Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-08 / 158. szám

I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. Július 8. Véget ért a helsinki konferencia A tegnapi ülés elnöke Péter János volt — A résztvevők záróközleményt fogadtak el HÉTFŐ: Koszigin szovjet kormányfő hivatalos látogatásra Ausztriába utazott. — Helsinkibe sorra érkeztek az európai biztonsági konferencián résztvevő külügymi­niszterek. KEDD: Megnyílt az európai biztonsági és együttműködési konferencia. — Bécsben három szovjet—osztrák egyez­ményt írtak alá. SZERDA: Helsinkiben Péter János és Walter Scheel között tárgyalások folytak a magyar—NSZK diplomáciai kapcsolatok felvételéről. — Podgomij Szófiába érkezett. CSÜTÖRTÖK: Koszigin hazautazott Bécsből. — Szíriában felavatták a szovjet segítséggel épült Eufrátesz-gátat. — Az olasz szocialisták úgy döntöttek, hogy belépnek Rumor koalíciós kormányába. PÉNTEK: Fehér Lajos vezetésével magyar kormányküldött­ség utazott Mongóliába. — Megalakult az új chilei kormány. — Dollármélypont az NSZK-ban. SZOMBAT: Véget ért az európai biztonsági konferencia kül­ügyminiszteri szintű első szakasza és közzétették az általános vita zárójelentését. így látja a hetet kommentátornak C. Tóth Béla: Amiért oly sok munka és fáradság, két- és többoldalú tárgyalás, ezernyi vita, kü­lönböző nézetek egyezteté­se, jószándékok érvényesíté­se, indokolatlan gyanakvások elhárítása folyt évek óta, ami a szocialista diplomá­cia átfogó nagy akciójának a célja volt, ime, a héten a megvalósulás útjára lépett: külügyminiszteri szinten megnyílt az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferencia, annak a tárgyalás- sorozatnak a nyitánya, amely hivatva van létrehoz­ni kontinensünk új bizton­sági rendszerét. A helsinki kezdet kétség­kívül sikeres volt. A szocia­lista országok ismét min­Nevezetesen arról van szó, hogy egyes külügyminiszte­rek háttérbe kívánták szorí­tani a konferencia előtt fek­vő javaslatok közül a leg­lényegesebbeket (az európai országok együttélésének és biztonságának alapelveit), és majdhogynem kizárólagossá­got biztosítani kétségkívül fontos, de mégiscsak kisebb jelentőségű ügyeknek (pél­dául a kulturális együttmű­ködés részproblémáinak). A külügyminiszteri nyi­tány ismertté tette az álta­lános politikai nyilatkozato­kat. Az ősszel következik Genfben a munkabizottságok ülése, ahol már szakterüle­tekre bontva, a részleteket dolgozzák ki. Véleményük A két német állam delegációja egymás mellett ül az euró­pai biztonsági konferencián. Képünkön Walter Scheel, az NSZK külügyminisztere (jobbról) beszélget dr. Siegfried Bock-kal, az NDK Helsinkibe akkreditált nagykövetével (baloldalt) denki másnál felkészülteb­nek, aktívabbnak bizonyul­tak. Még emlékezetes, hogy a nagykövetek június 8-án egy előzetes „ajánlással” fe­jezték be munkájukat, s ezt átadták a kormányoknak, hogy alapot teremtsenek az érdemi tárgyalásokhoz. Az „ajánlások” négy napirendi pontot javasoltak a bizton- ■ sági konferenciára. A szo­cialista kormányok a köz­beeső időt használták fel, hogy az „ajánlások” mene­tét követve, mindeni napi­rendi ponthoz egy-egy gon­dosan kidolgozott, okmány­szerű határozattervezetet ál­lítottak össze és elfogadás­ra a biztonsági konferencia éllé terjesztették. Ez újabb hozzájárulás a konferencia munkájában az előrelépéshez. A nyugati or­szágoknak ilyen részletesen kidolgozott határozati javas­lattervük nem volt, kinyil­vánították azonban vélemé­nyüket a szocialista orszá­gok javaslatairól. A vélemé­nyek többsége a javaslatok jórészét kedvezően fogadta. S bár nem kívánjuk csök­kenteni a helsinki tanács­kozások ünnepélyességének jelentőségét, meg kell je­gyeznünk, hogy bizonyos nyugati taktikázások, ame­lyektől már a nagyköveti konzultáció sem volt men­tes, most