Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-11 / 160. szám

1973. július 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az éltető víz A vizek szennyezése és védelme 2. Gyakran láthatjuk, hogy a vízparton lakó, vagy az ott ■ ideiglenesen tanyázó emberek mily könnyelműen dobálnak a folyóba különfé­le szemetet, hulladékot. A gyárak a különféle anyagok­kal fertőzött szennyvizet na­ponta száz vagy ezer tonna számra engedik a vízfolyá­sokba. Bizonyára sokan jár­tak már úgy, hogy halat en­ni beültek egy Duna-parti, jónevű csárdába, ám amikor nekiláttak az ételnek, va­lami elviselhetetlen petróle- umos, kátrányos ízt érez­tek. Igen, a folyók, patokok, tavak egyik legnagyobb el­lensége az ásványi olaj és annak minden származéka, különösképpen a fenol. A kőolaj és származékai nem­csak ihatatlanná és mérge­zővé teszik a vizet, hanem már viszonylag kis mennyi­ségük is elpusztítja a vízben élő halakat, egyéb élőlénye­ket és a mikroorganizmusok elpusztulása lehetetlenné te­szi a víz biológiai öntisztu­lását. Napjainkban földünknek hatalmas területei vannak, ahol a vizek nagymértékű szennyezése hovatovább ka­tasztrófával fenyeget. Az Amerikai Egyesült Államok ipari központjainak közelé­ben a szennyeződés miatt a folyóvizekben lassanként megszűnik minden élet. A Német Szövetségi Köztársa­ságban a Euhr-vidék ipará­nak szennykibocsátása foly­tán tulajdonképpen szenny­vízcsatornává változott a Rajna. De a nyílt óceáno­kon is gyakran óriási felü­leteket elborító olaj és egyéb szennyfoltokat figyelhetnek meg a hajósok. Japán sű­rűn lakott részein egyre na­gyobb gondot és költséget okoz a tiszta víz előteremté­se. A világ különböző tájain vannak olyan nagyvárosok, ahol az iható vizet, a köz­vetlen környezet elszennye­ződése miatt töbflszáz kilo­méterről kell a városba ve­zetni. I Jtti, 1 Szerencsére hazánkban nem tartunk itt. Viszont kétségtelen, hogy a városi­asodás és az ipari fejlődés előrehaladásával nálunk is mind több gondot okoz a vizek védelme. Különösen alattomosan megrontják a jó vizeket a kémiai ipar által gyártott, egyébként az ember hasznát szolgáló szerek. A gyümöl­csösökben vegyszerekkel vé­dekezünk a fák különféle kártevői ellen. A búza, ku­korica és rizsföldeken vegy­szerezéssel pusztítjuk a nem kívánatos gyomnövényeket. Ezek a vegyszerek évek so­rán a csapadékkal bemosód­nak a talajba, s ha nincse­nek megfelelő óvóintézkedé­sek, megfertőzik a talaj víz­készletét, ihatatlanná tehe­tik a kutak vizét. Indokolt tehát minden törekvés, amely azt célozza, hogy megvédjük magunkat e veszéllyel szemben. Isme­retes, hogy nemrég hazánk kormányzati szervei például megtiltották- bizonyos vegy­szerek használatát, amelyek felhalmozódása veszélyes le­het az emberi életre. A® emberi környezet védelmének tehát legsarka­latosabb tennivalója a víz tisztaságának megóvása. Ko­runkban ugyanis a víz már nem csupán természeti kincs, a természetnek koráb­ban korlátlannak tűnő in­gyenes ajándéka; hanem egyre több és bonyolultabb munkával előállított „ter­mék”, amelyhez a természe­tes vízkészlet a kiinduló anyagi alapot adja. Ezt az igazságot a világ mind több tóján felismerik. Az ember által közvetlenül felhasznált víz és az ipar­ban keletkező szennyvíz tisztítására a legkülönfélébb módszereket dolgozzák ki és alkalmazzák. A legkézenfek­vőbb mód a szennyvíz egy­szerű szűrése és ülepítése. Már bonyolultabb, de nagy jelentősége van az úgyneve­zett biológiai derítésnek, amikor bizonyos folyamatok előidézésével azt a célt igyekeznek elérni, hogy a szennyezett víz eredeti bio­lógiai állapotában kerüljön vissza és a szennyvízből is­mét teljes értékű tiszta vizet