Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-07 / 157. szám
1973. július 7) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 J. A szépülő megyeszékhely, Szolnok új arcvonása a Zagyva-parti tízemeletesek Öt és fél ezer szereplő Még egyszer a kulturális hetekről Mélyebb ismeretek — kevesebb tananyaggal Egy éve született a párthatározat, amely oktatási rendszerünk korszerűsítésének első, halaszthatatlan feladataként jelölte meg a tanulói túlterhelés csökkentését, s az új tanév már a változások jegyében indul. Csökken a tananyag, kevesebb lesz a házi feladat, elmarad az átlagosztályzat, szabályozzák a tanórán kívüli iskolai elfoglaltságokat. Szükség volt ezekre az Intézkedésekre azért is, hogy a gyerekek igazán gyerekek maradhassanak, tehát hogy jusson idejük játszani, szórakozni is, azaz egészségesek, kiegyensúlyozottak lehessenek. És kellett a változás, hogy az iskolában szerzett ismeretek mélyebbek és tartósabbak legyenek. Sok mindent tanítottak iskoláink, többet is mint kellett volna, hiszen az új anyagrészek oly gyors ütemben követték egymást, hogy a tanároknak nem maradt kellő idejük a gyakoroltatásra, a tanulóknak pedig a tananyag alapos elsajátítására. Most a kevesebb remélhetőleg több lesz, mert egyrészt valóban azokra a fontos ismeretekre lehet a figyelmet összpontosítani, amelyek igazán nélkülözhetetlenek minden további tudás megszerzéséhez, másrészt pedig jut idő a gyakorlásra, az összefüggések keresésére és megtalálására, a gondolkodás fejlesztésére, az önállóság kialakítására. Ezek az előnyök pedig jóval többet érnek, mint az elhagyásra ítélt anyagrészek. Az általános iskola alsó tagozatát kevésbé érinti a tananyagcsökkentés. Itt eddig is fontos alapismeretek és képességek megszerzése, illetve kialakítása volt a követelmény s ez nem változik. A felső tagozatban azonban — ha eltérő mértékben is — minden tantárgyban lesz tananyagcsökkentés, tananyag-átrendezés. Ugyanez vonatkozik a gimnáziumra is. A szakközépiskolákban már a most befejeződött tanévben is mérsékelték a tananyagot több közismereti tárgyban. Most egyes tantárgyak anyagát tovább csökkentik, sőt a szakmai elméleti ismereteknél is sor kerül némely részek elhagyására. A tankönyvek többségét nem cserélik ki az idén. Arra sem volt lehetőség, hogy az elhagyásra ítélt anyagrészeket kiemeljék belőlük, hiszen a tananyagcsökkentő utasítás megjelenésekor már készen kellett lenniük a tankönyvek többségének. A korábban forgalomban levő tankönyvek használata persze megnehezíti a szülői el;- lenőrzést, hiszen előfordulhat, hogy a lusta diák olyan tankönyvi részre is ráfoghatja, hogy kihagyták a tananyagból, amely egyébként alapvetően fontos. Ezért most megnő az iskolával való rendszeres kapcsolattartás jelentősége. Ami a heti kötelező tanórák számát illeti: az általános iskolában nem lesz változás, a gimnáziumban és a szakközépiskolákban azonban kevesebb órájuk lesz a tanulóknak. Az általános iskolában a tanórák arányos heti elosztásán van a hangsúly, s azon. hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskolában és minél többet megtanuljanak már az órán. A szakközépiskolákóan azonban— mivel itt eddig nem volt ritka a heti 35—38 tanítási óra sem rr a szakiránytól függően 1—5 órával kevesebb lesz, Ami pedig a gimnáziumokat illeti: az általános gimnázium első és második osztályában 30-ra, gyakorlati foglalkozás esetén pedig 33-ra mérséklődik a tanórák száma. Harmadikban és negyedikben 31 órájuk lesz a diákoknak A tagozatos gimnáziumi osztályokban — a tagozat jellegétől függően — heti 1—5 órával lesz kevesebb. Ugyancsak mérsékli a tanulói terhelést a házi feladatok csökkentése. Az általános iskolában kevesebb házifeladatot kaphatnak a tanulók — anyanyelvből, idegennyelvből, valamint számtanból és mértanból. Az a törekvés, hogy az átlagos képességű diáknál az alsó tagozaton napi 1, a felső tagozaton pedig 2 óránál többet ne vegyen igénybe a szóbeli és az írásbeli házifeladat elvégzése. Hétfőre továbbra sem szabad írásbeli házi feladatot adniok a tanároknak. A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban csakis magyarból, idegen nyelvből, matematikából és fizikából, valamint a szakközépiskolák egyikmásik szaktárgyából kaphatnak írásbeli házi feladatot a tanulók. Ami pedig a félévi és az év végi átlagosztályzat eltörlését illeti: ez beletartozik az osztályozás és az értékelés hosszú időt igénylő korszerűsítésébe. Az átlag- osztályzat sok igazságtalanság forrása volt, hiszen azt a benyomást keltette, hogy két azonos átlagosztályzatú tanuló azonos képességű, holott egészen más jellegű tehetséget takar például a matematikában szerzett ötös, mint az énekből, vagy a testnevelésből kapott jeles. Az átlagosztályzat — azért mert figyelembe vették a különböző felvételi döntéseknél — eltorzította a gyerekek tanulását is, hiszen minden tárgy osztályzata emelhette, vagy csökkenthétté az átlagot, tehát minden jegyért harcolniok kellett, s nem jutott energiájuk arra, hogy valamiben is az átlag fölé emelkedjenek. Most — noha továbbra is a jó tanulásra kell ösztönözni minden tárgyból — nem lesz szükség, hogy az átlag kedvéért nyúzzák, különórákra járassák őket azokból a tantárgyakból is, amelyekben valóban szerényebb a tehetségük. A tanulók megterhelését gyakran jelentősen növelték az iskolán belüli, de órán kívüli elfoglaltságok. az énekkar, a szakkörök, a rendkívüli tárgyak és más hasonló kötött tevékenységek is. Fontos intézkedés, hogy a jövő tanévtől kezdve minden ilyen elfoglaltságnak az önkéntességen kell alapulnia természetesen, ha valaki a tanév elején vállal valamit, akkor az számára abban az iskolai évben kötelező, felmentést csak az igazgató adhat. Arra azonban vigyázni kell — így szól a rendelkezés —, hogy a tanév elején lehetőleg senki se vállaljon heti 2—3 óránál többet. A tanulói túlterhelés tehát jelentősen csökken az új tanévtől. Azt azonban hozzá kell tenni az intézkedések ismertetéséhez, hogy nem általában a terheléstől, hanem csupán a túlterheléstől akarjuk megóvni gyerekeinket. Erőfeszítésekre továbbra is szükség van a tanulásban. hiszen ingyen, munka nélkül ismeret birtokába nem lehet jutni. X. E. SemmeJweisre emlékeztek Jutalmazás az ünnepségen Tegnap délután a városi tanács nagytermében több száz egészségügyi dolgozó részvételével emlékünnepséget tartottak Semmelweis születésének 155. évfordulója tiszteletére. Az ünnepségen megjelent Barta László, a városi tanács elnöke, Bíró Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese és Túróczi Fe- rencné, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának titkára is. Dr. Galsi Mária gyermek- gyógyász ünnepi beszédében méltatta a nagy magyar or- yos munkásságát. Mint minden évben, most is, ezen az emlékünnepségen osztották ki a kitüntetést, a jutalmat a kiemelkedő munkát végző orvosoknak, védőnőknek, gondozónőknek. Miniszteri dicséretben részesült dr. Fe- renczi Sándor körzeti orvos és Lengyel Istvánná vezető gondnok. Négyen megyei elnöki, ketten megyei főorvosi, 44-en pedig városi főorvosi dicséretet kaptak. Dr. Vágó László körzeti orvos 25 éves, dr. Rozmanith Károly körzeti orvos és Polónyi Mária védőnő pedig 40 éves munkásságáért kapott törzs- gárdajelvényt. A kitüntetetteket Barta László tanácselnök, majd a városi tanács Bartók Béla kamarakórusa köszöntötte. Először avattak szakmérnököket Nagykanizsán Tegnap délelőtt még tartottak a szigorlatok a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Nagykanizsai