tovább folytatód­tak. szerint ezt a munkát olyan ütemben lehet végezni, hogy még ebben az évben össze­ülhet a konferencia záró­szakasza. Helsinki alkalmat nyújtott a külügyminiszterek kétol­dalú találkozóira is. Közü­lük magyar szempontból Péter János és Walter Scheel tárgyalásai a legje­lentősebbek. A két külügy­miniszter ezen megállapo­dott, hogy a közeljövőben kormányszintű tárgyalásokat kezdenek Magyarország és a Német Szövetségi Köztársa­ság diplomáciai kapcsolatai­nak rendezésére. Miközben a világ Helsin­kire figyelt, nem maradtak háttérben egyéb külországi események sem. így például az, hogy a szovjet diplomá­cia bókeoffenzívája a magas szintű államférfiak látogatá­saival, eszemcseréivel tovább folytatódik. Nyikolaj Pod- gornij szovjet államfő Bul­gáriában a két testvéri szo­cialista ország kapcsolatai­nak fejlesztéséről tárgyalt, Alekszej Koszigin pedig Ausztriába látogatott. Ez al­kalommal az illetékes szov­jet és osztrák vezetők há­rom egyezményt írtak alá a gazdasági kapcsolatok fej­lesztéséről, műszaki tudomá­nyos együttműködéséről, il­letve a két ország közti köz­úti forgalom szabályozásáról. Európán kívül két ország került a világsajtó első ol­dalaira. s mindkettő a dél­amerikai kontinensen van: Chile és Uruguay. Chile még a múlt héten túljutott egy súlyos válságon, amelyet katonatiszti körök összees­küvése és az ennek nyomán kirobbant puccskísérlet oko­zott. Mint emlékezetes, a hadsereg kormányhű erői leverték á lázadást és a bű­nösök bíróság elé kerülnek. Allende elnök ebben a hely­zetben — hogy megőrizze a hadsereg egységét és hagyo­mányos „politikán kívülisé­gét” — úgy döntött, hogy újjáalakítja kormányát és ebbe nem vonja be a tábor­nokokat, főtiszteket. Azért van ennek jelentősége, mert a hadsereg döntő többsége mindenekelőtt az alkotmány védelmezőjének tekinti ma­gát és mivel Chile alkot­mányos kormányát az Al- lende körül tömörült népi egység hozza létre, a had­sereg mindeddig megőrizve „alkotmányos pártatlansá­gát”, megvédte a népi egy­séget a jobodali támadások­tól. Allende a most felmen­tett katona-misztereknek is­mét lehetővé tette, hogy ne a politikai hovatartozásuk, hanem „tisztán” az alkot­mány szolgálata alapján vé­delmezzék a törvényes kor­mányt, Uruguayban ugyanakkor — mintha csak időben egyez­tetve lett volna a chilei ese­ményekkel — a jobboldali Bordaberry elnök újabb tá­madást intézett a dolgozók szabadságjogai ellen, letar­tóztatott 52 szakszervezeti vezetőt és elrendelte az en­gedetlen munkások koncent­rációs táborba zárását. Úgy tűnik, hogy Dél-Amerikában antifeudális tőkés uralkodó osztályok — megijedve a több országban tapasztalha­tó ' baloldali előretöréstől — egyre kétségbeesettebb lépé­sekre szánják el magukat. ü ....1 A z európai biztonsági konferencián a külügyminiszte­rek tegnap röviddel délelőtt tíz óra után zárt ülést tartot­tak Péter János magyar külügyminiszter elnökletével Az ülés néhány percig tartott s utána közölték a sajtó képvi­selőivel, hogy tíz pontban megegyezés jött létre, egy pont­ban azonban még vitatkozik egymással a máltai és a kana­dai küldöttség. A külügyminiszterek a délelőtti szünetet meghosszab­bítva csak fél egy óra tájban (helyi idő) folytatták a zárt ülést. Több mint egy óra elteltével az elnöklő Péter János magyar külügyminiszter szünetet rendelt el majd helyi idő szerint 14,28 órakor Karjalainen finn külügyminiszter rövid zárszavával befejeződött 33 európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Allarriok és Kanada külügyminiszterei­nek ötnapos tanácskozása, az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet első szakasza. A külügyminiszterek közleményt fogadtak el A záró közlemény Felavatták az Eufratesz folyón a szovjet segítséggel épített hatalmas duzzasztógátat, mellyel megkétszerezhetik Szíria öntözött földjeinek területét. Az avatáson Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség is részt vett I Az európai biztonsági * és együttműködési ér­tekezlet első szakaszát 1973. július 3. és 7. között tartot­ták Helsinkiben. A koráb­ban létrejött megállapodás szerint a konferenciának ezt a szakaszát külügyminiszte­ri szinten tartották. 