Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-18 / 193. szám

19T3. augusztus lőj SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Végre van vásárcsarnokunk Külföldi delegáció Kiskörén és Kisújszálláson Szőke Imréné háziasszony tegnap reggel a szokásosnál is korábban ébredt. Elter­vezte, hogy megnézi az új vásárcsarnok avatását és bevásárol családjának az ün­nepekre. A Járműjavítóhoz közeli kis családi házban a legkisebb Szőke gyerek, Re­zső is felneszeit anyja ké­szülődésére. Szókéné meg­ígérte kisfiának, hogy elvi­szi magával a piacra. A nyolcéves kisfiú kicsit elfogódott volt. Fogta anyja kezét, s nézte a sok árut és hallgatta az asszonyok véle­ményét Egy középkorú nő éppen mellettük mondta hely pénzszedő ismerősének: ■ — Elszorult a torkom, amikor szétnéztem. Hitted volna, hogy mi szolnokiak valaha ilyen piacon vásá­rolhatunk? Szókéné őszibarackra al­kudott. Ördög Antal jakab- szállási őstermelő nyolc fo­rintra tartotta a szép árut aztán új piac, első vevő fel­kiáltással mért belőle hétért. Szókéné tovább indult, de minduntalan mondogatta: — Ilyen szép csarnokot én még nem láttam. Most már az a fontos, hogy jó legyen az áru, bőséges a felhoza­tal. Sokat segít ez rajtunk, szolnoki asszonyokon! * i Már hat órakor csodájára jártak a szolnokiak „Deák úr” — vagyis a M£K — szép zöldség-gyümölcsbolt- jának. Pazar kínálat, szebb­nél szebb gyümölcs, zöldség­féle. Csodálkoztam én is. Életemben szolnoki piacon megtisztított tököt, ilyen gyönyörű gombát, szépen mosott gyümölcsöt nem lát­tam. Deák úrnál minden ra­gyogott. Egy régi vevője odaszaladt hozzá: — Mit szól hozzá, Deák úr, milyen szép az egész. A magáé meg egyenesen a leg­szebb. Jó kereskedő maga. Deák úrnak egy arcizma se mozdult, úgy mondta: — Igyekeztünk kérem szé­pen. Hadd örüljön a ked­ves vevő. Deák András ezen a na­pon ugyancsak kihúzta ma­gát. Frissen jöhetett a fod­rásztól hajnalban. Kiborot­válva, fején hófehér svájci sapka, s a vadonatúj kék köpeny alatt világos ing. nyakkendő. Máskor használt könenv bomlás" ál! is me.gr teszi Észrevették a válto­zást a huncut asszonvok. Járt is a hír szájról száira: — Deák úr nyakkendőt kötött, S micsoda áruja van? Hiába, jó kereskedő. Akkor már elnevette ma­gát Deák András is. — Tizenhárom évig put­riban, bódéban árultam én. Hát csak megtisztelem ezt a szép napot. Mit mérjek a kedvesnek? Tessék csak mondani! * Fél nyolcra akkora volt a tömeg, amekkorát aligha lát­tak még nagy piaci napon Szolnokon. Mindenki tolon­gott a kis szökőkút körül, részt akart venni a rövid ünnepségen, hallani, mit mondanak a szónokok. Elő­ször Kukri Béla, a városi tanács általános elnökhelyet­tese lépett a mikrofonhoz. Az ünnepet méltatta, az al­kotmány napját, az új ke­Deák úr nyakkendőt kötött... (Foto: N. Zs.) jjfr * nyér ünnepét. Aztán az épí­tőket köszöntötte, majd a vásárlókhoz, eladókhoz szólt: — Igyekezzenek jó ellá­tás): biztosítani. Mi pedig, a város lakói becsüljük meg, amit az építők gyors és fá­radságos munkával alkot­tak, érezzük magunkénak, Még ebben az évben el­lj kezdik építeni a Déli pálya­udvar új üzemépülete mel­lett a MÁV számítástechni­ka;! központját —j amely fon­tos