Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-28 / 175. szám
1973. július 28, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Befőzés Néhány tanács háziasszonyoknak A segédanyagokról A befőzésnél nemcsak a nyersanyag hibátlansága a fontos, hanem az is, hogy jó segédanyagokat használjunk fel. Vannak segédanyagok, amelyeket tartósítás és ízesítés szempontjából egyaránt használunk. A cukor, a só, az ecet és egyes savak legtöbbször a készítmények tápértékét is növeli. Használunk azonban olyan anyagokat, amelyek kizárólag csíraölők, vagyis tartósító hatásúak (például a szalicil). A tartósító anyagból csak keveset, a pontosan kimért adagot használjuk. Igaz ugyan, hogy ez, a készítmény ízére, tápértékére nincs hatással, mégis jó ha csak a szükséges mennyiséget adagoljuk. Vannak segédanyagok, amelyeket festésre, kocso- nyásításra stb. alkalmazunk. Ezek elsősorban a készítmények alakját, színét módosítják, vagy éppen megtartják. Sokain idegenkednek a tartósítószertől, elsősorban a szaliciltól. Ezt azonban nem lehet elhagyni. Megnyugtató, hogy a kereskedelem többnyire a legmegbízhatóbb csí- rátlanító készítményeket hozza forgalomba. A szalicil meleg vízben hamarabb oldódik, mint hideg vízben. Leggyorsabban az alkohol oldja, de így ritkábban használjuk. A fűszerek Fűszerek nélkül ételeink ízetlenek lennének. Tápértéke fűszereink közül csak kevésnek van (pl. a paprikának). Alapvető cél ezekkel az aroma, az illat és az íz szabályozása, ami a magyar konyhákon fontos. A háziasszonynak arra kell elsősorban vigyáznia, hogy megfelelően válassza össze a konzerváláshoz használt fűszereket. Általában minden készítménynek megvan a jellemző íze, és elsősorban ezek kiemelésére kell törekedni. Hazai termésű fűszereink egyike a kapor. Levele és_ szára egyaránt tartalmaz illóolajakat. Uborka, főzőtök, káposzta, zöldbab stb. eltevé- séhez legtöbb része felhasználható. Előnye, hogy vékony rétegben megszárítva télire is könnyen eltehetjük. Sós vízben is sokáig frissen tartható. A köménymagot is sokan használják. Főleg savanyított készítményekhez adagoljuk. A vörös- és fokhagymát a legkisebb kertben is termeszthetjük és szintén sok készítményhez használjuk (vegyessaláta). A petrezselyem levelével is gyakran fűszerezzünk. Ezt is sokan szívesen tárolják a téli zöld- zsegény hónapokra. Az ügyes háziasszony hónapokon at gazdálkodhat abból a petrezselyem zöldjéből, amit ezekben a napokban nem dob ki, hanem sóval tartósítva üvegekbe rak. A befőttek aromáját sok, kevésbé ismert fűszerrel gazdagítjuk még. Ezek a tartósításban nem játszanak különösebb szerepet, egyetlen dologra azonban mindig vigyázzunk, hogy csak tiszta fűszert rakjunk készítményeinkbe. Receptek Rumos szilvaiz. 5 kg szilvát kimagozunk s a 2 kg cukorból 4 dl vízből főtt sűrű szirupba dobjuk. Addig főzzük, míg a gyümölcs kissé meg nem ráncosodik. A gyümölcsöt szűrőkanállal kiszedjük és a felhígult szirupot ismét besűrítjük. Most megint beledobjuk a gyümölcsöt, s a forrástól számított 10 perc múlva 3—4 dl rumot keverünk bele. Azonnal üvegbe tesszük és lekötjük, az üvegeket pedig ruhákba burkoljuk, hogy lassan hűljenek ki. Gyümölcslevek. Természetes ízű gyümölcslevet bármely gyümölcsből készíthetünk. A gyümölcsöt kipréseljük, a levet átszűrjük, és a sütőben gondosan kiszárított üvegekbe töltjük. Az üvegeket légmentesen zárjuk, és 80 °C-os vízben (óvatos melegítéssel!) egy órán át csírátlanítjuk. Utána azonnal lehűtjük. Az így tartósított gyümölcslé hosszú ideig eláll. Fejtettbableves Leesés rostélyos Túrós pite Lecsós rostélyos. Hozzávalók: 4 rostélyos, 10 dkg füstölt szalonna, 10 dkg füstölt kolbász, 4 evőkanál olaj, 3—4 zöldpaprika, paradicsom, só, pirospaprika. A húst kiveregetjük, széleit bevagdossuk, megsózzuk, és forró olajra téve mindkét oldalán lesütjük. Kivesszük, és az olajra rátesszük az apró kockára vágott füstölt szalonnát, kissé megpirítjuk, a finomra vágott hagymát úgyszintén. Meghintjük pirospaprikával, felöntjük forró vízzel, és rátesszük a húst. Fedő alatt, lassú tűzön, rövid lében pároljuk. Mikor a hús már pu- hulnd kezd, rátesszük a karikára vágott füstölt kolbászt, a meghámozott, cikkekre vágott paradicsomot meg a zöldpaprikát, és lefedve készre pároljuk. Túrós pite. Hozzávalók: 35 dkg féldarás liszt, 15 dkg margarin, 10 dkg porcukor, 1 tojássárgája, 1/2 csomag sütőpor, egy csipetnyi só, tejföl. A lisztet elkeverjük a porcukorral, sütőporral, majd összegyúrjuk a vajjal vagy margarinnal, cukorral, 1 tojássárgájával és annyi (kb. 1—2 evőkanál) tejföllel, hogy köny- nyen gyúrható tésztát kapjunk. Két részre osztjuk, és pihentetjük. Azután a tésztát lisztezett gyúródeszkán kisodorjuk, a sodrófára rátekerve óvatosan tepsire tesszük, rákenjük a túrós tölteléket, betakarjuk a tészta másik, kisodort felével. Villával megszurkáljuk, és bemelegített sütőben aranysárgára sütjük. A tepsin (a legjobb a zománcozott) hagyjuk kihűlni, utána felszeleteljük, és a tetejére vaníliás cukorral elkevert porcukrot szórunk. Töltelék: 2 dl tej, 2—3 tojás, 1/2 csomag vaníliás cukor, 1 evőkanál liszt, 50 dkg tehéntúró, cukor ízlés szerint. A tejben elhabarjuk a tojássárgáját, folytonos keverés közben beleszórjuk a lisztet, hozzáadjuk a vaníliás cukrot, és ízlés szerint megcukrozzuk. Tűzre tesszük, és folyton keverve sűrűre főzzük. Amikor kihűlt, belekeverjük az áttört túrót és a keményre felvert tojáshabot. Ami az újszülöttnek is új — Augusztus 1-től tartós fogyasztási cikkek csereakciója az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál. „Hitetlenkedve fogadták a néhány évvel ezelőtt külföldön és pár hónapja nálunk is fölröppent hírt, hogy egy apró gázláng, egy csodaláng segítségével, helyesebben annak hőhatásával hideget, sőt jeget lehet termelni. >. ... Már ősidők óta élő problémája volt az emberiségnek a romlandó ételek ellen való védekezés. A legprimitívebb eszközökön keresztül a jégvermektől a jégszekrényekig a hűtési eljárás minden formáját kipróbálták. Tökéletes megoldást azonban egyik sem hozott. A közelmúltig a jégszekrény látszott a legmegfelelőbbnek, azonban ez sem szolgálta maradéktalanul ■< az egészség megóvását, mert egyrészt nem biztosított állandó, megfelelő hideg hőmérsékletet, másrészt a jég olvadása folytán előálló nedvesség a baktériumok kitenyésztését nemhogy megakadályozta volna, hanem egyenesen elősegítette. A jelenben már a gázhűtőszekrény jelenti a háztartási hidegtermelés csúcsteljesítményét. Az utóbbi mondaton ma már természetesen mindenki mosolyog, hiszen az idézetet a Képes Vasárnap Albumának 1937-i számából vettük. A két svéd mérnök — Platen és Munters — által fölfedezett „gázhűtőszekrény” akkor valóban korszakalkotó találmány volt, azóta viszont számtalan újabb, jobb típus született. Sőt! A XX. század második felének technikai forradalma a néhány évtizeddel ezelőtt el sem képzelt készülékekkel lepte meg a világot. A hűtőszekrényen kívül a mosógép, centrifuga, porszívó szinte minden háztartásban megtalálható, a rádióról nem is beszélve. Könnyítik az otthoni munkát, a rádiót pedig nem kell bemutatni senkinek. Évről évre újabb, jobb típusok kerülnek az üzletekbe, de...! Aki például három-négy évvel ezelőtt vett egy mosógépet, vagy rádiót, és újra szeretné kicserélni az vajon mit