9 ■ Az értekezleten az " ' alábbi országok vettek részt: Amerikai Egyesült Ál­lamok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlová­kia, Dánia, Finnország, Fran­ciaország, Görögország, Hol­landia, Írország, Izland, Ju­goszlávia, Kanada, Lengyel- ország. Lichtenstein, Luxem­burg. Magyarország, Málta, Monaco, Nagy-Britannia, Német Demokratikus Köz­társaság, Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olasz­ország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Szovjetunió, Törökor­szág, Vatikán. ? A konferencia megnyi- ° tó üléséin üdvözlő be­szédet mondott dr. Urho Kék- konen, a Finn Köztársaság elnöke. Beszédet mondott to­vábbá a konferencián dr. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. A A miniszterek elfogad- ■*’ ták a helsinki konzul­tációk ajánlásait, amelyek magukban foglalják a kon­ferencia Bizottságidnak na­Saigon taktikája Vo Dong Giang ezredes, a dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyes bizottsága D1FK küldöttségének egyik vezetője tegnap sajtóértekez­letet tartott Saigonban. Is­mételten keményen elítélte a Thieu-rezsim fegyveres ala­kulatait, amelyek a párizsi békemegállapodást megszeg­ve folytatják területrabló hadműveleteiket a felszaba­dító erők ellenőrizte öveze­tek ellen. „Saigon taktikája most az — fűzte hozzá az ezredes —, hogy azt állítja, fegyveres erői, egyebek kozott Konturn térségébent „észak-vietnami csapatok által ellenőrzött övezeteket” támadnak. Saigon ezzel a mondvacsi­nált ürüggyel próbálja fel­vetni észak-vietnami csapa­tok állítólagos dél-vietnami tartózkodásának kérdését. — megakadályozni a dél-viet­nami politikai rendezést, s felkészíteni a nemzetközi közvéleményt a háború újabb kiterjesztésére. Kambodzsai hadműveleteit B—52-es nyolchajtóműves amerikai repülőerődök foly­tatják légitámadásaikat Kam­bodzsa felszabadított körze­tei ellen. A legfrissebb nyugati ha­ditudósítók szerint a kam­bodzsai népi felszabadító erők a fővárostól mintegy 20 kilométerrel északkeletre elfoglalták a stratégiai fon­tosságú Phnom Del közigaz­gatási székhelyet. pirendjét és a bizottságoknak szóló útmutatásokat, továbbá az ügyrendi szabályokat és az értekezlet lebonyolításával kapcsolatos más rendelkezé­seket. Az ajánlások szövegét nyilvánosságra hozták. 7 A miniszterek kifejtet­** ték kormányuk állás­pontját az európai biztonság­gal és együttműködéssel kap­csolatos lényeges problémák­ról és a konferencia további munkájáról. á Több ország külügymi­U nisztere javaslatokat terjesztett elő a napirenddel kapcsolatos különböző kér­désekről. Mások kinyilvání­tották azt a szándékukat, hogy javaslatokat nyújtanak be a konferencia második szakaszában. 7 A miniszterek megvizs­* gálták, hogy az érte­kezlet mi módon ismerked­jék meg nem-résztvevő or­szágoknak a különböző na­pirendi pontokkal kapcsola­tos álláspontjával. Ezt a kér­dést különösen a Málta és Spanyolország által Algéria és Tunézia érdekében előter­jesztett kéréssel kapcsolat­ban vették fontolóra. A kér­dést megvizsgálták a Föld­közi-tenger mentén fekvő más, nem résztvevő orszá­gok vonatkozásában is. Egye­lőre azonban nem alakult ki konszenzus ebben a kérdés­ben. Q A miniszterek elhatá­° rozták: a konferencia második szakasza 1973. szep­tember 18-án nyílik meg Genfben azzal a szándékkal, hogy tanulmányozza a napi­renden szereplő kérdéseket, továbbá, Ifogy az első sza­kaszban beterjesztett