része a vasút irányítás­fejlesztési programjának. Az épület 1975. végére elkészül, az első számítógépeket 1976- ban állítják fel. A 30 millió forintos költ­séggel épülő központban több száz millió forint érté­kű számítógépet helyeznek el 1976-tól. Az ország öt vi­déki vasútigazgatóságán al­hogy közmegelégedésre, min­denki örömére szolgáljon! Molnár János, a MEZŐ­GÉP szolnoki vállalatának igazgatója az építők nevében szólt: — Kívánom, hogy minél több, friss és olcsó áru le­gyen mindig az új piacon. A MEZŐGÉP, az építők ne­vében átadom a csarnokot a város tanácsának, Szolnok lakosságának. Ignácz Kálmánná, a Jár­műjavító dolgozója azt mondta: — Amikor a város házi­asszonyai nevében átveszem a szép vásárcsarnokot, meg­ígérem vigyázunk rá. Szol­gálja kényelmünket, bevá­sárlásainkat öröm, elégedett­ség kísérje. V A rövid kis ünnepség után dr. Gergely István, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Sándor László, a városi pártbizottság első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke és Barta Lász­ló, a városi tanács elnöke, a megye, a város sok-sok vezetője — végigjárták a gyönyörű pavilonokat, az egész csarnokot. Aztán a városi tanácsnál köszöntöt­ték az építőket a vásárcsar­nok sok lelkes munkását. A Belkereskedelmi Miniszté­rium Kiváló Dolgozója ki­tüntetést kapta Deák Lajos és Jen vári Pál. A MÉM Ki­váló Dolgozója kitüntetést Pacza Mihály és Pinczi Sándor, a MEZŐGÉP szol­noki és nyíregyházi vállala­tának dolgozói. A Tiszamen- ti Regionális Vízgazdálkodá­si Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést Tóth László és Berki Ferenc kapta. A ME­ZŐGÉP szolnoki vállalatának igazgatója vállalati kitünte­tést adott át Ulviczki Imre, László József, Ladányi Sán­dor, Katona László és Vágó Béla munkásoknak, veze­tőknek. Barta László, a városi ta­nács elnöke Szolnok címerét, s vele a díszpolgári rangot Pesti Lászlónak, a MEZŐ­GÉP Tröszt vezérigazgatójá­nak adta át. Kukri Béla a megyei tanács elnökének ok­levelét kapta. A vásárcsarnokba közben új meg új vásárlók jöttek, őrültek a szép gyümölcsnek, friss zöldárunak. Teltek a kosarak. És elteltünk mi, szolno­kiak, kis büszkeséggel: Végre van vásárcsarno­kunk! központok is létesülnek, ahonnan a budapesti köz­pont információkat kap, il- , letve oda továbbít. A számi- } tástechnikai központ zavarta- ! lan működését külön kábel- rendszerrel biztosítják. Az információs rendszert a há- j iózatra telepített több száz adatszolgáltató állomásról fogják „táplálni”. Az egyes adatszolgáltató végállomáso­kat törzsszámellenőrző, az egész rendszert pedig külön­leges hibajavító készülékek­kel is ellátják. Ilyen szép csarnokot én még nem láttam — Szőke Im­réné, a kisfiával jött vásá rolni Sóskúti Júlia 4 MÁV s/útn’<ásíccnihat központ épül Séta a vízlépcső hídján Foto: Csikós Ferenc (Folytatás az 1. oldalról.) Az is igaz, hogy 42 mil­lió forintba kerül, de nagy állami segítséggel épül. An­gol, izraeli, NDK, magyar gyártmányú gépek szórták a vizet tegnap is a dús nö­vényzetre. A lucernatáblán üzem közben mutatta be Bo- za Imre tsz-elpök, Guba Mihály öntözőagronómus. ho­gyan „gyártják” az esőt a gépek. Látták a műbőrtöm­lő csatornákat