Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-07 / 157. szám

1971. július 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A termelőknek SO százalékos ártámogatás különböző gyümölcsfajták telepítésére A Minisztertanács a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján megtárgyalta a gyü­mölcstermelés jelenlegi helyzetét, várható alakulását és a fejlesztés érdekében in­tézkedéseket hozott. A gyümölcstermelésnek nemcsak a mezőgazdaság­ban van súlya, hanem szá­mottevőek az ágazat ered­ményességéhez fűződő népgazdasági érdekek is. A lakosság élelmiszerfo­gyasztásának 10 százaléka friss és feldolgozott gyü­mölcs. A növényi eredetű termékek kivitelének kereken egyhar- madát a mezőgazdaságnak ez az ágazata adja. Az ex­portlehetőségek egyre job­ban kiszélesednek, a gyü­mölcskivitelnek perspektívá­ja van. Az export jelentősé­gét fokozza, hogy friss gyü­mölcsök azok közé a termé­kek közé tartoznak, ame­lyeknek a területegységre jutó devizahozama a legna­gyobb: ez is fokozza az ex­portérdekeltséget ugyanúgy, mint az a tény, hogy a gyümölcs a külföldi piaco­kon más cikkel nem helyet­tesíthető. A gyümölcstermő terület hazánkban 170 000 hektárt tesz ki. A terület elsősorban olyan vidékekre esik, ame­lyek más irányú mezőgazda- sági termelésre kevésbé hasznosíthatók, egyes vidé­keken a lakosságnak ez ad­ja a megélhetést. A népgazdasági szükség­letek és a termelés jelenle­gi színvonala között azon­ban nincs meg a kellő össz­hang. Az ágazat az elmúlt években a kívántnál lassab­ban fejlődött. A gazdaságok kevesebbet törődtek a tele­pítéssel, a termésátlagok alatta maradnak az előirány­zatnak. Egyértelműen csak az állami gazdaságok, és több, erre a feladatra spe­cializálódott téesz almater­melését lehet dicsérni. A többi gyümölcsfajta terme­lési színvonala a gazdasá­goknak csak egy részében kielégítő. A gyümölcsterme­lés jövedelmezősége az utóbbi években csökkent. Negatív jelenség az is, hogy gyümölcsfajonként és ter­melőszektoronként eléggé nagy a jövedelmezőségben mutatkozó eltérés. Az összes ültetvényeknek mintegy 60 százalékát művelik nagyüzemileg az állami gazdaságok és a téeszek: ezek az ültetvé­nyek azonban szakmai szempontból csak részben elégítik ki a korszerűség követelményeit. A második ötéves terv idő­szakában illetve a még ko­rábban telepített ültetvé­nyek csaknem mindenütt el­érték termőképességük felső határát, de ez is kevésnek bizonyul. Ráadásul a gyü­mölcsök fajta-összetétele nem igazodik kellőképpen a piaci igényekhez. A gyü­mölcsök egy része intenzív termelésre, illetve tárolásra nem alkalmas és javítani kell tápanyagellátását, a gépesítést. Megállapították, hogy a beruházási ártámogatás alapjául szolgáló normatívák elavultak, a korszerűség követelményeit nem veszik figyelembe. Az üzemeknek nyújtott telepítési támoga­tás sem éri el a jogszabály­ban meghatározott mértékét. A Minisztertanács állás- foglalása szerint a gyümölcs- termelést úgy kell fejleszte­ni, hogy az a lakossági igé­nyekhez igazodjék — mind a mennyiség, mind a minő­ség tekintetében. Az expor­tot növelni kell, mégpedig úgy, hogy a jelenlegivel azo­nos nagyságrendű terület­ről kell külföldre szállítani termést, ebből az követke­zik, hogy a hozamokat 'kell fokozni. Az ágazat fejlesz­tését a nagyüzemekre kell alapozni, a korszerűsítést ellenőrzini kell, miközben fokozni kell a kis gazdasá­gok értékesítési biztonságát is, és javítani kell termelé­si feltételeiket. A fejlesztéshez támogatást kapnák a termelők; a Mi­nisztertanács a következő intézkedések bevezetéséről hozott határozatot. 50 szá­zalékos ártámogatás folyósít­ható egyedi elbírálás alap­ján az üzemi alanytörzs ül­tetvények telepítésére, és a meglevő korszerű technoló­giájú tárolók szabályozott légterű tárolókká történő át­alakítására. 