Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-13 / 162. szám

;

1973. július 13.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

Az egyensúly maga a szerelem

Kapcsolatok és házasság az értelmiségi fiatalok körében

Az ipari fejlettség bizonyos szintjén túljutott társadalmakban mindenütt jelentkezik az ellentét a fiatalok biológiai és nemi érésének meggyorsulása és a — számukra kívánatos — nyugodt és rendszeres szexuális élet anyagi- egzisztenciális feltételeinek késői kialakulása között. Ez az ellentét talán egyetlen rétegnél sem okoz akkora feszültséget, mint az egyetemre járó, vagy pályakezdő értelmiségieknél. Érthetően, hiszen a közép- és felsőfokú iskolák, egyetemek elvégzése következtében ez a réteg 6—8 évvel később válik önálló keresővé, mint az ipari szakmákban, vagy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalság.

Hogyan hatott és hat a fent ismertetett ellentmondás értelmiségi ifjúságunk viselkedésére? Mi a lényege a változásnak, amely — nem utolsósorban ennek az ellentmondásnak a hatására — az értelmiségi fiatalok kapcsolataiban, viselkedésében létrejött? ■— Ezekről a kérdésekről formálódtak nleg a feleletek abban a beszélgetésben, amelyet a cikk szerzője Lőcsei Pál szociológussal, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének munkatársával folytatott.

— A változás lényege — hangzott a válasz — a nagyobb szabadságban van: a szerelmi élet, a szexuális élet, a párválasztás, a párkapcsolódás nagyobb szabadságában. A nemek közötti viszonynak talán nincs is olyan területe, ahol ez a megnövekedett szabadság ki- sebb-nagyobb mértékben ne éreztetné hatását.

— Az értelmiségi fiatalok ma sokkal szabadabban ismerkednek, fesztelenebbül barátkoznak egymással. Ez egyaránt vonatkozik a fiúkra és a lányokra. Ha egy diáklány utcán, villamoson, kirándulóhelyen, saját kezdeményezésére megismerkedik egy fiúval, ez manapság sokkal kevesebb előítéletet vált ki, és szélesebb- körű jóváhagyást kap a felnőttektől, mint 30 vagy 60 évvel ezelőtt.

— Az egyetemre járó és a már pályakezdő értelmiségi fiatalok sokkal önállóbban döntenek házastársuk megválasztásáról, és házasságuk időpontjáról is, mint régen. Nem arról van szó, hogy a szülői ellenőrzés, a család befolyása a párválasztás tekintetében megszűnt. Ez képtelenség lenne, különösen azoknak az egyetemistáknak, pályakezdő értelmiségieknek az esetében, akik számára házasságuk, otthonalapításuk anyagi feltételeit teljes egészében, vagy túlnyomórészt szüleik teremtik meg. A szabadság lényege itt a fiatalok döntési jogának elismerése. Napjainkban egyre ritkábban fordul elő, hogy a szülő saját választását megpróbálja ráerőszakolni gyermekére. Néhány évtizeddel ezelőtt viszont az ilyen kísérletek és a velük járó tragédiák még elég gyakoriak voltak,

— Az a kérdés, hogyan él az értelmiségi fiatalság megnövekedett szabadságával?

— Az összkép erről meglehetősen tarka. ígéretes, bíztató jelenségek és nyugtalanító tünetek keverednek benne, örvendetesnek tartom például azt a természetességet, nyíltságot és őszinteséget, amely a mai értelmiségi fiatalok, diákfiúk és diáklányok kapcsolatait áthatják. Jó dolog, hogy ennél a rétegnél a kapcsolatok egyszerűbben, praktikusabban. kevesebb szenvelgés és képmutatás közepette, kevesebb rossz konvenciótól terhelten valósulnak meg, mint a mi fiatalságunk idején. — Ugyanakkor értelmiségi fiatalok körében is gyakran találkozik az ember megdöbbentő tudatlansággal: például a gyermekgondozás, a terhesség, vagy a fogamzás- gátlás elemi ismereteinek a hiányával.

— Emellett az összképet azért is nehéz értékelni, mert az értelmiségi fiatalság is több rétegű, erősen differenciált, ennek megfelelően különféle a reagálása is a kapcsolatok változására. Számos külföldi, és néhány hazai felismerés bizonyítja, hogy az értelmiségi fiatalok, különösen az egyetemet végzettek, vagy végzők később hozzák létre első szexuális kapcsolatukat, mint a munkásfiatalok. 1971-ben magam is részt vettem egy hazai szexológiai felmérésen. A vizsgálatok az egyik budapesti egyetemi kollégiumban végeztem, amelynek lakói túlnyomórészt sokgyermekes vidéki családokból származtak. Az eredmény, a fiúk tekintetében egészen meglepő volt. A vizsgálat 20—24 éves egyetemista diákfiúk 60 százaléka még egyáltalán nem élt szexuális életet

— Ez az arányszám persze nem általánosan jellemző. De sok mindent elárul a túlterhelésről, a lekötöttség időtartamáról és intenzitásáról, a belső feszültségről, amivel az egyetemi tanulmányok, a vizsgák szellemiidegrendszeri megpróbáltatásai együtt járnak. E tényezőknek bizonyára fontos szerepük van a kapcsolatok elkezdésének késleltetésében.

— Hasonló tendenciát mutat az egyetemisták és a diplomás értelmiségiek házasodási korátlaga is. Miközben a munkás és parasztfiúk zöme 22—23 éves korban, a lányok 19—20 évesen kötik első házasságukat — a diplomás fiatalok, különösen a férfiak túlnyomó többsége, csak az egyetem, vagy a főiskola elvégzése után, 24—25 éves korban, vagy ennél is később házasodik. Az erős hivatásszeretettől és ambíciótól vezetett egyetemisták ugyanis nem szívesen osztanák meg magukat a tanulás és a házasság, a felkészülés és az otthonépítés feladatai között. Ami pedig magánéletük megalapozását illeti, meggyőződésem, hogy a jó házasságnak, a családi harmóniának nem feltétele, hogy az egyetemi évek alatt házasodjanak.

— Ha már itt tartunk, mi a feltétele a jó házasságnak?

— Talán az, hogy mindazok az értékek, ürömök, javak, élmények, amelyeket a házasfelek egymásnak nyújtanak, legalább nagyjából egyensúlyban legyenek. A házasság — és ez érvényes a diákok, értelmiségiek házasságára is — addig jó, amíg a partnerek által nyújtott, legkülönbözőbb értékek: érzelmi, és intellektuális, szexuális és esztétikai, gazdasági és társadalmi értékek, — nem külön-külön, hanem összességükben

egyensúlyban vannak. És akkor kezd romlani a házasság, amikor ez az egyensúly megbillen, s az egyik vagy másik fél kezdi meg- rövidítettnek, kihasználtnak érezni magát.

— De hová lett ebből a teóriából a szerelem?

— Benne van... mert a szerelem nem más, mint a házasfelek által egymás számára nyújtott értékeknek ez a bizonyos egyensúlya. Az egyensúly maga a szerelem.

Sz. S.

Nagyon valószínű, hogy már a barlangjában békésen ücsörgő ősembert is érte kritika, ősemberünk zord kritikusa a neje lehetett, aki így förmedt rá: „Olyan vagy Ki-ki, mint egy rakás tömegszerencsétlenség! Itt ülsz ahelyett, hogy feltalálnád a tüzet! Kezd már unalmas lenni az örökös hideg koszt!” Ki-ki tehát feltalálta a tüzet, mellékesen rajzolga- tott is barlangja falára, s mikor az egész falat tele- pingálta. barlangtárlatot nyitott. (Ebből fejlődött ki később a pinceszínház.) A tárlaton az őslakosság mély betekintést nyerhetett az ősember küzdelmes életébe, személyes _ gondjaiba. Ki-ki óvatos ember lévén, műveit két csoportra osztotta. Az egyikbe tartoztak a világos, érthető s nagyon kifejező barlangkarcok, kőgrafikák (pl. „A vadászat”, „Ünnepen” stb.), a másikba pedig az enyhén szólva absztrakt kar- colmányok és nonfiguratív csontszobrok (..Agyarvágó

tőnézetböl” „Hevített jégkorszak” és „Bőrszőrme surcogtatva” stb.).’

Ezek után rajta már semmi nem múlott. Mert ha a fősámánnak, aki máPrimitív

kritika

sodállásban a Kőművészeti és Kikészítő Bizottság elnöke is volt, tetszettek a művek, annál az egyszerű oknál fogva, hogy szerencsés vadászatról tért haza embereivel (megkergettek egy mammutot), a, kezdő művész pályája meredeken felfelé ívelt.

Ha viszont az alkotások nem nyerték el a fősámán tetszését (a mammut őket kergette meg), akkor egyes szépérzékkel bíró törzs- tagok, a kritikusok engedélyt kaptak arra, hogy az ifjú titánt a Rossz Szellem bérencének titulálják, vagy a latban sokat nyomó és súlyos érveket jelentő ökölkövekkel lepocskondiázzák. Szükségtelen bizonygatni, hogy túlzott érvelés esetén, a pályakezdő hamar kilehelte a lelkét...

Teljesen megbízható és mégis hiteles források szerint több őskori művész is sikerrel debütált a kritikusok előtt, ezek közül egy lángész, a többi a fősámán rokona volt. Ez utóbbiakat a kritikusok kivétel nélkül fő-fő posztimpresszionistáknak nevezték ki, rövid szónoklat kíséretében, melynek lényege az volt, hogy az új, paleó-primitív festészeti stílus győzött a környék egyhatodán, de győzni fog az egyötödén, egynegyedén, sőt egyharmadán is!

Ettől kezdve a már elismert művésznek joga volt olyan alkotásait is bemutatni a nyilvánosság előtt, melyek láttán a közönség több tagja eltöprengett azon, hogy a kéz megjelenése vajon nem hátramozdítója lett-e az emberi fejlődésnek?

Szilas János

, , 1 ....................................................

E

gy kis kiegészítő nyelvtanulás a Tiszaligetben rendezett orosznyelvi táborban. Kara Judit és Bognár Mária, a mezőtúri Teleki Blanka 'Gimnázium tanulói Korotja Gálja ötödéves kijevi bölcsészhallgatóval beszélgetnek

Nem luxus

Fogszabályozás gyermekkorban

Szünidőben

Szorgalmas jászberényi diákok

Jászberényi általános és középiskolások, akik a nyári szünidőt szövetkezeteknél, vagy vállalatoknál töltik.

Egyes munkahelyeken először találkoznak velük, máshol ismerősökként fogadják őket, mint a szövetkezet vagy a vállalat „nyári gyerekeit”

A Vörös Csillag Tsz-ben is dolgoznak általános és középiskolások. Az ifjabbak a meggyszedésben szorgoskodna!?, napi hatórás munkával 45—50 forintot keresnek. A középiskolások a kombájnszérűn, vagy az erdőtelepítésnél segítkeznek. Munka részükre is jut bőven, akad köztük olyan, aki 90—100 forintot is keres naponta.

A Jászsági Állami Gazdaságban is ott vannak már a „nyári kisegítők”. A Kossuth úti általános iskola negyven tanulója szorgoskodik a szőlőben. A gazdaságban szorgalmukat dicsérik, s a gyerekek büszkék, hogy munkájukért cserében — a fizetésen kívül — a gazdaság egyik brigádja szocialista szerződésben vállalta az iskola és a játszótér karbantartását. a szükséges javítások elvégzését.

A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tizenöt— húsz szünidősnek biztosít munkalehetőséget egész nyáron át. A szerencsésebbek a mintavételezésnél „jeleskednek”, de jól keresnek — 7 forintos órabért kapnak — azok is, akik a magtárakat tartják tisztán.

Mit mondanak ők, a szünidejüket munkával töltő fiatalok? Bathó Éva, a Lehel Vezér Gimnázium második osztályos tanulója hatvan tanulótársával együtt a Vegyesipari Szolgáltató Vállalatnál dolgozik.' Hűtőberendezésekhez alkatrészeket készítenek.

— Érdekes munka, leginkább az tetszik, hogy minden annyira más, mint amit a gimnáziumban elképzeltünk. Örülünk, hogy az iskolában felhívták figyelmünket erre. a munkalehetőségre, nem kis dolog, hiszen egy hónap alatt 1200—1300 forintot keresek, ami jól jön, a jászsági népi együttessel Finnországba utazom. Jó érzés, hogy a költségeket a magam pénzéből fedezhetem.

Sándor István most lesz másodikos, a szövetkezetben viszont régi ismerős.

— Édesanyám a vállalatnál dolgozik, én is ide jövök minden nyáron. Szép munkának tartom az alkatrészek összeszerelését. Jóleső érzés tudni, hogy amit csinálunk — ha jól csináljuk, annak valahol hasznát veszik.

— illés —

A ferdén nőtt fog nem fáj. Olyan bajt nem okozhat, mint a szúvasodás, vagy a gennyes gyökér. A legtöbb szülő éppen ezért rendszerint fel sem figyel gyermekének ilyen apró fogyatékosságára. Luxusnak tartja, hogy miatta, órákat áldozzon esetenként az idejéből, talán fárasztó utazásokkal súlyosbítva.

Szolnokon 1968 óta van

fogszabályozás. Azelőtt Budapestre küldték a jelentkezőket. A szolnoki rendelés óta a helyzet sokat javult, bár a megye távolabbi részeiből még mindig körülményes rendszeresen bejárni. Július elseje óta a fogszabályozást a megyei rendelő- intézetben végzik.

— Milyen szempontok

vezetik a szülőket, hogy gyermeküket elhozzák fogszabályozásra ?

— Elsősorban esztétikai szempontok, de a fogszábá- lyozás egyéb lényeges előnyökkel is jár — mondja dr. Koltay György főorvos. — Ilyen előny például a rágóképesség visszaadása, a beszédhibák korrigálása. Ezzel egyéb bajnak is elejét vehetik a szülők. Csak utalni szeretnék rá. hogy például a beszédhibás gyerek könnyen válik gátlásossá, nem tudja azt nyújtani, amire egyébként képes lenbe. A beszédhibák egy része pedig fogszabályozással kiküszöbölhető.

— Melyik a legmegfelelőbb kor a kezelés megkezdésére?

— A 8—9 éves gyerekeknél lehet a legjobb eredA dolgozók általános iskoláiban tanuló felnőttek túlterhelésének megszüntetésére a művelődésügyi miniszter utasítást adott ki. Nem vonatkozik az utasítás az alap- ismereti 1—2. tanfolyamokra (1—4. osztály), az 5—6. osztályra, továbbá a munkások szakmai továbbképzését és az általános iskolai végzettség megszerzését elősegítő tanfolyamokra.

Az óraszám és tananyag- csökkentésre tehát a dolgozók általános iskolájának 7. és 8. osztályában kerül sor.

A tanítás és a tanulás soményeket elérni. Később már kevesebb az esély a sikerre. A kezelés időtartama egyébként változó, 1—4 évet vehet igénybe. Általában a szülő, a pedagógus és az orvos jó együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a kezelés elérje a célját. Meg kell értetni a gyermekkel is, hogy az olykor zavaró, kényelmetlen szerkezet viselése hasznára válik.

— Megvan-e a kellő együttműködés?

—- Általában igén, de a gondatlanságra, nemtörődömségre is van példa. A lemorzsolódás körülbelül 20 százalék, pedig a menetközben abbahagyott kezelés hatása elvesz és elvész az addig belefektetett munka, fáradság, pénz is.

— A fogszabályozást hányán igénylik gyermekeik számára?

— Jelenleg mintegy hétszáz betegünk van az egész megyéből. Ellátásukat két orvosnő végzi mellékállásban.

•— El tudnak látni ennyi rászorulót?

— Egyelőre igen. Torlódást inkább a helyi technikai munka kis kapacitásai, illetve helyenként nem megfelelő színvonala okoz. Dolgoztatunk pécsi, nyíregyházi és egyéb technikusokkal is. A pécsiek felszerelése például kitűnő, de a szállítmányok lassan jutnák el egyik helyről a másikra. Viszonylag sokáig tart. amíg elkészülnek a szerkezetek, amelyek a fogsorra helyezve tulajdonképpen elvégzik a fogszabályozást.

— b. a. —

rán egyaránt arra kell törekedni, hogy a tananyagcsökkentéssel meghatározott úgynevezett törzsanyag elsajátítása, valamint a jártasságok, készségek és képességek kialakítása, fejlesztése az eddigieknél jobban előtérbe kerüljön.

Az óraszámcsökkentés az esti és a levelező tagozat 7., 8. osztályában lehetővé teszi, hogy egy-egy tanítási napon öt óránál ne legyen több a foglalkozás. Ennek betartását a hallgatók munka- és életkörülményei szükségessé is teszik.

Csökken a tananyag a dolgozók iskoláiban