csinál? Ezen, a nagyon sokakat érintő nem is kis gondon segít a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. Boltjaiban ugyanis — Szolnok: 8. sz. Villamossági Bolt, Ságvári körút 36.. Tisza Lakásfelszerelések Áruháza, Beloiannisz u. 34. (rádió kivételével), 78. sz. Rádió, TV Bolt, Kossuth út 27. (csak rádió), Jászberény: 117. sz. Verseny Műszaki-, Jármű Bolt, Lehel Vezér tér 16., Törökszentmiklós: 337. sZ. Start Műszaki Járműbolt, Kossuth u. 129., Kisújszállás: 515. sz. Delta RÁVILL, Szabadság tér 5., Martfű: Vegyesiparcikk Bolt — augusztus 1-től megrendezi a tartós fogyasztási cikkek (hűtőgép, mosógép, centrifuga, porszívó, rádió) csereakcióját. Az említett használt, de üzemképes készülékeket a fölsorolt boltokban visszaveszik, és a szakemberek által megállapított összegért, ugyanott lehet bármit vásárolni. (X) Egészségünk és az üdülés Az elfáradás a fizikai és a szellemi munka természetes következménye. A szervezet csak bizonyos meny- nyiségű feladatot bír el, és hogy ezeket megfelelően el tudja látni meghatározott pihenésre van szüksége. A napi fáradságot az éjszakai pihenés, a délutáni, az esti szabad idő és a pihenőnapok csak részben ellensúlyozzák, a teljes regenerálódáshoz tartósabb kikapcsolódásra van szükség. Saját egészsége ellen vét az, aki szükséges és jogos pihenőjét, szabadságát más munka elvégzésére használja fel. Sokszor rákényszerülünk arra, hogy 2—3 naponként vegyük ki szabadságunkat (pl. gyermek vagy családtag betegsége miatt stb.) Ezek a rövid pihenők alkalmasak ugyan arra, hogy megoldják a háztartás és a család apró gondjait, de ugyanaltkor kimerültségbe hajszolják a szabadságával — okkal, ok nélkül — rosszul gazdálkodó embert. A szervezet felfrissüléséhez nyugodt, tartós pihenésre van szükség, az üdülésre. Fontos, hogy legalább ezidő alatt csökkentsük idegrendszerünk megterhelését. Nem mindegy, hogy ki hogyan választja meg az üdülés helyét. Nem ajánlatos például ideges, kimerült embernek a meleg hónapokban a túlzsúfolt Balaton mellé utazni. Válassza inkább az erdős, hegyes vidéket, csendes, nyugodt környezetet. Aki valamilyen betegségben szenved, az üdülés helyének megválasztásakor feltétlenül kérje kezelőorvosa tanácsát. Pl. magas vérnyomásban szenvedők ne üdüljenek 5—600 méternél magasabb helyeken. Az üdülés ideje alatt megváltozik az életritmus, s természetesen a táplálkozás sem azonos az otthon megszokottal. A molettebbek ne akarjanak az üdülés idején hirtelen lefogyni, hanem mozogjanak sokat: ússzanak, túrázzanak, tollaslabdázza- nak. Tehát ne koplalással, hanem sportolással próbálják elérni a súlycsökkenést. A gyógyüdülőkbe, üdülőszanatóriumokba utaltak természetesen az orvos utasításait, életmódra vonatkozó javaslatait mindig tartsák be. Azoknak, akik egészségesek, tudniuk kell, hogy sem rövid hétvégi, sem pedig rendes évi pihenőszabadságuk nem telhet el semmittevéssel. Aki valóban kimerülve kezdi meg üdülését, még annak is elég 1—2 nap ahhoz, hogy „végre kialud- ja magát”, azután mindenkinek keresnie kell a megfelelő „aktív pihenés” módját. A pihenést, akár csak a munkát, jól kell beosztani. Nem helyes egész nap a szobában tartózkodni, vagy éppen reggeltől estig túrázni, sem hosszú órákat a vízben vagy a tűző napon tölteni. A zajos munkahelyen dolgozó ember a csendes pihenést és üdülést keresse, mert a zaj állandó feszültségben tartja az idegrendszert, és ez előbb-utóbb kimerültséghez vezet. A horgáázás, a vízisportok, a turisztika kiválóan alkalmasak a kikapcsolódásra. A szellemi munkát végző ember aktív pihenésként társas szórakozást válasszon. A hangversenyek, színházi előadások, társas összejövetelek, kirándulások jól ellensúlyozzák a szellemi dolgozók idegredszeri túlterheltségét. Arra viszont mindenkinek gondolnia kell — különösen a külföldre utazóknak, — hogy 2 hét alatt nem lehet mindenho- ‘ vá eljutni, mindent megtekinteni. A túlzsúfolt program fárasztó, így az üdülés nem jelent kikapcsolódást,, pihenést Losanczj Zoltánná " Divat a Ezek a ruhák hűvösebb nyári délutánokon viselhetők. Bal oldali kép: csíkos kétrészes jersey ruha, sötétkék kabátkával. Jobb oldali kép: csíkos nyári ruha, ujjatlan mellénnyel. (Fotó: Komlós Lili) Kertészkedőknek A házikeit öntözése Mindenekelőtt a zöldségeskert öntözését említem, mert eredményesen csak ezzel a módszerrel termeszthetünk zöldségféléket. Az öntözővíz mennyiségének mindenkori meghatározásához tudni kell, hogy a zöldségfajok gyökérzetének zöme a felső, ásott rétegben helyezkedik el. Ennek a talajrétegnak a folyamaté«, állandó vízpótlására A talajra is A burgonya öntözését se hanyagoljuk el. Vízigénye a számövekedés és a gumóképződés időszakában nagy. A föld időszakos kiszáradása esetén a gumók befejezik fejlődésüket, kényszerérettek lesznek. Üjabb eső vagy öntözés hatására a gumók ismét fejlődésnek indulnak, de úgynevezett kétnövekedésű- ek lesznek, ahogy népiesen mondják fias burgonyák képződnek. Az öntözésnél ügyelni kell arra, hogy a talaj ne váljon levegőtlenné. Ugyanis a le- vegőtlenséget károsodás nélkül nem tudja a növény átvészelni. Tehát amikor öntözünk, ne iszapoljuk be a talajt. A burgonya öntözésére 16—18 naponként szükséges visszatérni. Egy-egy öntözésre 50—60 mm-t ajánlatos kiadni. A víz adagolását a gumók teljes kifejlődésekor — általában augusztus kell törekedni. A feltétlen öntözést igénylő növényeknél, a paprikánál, káposztánál, zellernél, uborkánál és minden másodvetésű növénynél tíz naponkénti öntözésről kell gondoskodni. Természetesen szükséges a bab, paradicsom, gyökérzöldségek öntözése is a csapadék alakulásától függően. vigyázzunk első felében be kell fejezni. Ellenkező esetben a víztartalom növekedésével romlik a gumók eltarthatósága, valamint könnyen fellépnek a burgonyát rothasztó baktériumok és gombák. Mint minden intenzív növény, a csemege kukorica is a folyamatos öntözést igényli. A kukorica vízigénye legnagyobb a címerhányás és a szetoképződés időszakában. Akkor járunk tehát el helyesen, ha arra törekszünk, hogy ezekben a kritikus időszakokban megöntözzük a növényeket. Egy-egy alkalommal kb. 60 mm vízmennyiséget juttassunk rájuk. A gyümölcsös is meghálálja A csapadékszegény nyáron a gyümölcsösöket, is öntözzük. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy öntözéssel 30—35 százalékos terméstöbblet és 3—4 százalékos súly- növekedés érhető el. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az öntözést legjobban a szamóca, málna, ribizli, alma, körte, őszi- és kajszibarack hálálja meg. Az Öntözés időpontjának megállapításánál a talaj nedvességtartalmát kell figyelembe venni. Amennyiben szükséges, az egyszéri öntözés vízadagja 60 mm. Természetesen a lehulló csapadékot a gyümölcsök öntözésénél is figyelembe kell venni. Az öntözések száma az egyes gyümölcsfajoknál nagyon eltérően alakulhat, de minden esetben a folyamatos vízpótlásra kell törekedni. Akkor járunk el helyesen, ha húsz naponként megöntözzük a gyümölcsöst. Ezzel nemcsak az idei termés biztonságát növeljük, hanem a következő évi termés kialakulását is elősegítjük. Tehát a jövő évi termés érdekében az idén feltétlenül öntözni kell. Az öntözéssel kettős célt érünk el, egyrészt az idei jó minőségű termés betakarítását, másrészt a következő évi termés kialakítását. Berta Béla <