és még ezután beterjesztendő javas­latok után kidolgozza nyilat­kozat-, ajánlás- és határo­zattervezeteket, valamint bár­milyen más végleges doku­mentumot fi A résztvevő országok képviselőiből álló koor­dinációs bizottság 1973. augusztus 29-én tartja első ülését Genfben, hogy előké­szítse az értekezlet második szakaszát. Ifi A miniszterek kifejez- ték kormányuk eltö­kéltségét, hogy hozzájárulja­nak az értekezlet további munkájának eredményessé­géhez. II Az értekezlet résztve- vői őszinte köszönetü- ket nyilvánították a finn kor­mánynak a vendégszerete­tért, és azért a jelentős hoz­zájárulásért, amelyet Finn­ország az európai biztonsági és együttműködési értekez­let előkészítése és első sza­kaszának lebonyolítása terén tett. i * Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az SZKP' PB tagja tegnap Helsinkiben találkozott William Rogers- szel, az Egyesült Államok külügyminiszterével, akivel baráti légkörű megbeszélést folytatott, A két külügymi­niszter megvitatta a helsinki értekezlet kérdéseit és foglal­kozott néhány nemzetközi problémával. Gromiko találkozott Lau- , reano Lopez Rodo spanyol külügyminiszterré! is. A szov­jet külügyminiszter őszinte és hasznos véleménycserét folytatott ' spanyol kollégájá­val a íkét felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Allende külföldi újságíróknak nyilatkozott Salvador Allende chilei elnök sajtóértekezletet tar­tott külföldi újságíróknak. Közölte, hogy szabad eltá­vozást engedélyezett annak a hét személynek, akik részt vettek a június 29-i sikertelen puccskísérletben, majd különböző dél-amerikai országok santiagói nagykö­vetségein kerestek menedé­ket, és ott politikai mene­dékjogot kértek. Az összees­küvők közül öten az ecua- ddri, egy személy a kolum­biai és egy a paraguayi nagykövetség épületében tartózkodik. Allende kifejezésre juttat­ta, hogy a jövőben nem kerülhet sor a június végi­hez hasonló szélső jobbol­dali puccskísérletre. Az el­nök élesen elítélte a reak­ciós sajtó kampányát, apiely megpróbált viszályt szítani a fegyveres erők és a kor­mány, a hadsereg és a chi­lei nép között. Az elnök hangsúlyozta a politikai el­lenzékkel való együttműkö­dés fontosságát és lehető­ségét, de kiynelte, hogy a kormány az alapvető kérdé­sekben nem hajlandó enged­ményekre és nem tágít a társadalmi-gazdasági átala­kulás programjának végre­hajtásától. Amerikai külíöldi katonai segélyprogram Az Egyesült Államok sze­nátusa 50 szavazattal 42 el" lenében jóváhagyta azt a pénzügyi keretet, amelyből az 1974-es pénzügyi évben hitelbe fegyvereket adnak el és katonai segélyt nyújtanak külföldi államoknak. A korábbiakhoz hasonlóan az összeg alapvető részét a tömbbeli szövetségek szük­ségleteinek kielégítésére, to­vábbá Dél-Korea és más ál­lamokkal szoros kapcsolat­ban álló országok felfegyver zésére fordítják. Izrael pél­dául 300 millió dollár összeg­ben részesül e keretből. A szenátusi vita során több törvényhozó sürgette a kül­földi katonai segélvprogram fokozatos felszámolását, mi­vel ez a program nem felel meg a jelenlegi nemzetközi helyzet realitásának. fíogers ma érkezik Prágába William Rogers amerikai külügyminiszter ma kezdődő hivatalos csehszlovákiai láto­gatása jelentős tényezőnek ígérkezik a csehszlovák— amerikai viszony tavaly ősz- szaj megindult javulási fo­lyamatában. -r Jó előjelnek tartják, hogy a miniszter Helsinkiből, az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia első ülésszakáról érkezik Prágába. Itt felke­resi Strougai miniszterelnö­köt, valamint más vezető csehszlovák képviselőket. — Majd aláírja a. két orc’ág konzuli megállapodását. En­nek értelmében egvebek kö­zött Chicagóban csehszlovák, Pozsonyban pedig amerikai konzuli Liratal nyílik. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents