Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-05 / 155. szám
1973. július 5. \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mikor indul? Hová érkezik? Gyakran utazom Szolnokról Karcagra az esti órákban. A közlekedés jó, hála a szegedi gyorsnak, mely 19.05-kor indul Szolnokról és nyolc óra előtt néhány perccel már Karcagon van. Néhány napja kételyeim támadtak, hátha a nyári menetrend változást okozott. Vajon az én megszokott vonatomnál megmaradt-e a régi indulási időpont? Felhívtam telefonon a szolnoki MÁV állomás tudakozóját. Kedves női hang közölte velem, hogy változás történt, 18 óra 30 perckor indul a vonatom. Gyanús volt a több mint 30 perces módosítás, ezért rákérdeztem: arról a gyorsról van szó, amelyik korábban 19.05-kor indult? Igen kérem, arról szólt a hang, most már ingerülten. Tudomásul vettem, és negyed hétkor elindultam az állomásra. Pechemre éppen nem jött busz, és mivel semmiképpen sem sze- ~ rettem volna elkésni, taxiba ültem. Kifizettem a 12 forint taxi díjat és rohantam a peronra. Bár az órám szerint volt még öt perc, a peron nyugalma nyugtalanított. Izgatottan figyeltem az idő múlását. Végre félhét, de a vonat sehol. — Késik — gondoltam, és tovább vártam. Aztán percnyi pontossággal 19 óra 05-kor befutott a szegedi gyors. Kérdésemre a kalauznő csodálkozva válaszolt. — Nem kérem, az új menetrend nem érintette a gyors indulását. Fél óra ugyan nem nagy idő, de talán hasznosabban, de mindenképpen kelleme- 1 sebben eltölthettem volna az állomáson való ácsorgás- nál, és hiteles tájékoztatás esetén megtakarítottam volna 10 forintot, a busz- és a taxi különbözetét. Mérges voltam a kedves hangú nőre is amiért így félrevezetett. De békítgettem magám. Ö is ember, tévedni pedig emberi dolog. S hogy mégis tollat fogtam és a fentieket leírtam, azért történt, mert az eset megismétlődött. Egy nappal később egyik ismerősöm is ezzel a vonattal szándékozott Karcagra utazni. Ö a karcagi állomáson kért felvilágosítást ugyanerről a vonatról. Az indulást 18 óra 30 percben jelölte meg az informátor. Fontos tárgyalás maradt befejezetlenül s ő is bosz- szankodott a félóráért, amit az állomáson kellett töltenie. Böngésztem a menetrendet, de véletlenül sem találtam az említett időpontban Szolnokról induló vonatot. Indul ugyan 18 óra 30 perckor; de nem Szolnokról, hanem Budapestről, nem gyors, hanem személy és nem Miskolcra megy, hanem Biharkeresztesre. Az az érzésem ezzel nehéz összetéveszteni. — favári — Múzeum a vártoronyban Dunaföldváron befejezéséhez közeledik a vártórony helyreállítása. A Duna-parti lösedombon majdnem félezer éve' kiemelkedő, úgynevezett Öregtorony újjáépítését , több mint másfél éve kezdte meg az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésvezetősége. Az előzetes feltárás és az építkezés is megerősítette, hogy a többszintes, mintegy húsz méter magas toronyépületet börtönként használták a múlt század első felében. Az egyik emeleti volt börtöncella falán primitiv falfestményt is feltártak és restauráltak. Az újjáépített vártornyot augusztus 20-án adják át, pincéjében, boltíves földszintjén és emeletein hely- történeti múzeumot, tetején nedia Dresszét rendeznek be. Felvételi, jaj...! Látogatás a jászberényi Tanítóképző Intézetben Szolnoktól Jászberényig, vonattal mintegy háromnegyedóra az út. A reggel induló szerelvény egyik fülkéjében ünneplőbe öltözött lányok szoronganak sápadtan. Könyvek, füzetek járnak kézről kézre, időnként egy-egy sóhajtás hallatszik. — „Felvételi, jaj de félek” — válaszolja érdeklődésemre egy szőke, hosszúhajú kislány, aztán újra jegyzeteibe temetkezik. • • • A jászberényi Tanítóképző Intézet tanulmányi osztályán nagy a forgalom. Utóvizsgázók szurkolják le bánatosan a vizsgapénzt, levelezők rendezik ügyes-bajos dolgaikat, itt vannak a felvételizők, s ráadásul még az újságíró is kérdez. ■— Kétszázhatvanöt felvételi kérelem érkezett intézetünkbe — tájékoztat Tímár Mihályné tanulmányi főelőadó. Meglepően kevés a fiúk száma, mindössze hat. Az alkalmassági vizsgán harminc felvételiző esett ki, többen nem jöttek el írásbelizni és akadt olyan is, aki a rendkívül gyenge írásbeli vizsgája miatt búcsúzott. A szóbeli — történelemből — az utolsó erőpróba. Hétfőtől szombatig, tehát hat napon át, három vizsgabizottság előtt tesznek tanúbizonyságot felkészültségükről a három megyéből — Pest, Heves, Szolnok — érkezett hallgatójelöltek. A legjobban szereplők, szám szerint kilencvenhatan, néhány napon belül megkapják a felvételi értesítést is~. * * * A folyosón csend van. Az egyik sarokban kisebb lánycsoport várakozik, mint megtudjuk, tagjainak többsége már túl a vizsgán. — Sikerült? — kérdezzük gyorsan. — Nem tudom. — Talán... — Hát persze — jönnek sorra a válaszok. Nagy Anikó, aki a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban végzett, az egri Szabó Évába önt bátorságot. Talán a legjobbkor, mert nyílik az ajtó, s pártfogolt- ját szólítják. • • • — Hogy miért szeretnék tanítónő lenni? — kérdez vissza a nagykőrösi Barna Júlia. Talán azért, mert nagyon szeretem a kicsiket. Nincs annál nagyszerűbb dolog, mint választ adni egy-egy kérdésre, megtanítani őket valami olyanra, amit tőlem hallanak először, érezni a szeretetüket, a ragaszkodásukat. Mindent elkövetek, hogy ez sikerüljön. Ha kell, jövőre újra megpróbálom. Én minden áron tanítónő szeretnék lenni... • • • — „Mert Mátyás király nem a születést nézte, hanem az érdemet...” Holló Teodóra, az egri Gárdonyi Géza Gimnázium volt tanulója szépen, tagoltan olvas. Jól sikerült az írásbelije, megbirkózott a történelemtétellel, most pedig az a feladata, hogy .Mátyás igazságosságát magyarázza el az aprócska növendékeknek. — Mátyás nem tett különbséget szegény és gazdag, úr és szolga között... — kezdi mondanivalóját, majd bátran folytatja... A növendékek szerepét ezúttal a felvételi bizottság tagjai töltik be. Bólogatá- sukból ítélve, elégedettek a mesével. • • • — Milyen társadalmi munkát végeztél a középisr kólában? — kérdezi a főiskola KISZ-szervezetének képviselője a tápiószelei Németh Marikát. — Sportoltam, a honismereti szakkört vezettem és én voltam az osztály sajtó- figyelője is — hangzik a válasz. — Itt is számítunk rád — hunyorít vissza az „öreg” főiskolás... • • • A jászberényi vasútállomás megtelik hangos fiatalokkal. — Sikerült, nem nagy ügy... — nevet rám reggeli útitársam egy fagylalt mögül, majd hirtelen elkomo- rodik: — De jó volna visszajönni — mondja, s közben felkapaszkodik az induló vonatra. H. D. Otthont teremtettek a fiatalok KISZ lakásépítési akció Cibakházán Cibakháza bej árátánál, a 442-es országút mellett modern, kétszintes lakóépület emelkedik. Környéke ápolt, rendezett. Tágas, világos ablakain ömlik be a fény. Nemrég készült el, és stílszerűen, lakói is mind fiatalok. Bent a nagyközségi tanácsházán előkerülnek a lakások tervrajzai. Miközben nézegetjük, Fekete József gazdasági csoportvezető arról az akcióról beszél, amelyet a KISZ kunszentmártoni járási bizottsága és a községi szervezet kezdeményezett még 1970-ben, s amelynek eredménye a már felépült szép, korszerű lakóház. Fiataljaink kezdeményezése mindenki egyetértésével találkozott — emlékszik visz- sza Fekete József. — A tanács kedvezményes áron adta a telket, a járási hivatalnál átdolgozták a tíouster- vet. az OTP pedig a kölcsönt folyósította. Egy lakás 204 ezer forintba került. Ebhez kaotak 30 ezer forint állami támogatást, s a megmaradt 174 ezer forint negyed részét kellett készpénzben befizetni, a többit 30 év alatt törlesztik le. A lakásokban van két és fél szoba, konyha, fürdőszoba. kamra, előszoba, összekötő folyosó. Loggiásak. teljesen közművesítettek, — az alapterületűk pedig meghaladja a 70 négyzetmétert. — A fiatalok is dolgoztak ■— jegyezte meg Fekete József. — ök készítették az ajtókat. a vasrácsot. Parkettázást, földmunkát végeztek és rendezték az épület környé- két Á MEZŐGÉP KlSZ-fiataljai közül kerültek ki zömében a lakók. Az új rendelet értelmében most már családonként is jár a kedvezmény. S a fiatalok élnek a lehetőséggel. Megalakult egy újabb KISZ-csoport. amely a mostanihoz hasonló lakóházat építtet a cibakházi Vegyesipari Szövetkezettel. Az építőanyag egy része a helyszínen van. rövidesen elkezdik a munkát, s jövő ősszel már szeretnének beköltözni. A KISZ lakásépítési akció népszerűségét bizonyítja. — hogy már szervezik a harmadik csoportot ÍS; (pataki) Rhoda ezer arca * Kétezren fértek be a nézőtérre, ennyien vagy többen, a színpad parkjában szorongtak. Ha stadion nagyságú lenne a gyulai szabadtéri színpad, Rhoda Scott, a világhírű jazz-orgona művész hangversenyére talán még úgy is kicsi lett volna. Rhoda csodálatos muzsikája messzi földről Gyulára csalogatta az embereket. • • * A kincset érő jazz-orgona, a bonyolult technikai berendezés, már a színpadon. A nézőtér még üres. Gazella termetű, bájos, mezítlábas, kislányos termetű asszony szökdell az orgonához. Hangpróbát tart. „Is-ten-áld meg a magyart ...” A dallam száll. A berendezés kifogástalan. Rhoda, mint egy pajkos bakfis csínytevés után igézőén nevet és már csillingeli is... — Nagyon érdekelnek a műemlékek, a régi templomok. Amikor először jártam Budapesten, elmentem a Mátyás templomba. Csodálatos muzsikát hallottam! Le akartam kottázni, de nem volt nálam se ceruza, se papír. Nekem ez az isteni dallam kell... ! Elővettem a rúzsomat és a kezem fejére írtam fel a hangjegyeket Kacag, szélesen, áradóan, ahogy a Mississippi vize folyik. — Akkor a Benkó-diri* landdel koncerteztem. Mondtam nekik: hallgassák csak, ezt a dallamot játszani akarom. Futam az orgonán ... Zavartan nevettek, majd megmondták mi ez.. • — Viszonzásképpen, most azt mondja meg, honnan el a nagy szerelem az orgonával. — Az édesapám lelkész volt egy amerikai kisvárosban. A templomban mindig édesanyám orgonáit. Egészen kicsi korombein — lehettem két-három éves — ilyenkor mindig az ölébe ültetett. Innen az ismeretségem, — ha úgy tetszik szerelmem az orgonához. Később Párizsban tanultam a konzervatóriumban. — Pályája hirtelen iveit magasba... — Magasba? Nem, ne így mondjuk. A zene csúcsai a magaslatok. Örülök, hogy muzsikálhatok. Nem tudom másképpen elképzelni ... Kétségtelen, hogy a Föld kétharmadát már bejártam. Önöknél most vagyok harmadszor. — Szívesen látjuk, jöjjön, mintha haza jönne ... — Erre egy példa: minden határon komplikációm van a hatóságokkal a koncertfelszerelés miatt. Valamilyen kiviteli, vagy behozatali papír mindig hiányzik, mindig akadékoskodnak valamiért. A magyar határon soha... Tényleg úgy jöhetek, úgy fogadnák, mintha haza jönnék. Tegnap különben Szegeden ünnepeltem születésnapomat. Csodálatosan jó itt... — Gratulálok, művésznő, olvasóink nevében is. De ne haragudjék meg, — ^ nem születésnapi ajándékként — tovább faggatom a muzsikájáról: igen sok ebben a néger folklór elem., — Nem tudatos. Képzeletvilágomban ösztönösen él. Különben az amerikai — Észak-amerikaira gondolok — zenében nagyon sokfajta folklór elem keveredik. Érthető: a pionírok sok felől jöttek. A mi hangverseny zenénkben tehát nem any- nyira egyértelmű a folklór jelenléte, mint Bartók és Kodály