50 százalékos mértékű fix összegű támogatás nyújt­ható a cseresznye, meggy, kajszi, köszméte, ribiszke, málna és szamóca telepí­tésére, pályázati feltételek alapján. 30 százalékos mértékű fix összegű támogatás folyósít­ható az alma, körte, szilva és mandula telepítésére, to­vábbá a korszerűsítés kere­tében — az alma. körte, szilvaültetvények korszerű­sítésére és — a szamóca ki­vételével — valamennyi gyümölcsfajból létesített ül­tetvény egyszeri, nagy ada- gú feltöltésére — pályázati feltételek alapján. Az ültetvény telepítéssel és a korszerűsítéssel össze­függő meliorációs munkák­ra egy korábbi MÉM-rende- letben foglaltak szerint ár­támogatást lehet nyújtani. A termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek a ház­táji és a tagok saját gazda­ságához tartozó szőlő-gyü­mölcs ültetvények telepíté­sére, továbbá a szakcsopor­tok, a nagyüzemivel azonos támogatásában részesülnek. (Meghatározott területnagy­ság és a követelmények tel­jesítése esetén.) A kedvezőt­len adottságú téeszek a gyümölcstermelés árbevétele után 1974-től kezdődén ár- kiegészítéses dotációban ré­szesülnek. A kis gazdaságok gyü­mölcstermelésének fejleszté­sére az új telepítésekhez az OTP és a takarékszövetke­zetek termelési hitelt nyúj­tanak. Biztosítani kell a gazdaságok megfelelő minő­ségű és faj-, fajta összeté­telű szaporítóanyagok — és egyéb anyagellátását. Magyarország részvételével Cellu-óz üzem épül a Szovjetunióban Kormányközi megállapo­dást írtak alá tegnap Moszk­vában Magyarországnak az Uszty—ilimszki Cellulóz­kombinát építkezéséhez való hozzájárulásáról. A világ egyik legkorszerűbb cellulóz­üzemének felépítéséhez, amelyben a KGST tagorszá­gai a komplex program ke­retében vesznek részt, ha­zánk könnyű épületszerkeze­tek, alumíniumpanelek, épü­letgépészeti és légtechnikai berendezések szállításával, valamint egyéb szállítások­kal járul hozzá. Részvételünk fejében a Szovjetunió a ha­talma? üzem felépülése után jelentős mértékben növeli a cellulóz-szállításokat Ma­gyarországnak. A megállapodást magyar részről Tordai Jenő külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes, szovjet részről L. I. Zo- rin külkereskedelmi minisz­terhelyettes és N. N. Csisz- tyakov, a szovjet cellulóz­papíripari miniszter első he­lyettese írta alá. MEZÖGAZDASÄGI üzemeinkben egyre több a könnyűszer­kezetes terménytároló. Egyik legnagyobb gyártó üzem a kecskeméti MEZŐGÉP, amely ebben az évben összesen 10 000 vagon térfogatú terménytárolót készít, szerel össze szövet­kezetek, állami gazdaságok és a Gabonafelvásárló Tröszt részére. Az utolsó simításokat végzik a szegedi Felszabadulás :sz 430 vagonos szemestermény-tárolóján Egy pártszervezet - több jogkör Mesterszállási tapasztalatok Mesterszállásnak mindösz- sze 1330 lakosa van, az em­berek 42 százaléka tanyán él. Tíz évvel ezelőtt, az arány még a tanyasiak javára bil­lent. A község 1960 óta je­lentősen fejlődött, évente 15 családi ház épül a belterü­leten. A beköltözők villanyt, közművesített telket kapnak, kulturált körülmények közé kerülnek. — A tanyasiak zöme idő­sebb, zárkózott ember, koruk és a távolság miatt kisebb a közéleti érdeklődésük — mondja Rónyai László párt­titkár. A húsztagú tanács­ban kilencen képviselik őket, de a tanácstagok között alig akad tanyán élő. A pártpolitikai munkában számolni kell a tanyavilág, az ott élő emberek sajátossá­gaival. Annál is inkább, mert szinte mindannyian az Üttö- rő Tsz tagjai, kevés kivétel­lel nyugdíjasai. Az 5000 hol­das gazdaságnak négyszáz­zá barátság hetén Finn turistákat lát vendégül a megye Tegnap kezdődött a ma­gyar—finn barátsági hét. Ebből az alkolmból negy­venhat tagú finn turistacso­port érekezett Szolnokra, és négy napot tölt a megyében. A vendégek tegnap a va­rossal ismerkedtek. Elláto­gattak a