Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-17 / 192. szám

1973. augusztus 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Minisztertanács tárgya ta Kell az ellenőrzés! Végül is mondjátok meg, hogy mi a bajotok velem? — kérdezte ingerülten az igazgató a minisztériumi bizottság vezetőjétől. Az utóbbi hetekben mór ki tud­ja hányadik ellenőrzés von­ta el munkájától. Egyik nap a tanács, majd a népi el­lenőrzés, azt követően a szakszervezet, az ügyészség, a minisztérium... S mind­egyik talált valami hibát, amiről az igazgató eddig nem tudott. De azért ennyi embernek ideutaznia Pest­ről? Valóban, olykor sok az el­lenőrzés, főként a párhuza­mos ellenőrzés, ami bosz- szantja azokat a gazdasági vezetőket, akik az utóbbi években nagyobb önállósá­got kaptak. Az egymás sar­kát taposó ellenőrök miatt néhányan úgy érzik, mintha lényegében csökkent volna a hatáskörük. Nos, az esetenkénti vagy rendszeres ellenőrzést egyet­len vállalat sem kerülheti el. A gazdaságirányítás je­lenlegi módszerei a koráb­binál nagyobb hatáskört, döntési jogot biztosítanak a helyi vezetőknek, de azzal a feltétellel, hogy a társadal­mi célok érdekében minden­ki a törvényes előírások sze­rint a leghatékonyabb mód­szerekkel köteles irányítani a reá bízott vállalatot, gyár­egységet, vagy műhelyt, s er­ről időnként számot is kell adni. Csakhogy ezekkel az el­lenőrzésekkel olykor nincs minden rendben. A Minisz­tertanács a tegnapi ülésén megállapította, hogy a tör­vényes rendelkezések végre­hajtásában tapasztalt fogya­tékosságok, valamint a tár­sadalmi tulajdon elleni cse­lekmények miatt az ellen­őrzés hatékonyságát fokozni kell. Nem elég, ha a külön­A szolnoki Hold utcai óvoda felújításával foglal­kozó, a Szolnok megyei Néplap augusztus 8-i szá­mában megjelent panaszos levélre az alábbiakat hozom az érintett szülők tudomá­sára: A Hold utcai óvoda fel­újításának lebonyolításával a SZÖVTERV-et bíztuk meg, amely a Tószegi Ve­gyesipari Ktsz-szel 1973. jú­nius 1. kezdési és 1973. au­gusztus 31. befejezési határ­időt tartalmazó építési szer­ződést kötött. A kivitelező kívánságára a munkaterületet sok ne­hézség órán 1973. június 1- én átadtuk volna úgy, hogy a mintegy 140 óvodást a különben is zsúfolt Kassai úti iskolában, a tornaterem­ben helyeztük el. A munka mégis csak 30 napos késés­sel, 1973. július 3-án, leve­lünk nyomán úgy kezdődött meg, hogy a ktsz elnökét a szerződésre hivatkozva a munka megkezdésére fel­szólítottuk. A tanács vb művelődés- ügyi osztálya az oktatási in­tézmények felújítási és ta- tarozási munkálatait — köztük a Hold utcai óvoda felújítását is — augusztus böző felügyeleti szervek egymástól függetlenül telje­sítik az ellenőrzési tervüket, de nem közük egymással a tapasztalataikat, hanem sok­szor ugyanazokat a részle­teket vizsgálják, de külön- külön nem jutnak el a prob­lémák gyökeréig, mert a módszeres oknyomozás, az átfogó elemzés helyett kap­kodnak, rögtönöznek. Ezért sok helyen nem derültek ki a valóban jelentős hibák; a mulasztókat és a károko­zókat nem vonták felelős­ségre. Mind ezt el lehetett volna kerülni, ha az ellen­őrző szervek összehangolnák a terveiket, közösen — szük­ség esetén szakértőkkel — komplexvizsgálatokat vé­geznének. A kormány fontos vezeté­si eszköznek tekinti az el­lenőrzést. Ez nemcsak mi­nisztériumi munkamódszer, hanem minden igazgató, mű­helyfőnök és brigádvezető elengedhetetlen információt gyűjtő tevékenysége. Akire embereket és értéktárgyakat bíztak, akinek nagyobb a hatásköre és sokszor kell ítélnie, döntenie annak na­gyobb az ellenőrzési köteles­sége is. Ez egyéni és kol­lektív feladat. Igaz, a