muzsikájában. Első csengetés. Szívem szerint maradnék, dehát az udvariasság... — Öh, még beszélgethetünk. így nem érzem a koncert előtti idegességemet. — Idegesség? — mágikus nyugalom árad ... Megint pajkos bakfisé a nevetése. — Amíg nem érzem az első futam dallamát, ideges vagyok. Aztán a dolgok megszűnnek körülöttem. Ilyenkor érzem igazán jól magam. Ha valamit sugall az egyéniségem, ha a nézők, a hallgatók ezt érzik: boldoggá tesz. Ezért vagyok. — Személyes kérdés: amikor nincs koncertje, mit csinál? — Jaj, imádok „semmit csinálni”! De ez oly ritka! Igen sokat olvasok — filozófia történetet, krimit, mindent — és • horgolok. Meg németül tanulok... — Milyen szokásai vannak még, amelyek szükségesek a munkájához? — Olyan szokásaim vannak, amelyek teljes harmóniát teremtenek körülöttem. Második csengetés. — Tervei? — Szeretnék legalább egy' csak egyetlen napot is pihenni a Balatonnál. Utána Párizsba megyek. Koncert, koncert... Harmadik csengetés. Rögtön konferálják a műsort. A törékeny kis asszony már ott remeg a színfal mögött, mint egy ijedt kis gazella. Néhány pillanat és világnagyságként mosolyog á rivaldafényben. • • • Néger spirituálé fantázia. Rhoda sír. Bach toccata és fuga. Rhoda elerhyed. Hulló levelek, — variáció Kozmára. Rhoda gyötrődik, reménykedik. West Side Story. Rhoda haragvó istennő, villámlik. Kék rapszódi;*, Rhoda omlik. My fair Lady — Rhoda táncol, kacag ... Rhodának ezer arca van. Rhodának az egész lénye muzsikál. Rhoda varázslat és élmény ... Tiszai Lajos Egy őrült naplója Könyvjelző mlImiim iimmn; Szkénetéka. A görög szó- összetétel jelentése színi- könyvtár, vagy méginkább színházi könyvtár. A Népművelési Propaganda Iroda új sorozatának címe A „Szkénetéka”, mint szerkesztői megfogalmazzák. — megkíséri a lehetetent, az élő színház varázsát igyekszik felidézni, a nyomtatott betű, rajz, fénykép korlátozott lehetőségeivel. A sorozat — melynek első darabja az „Egy őrült naplója” — nem a szakembereknek szól elsősorban, nem színházelméleti tanulmányokat közöl, hanem egy-egy produkció létrejöttének és megvalósulásának alkotófolyamatát, műhelytitkait rögzíti. Az „Egy őrült naplója” című színmű „boncolásánál” keresve sem találtak volna kedvezőbb sorozatnyitási lehetőséget. Gogol kisregényének színpadi változatát több mint öt esztendeje mutatta be, és azóta egyfolytában műsorán tartja a Pesti Színház. Mi az előadás sikerének titka? A kötet erre keres választ. Alkotókj közreműködök vallanak a bemutatóról. Hor- vai István megjegyzéseit, — majd rendezőpéldányát olvashatjuk, aztán Mezei Béla fotóművész az előadásról készített fotoillusztrációi következnek, s végül a főszereplő. Darvas Iván vallomása prózában és rajzban. Ez utóbbi alighanem meglepetésszámba megy... A minden bizonnyal nagy érdeklődésre számottartó sorozat következő darabja Székely György „Bábúk — árnyak” című műve lesz. Ss-sz «»is Az EXPRESS téli ajánlata A KISZ Szolnok megyei Bizottsága és az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kirendeltsége tegnap délelőtt ankétöt rendezett a Barátság klubban. Községi, üzemi KlSZ-bizott- ságok titkárai és ifjúsági klubok vezetői vettek részt a rendezvényen. Igaz, még a nyár közepén tartunk, de Tóth Sándor, az iroda megyei kirendeltségének vezetője már az őszi és téli utazási programokról tájékoztatta • a fiatalokat. Utazni lehet a Magas Tátrába, Moszkvába, Leningrád- ba, az NDK-ba. Azok a fiatalok, akik külföldön szeretnék tölteni a szilvesztert 1000—2650 forintért 4—6 napot tölthetnek baráti országokban. A belföldi utakat kedvelőknek szerveznek túrákat a Dunakanyarba, a Mecsekbe, a Balatonhoz, a Karancsba,' Sárospatakra. Ezek az utak két-három naposak, ári’’*: 200-=400 forint i{