Főiskolai Karán, de délután már ünnepeltek. A korábbi felsőfokú mezőgazdasági technikum főiskolai rangra lépése óta először bocsát ki falai közül szakmérnököket. A nappali tagozaton 17-en végeztek, közöttük 11 leány. ; A városi tanács vb művelődési osztálya összegezte a VI. Szolnoki Kulturális Hetek eredményeit. A mérleg kedvező. Az április végétől június közepéig tartó eseménysorozat mintegy húszezer látogatót vonzott. Nemcsak a megyeszékhely lakóinak érdeklődését keltette fel, híre más megyékbe is eljutott. Az ország különböző vidékeiről 109 művészeti együttes öt és fél-ezer szereplővel vett részt a szolnoki bemutatókon. A művészeti rendezvények kiváló alkalmat nyújtottak — állapítja meg a kiadott tájékoztató — az öntevékeny művészeti együttesek további fejlődéséhez. A programban szereplő művészeti ágak további fejlődését a szolnoki találkozók egyre inkább meghatározzák. Még a hivatásos együttesek sem tudják függetleníteni magukat a szolnoki fesztiválok frissítő, útkereső hatásától. Erről beszéltek a néptánc együttesek vezetőinek és a dalostalálkozón szereplő kórusok vezetőinek szakmai tanácskozásain is. — A szimfonikus zenekarok számára is jelentős állomás a szolnoki fesztivál, mivel egyetlen olyan fórum az országban, amelyen az amatőr és félhivatásos szimfonikus zenekarok fejlődésüket időről időre összevetve tudásukat lemérhetik. A művelődésügyi osztály jelentős sikerként könyveli el (s méltán), hogy több alkalommal eredeti és ősbemutatókra került sor. A néptánc fesztiválon fellépő együttesek mindannyian új művekkel szerepeltek. A dalostalálkozó kilenc együttese vállalkozott új alkotások bemutatására. Ilyen 'jellegű bemutatók voltak a szimfonikusok és a fúvószenekarok fesztiválján is. Dicséretesen fejlődött az együttesek műsorválasztása. Néhány nap múlva országszerte befejeződik a tanév a hazai felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozatain. A szakemberek összegezték a most záruló tanév eredményeit, számszerű jellemzőit. Az adatokból kiderül, hogy a jelenlegi tanévben együttvéve 90 857 hallgatója volt az egyetemek, főiskolák nappali, esti és levelező tagozatainak. Ez az előző tanév létszámához képest mintegy 4 és fél ezres növekedést jelent. A nappali tagozatokon 58 381- en tanultak, mintegy kétezerrel többen, mint 1971— 1972-ben. Az esti tagozatok hallgatóinak száma 7726 volt: itt némi apadás tapasztalható, tavaly 7874 volt a létszám. Számszerűségében a levelező fakultásokon volt a legnagyobb a növekedés: az egy évvel korábbi 22 097-tel szemben 24 750 volt a hallgatók száma. Hazánknak jelenleg 55 felsőoktatási intézménye van, héttel kevesebb, mint 1971— 1972-ben. Ugyanakkor egy esztendő alatt mintegy 450- nel gyarapodott az oktató létszám, s ma már 10 778 tanár vezetésével sajátítják el az egyetemek-főiskolák diákjai szakmájuk ismereteit. " — A jfeMoMatási i intézme-: Többnyire olyan műveket választottak, melyek magas színvonaluk mellett közért- hetőek, s így a lakosság tömegének nyújtottak művészi élményt. A kulturális hetek sikere annak is köszönhető, hogy jó együttműködés alakult ki a különböző szervezetek (— így például az ÁFÉSZ, a KISZÖV, a MÉSZÖV, az MHSZ, a népfront, a megyei könyvtár, a szakszervezeti könyvtár, a középiskolák, a színházak, a városi tanács KISZ szervek, és így lehetne folytatni a sort) között. Számottevő segítséget nyújtottak országos szervek is, — így a Népművelési Intézet, a Művelődésügyi Minisztérium, a Táncművészek Szövetsége. Ezek körének bővítése mindenképpen hasznos lenne a továbbiakban. A kulturális hetek eddigi sikere s jövő távlatai elősegítik a kettős cél elérését: azt, hogy jobban figyeljen Szolnokra az ország, s a város lakói még inkább megszeressék