Mátyás király úti iskolába, óvodába és bölcső­débe, megnézték a tiszali- geti KISZ-tábort, a Vosztok úti lakótelepet. Délután a csoport vezetői részt vettek a városi tanácsnál tartott fogadáson, ahol Szolnok ipa­ri, mezőgazdasági és kultu­rális életéről tájékoztatták őket. A következő három nap is színes, változatos progra­mot ígér. Ma a csoport a Közép-Tiszai Állami Gazda­ságban, a Kunhegyesi és a Bánhalmi Állami Gazdaság­ban tesz látogatást. Este a Magyar—Finn Baráti Kör tagjaival találkoznak a Ha­zafias Népfront Barátság klubjában. A vasárnap dél­előtti program a Vörös Csillag Filmszínházban ’a Szolnokról és a szolnoki művésztelepről készült fil­mek bemutatásával kezdő­dik, majd megtekintik a Galéria és a Damjanich Múzeum kiállításait. Á dél­utánt a Tiszali gelben töl­tik. Hétfőn délelőtt a ven­dégek választásuk szerint sé­tahajózáson vehetnek részt a Vízügyi Igazgatóság ta­nyahajóján, vagy megtekint­hetik a Tisza Bútorgyárat. Délután a Papírgyár vendé­gei lesznek, ahol az üzem- látogatás után barátsági nagygyűlésen vesznek részt az üzem művelődési termé­ben. A nap kultúrműsorral zárul. A turistacsoport kedden délelőtt utazik vissza Buda­pestre. Kitüntetések, törzsgárda- jutalmak, vándorzászlók Ünnepségek a XXIII. vasutasnap alkalmából Tegnap üzemi ünnepsége­ket rendeztek az ország egyik legrégebbi üzemében, a 117 éves szolnoki Jármű­javítóban. Az üzem dolgo­zói megemlékeztek a XXIII. vasutasnapról, köszöntötték a törzsgárda tagjait s leg­kiválóbb dolgozókat. A megyeszékhely fennál­lása 900. évfordulója és a vasutasünnep tiszteletére a Járműben a megmunkáló osztály dolgozói munkaver­senyt kezdeményeztek. En­nek fontos eredménye, hogy az üzem rendben teljesítet­te az első fél év tervét — bár ezt az évet az átállások, technikai változások miatt a legnehezebbnek mondják. A vasutasnapon a munka­verseny eredményeiért ván­dorzászlót kapott a legjobb osztály, — a kocsijavító — és ugyancsak vándorzászlót a legjobb szocialista brigád, Szőlőt eldotqozó őzem épül Mintegy 30 millió forint költséggel szőlőfeldolgozó üzem építését kezdték meg a nyíregyháza—-sóstóhegyi pin­cészetben. Az új üzemben egy sztiretelési idény - alatt több mint 30 ezer mázsa sző­lőt dolgozhatnak 1. . Innen látják majd el palackozott borokkal Szabolcs megye vendéglátó és kereskedelmi hálózatát. A terv szerint a létesít­mény a jövő évi szüret ide­jére készül eL — a Petőfi Sándor nevét vi­selő, Diesel-mozdony forgó­vázjavító brigád. A Járműben hatvankét munkás kapta meg a kiváló dolgozó kitüntetést, negy­venegyen arany törzsgárda- jelvényt és jutalmat, het­venhetén ezüst jel vényt, het­venegyen bronz fokozatot kaptak, 30—20—10 éves munkaviszonyuk elismerése*-' ként. Vezérigazgatói dicsé­retben részesült Illés Jó­zsef és Szilágyi Imre. Érde­mes yasutas Illés Imre, Ki­váló vasutas pedig Pallai Ferencné lett. A XXIII. vasutasnap ün­nepségei ma folytatódnak. A járműjavítósok tiszaligeti üdülőjükben szórakoznak. A fűtőháziak ünnepsége, ma este lesz a mozdonyvezetők egykori otthonában. Ott har­mincán kapnak kiváló dol­gozó kitüntetést, kilencve- nen pedig törzsgárdajel- vényt. A MÁV igazgatóságai kö­zül a szegedi területén ve­zérigazgatói dicséretet ka­pott Bíró Imre váltókezelő a mezőtúri és Bódis Már­ton állomásfőnök, a tiszate- nyői vasútállomás dolgozója. Igazgatói dicséretben Bíró Antal mezőtúri forgalmi szolgálattevő részesült. ____ ö tven tagja van, a fele nyug­díjas. — Évente többször tartunk a tanyán élőknek is tájékoz­tatót a község, a szövetkezet életéről, a fontosabb párt- és kormányhatározatokról. Té­len a népfrontban tevékeny­kedő kommunisták segítségé­vel az alsórészi tanyaköz­pontban előadássorozatot is szerveztünk részükre — tájékoztat a párttitkár. Bővült a ha'áskör A községnek egyetlen párt- szervezete van, az Űttörő Tsz-é. A pártszervezet tag­jainak száma harminckilenc-, ám tizenegyet közülük idős koruk miatt felmentettek a pártmunka végzése alól. A kommunisták 80 százaléka tsz-tag, a többiek a tanács, az ÁFÉSZ, és a takarékszö­vetkezet alkalmazottjai, il­letve pedagógusok. Az Úttörő Tsz pártalap- szervezete — helyzeténél fog­va — jogot kapott a közsé­gi politikai munka irányítá­sára is. A pártszervezet munkatervében több olyan téma szerepel, amely az egész községet érinti. így pél­dául a vezetőség beszámol­tatta az általános iskola út­törő csapatvezetőjét: hogyan hajtják végre az országos út­törő elnökség állásfoglalását. Tárgyalt az általános iskolá­ban folyó oktató-nevelőmun­ka színvonalának javításáról. A pártszervezet, a tömeg- szervezetekben. mozgalmak­ban tevékenykedő kommu-' nisták révén közvetve irá­nyítja a tömegszervezeteket, mozgalmakat. Vezetőségi ülé­sen foglalkoztak az MHSZ lövészklub. a Vöröskereszt és a népfront községi nőbizott­ság munkájával. Tárgyaltak a KISZ-ről, a közelgő veze­tőségválasztás előkészítéséről. A pártszervezet káderha­tásköre is bővült. Például ál­lást foglalhat az iskolaigaz­gató, a tanácsi szakigazgatá­si vezetők személyi kérdései­ben. ■ , .1 ‘ ■ 1 A hözség ellátásáért Érdeklődést keltő taggyű­lési napirend volt 1972 vé­gén a község ellátása. Bírál­ták az öcsödi ÁFÉSZ-t, ami­ért Mesterszálláson nincs felsőruházati cikk, csupán munkaruha kapható. Nem fogadták el az ÁFÉSZ ügy­vezető álláspontját, hogy utazzanak ezért Öcsödre. (Változás azóta sincs.) A Kunszentmártonba és Öcsöd­re való utazgatás egynapi munkakieséssel és utazási költséggel jár., Tehát egy öl­töny ára így sokkal többe kerül. Hiányos volt az élelmit szerek — főként a konzer- vek — választéka. A párt- szervezet kezdeményezésére javult az ellátás, bővült a választék. Megfelelő a tü­zelő — fűtőolajellátás, s 30- ról 90-re nőtt a palackok száma a gázcseretelepen. A párttitkár a lakosság véle­ményét mondta el: — Mesterszálláson nagyon jó a kenyér. Az ottani kis­iparos kiváló minőségű ke­nyeret süt, ezért, a környék­beliek is szívesen felkeresik. A dolgozó nők érdekében Nemrég párttaggyűlésen szerepelt a Központi Bizott­ság 1970 februári, nőpolitikái határozatának időarányos végrehajtása. A határozat nyomán a tsz-ben megfelelő intézkedések születtek a dolgozó nők érdekében. — Módosítottuk a tsz alap­szabályát — tájékoztat Sza­bó Péter pártvezetőségi tag, a gazdaság elnöke. A nőbi­zottság elnökét meghívjuk a tsz-vezetőség üléseire, ahol tolmácsolhatja a nők észrevé­teleit, javaslatait. A módosí­tott alapszabály szerint a nőknek évi 50, tízórás mun­kanappal kevesebbet kell tel­jesíteniük, mint a férfiak­nak. Ugyanakkor ugyanolyan betegsegélyre, fizetett sza­badságra és háztáji földre jogosultak, mint a férfi tagok. A szocialista munkaver­seny kiszélesítésére is a tag­gyűlés hozott határozatot. A három szocialista címet vi­selő gépesítési, műhelybrigá­dokon kívül újabbakat szer­veznek a kertészetben, az ál­lattenyésztésben, és az ügy­viteli dolgozók körében. A pártvezetőség intézkedési ter­vet hagyott jóvá a gazdaság- politikai agitációs munka fel­lendítésére. Arra, hogy' milyen a tag­gyűlések aktivitása, a tag­ság érdeklődése, a párttitkár így válaszolt: — Különösen azok a tag­gyűléseink aktívak, melyeken a szövetkezeti közösség ügyeiről, a beruházásokról, a gazdasági munkáról, a ter­vek teljesítéséről tárgyalunk. Párttagjaink kritikusan szól­nak hozzá például a pártcso­portok munkájához, a meg­bízatások teljesítéséhez. A személyi kérdésekhez úgy­szintén. Szolnok megyében négy pártalapszervezet lát el köz­ségi. területi feladatokat is. A mesterszállási Űttörő Tsz alapszervezete ezek közt — adottságaihoz képest — megfelelően tevékenykedik. ír m. I a .

Next

/
Thumbnails
Contents