mű­vezetőnek csak néhány em- bér munkájáért, biztonságáért kell felelnie, de azt épp úgy ellenőrzinie kell, mint a főmérnöknek és a köny­velőnek a saját, viszonylag nagyobb szakterületét. A vezetői apparátus minden tagjának megvan a maga elhatárolt ellenőrzési köre, de ezek belső kapcsolatáért, a komplex egészért a gaz­dasági egység vezetője a fe­lelős. S mégis az üzemek egy részénél sokszor még ma sem tudják felkutatni a bal­esetért, a sele.itért. az anyag­hiányért. vagy éppen a fe­lesleges készletek tömegéért 6-án ellenőrizte. Megállapí­tottuk, hogy a Hold utcai óvoda 800 ezer forintba ke­rülő felújítási munkálatai kezdeti stádiumban vannak és mindössze 8 szakmunkás és 2 segédmunkás dolgozott. (Észrevételeinket az építési naplóba bejegyeztük.) A munkálatok meggyorsí­tása érdekében az érintettek bevonásával augusztus 10-én a városi tanács vb művelő­désügyi osztályán koordiná­ciós megbeszélést folyta­tunk, ahol a Tószegi Vegyes­ipari Ktsz elnöke és terme­lési vezetője ígéretet tett ar­ra hogy erőiket erre a fel­adatra összpontosítva, a fel­újítást maradéktalanul el­végezve, az óvodát 1973. augusztus 30-án átadják. Az értekezlet napján mór 20 ember dolgozott az óvo­dában, ezen a héten pedig újabbakat tudnak még mun­kába állítani, Így lehetőség nyílik arra, hogy az óvoda szeptember 3-án újra fogad­hassa a gyerekeket. A Hold utcai óvoda nyári szünetének 10 napos meg­hosszabbításáért az érintett szülők megértését és türel­mét kérjük. Káplár József művelődésügyi osztályvezető hibáztatható szemléyeket, — mert hiányoznak az egyér­telmű. szabatos munkaköri leírások, tisztázatlan az in­tézkedési és aláírási jog, — nincs megfelelően elhatárol­va a felelősségi kör. A felső vezetőkhöz lassan áramlik a kontroli-információ. A veze­tők ritkán igénylik és elem­zik a beosztottak észrevéte­leit, még ritkábban vitatják meg a közvetlen munkahe­lyen, a műhelyben, az osztá­lyon egy-egy kollektíva munkáját. S jó néhány veze­tő azért lesz ideges, ha „ven­dégek” érkeznek, mert el­mulasztotta a belső ellenőr­zést, s nem tudja, mit talál­nak majd a felügyeleti szer­vek ellenőrei. A kormány legutóbbi ülé­sén meghatározta azokat az általános ellenőrzési elveket, amelyeket minden vezető munkájában érvénves'teni kell. Elrendelték azt is. tör­vénysértés, vagy súlyosabb gazdasági hibák esetén mi­ként kell soronkívül meg­vizsgálni a vállalatok gazda­sági tevékenységét, távlati tervüket, munkaerőgazdálko­dási módszereiket, a beruhá­zásaikat. a helyi munka és a központi célkitűzések össz­hangját. A soronirívüli ellen­őrzésre okot adhat: az ered­ménycsökkenés, a veszteség, a részesedési, vagy fejlesz­tési alap hiánya, az export— Import arányok megbomlása, ha ezek bekövekeznek rajta kívül álló oKát a vállalat nem tudja kellően igazolni. Az ellenőrzés szerepéről és módjáról szóló új kor­mányhatározat nem az ered­mények csökkenése, vagy a fegyelem romlása miatt szüle­tett. hanem a decentralizal- tabb vezetési módszereket fejleszti. Azért, hogy keve­sebb legyen az ellenőrzés el­mulasztása miatt félreveze­tett, és későn felébredő ve­zető, s hatéKonyabbá váljon az irányító munka. R. J. I. Jírdát építenek, kutat fúrnak Csépán A csépai Községi Tanács 8 tantermes általános iskolát szeretne építtetni. A költség 12 millió forint körül lesz. ezért a lakosság községfej­lesztésre befizetett pénzét — évi 130—140 ezer forintot — évek óta tartalékolják. Még kell néhány év, amíg ez a terv megvalósul. Hétfőn viszont, 1000 négy­zetméter betonjárda építésé­hez kezdtek Csépán. — Az anyagot 65 ezer forint érték­ben a községi tanács adja. fizeti a szakember bérét is, aki a munkát irányítja. Min­den mást a lakosság végez el társadalmi munkában. Na­ponta tíz ember dolgozik a járdaépítésnél, mire készen lesznek, munkáink értéke el­éri a hatvanezer forintot. Gond Csépán az ivóvízel­látás is. A megyei tanács segítségével új kút fúrása kezdődött a napokban: a 210 méter mély kút. jó ivó­vizet ad majd. A munkát a Víz- és Csatornamű Vállalat végzi, ők fedezik az építési költség — 420 000 forint — felét is A megyei tanácstól 160 ezer forint támogatást kap erre a célra a község. A hiányzó összeget a helyi ta­nács adja. CIKKÜNK A YOMÁN Tíznapos késéssel Szeptember 3 án nyitjád meg a Hold utcai óvodát MeotísztUjik a Tisza medr H (Tudósítónktól.) A Tisza szolnoki szaka­szán mederszabályozási mun­kát végez a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. A híd előtti folyókanyarban az el­múlt évtizedekben nagytö­megű hordalék rakódott le. megváltoztatta a víz sodró- vonalát. veszélyeztetve ezzel a parton lévő városi vízmü­vet. a villanvtelepet es egyéb létesítményeket. Ezen túlmenően — árvízvédelmi szempontból is növelte a ve­szélyt. A megfelelő partbiztosítás elvégzése után a vízüwi igazgatóság holland gyárt­mányú, modern úszókotrót állított munkába. A Tisza medréből a kotró vágófeje fellazítja az üledéket, az iszapot, maid a vízzel kevert zagyot- — nagyteljesítményű szivattyú 1500 méter hosszú nyomócsövön keresztül az alcsiszigeti holtág árvízvé­delmi töltése és a Tisza me­der közötti terület feltöltésé­re továbbítja. Az iszap kivá­lása után a vizet visszaveze­tik a folyóba. Ezzel a módszerrel rend­kívül termelékeny a munka, a 15 millió forint értékű gép — mely a vízügyi igazgatóság tulajdona — teljesítménye többszöröse a hagyományos iszapmarkolónak. Az úi be­rendezéssel. üzembehelvezó- sétől az év végéig mintegy 30 ezer köbméter hordalékot távolítanak el a Tiszából. Szüretelnek a Jászsági A ami Gazdaságban Csőké Katalin, a jászberényi szakközépiskola tanulója a dúsan termő tőke mellett Szerdán megkezdték a csemegeszőlő szedését a Jász­sági Állami Gazdaságban. — összesen 57 hektárnyi cse­megeszőlőjük van, melyből az illatos Csabagyöngyét szü­retelik most. Százhuszan sze­dik a szőlőt az NDK-beli egyetemisták, a jászberényi szakközépiskola szőlész-borász tanulói és a gazdaság dolgo­zói. A termés kisebbik része a szolnoki és a jászberényi üzletekbe kerül, nagyobbik hányodábói mustot présel­nek. Az egyik vendégegyptemista tartálykocsira öníi a Csaba­gyöngyét Százmillió forint a termelés korszerűsítés s re Ötéves beruházási program a tűrkevei Vörös Csillog Tsz-ben Az idén ötéves gazdaság­fejlesztési program megvaló­sításához kezdtek a tűrkevei Vörös Csillag Tsz-ben. Be­ruházásokra 58 millió forin­tot fordítanak, melyet tovább növel a 20 millió forint ösz- szegű amortizációs alap. A termelés fejlesztése a beru­házásokon kívül a forgóesz­közök növelését is szüksé­gessé teszi, így öt év alatt összesen százmillió forintot költenek a nagymúltú gaz­daság termelésének korszerű­sítésére, melynek révén a tagok élet- és munkakörül­ményei is javulni fognak. A beruházási fejlesztési programot a párt- és gazda­ságvezetés kezdeményezte, s dolgozta ki. Megvitatta az üzemi pártbizottság, majd a közgyűlést. — A közgyűlést brigádér­tekezletek előzték meg — mondja Szurcsik István tsz- elnök —. Tulajdonképpen a brigádgyűlések hagyták jó­vá a beruházási programot. Az építkezések sorrendjéről is ott döntöttek. Az emberek biztonságérzetét tovább erő­sítette gazdaságunk ötéves fejlesztési programja. javítása, karbantartása vár a szerelőkre. A javítóbázis kiépítését már korábbi évek­ben elkezdték. Betonút, köz­mű, anyagtöltő állomás léte*-’ sült, de a fedett csarnok szűkös maradt, a gépeket a szabad ég alatt kellett javí­tani. Ezért vált szükségessé az új műhelycsarnok felépí­tése. E beruházásra 3—3,5 millió forintot költenek. Öl­töző, fürdő is létesül, s új forgácsoló gépeket is besze­reznek. Az építkezéshez a jövő év elején fognak hozzá. Új tehenészeti telep A beruházások között ki­emelkedő helye van az új, 400 férőhelyes, szakosított tehenészeti telepnek. A 20—• 25 millió forint értékű beru­házás kivitelezéséhez 1975- ben fognak hozzá. Az állo­mány nevelését azonban már megkezdték, az idén 180—200 tbc mentes vemhes üsző már elleni fog. Az előzetes tervek szerint — a tehenészet melletti fel­dolgozóban — a kifejt tej zömét fölözni fogják, s a melléktermék értékes fehér­jéje drága import takar­mányt pótol majd. Az ötéves beruházási prog­ram az Új juhászati telep felépítésével fejeződik be 1976—77-ben. A gazdaságnak 1800 anyajuha van, melyet 2 évenként háromszor ellet­nek. s több ezer pecsenye­bárányt értékesítenek. A beruházási program na­gyobbik hányadát az évi fejlesztési alapból fedezik. Számítanak az érvényben lé­vő állami támogatásra is. Mindössze 8.5 millió forint hitelt akarnak igénybe venni. Az évi 4 millió forint amor­tizációs alapot, elsősorban gépek vásárlására fordítják. A beruházási program megvalósításával tovább emelkedik a Vörös Csillag Tsz termelési értéke és a termelés gazdaságosabbá, biztonságosabbá válik. — m. 1. — Tizenegymilliós biztonsági tartalék — Az utóbbi évek során — mondja Kelemen Imre, az üzemi pártbizottság titkára — rendszeresen növeltük biztonsági alapunkat, évi 11 millió forintos tartalékkal rendelkezünk, melyet csak üzemviteli célokra haszná­lunk fel év elején. A bizton­sági alap az évi munkadíj­alap 80 százalékát fedezi. Ez biztonságérzetet nyújt az embereknek. Összegét nem akarjuk tovább növelni, a tagok jövedelmét megfelelő szinten tartjuk. Az évi ered­mény nagyobb hányadát for­díthatjuk beruházásokra. El­Tisztító és szárító üzem A Vörös Csillag Tsz-ben a termelési érték 56 százalé­kát a növénytermelés adja. Több mint ezer vagon kalá­szos és borsó betakarításá­ról kell gondoskodni. Ösz- szel ehhez még 240 vagon kukorica is hozzájön. Az óriási mennyiségű terményt biztonságosan, gyorsan kell tisztítani és az időjárástól függően szárítani is. Ezért határozták el a szelesháti üzemegysében a 12 milliós költséggel épülő tisztító- és szárítómű létesítését. Ezt is az idén kezdték el, s év végére adják át készen az egyik debreceni vállalat szakembe­rei. képzeléseinkkel a tagok is messzemenően egyetértettek. Mi épül az 58 millió fo­rintból a Vörös Csillag Tsz- ben? Tavaly készült el az évi 5—5,5 ezer hízott sertést kibocsájtó, szakosított telep 24 millió forintos költséggel. Most kiegészítik a techno­lógiáját. A takarmánykeve­rő üzemből elektromos tar­gonca csigasor szállítja a takarmányt az önetetőkbe. Tehát könnyíti az ott dolgo­zók munkáját. A fejlesztés 600 ezer forintjába kerül a gazdaságnak. A Vörös Csillag Tsz-nek 560 dolgozó és 270 nyugdí­jas- és járadékos tagja van. A gazdaság három alapszer­vezetében 210 párttag tevé­kenykedik. Régi gondjuk, hogy hol tartsák a különbö­ző rendezvényeket. Ezért döntöttek egy szociális léte­sítmény építéséről. A 3 mil­lió forintos költséggel épü­lő, egyemeletes létesítmény­ben nagygyűlési terem, nyug­díjas- és KISZ-klub, kisebb tanácskozó helyiségek, mos­dó — fürdő kapnak helyet. Építését az idén kezdték meg, s jövőre fejezik be. A gazdaságban mintegy 40 különböző típusú traktor, 17 kombájn, számos gépkocsi

Next

/
Thumbnails
Contents