zsákmány páratlanul értékes, milliókra rúg. Ez az oka, hogy „magánemberként” is érdekelni kezdi a nyomozást irányító főfelügyelőt, akit Omar Shariff alakít valami földöntúli eleganciával. Heveny lövöldözés (van aki nem éli túl), lélegzetelállító autóverseny ímindenki túléli), véres verekedés (kimenetele mindmáig bizonytalan), csipetnyi sex, borzasztóan kék ten- eer és persze Belmondo és Belmondo — ez a film folytatása. David Goodis „A betörő” című könyvéből kellemes, könnyű, igazi nyári filmet rendezett a francia Henri Verneuil. Télen kár lenne bemutatni — sz. — ő. Pályázat „Szocialista brigádunk könvvtára” A szocialista brigádok egyik fontos vállalása, a szocialista módon való tanulás megszervezéséhez kíván segítséget nyújtani az Állami Könyvterjesztő Vállalat legújabb kezdeményezése. „Szocialista brigádunk könyvtára” címmel pályázatot hirdet a gyárak, üzemek, intézmények szocialista brigádjai részére. A pályázat résztvevőinek az lesz a feladata, hogy szépirodalmi, művészeti, ismeretterjesztő és szakkönyvekből, valamint lexikonokból 150— 200 kötetes könyvtárat állítsanak össze, amely hathatós segítséget nyújt a korszerű alapműveltség megszerzéséhez. A pályázatokat az Állami Könyvterjesztő Vállalat sajtó és propaganda osztályára lehet beküldeni november 15-ig. sőbb Nyári Kupának nevezték el. s a szurkolók tódultak a pályára, törték-tapos- ták egymást a jegyekért. Az asszonyok pedig ez idő tájt egyre idegesebbek lettek. — mert tudták, hogy a meccsekről kötéllel sem képesek visz- szatartani férjüket, korábban kel] megfőzniük az ebédet és vasárnap délutánra nem érdemes sem vendégeket hívni, sem vendégségbe menni, hiszen a családfő nem lesz otthon. Azóta nagyot változott a világ. Egyebek között hosszú ideje nem találkoztam olyan asszonnyal, aki idegesnek látszott volna amiatt, hogy kezdődik a bajnokság. Ez valószínűleg annak tulajdonítható. hogy a nyár végének közeledtével semmiféle izgalmat nem tapasztalnak fériük magatartásában. A férfiak nem lapozgatják titokban a sportlapot, nem kuporgatiák a pénzt meccsiegvre. semmi kifogásuk nincs az ellen, ha a feleség vasárnap délutánra családi programot készít elő. Oda jutottunk, hogy már- már félni kell: nem fogják megérteni a készülő magvar filmet, amelyet a régi idők focijáról forgatnak. Mint hallom ugyanis, a történet egy meghallott mosodáiról SZÓI, aki mindent elkövet, fáradhatatlanul szervez, lelkesít. Augusztus 20. alkalmából József Attila „Csendes kévébe...” című versét idézzük: „Csendes, kévébe kötött reggel zsömle-zizesésü világ, porhanyó falucska, mondd el a lágy kenyér dalát, lm. a könnyű szél. elősurran...” (Folytatása a vízszintes 1.. függőleges 26. és a vízszintes 40. számú sorokban. (Zárt betűk: E. E. A. T; T. R, T. G. D. N: M, ö). Vízszintes: 13. Balatoni üdülőhely. 14. Névelös betű, 15. Érzékszerv, névelővel. 16. Mark Twain regényhőse. 17. Lírai költő. 20. Nitrogén és neon vegyiele. 21. Rangjelző szócska. 22. Ilyen víz a Velencei tó. 23. Algériai kiviteli kikötő. 25. E. Z. 26. Állj í 28. Sikeres beat-együt- tes. 30. Élen jár. 32. Neves magyar közgazdász, politikus a múlt században. (Ede 1825—1875). 34. Sárgásfehér szőrű ló. 36. Hibáztató. 38. Nagy fülesbagoly. 42. Kiejtett betű. 43. Egyensúlyát veszti. 44. Felnőtt a lány. 45. Szerelem olaszul. 48, Ittrium, vanádium és oxigén vegyjele. 49. Fennmarad a levegőben. 52. Ruhát készít. 54. Becézett női név. 55. Körülhatárolt forma. 57. Japán kikötőváros. 60. A Szovjetunióban élő. 475 000 főnyi rokon nép. 62. Tiltás. 63. Sem az, sem ez! 65. Becézett női név. 67. „Mező jó illatot, az ég szép harmatot ...ki kedves mindennél”. (Balassi: Egy katonaének). 68. Tégla darab! 70. Odajegyezte. 72. Izmok raktározzák. 73. Hazánkban is többször járt NDK cirkusz. 75. NLZ. 76. Elénk * színű. Függőleges: 1. Váráról, taváról híres dunántúli város. 2. Tüzet szüntet. 3. Vers dísze. 