Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

um. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 Megfelelő ütemben halad a földgáz-felhasználás központi fejlesztési program j ának végrehajtása (Hírmagyarázatunk) A Minisztertanács tegnapi ülése tudomásul vette a földgáz-felhasználás köz­ponti fejlesztési programjá­nak végrehajtásáról elő­terjesztett jelentést. Megál­lapította, hogy a végrehajtás megfelelő ütemben halad: az előirányzott szinten telje­sült a földgáz-termelés és felhasználás terve. Az előterjesztett jelentés többek között rámutatott ar­ra, hogy hazánkban a szénhidrogé­nek aránya az energia­felhasználásban 1970-től 1972-ig 43-ról 48,8 száza­lékra növekedett. Ezen belül pedig a földgáz ré­szesedése az ország ener­gia ellátásában 13,6-ról 15,3 százalékra emelkedett, s a negyedik ötéves terv vé-> gén várhatóan eléri a 20 szá­zalékot. A gázipar tavaly már 4,1 milliárd köbméter földgázt értékesített. A lakos­ság háztartásaiban és a kommunális ellátásban fej­lődött a legdinamikusabban a földgáz felhasználása. Az utóbbi két évben összesen 188 millió köbméterrel ha­ladta meg az előirányzatot Az elmúlt év végén a sta­tisztikai adatok tanúsága szerint a lakásállomány 59,4 százaléka részesült gázellá­tásban, mégpedig a lakások 17,8 százaléka kapta vezeté­ken, 41,6 százaléka pedig palackban a gázt. Az utóbbi három évben, tehát 1970-től 1972-ig nyolc várost és két községet, to­vábbá 15 különálló ipari és mezőgazdasági üzemet kapcsoltak be a földgáz- ellátásba. így most már összesen 36 város és 38 község lakói­nak kényelmét szolgálja a földgáz. Miután a városi gázgyár­tás és szolgáltatás állami dotációt igényel, tehát ráfi­zetéses munka — azokon a helyeken, ahol a vezetékhá­lózat lehetővé teszi, fokoza­tosan áttérnek a földgáz­szolgáltatásra. így Miskol­con, Debrecenben, Székesfe­hérvárott megszűnt a városi gázgyártás. Megkezdődött az átállás Budapesten és Sze­geden, s Dunaújváros újabb városrészeit is földgázzal látják el. Ebben a tervidő­szakban Győrben, Sopron­ban. Szombathelyen, Pécsen és Baján még fenn kell tar­tani a városi gáz gyártását, mert csak a távolabbi tervek szerint kerülhet sor e váro­sok földgázellátására. A következő ötéves tervben Győr, majd Pécs és Baja kap földgázt. Budapesten a városi gáz kétharmadát már földgázból állítják elő, s a külső kerületek­ben számos lakás közvet­lenül is vezetékes föld­gázszolgáltatásban részesül. így az 1971—75. évekre ki­dolgozót program szerint 40 ezer fogyasztó kap városi gáz helyett földgázt. Vidé­ken az előirányzottnál is gyorsabb a gázfelhasználás, de a fővárosban nem érte el a tervezett szintet. A gáz­művek tavaly a tervezett 662 helyett 591 millió köbméter földgázt vett át, amit rész­ben indokol az enyhe tél és az ipari fogyasztók igényé­nek csökkenése. Sajnos, a levegőtisztasági előírások alapján védett fővárosi öve­zetekben sem a kívánt ütemben haladt a lakások átállítása gázfűtésre. Az elő­írásoktól eltérő kémények, kazánházak, s elsősorban fedezethiány miatt így csak részlegesen valósították meg a belvárosi levegőtisztasági programot. Ezért a Minisz­tertanács a budapesti gáz­program előirányzott ütemű fejlesztése érdekében utasí­totta a fővárosi tanács el­nökét, hogy vizsgálja meg a fejlesztésben mutatkozó le­maradások okait és ez év végéig tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket a gáz­program végrehajtásának meggyorsítására. Propán-butángázból még nem lehetett kielégíteni a fogyasztók, elsősorban a la­kosság igényeit. A hazai termeléssel és importtal az utóbbi két évben