lakóhelyüket. nyék utolsó évfolyamain együttvéve , 21 338-an végeznek a most záruló tanévben. Legtöbben — szám szerint 12 606-an — a nappali tagozatokon szerzik meg diplomájukat. Együttvéve az idén mintegy 1300-zal több a diplomázó, mint tavaly. A fizikai dolgozók gyermekeinek száma a nappali tagozatokon 20 321. abszolút számban mintegy 500- zal több, mint a korábbi tanévben. Arányuk azonban valamelyest csökkent: az összes hallgatók 36,2 százaléka munkásparaszt fiatal, tavaly még 36.6; azelőtt pedig 36,9 százalék volt. Arányában és abszolút számában egyaránt csökkent a mezőgazdasági fizikai dolgozók gyermekeinek részvétele a nappali tagozatos felsőoktatásban: jelenleg 4759 a parasztfiatalok létszáma az egyetemeken, főiskolákon, s ez az összhallgatók 8,5 százaléka. Az előző tanévben 9,3; két évvel korábban pedig 9,8 százalék volt az arányuk. Az országos átlagon belül is kedvezőtlenebb a részvételük a tudományegyetemeken, a műszaki egyetemeken, a művészeti főiskolákon, a Testnevelési Főiskolán és a műszaki főiskolákon, illetve egyetemi főiskolai karokon, — ezeken a helyeken a 6 százalékot sem • -éri-et ' ‘ r 1 j , A Kossuth Kiadó új politikai könyvei Ripp Géza műve — Politikai gazdaságtan és ideológia” — történelmi visz- szapillantás, mert megmutatja a politikai gazdaságtan szerepét a marxista társadalomfelfogás kialakulásában, részletesen elemzi a klasszikus politikai gazdaságtan alaptételeit, természetesen Marx megállapításaiból kiindulva. A szerző szerencsére ötvözi a korábbi és az új polgári szemléletek kritikáját; nem időrendben halad, hanem kérdésŰj radikalizmus Gil Green tanulmánya a „Napjaink kérdései” sorozatban jelent meg „Üj radikalizmus: anarchizmus vagy marxizmus?” címmel. Mint a szerző megállapítja „Korunknak történelmilteg egyedülálló, egyik legfigyelemreméltóbb jelensége a fiatalok több mint egy évtizede tartó, tömeges lázadása”. Gondolatai e csomóból erednek, s elvezetnek az anarchizmus változó arcának rpegmutatásáig, a naív forradalom „csinálás” gyakorlati tapasztalatainak elemzéséig éppúgy, mint a reform és forradalom, a marA marxista A politikai történelemnek aligha van népszerűbb és többet használt fogalma, mint a demokrácia. Dr. Kiss Artúr könyvében — „Marxizmus és demokrácia” — nemcsak arra vállalkozik, hogy e fogalomról összefoglalja a marixta koncepciót, hanem arra is, hogy részlet tekbe menően elemezze a demokráciának, mint politikai kategóriának változó törcsoportonként. E módszerrel dolgozza fel a tudomány és ideológia viszonyát, elemzi a politikai gazdaságtan ideológiától mentes, de szívósnak bizonyuló tanait, á modern pozitívizmus irányzatait, azokat a divatos, de képtelen kísérleteket, amelyek a marxi életművet meg akarják „tisztítani” a politikától. Igényes munka Ripp Gézáé, s nagy erénye a legfrissebb tapasztalatokat is szemügyre Vevő mérlegelés. cusei tanok, a gerilla mozgalmak kérdéseinek taglalásáig. Nem a tudományos elvontság, sokkal inkább a gyakorlatias érvelés Green célja, s sikerrel el is éri ezt. Tényei, adatai a párizsi kommüntől, Bakunyintól szinte napjainkig összefogják a leglényegesebbet, választ kereső vizsgálódása kiterjed a nagy amerikai monopóliumok munkásainak harcaira, a szakszervezeti mozgalom dilemmájára éppen úgy, akárcsak a négerkérdésre, s a terrorizmus problémáira. koncepció ténelmi tartalmát, ismérveit, a burzsoá és a szocialista demokrácia jellemzőit. Fontos vonása a kötetnek a nyíltság, a kényesnek vélt problémák — gyakorlati példákra támaszkodó tárgyalása, s az, hogy a tudományos igényesség és a közérthetőség nehéz követelménye csorbítatlanul érvényesül. M. O. Több mint 90 ezer egyeteriiista, főiskolás fejezi be a tanévet—Adatok az idei tanév felsőoktatási eredményeiről