4. Majdjutalmaz és büntet, sem a kasszáját, sem az idegeit nem kíméli. kockára teszi boldog családi életét is, csak azért, hogy kedvenc csapatát feljebb juttassa a bajnoki táblázaton. Ezért tartok ién attól, hogy a nézők, ha egyáltalán elmennek majd megnézni a filmet, össze fognak súgni a sötét nézőtéren, hogy minek. Mármint miért akarja ez a megszállott ember, mindent feláldozva a csapat feljebb jutását, milyen titkos indítéka lehet erre az érthetetlen szenvedélyre? Mert a mai néző. ha egyáltalán eszébe jut az az elképesztő ötlet, hogy kimenjen a meccsre, rendszerint azonnyomban lebeszéli magát erről. Minek menjen? — Bosszankodni máshol is lehet. például a munkahelyen, ahol azonban ezért neki fizetnek. nem úgy mint a meccsen, ahol neki kell fizetnie, ha történetesen kimenne. De nem megy ki. — mert mindinkább áthatja gondolkodásmódját gazdaságirányításunk rendszerének szelleme, amely szerint mindig alaposan meg kell nézni, hogy mire adjuk ki a pénzt. A szurkoló tehát megnézi. A tavalyi és azelőtti tapasztalatok azt mutatják, hogy rendszerint a televízióban nem egy! 5. A mai Franciaország, Belgium és Észak-Olasz- ország egykori lakosainak latin neve. 6. Román légiforgalmi vállalat. 7. Cigarettázik, 8. Könnyel hullat. 9. Törökországban 1931-ig tábornokot jelentett. 10. Bór és kén vegyjele. 11. középen húzni. 12. ...szórakozóhely; azok keresik fel, kik táncolni szeretnek. 18. Becézett női név. 19. „Hölgyek és...”, nagy sikerű olasz film vígjáték a közelmúltban. 22. Gondoz. 24. Halk zaj. 27. Álljunk csak meg! 29. Elszóiította. 31. Majdnem leül! 33. Híres régész, a szabadságharcban kapitány, (Flóris 1815—1889). 35. Aranypénz volt az Egyesült Államokban, (10 dollár). 37. Felderítő. 38. Aképp. 39. Áz ENSZ nemzetközi rövidítése. 41. Kevert nem! 46. Védő. 47. Import margarin. 50. Egy Heves megyei községből jött. 51. Szóösszetételek előtagjaként az életfolyamatokra utal. 53. Üt — angolul. 54. Fog. 56. Régen a mágnesességet ‘jelentette. 58. Győr-Sopron megyei község. 59. Sétány. 61. Női név. 64. Tisztítá. 66. Tejipari melléktermék. 69. Mátka. 71. A „Tizenkét szék” szerzője, (Ilja Amoldovics 1897—1937). 72. Derby része! 74. Állatlak. 77. Jegyez. Beküldendő: a vízszintes l.j függőleges 26., vízszintes 40. számú sorok megfejtése augusztus 24-ig. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Mókus visít már és a büszke vadgesztenyén is szúr a tüske. Könyvet nyert: Nagy Margit, Jászárokszállás. — (A könyvet postán küljük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNYSZELVÉNYE 1973. augusztus 19. nézi meg. amely hetenként házhoz szállítja valamelyik focimeccset Nem új felfedezés ez. mások is írtak már arról, és nem keveset, hogy a televízió elvonja a szurkolókat a sportpályák szenvedélyes látogatásától. A tévések eleget tiltakoztak a vád ellen. — mondván, hogy nem a közvetítésben van a hiba. hanem a játékban és ők különben is gondosan ügyelnek arra. hogy a többi meccs ideién ne kerüljön sor a közvetítésre. hanem egy nappal előbb, vagy mint most a nvitáskor. egyenesen két nappal korábban. így. aki pénteken megnézi a tévében a Szombathely—Űjpest mérkőzést az vasárnap ettől még nyugodtan kimehet akármelyik másik meccsre, mondja a tévé. Nem vonom kétségbe a tévések jószándékát de jómagam olyan tapasztalatokat szereztem ismerőseim körében. hogv amelvikük egy héten egyszer végignéz egy meccset az a következő hat napon rendszerint nem akar látni hasonló produkciót, elég neki az az egy is. Emiatt talán célszrű volna bizonyos időre abbahagyni a mérkőzések közvetítését, s egyúttal bizonytalanságban hagvni a szurkolókat afelől, hogv mí is történik a labdarúgó-pályákon bajnoki meccsek ürügyén. Addig azonban, méff a mérkőzések gombnyomásra zajlanak, mi megnyomjuk a tévé bekapcsológombiát —' ülünk a készülék előtt, a fiúk pedig állnak a nálván Árkus József ÚJ KÖNYVEK A nagyapa — Varga Sándor — szívesen vállalkozik a kisunoka, Zolika dajkálására. Segít neki a másik kisuno- ka, Attila. Varga Viktória Beszélik, hogy... Nem érdemes kimenni