azonban az előirányzottnál kereken 10 százalékkal több propán-bu­tán gázt kapott a lakosság. A múlt év végén a prog­ramban előirányzott 1 mil­lió 360 ezer helyett 1 mil­lió 383 ezer háztartás használt már propán-bután gázt. Számolni lehet azonban az­zal, hogy a hazai propán­bután gáz termelés az idén és a későbbi években is több lesz, mint amennyit a prog­ram előirányzott, és ennél­fogva az elosztás feljesztése most a legfontosabb feladat. Az utóbbi két évben Deve- cserben, Győrben és Pince­helyen épültek kisebb pa­lackozó üzemek, s jelenleg napi 140 tonna kapacitású palacktöltő épül Szegeden. Néhány beruházás megvaló­sítása későbbre marad, de a nehézségek ellenére is számítani lehet arra, hogy 1975-re a propán-bután gázt használó háztartások száma eléri a tervezett egymillió hatszázezret. Végeredményben a vezeté­ken kapott gázzal együtt 1975 végén — a program szerint — az ország lakás- állományának 65 százaléka részesül majd gáz-ellátásban. Forgalmista lesz az újszászi állomáson (Tudósítónktól) Budapesten, a MÁV Tiszt­képző Intézetben július ele­jén egyaránt nehéz szót vál­tani a hallgatókkal és a tanárokkal. Érthető, mert most vannak az év végi vizsgák. Avatásra készül­nek az ország leendő va­sutastisztjei. Közöttük a Szolnok megyei hallgatók is. Az idei vasutasnapon tí­zen tesznek ünnepélyes fo­gadalmat megyénkből. Ezek a vasutas fiatalok a jövő héten már tisztként érkez­nek meg szolgálati helyük­re. Közülük az újszászi Bar- ta Kálmánt kerestük meg, az iskola legjobb tanulódnak egyikét, ö és az ugyancsak Szolnok megyei Baritsa György jeles tanulmányi át­laggal tűnt ki a hallgatók közül. Egyébként a me- gyénkbeli többi nyolc hall­gató sem hozott szégyent jó rendű átlagával. Barta Kálmánra ma öröm­teli és nehéz nap is vár. A miniszterhelyettesi szemlén ő lesz ugyanis a forgalmi tagozat képviselője a zász­lós-törzsben. Ezekben a na­pokban „alaki gyakorlatok” is várták a fiatalembert. — Ez már semmi a többi­hez képest — mondja az ijszászi állomás leendő for­galmi-szolgálattevője, ide :érte ugyanis magát Tápió- györgyéről. — Tizenöt tan­tárgyból vizsgáztunk, és bi­zony — nagyon helyesen — a tisztképzőn felettébb szi­gorúan vesznek minden egyes tantárgyat... — A forgalmistának milyen szabályokat kell a legjobban is­mernie? — A vasúti közlekedésben hallatlan pontos összhang­ra van szükség, ha azt akar­juk, hogy minden gördülé­kenyen menjen. Ebből kö­vetkezik tehát, hogy a mi foglalkozásunk nem ismeri a kevésbé jó, a jobb és a legjobb fokozatokat: egy­szerűen mindent, pontosan, az előírásnak megfelelően kell intézni. , Különben ... talán nem is szükséges pél­dát felhoznom a következ­ményeire. — Változik-e a tan­anyáé, igazodik-e a technikai fejlődéshez? — Igen. Ma már megta­nulja a forgalmista például az Integra Domino, az auto­matikus biztosító berende­zés kezelését is. A villamo­sított vasútvonalak állomá­sainak is megvannak a kü­lön szabályai. Ezek mind a forgalomi szolgálattevő fele­lősségére vannak bízva. — Gondolom, mint jótanuló, válogathatott a szolgálati helyek kö­zött. Miért éppen Üj- szászt választotta? — Odavaló vagyok. Szü­leim is ott élnek, sőt mind­ketten a vasútnál dolgoznak, a szolnoki fűtőházban. Ezen­túl olyan nagy állomásra pályáztam, ahol korszerű berendezésekkel dolgozhatok majd. Másszóval szeretném hasznosítani a tanultakat. És az újszászi vonalon — mint ez köztudott is — ha­marosan indul a villamos vontatás, ezt az állomást is a legkorszerűbb Integra Do­minó berendezéssel szerelik fel néhány éven belüL *m Még jóval innen van a harmincon, re­mélem, nem