is. Lapunk munkatársa meg is kérdezte B. Bars mongol minisztert, hogyan vélekedik a látottak­ról. — Csak elismeréssel szól­hatok — válaszolta B. Bars. — Csodálatos alkotás a Ti­sza II. Mi nagy figyelemmel is kísérjük ezt a létesít­ményt. Olyannyira, hogy én már az építés kezdetén is voltam itt látogatóban. De dolgozni még csak ma lát­tam. Nagyon tetszik, hogy mennyi mindenre figyelem­mel voltak a magyar terve­zők: öntözővizet, áramot ad, hajót emel át, az árvizet szabályozza, üdülőkörzet lesz. Nagyon reméljük, hogy ma­gyar barátaink segítségével is, a következő ötéves terv­ben nekünk is lesz ilyen vízlépcsőnk — mondta B. Bars. Mongólia magyar szakem­bereket kért fel az országos vízgazdálkodási program ki­dolgozására. Éppen a szol­noki vízügyi igazgatóság ka­pott megbízást Mongóliában, Vietnamban, újabban Szíriá­ban is öntözőtelepek terve­zésére, telepítésére, öntöző­munkások kiképzésére. A tegnap hallptt vélemények alapján azonban meglehet, hogy tovább bővül a szol­nokiak nemzetközi tevékeny­sége is. v — borzák — n A tűzikovács tankönyve Pártépítési A kovácsműhely nagy aj­taja kitárva. Itt kinn az ud­varon lehet vagy harminc fok meleg. Odabenn az Iz­zó vas-, acéltmöböket for­máló munkások arcába mint milliónyi tű, úgy csap a for­ró levegő. A hatalmas gőz­kalapácsok kegyetlenül ve­rik, nyújtják az anyagot, úgy és olyanra, amilyenre a tű zik óvá csők akarják. Beszélgetni jöttem hozzá­juk. Azt szeretném megtud­ni tőlük, hogy az alapszer­vezetükben miként folyik a tagfelvétel most, 1973. júli­us végén, augusztusában. Jó félesztendővel azután, hogy párthatározat született a pártépítés e fontos kérdésé­ről. Asztalos Ferenccel, az alap­szervezet titkárával, a szol­noki Járműjavító üzemi párt-végrehajtóbizottságának tagjával a kovácsműhely előtt futottunk össze. — Mi jellemezte a pártépí- tést korábban, a Politikai Bizottság novemberi határo­zata előtti időszakiban? — kérdeztem. — Az egész üzemben ti­zenhét-huszonegy tagfelvétel volt évente. Az új párttagok többsége fizikai dolgozó volt akkoriban is. — Mit ért „többség” alatt? — Csaknem 90 százalékot. Az idén a párt-végrehajtó­bizottság, melynek önálló tagfelvételi joga van. tíz-ti- zenkét új párttagra számit. — Kevesebbre, mint az­előtt. — Ez összefügg a nagyobb követelményekkel. — Mit jelent ez itt, az alapszervezetben ? — Elvárjuk, hogy a jelent­kező — ha munkásról van szó — politikai tájékozottsá­ga mélyebb és teljesebb le­gyen, mint a pártonkívüli átlagmunkásoké. Hosszabb idő óta, és rendszeresen tár­sadalmi munkát végezzen, mégpedig példamutatóan. Szocialista brigádban dolgoz­zon, vegyen részt a politikai oktatásban Megköveteljük, hogy a munkában élen jár­jon és a magánélete tiszta legyen. Ennyi az egész — — neveti el magét. — Mindehhez hogyan segí­tik hozzá az embereket? — Vegyük például a párt­tapasztalatok szolnoki oktatást. Az alapszervezet működési területén százhet­venen dolgoznak. A pártok­tatásban negyvenötén, a KISZ és a szakszervezet tö­megpolitikai tanfolyamain csaknem hetvenen vesznek részt. A dolgozók többsége keresi és megtalálja azt az oktatási formát, ami a leg­inkább érdekli. A szeminá­riumvezetők véleményét is