nyerjenek. . Mindjárt hozzá­tehetjük: ezek az eljárások elég költségesek, de elke­rülhetetlenek. Minden civilizált állam már régebben vagy mosta­nában törvényeket alkotott vizeinek védelmére. A ma­gyar vízvédelmi törvény is szigorú előírásokat tartal­maz, amelyek kötelezőek az egyes emberekre, az ipari és mezőgazdasági üzemekre egyaránt. A baj csak az, hogy sokan és gyakran a törvény előírásait figyelmen kívül hagyják. Ügy látszik: szigorítani kell a törvényt, az ellene vétőkkel szemben súlyosbítani a büntetést, hogy megóvhassuk magun­kat a nagyobb veszélyektől. Horváth László (Következik: Magyaror­szág vízgazdálkodása) 1975. augusztus 20-ra Felépül a szolnoki személypályaudvar és a MÁV művelődési háza A rádió sai tó konferenciái a A (Kossuth rádió hétfőn este hat órától egyenes adásban közvetítette a MÁV Vezérigazgatóságának sajtókonferen­ciáját, amelyre azoknak az olvasóknak a kedvéért térünk vissza, akik nem hallgatták a műsort. A sajtókonferencián részt vett dr. Mészáros Károly mi­niszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója, Szabó Antal. a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára és az államvasutak több más magas beosztású vezetője. Ott voltak a fővárosi napilapok képviselői és a Szolnok megyei Néplap munka­társa is. A Néplap első kérdése a sajtókonferencián: — Megvan-e a pénz­ügyi és műszaki bizto­síték arra, hogy a szolnoki új személypá­lyaudvart a tervezett határidőnél négy hó- , nappal korábban, a vá- - ' ros fennállásának 900. jubileumán: 1975. au­gusztus 20-án felavat- lfassák? Dr. Mészáros Károly mi­niszterhelyettes : — A szolnoki személypár lyaudvar építése a program­nak megfelelően halad. Min­den alapunk megvan arra, hogy megígérjük: 1975. au­gusztus 20-án felavathatják a Közép-Európában egyedül­állóan szép és modem sze­mélypályaudvart. Reméljük, hogy a MÁV-nak ez a,nagy Igyekezete feledteti azt a sok bosszúságot, amit az építke­zés idején a szolnokiaknak okozott. Egyszóval: a jubi­leumra átadjuk a városnak az új személypályaudvart. — Szolnok csaknem tízezer MÁV-dolgozó lakóhelye, közöttük sok ezren nyugdíjasok már. Azonban közös otthonuk, ahol szabad idejüket eltölthetik, nincs. A vasúti re­konstrukció program­jában a MÁV művelő­dési ház felépítése , is szerepelt. Felépül-e és mikorra? Szabó Antal, a vasutas szakszervezet főtitkára ; — A megállapodás értel­mében a szolnoki vasutasok művelődési házát a város- rendezési tervnek megfelelő­en, az állomás közelében, a tanácsi lakásokkal együtt 1975. augusztus 20-ra építte­ti fel a városi tanács. A be­ruházáshoz a MÁV hitelré­szesedéssel járul hozzá, örö­münkre szolgál, hogy a vas­utasok művelődési házát a jubileumi ünnepségek kereté­ben avathatjuk fel. Az adás után alkalmunk volt dr. Mészáros Károlynak ■még egy kérdést feltenni. — A szolnoki Jármű- ■ javítót Diesel-bázissá építteti át a MÁV. Megfelelően halad- nak-e? — A szolnoki Járműjavító átalakítása az- eredeti 560 millió forintos előirányzattal szemben 898 millió forintot igényel. Ebből az év végéig 260 millió fprint értékű be­ruházás készül el. A fejlesz­tésre évenként 120 millió, fo­rintot használunk fel, így biztosítottnak látszik, , hogy a Diesel-javítóbázis 1978 vé­gére teljes egészében üzembe helyezhető. A beruházás szakaszos jellege miatt egyes üzemrészeket ennél a határ­időnél korábban is át tudunk majd adni. így a létesítmény­hez tartozó korszerű piotor- mellékkocsi-javító már el­készült. és az év eleje óta dolgozik. Egészében véve normálisan haladnak a mun­kálatok — mondotta a mi­niszterhelyettes. F. P. Közérdekű vizsgálatok a mísodik félévben Tegnap délelőtt dr. JDab- rónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke sajtótájé­koztatón ismertette a népi ellenőrök idei fontosabb vizsgálatait, a második fél­évi munkatervet. A népi ellenőrök jelenleg az egész országban vizsgál­ják az' üzletprofilokat az élelmiszer- és a vegyes ip arcíkk-kereskedelem ben, tart az üzemanyagokkal való gazdálkodás helyzeté­nek vizsgálata, valamint a vállalatok reklám- és pro­pagandaköltségeinek ellen­őrzése. A második félévben gon­dot fordítanak a népi ellen­őrök az árhatóságok árel­lenőrző tevékenységére, s az árellenőrzés hatékonyságá­nak vizsgálatára. Napirenden a szolgáltatás Nehéz helyzetben a jászladinyi Vegye ipari Szövetkezet A KISZÖV-höz tartozó 54 kisipari szövetkezet többsé­gében a termelési értéit csu­pán 3—4 százalékát éri el á szolgáltatásból származó ár­bevétel, és mindössze . hat szövetkezet végez főként kar­bantartó, szolgáltatási mun­kát A IV. ötéves terv ideiére tervezett 90 százalékos növe­kedési ütem az eltelt két év alatt a 10 százalékot sem ér­te el. A javítás-szolgáltatás 1973 első negyedében 0.6 szá­zalékkal csökkent a tavalyi első három hónaphoz képest! Nincs munka az aulótzerwzben Félidőhöz érkezett a negyedik ötéves terv földgázprogramja j/Putnok t r Kaiincbwtlfca ,?OfSodnsdssd*fOri'^»Miskolc' V£e, í' N ^ rjjjj^Orbatty«» ®\u* Nádudvar Oe&reeen BUDAPEST, Kípoln fenyők, Yarp a Hajdűsioboízló •■’!jL*Kareí3 ^Békéscsaba Orosháza j S(eged--|f~tonijti 2a!aegersieí Nagykanizsa BabécM y JL Fontosabb FöIdgazfermelS'liety ———Meglevői földgázvezeték Tervezett foldgázvezelík A negyedik ötéves terv egyik fontos feladata az ország energiaszerkezetének átalakítása, a kőolaj és a földgáz széle­sebb körű felhasználása energetikai cé­lokra. Az elmúlt 10 évben a földgázkiterme­lés közel négyszeresére emelkedett az 1970-ben felszínre hozott 3469 köbméter­ről 1972-re 4086 millió köbméterre nőtt. Az emelkedő belső * szükségleteket csak évi 200 millió köbméter földgáz import­jával sikerült biztosítani. A felhasználás 8 év alatt 3,3-szeresére emelkedett. A múlt évben elérte a 4269 millió köbmétert. Az ipar 78,4, a lakosság pedig 3,4 százalékban részesedett a föld­gázfelhasználásból. A gázfogyasztók szá­ma a 60-as évek közepétől 48 százalékkal gyarapodott, a múlt _ év végén 591000 volt, a fővárosban 361 500, vidéken pedig 230 000 fogyasztót tartottak nyilván. Szé­les körben elterjedt a probán-bután (PB) gáz használata. 1965-ben 292 200 volt a felhasználók száma, 1972 végén 1 383 900 fogyasztót láttak el PB-gázzal. Ugyaneb­ben az időszakban az egy főre jutó havi gázfelhasználás 9,3 kg-ról 10,5 kg-ra emelkedett. A földgázfelhasználás egyre nagyobb szerepet játszik a környezetvé­delmi feladatok megvalósításában, a le­vegőszennyeződés csökkentésében és a lakásfűtésben. A növekvő ipari és háztartási szükség­leteket a hazai földgáztermelés fokozása mellett újabb importforrások bekapcsolá­sával kívánják kielégíteni. A tervidő­szak végére évi 6,3 milliárd köbméterre emelkedik a hazai földgázszükséglet. Eb­ből 1 milliárd köbméter földgázt a „Test­vériség” földgázvezetéken a Szovjetunió­ból hozunk be. Zárt termelési rendszerek Az iparszerű, zárt terme­lési rendszerek úi utat mu­tatnak a mezőgazdaság fej­lesztésére; a legfejlettebb gépi technika, a legkorsze­rűbb üzeifi- és munkaszerve­zés, a leghatásosabb kemizá- lás, valamint a legnagyobb hozamú növényfajták hazai meghonosítása révén lehető­vé teszik a teremlés gyors­ütemű, hatékony, jövedelme­ző növelését — így sum­mázhatok azok a képviselői vélemények, amelyek az or­szággyűlés mezőgazdasági bi­zottságának tegnapi ülésén hangzottak el. A dr. Bélák Sándor elnökletével megtar­tott tanácskozáson a bizott­ság