hagyja abba a tanulást? — A forgalmistának állan­dóan tanulnia kell. Ez nem is önszorgalom dolga, fog­lalkozásunk rendtartása is megköveteli. Én, természe­tesen ezen kívül is, szeret­nék még magasabb képesí­tést szerezni. A menyasz- szonyommal úgy egyeztünk meg, hogy elvégzem még az állomásfőnöki vagy az okta­tótiszti tanfolyamot. Mert... Utána a szép, új szolgálati állomáson szeretnék szolgál­ni, szüleim közelében. Stra Sándor Üj, kétszintes létesítményt adott át rendeltetésének tegnap délelőtt Jászfényszarun Csáki Sándor, a nagyközségi tanács elnökhelyettese. Az épület emeletén a körzeti ÁFÉSZ új irodahelyiségei, földszintjén pedig a község első korszerű ABC-áruháza kapott helyet. Az 500 négyzetméter alapterületű üzlet másfél millió forint értékű áru­készlettel várta az első napi vásárlókat, forgalma a tegnapi napon elérte a 100 ezer forintot. Ez az első üzlet Jászfényszarun, mely egész napon át reggel fél héttől este fél hétig folyamatosan nyitva tart, éves forgalmát 19 millió forintra tervezte az ÁFÉSZ. Az új egység megvalósítását 300 ezer forint célrészjeggyel segítette a jászfényszarui szövetkezeti tagság. _ temesközy —­Több baromfihús a (Tudósítónktól.) Korábban a baromfite­nyésztés igen látványosan fejlődött hazánkban. Nem­egyszer elhangzott az a kí­vánság is: „bár a többi ága­zat is ilyen szintre emel­kedne”. Évente 1400 vasion baromfi Az utóbbi években azon­ban már korántsem ez volt a helyzet. Megváltoztak a közgazdasági körülmények, romlott az ágazat nyeresége. Megyénkben ugyan — az el­múlt három évben — egy­formán 1400 vagon volt az évi baromfifelvásárlás. Lát­szólag egyensúlyról lehetne szólni. Valójában pedig ko­moly érdekcsaták dúlnak a mélyben. A felvásárló válla­latok igyekeznek megtartani pozícióikat, hogy nyereséges legyen az ágazat. Ilyen kö­rülmények között a termelő üzemek különösen érzéke­nyek az állategészségügyi kockázatra, a fajta- és a táp­ellátás gondjaira. A technológiai felszerelt­ségben igen nagy az eltérés üzem és üzem között. Ez pe­dig azzal jár, hogy a kor­szerűbb technológiával ter­melő üzemek még nyeresé­gesek, a korszerűtlen techno­lógiájú telepek tulajdonosai már ráfizetnek a baromfi­tartásra. Több Szolnok me­gyei mezőgazdasági üzem ezért kényszerült az ágazat felszámolására, üresen ma­radt baromfiépületeit pedig másként hasznosítja. Törté­netesen a Karcagi Állami Gazdaság és a csépai Petőfi Tsz is bárányt hizlal a ba­romfitelepen. Nagyszámú ki­használatlan férőhely talál­ható a túrkevei Búzakalász és az alattyáni Űj Élet Tsz- ben, és sorolhatnám tovább a nem, vagy alig üzemelő baromfitelepeket. Látszatra igaz az érvelés, hogy a korszerűtlen telepe­ken nem lehet megfelelő nyereséget elérni. Csakhogy Szolnok megyében a barom- fiféröhelyek több mint fele közepes felszerel tségű, vagy ennél is gyengébb technoló­giájú. Ha ezen az alapon mind csökkentené, netán fel­számolná az ágazatot, nagy­mennyiségű hús kiesésére számolhatunk. Ez pedig az expprt és a belföldi ellátás árualapját is érzékenyen érintené. Felárat fizetnek Ilyen kiélezettek és ellent­mondásosak az állapotok a baromfitenyésztésben. Rá­adásul a népgazdaságnak nagy kárt okozó, korábbi ra­gadós száj- és körömfájási járvány is megzavarta a hús­ellátást. Szinte egyik napról a másikra érezhetővé vált a sertéshús hiánya, de azonnal elkezdődött a kiesések pót­lása is. A termelőszövetkeze­tek nem kis része vállalta, hogy a szerződésekben rögzí­tetteken felül is ad vágóál­latot. Érthető, hogy ebben a helyzetben ismét a baromfi­tartásra irányul a figyelem, hiszen a befektetés ebben az ágazatban térül meg a leg­gyorsabban. Megyénkben is több mezőgazdasági üzem, — mint a tiszaföldvári Sza­bad Nép. a fegyvernek! Vö­rös Csillag, a tiszaszőllősi Petőfi Tsz és a Szolnoki Ál­lami Gazdaság is — vállalko­zott az eddiginél több ba­romfihús előállítására. Csak tőlük 17 vagon baromfihúsra lehet számítani. Ezért min­den elismerést megérdemel­nek, de ez még csak kis része a megyében hiányzó 250 va- gonnyi baromfinak. Megyénk szakvezetői a baromfiipari és mezőgazda­sági üzemi szakemberekkel együtt keresték az ágazat fel­lendítésének lehetőségét. Az anyagi támogatás megterem­tésével megfelelő alapot is kapott szándékuk. A Baromfi- ipari Tröszt — mérlegelve az ágazat helyzetét és a népgaz­daság igényeit — úgy hatá­rozott, hogy kilogrammon­ként 1—1.5 forint dotációval támogatja az ágazatot. Ezt a felárat az eddig megkötött szerződéseken felüli mennyi­ségért, a többletként előállí­tott baromfiért fizetik. Első­sorban a csirke és a gyön­gyös után. Ezzel az intézkedéssel most már lehetőség nyílik a kor­szerűtlen és üresen álló vagy ideiglenesen felszabadítható épületek nyereséges haszno­sítására is. Azokban az üze­mekben, ahol korszerű vagy közepesen korszerű baromfi- nevelő épületek is találhatók, sikeresen alkalmazhatják az elő- és utónevelő technoló­giát. Felkeresik a gazdaságokat A Baromfikeltető Vállalat — időben számítva a várha­tóan felfutó igényre — gon­doskodott a tojás beszerzésé­ről és keltetéséről, ígérik, hogy a naposbaromfi hiány nem akadályozza az akciót. A Baromfifelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat munkatársai pedig a következő napokban, minden mezőgazdasági üze­met megkeresnek a megyé­ben, és ajánlatot tesznek a terven felüli baromfihús ter­melésére. A következő lépést tehát a termelőszövetkezetektől és az állami gazdaságoktól várjuk most már. Reméljük, hogy értékelik a támogatást is, és figyelembe veszik az or­szág húsellátási gondjait is, és ebbeli kötelességük tuda­tában döntenek. Ábel Béla Magyar—japán k6zös iasent A Viharsarok iparban leg­szegényebb tájkörzetében, Gyomán magyar—japán ér­dekeltségű szövetkezeti kötő­üzemet alakítottak ki. Az tnicopt japán szövetkezet a HUNGAROCOOP és a gyo­mai Háziipari Szövetkezet összefogásával több mint 40 millió forintos költséggel bő­vítették a háziipari szövet­kezetét. Oj, tágas üzemcsa nokot, szociális létesítmény' két építettek, és 52 japí gyártmányú kötőgépet áll tottak munkába. A szövetkezeti üzem a b dolgozókkal együtt — töl mint ezerkétszáz munká foglalkoztat, s éves termel sének értéke ez évben li millió forintra etrm’kedik. Nagydíias termék ezredik tormája Répaszedés hazai gépekkel A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat bölcskei gyáregysé­géből megkezdték a saját gyártmányú cukorrépa-beta- karító gépek szállítását az ország minden részébe. A hárommen°tes, hatsoros cu- korrépa-betakarító gépsorból tavaly 150 garnitúrát gyár­tottak, az idén pedig 180 gépsort adnak át a gazdasá­goknak. ,’Egy gépsor három gépegységből áll: cukorrépa­fejezőgépből, amely a levá­gott répafejet és a levelet összegyűjti és kocsira rakja, répagyökér kiszedő-rendre- rakógépből, valamint cukor­répa felszedő-rakodógéoből. A gépsorral tízórás műsza­konként átlagban öt hektár­ról takarítható be a cukor­répa. Az idei budapesti nemzet­közi vásár egyik nagydíjas termékéből — a magyar ta- lálmányú plantprotámból — elkészült az ezredik tonna a Borsodi Vegyikombinát­ban. Az új terméknek első­sorban a szarvasmarha te­nyésztés fejlesztésében van nagy szerepe. I ■)

Next

/
Thumbnails
Contents