megismerve. így alaposab­ban meggyőződhetünk arról, hogy a jelentkezőt komolyan érdekli a politika. — Nem túl magas ez a mérce? y- Szerintünk nem. A párttaggá nevelés folyamat. A párttagságra méltóvá vál­ni nem megy 'egyik napról a másikra. Meggyőződésünk, hogy ezt a folyamatot kom­munista nevelő munkával az alapszervezetünk és a tö­megszervezetekben dolgozó párttagok elősegítik. A szo­cialista brigádok jó kohók. A tömegszervezeti vezetők a megbízatások elosztásánál arra is gondolnak, elsősor­ban olyan pártonkívülieket állítsanak munkába, akikből majd jó párttagok is lehet­nek. — Kit vettek fel az idén? —- Varga Ferenc tűziková­csot. ű a kiemelkedően jó munkások közé tartozik. Pél­dás .n, lelkiismeretesen dol­gozik. Évek óta önálló ko­vács, ami nálunk rang, hi­szen tan, aki csak segítő­ként használható, tartja, hordja a vasat. Aranykoszo­rús szocialista brigádtag. az állami-díjas Homonnai bri­gádban dolgozik. Társadal­mi megbízatása szakszerve­zeti bizalmi. Korábban ifi­ként a KISZ-ben tevékeny­kedett igen hasznosan. Poli­tikai oktatásban 1962. óta vesz részt. — Hogyan került sor a tag­felvételére? — ő kérte. Mi azonban már számítottunk erre a lé­pésére. hiszen a brigád kom­munistái már korábban fel­hívták a pártvezetőség fi­gyelmét rá. Akkor kezdtünk foglalkozni az ügyével, ami­kor a bizalmi és a pártcso­port már eldöntötte: megsza­vazza a párttagságát. A töb­bi simán ment. — Szeretném mások véle­ményét is megismerni, s ter­üzemekből mészetesen vele is beszél­getni. Együtt mentünk vissza a kovácsműhelybe. A párttit­kár odamutatott az egyik munkacsoporra. — Ott a Varga Feri, az a kis zömök, nevetős képű. Homonnai Jánostól, álla­mi-díjas szocialista brigádve­zetőtől ott, mindenki előtt megkérdeztem: — Erősödött a párt Varga Ferenccel? Nem kapok kész választ. Kis ideig néma csend. Ügy éreztem, a többiek is latol­gatják. mit mondanának. Homonnai végre megszólalt: — A munkája kifogástalan. Nem arról van szó. hogy másik ilyen jó munkás nincs a műhelyben, de a Feri pri­ma melós. az biztos. Szóki­mondó. Becsületesen elvég­zi a munkáját, ezzel min­denki előtt kiérdemli, hogy szava legyen, s odafigyelje­nek rá, ha mond valamit. A brigád örült neki. hogy párt­tag lett belőle. Nem vallunk vele szégyent — ezért tűz­be teszem a kezemet. — Neked nem nehéz, már megszoktad — fordította ki­csit tréfára Varga Ferenc a dolgot. — Ha sokáig benne tar­tom, megég az én kezem is, Feri. Márpedig veled remé­lem, sokáig leszek egy párt­ban. Oláh László: — Jó szívvel, meggyőző­déssel ajánlottam őt a párt­ba. Ferit mindenki becsüli a műhelyben, szeretik az egyenességéért, s mert olyan jókedélyű. Horváth Kálmán: — Rosszat akarattal sem Ighet róla mondani. Régen ismerem őt, hiszen itt nőtt fel közöttünk. Nehéz hely­zetben is hamar feltalálja magát. Jq kommunista lesz belőle. Ezért ajánlottam. — Örül. hogy párttag lett? — kérdeztem Vargától. — Büszke vagyok rá. Gyorsait ment az idő. a ko­vácsok nyugtalankodtak, lát­tam. már menniük kell. Visszakísértük őket a mű­helybe. Egy perc sem telt el, a nagykalapácsok újra püfölték a vasat. FÁBIÁN PÉTER Következik: Megjött a „vég­zés” ,,:

Next

/
Thumbnails
Contents