tagjai a zárt termelési rendszerek tapasztalatait -ele­mezték. illetve a komplex gépesítés ' alkalmazásáról tájékozódtak. Váncsa Jenő. mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter- helyettes vitaindító előadásá­ban rámutatott, hogy a Kor­szerű zárt termelési rendsze­rek a mezőgazdaságban első­ként azokban az ágazatokban alakultak ki, amelvek a leg­jobban függetleníthetek vol­tak a külső, elsősorban az időjárási, környezeti ténye­zőktől. Ez a magyarázata annak, hogy legkorábban a baromfi- hús- és tol ősterme­lés! illetőleg a sertéshús-ter­melési rendszerek terjedtek _ el. s csak az itt S7er7"it +a- naczialatok — valamint a tu­dományos és tecbmkai feilő- dés — hatására láttak hozzá a szántóföldi növénytermelé­si rendszerek kialakításához. A jászladányi Vegyesipari Szövetkezetben az utóbbi években jelentős összeget fordítottak a szolgáltatás fej­lesztésére. Különféle iuttatá- sok és hitel révén 1970-ben csaknem 3 millió forintos költséggel felépült új autó­szervizük és közvetlen szom­szédságában építő, lakatos, villanyszerelő részlegük. A jól felszerelt műhelyekben magas órabérrel foglalkozta­tott szakmunkások azonban aligha élnének meg abból, amit javítással, karbantaitás- sal keresnek. (Az autószerviz bevétele az 1971 első félévé­ben elért 200 ezer forintos rekord óta állandóan csok­Hasonlóképpen ritkán akad szakmunkája a szövetkezet építő-brigádjának. Amíg öt évvel ezelőtt 40 új lakást építettek fel a nagyközség­ben, addig az idén mindösz- sze egy megrendelést kap­tak. Pedig Jászladányban 1973-ban sem épül kevesebb jakás, mint az elmúlt évek­ben. Csak megszaporodott a .kontárok” száma., és még nem megfelelő a működési engedéllyel vagy csak hétvé­geken dolgozók ellenőrzése, így aztán gyakran előfordul, hogy eey-egy kisebb szerelé­si, épületátalakítási munkát a szövetkezet szerszámával, — és még az a jobbik eset — munkaidő után végeznek. A férfi-, női fodrász és kozmetikai részjegek forgal­mára ieliemző. hogv a szülé­si szabadságon lévő Kozme­tikusokat senki sem hiányol­ja: vagy a 36 éve szakmáié­ban dolgozó fodrász inkább segédmunkát vállalt, mert nem bírta a tétlenséget. Egy ken és az idei év azonos idő­szakában várható forgalma 50 ezer forint lesz.) Mint Pál- szabó Andrásné, a szövetke­zet főknöyvelőie elmondta a jól működő autószerviz egy­re inkább a raktáruk anyag- készletét duzzasztja. A két és fél, három évvel ezelőtt vá-’ sárolt autóalkatrészek két­harmadát nem használták fel, és az új típusú autók megjelenése miatt jónéhány már nem’ is lesz beszerelve. Most új megoldással kísérle­teznek. Bevezették, hogy a hibás alkatrészeket anyagbe­szerzőjük egyenként vásárol­ja. így azonban hosszabb a javítási idő, még kevesebb megrendelőt kapnak. olyan nagyközségben, amely­nek több mint hétezer lakosa van, és mindössze egy *ma- szek” fodrász a vetélytárs., A «tizennyolc szakmával foglalkozó jászladányi ktsz valóban nevéhez méltón ve­gyesipari szövetkezet. — Az azonban elgondolkoztató. — hogy a javítás-karbantartás értéke a 25 millió- forintos össz-áruforgalomnak alig 3—4 százaléka, sőt a közvetlen szeményi szolgáltatás ennek egy százalékát sem éri el. 1973-ban Szolnok megyé­ben várhatóan 7—10 száza­lékkal növekszik a szolgál­tatási hálózat teljesítménye. Az év első három—négy hó­napjában ehhez az ipari szö­vetkezetek — sainos — 0.6 százalékos csökkenéssel ..já­rultak” hozzá. — Különösen kedvezőtlenek á féléves iász- ladányi adatok, ahol a lakos­sági szolgáltatás ennél is nagyobb aránvban. a tavalyi 600 ezer forintról 550 ezer fo­rintra csökkent. Egyetlen rendelést kaptak az építők /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents