Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-28 / 175. szám

1973. július 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Korunk sokat vitatott témája A munkaerő-gazdálkodás © Fokozott törődés a fiatalokkal Gazdasági és szakszervezeti vezetők számoltak be teg­nap az SZMT-nél arról, hogyan hajtják végre vállalatuk­nál, üzemükben a fiatalokra vonatkozó törvényeket. A VOLÁN 7. sz. Vállalat háromezer dolgozójának mint­egy 40 százaléka fiatal. Az ő helyezetükről Kerekes Ferenc igazgató adott számot. Mindenekelőtt ismertette azt a kö­rültekintő munkát, ahogyan az ifjúsági törvény alapján in­tézkedési tervüket elkészítették. Elmondta: alapvető tö­rekvésük, hogy minden fiatal az egyéni képességeinek, képzettségének megfelelő helyre kerüljön, munkáját hozzá­értéssel, örömmel végezze. Kedvezmények a tanuláshoz Mindehhez a vállalat veze­tőinek sokirányú intézkedé­se is hozzájárul. Ilyen pél­dául az, hogy évenként meg­tartják a fiatal szakmunká­sok tanácskozását. Ismerte­tik velük a munkakörülmé­nyeket, az anyagi és szociális juttatásokat. Ilyenkor érte­sülnek a fiatalok arról is, hogy aki a vállalatnál ma­rad. annak a tanulóéveiből két évet egyetem, vagy fő­iskola elvégzése esetén há­rom évet beszámítanak törzs- gárda-tagságába. A továbbtanuláshoz is ked­vezményeket biztosítanak azoknak, akiknek erre szük­ségük van. A különböző vizsgák időszakában például három—hat nap rendkívüli szabadságot kaphatnak. Ha kérik a fiatalok, konzultá­ciókat szerveznek részükre és így az egyes tantárgyak jobb megértéséhez a vállalat szak­embered adnak segítséget Lakásépítéshez kölcsön és fuvar A szocialista brigádmozga­lomban résztvevőknek több mint negyede harminc éven aluli. Így a munkában ki­emelkedő sikereket elérők és jutalmazottak között is sok a fiatal. Azokat az ifjakat akik katonai szolgálati ide­jüket teljesítik, ennél a vál­lalatnál a fizetésemelésekből nem hagyják ki. Jelentős kezdeményezés a vállalatnál a lakásépítés se­gítése. 1970-ben öt fiatalnak adtak KISZ-lakásépítéshez személyenként 70 ezer forint kölcsönt. A Szolnokon most épülő VOLÁN-házban hu­szonkét fiatal kap otthont, ők személyenként 85 ezer forint kölcsönt kaptak a vállalat­tól. Jászberényben ugyancsak építtet a vállalat lakásokat. Ott a tizenkét építtetőbői tíz fizikai dolgozója a vállalat­nak és többségük már a szak­munkástanuló idejét is itt töltötte. A szolnokin és a jászberényin kívül ilyen épít­kezést tervez a VOLÁN Kar­cagon és Mezőtúron is. Ha kell. ha azt a dolgozók igény­lik, építőanyag fuvarozásra gépkocsit adnak. Ezt a segít­séget eddig mintegy száz­negyven ember vette igény­be. Tények mutatják, hogy a VOLÁN Vállalatnál törődnek a fiatalok gondjaival és ami nagyon fontos, a vállalat társadalmi és gazdasági ve­zetői együttesen segítik a problémák megoldását. Kisújszálláson nehezebb A munkaerő-gazdálkodás színvonalát és hatékonyságát nagymértékben meghatároz­za a rendelkezésre álló anya- gi eszközök elosztásának módja és összetétele, mert ez szabja meg a dolgozók keresetének alakulását. A társadalom egészére vonatkozóan úgy kell össze­hangolni a jövedelmek szín­vonalának növekedését és a jövedelmek differenciálásá­nak politikáját, hogy a leg­alacsonyabb jövedelmek is lehetővé tegyék az adott fej­lettségi foknak megfelelő minimális társadalmi igé­nyek kielégítését a legma­gasabb jövedelmek pedig ne haladják meg a társadalmi­lag indokolt színvonalat. A szociális juttatások emelésé­nek célja a családok demog­ráfiai összetételéből adódó jövedelemszóródások csök­kentése. Szolnok megyében a fog­A keresetek alakulását fő­ként központi intézkedések ■ befolyásolják, és így az 1954 —1970 között kialakult átla­gos fejlődési ütem mind or­szágosan, mind az alföldi megyékben — köztük Szol­nok megyében is egyaránt 3—4 százalék körül alakult. A keresetek közti színvo­nalbeli különbségeket — mint már említettük — az ipar struktúrájában meglévő eltérések okozzák. Az egyes területek, megyék ipari szer­Az egyes országrészek la­kosságának életszínvonalá­ban, életkörülményeiben ész­lelhető különbségeket a gaz­dasági aktivitás megyénként eltérő szintje is magyarázza. A területi nivellálódás folya­matát hátráltatja, hogy egy aktív keresőre éppen a ke­vésbé fejlett területeken jut az átlagosnál több. gaz­daságilag nem aktív sze­mély. A 100 aktív keresőre jutó inaktív keresők és eltar­tottak száma Szabolcs-Szat- már megyében, majd Hajdú- Bihar és Szolnok megyében a legmagasabb (143, 137, ill. 135), míg az országos átlag csak 106. Az életszínvonal szempont­jából leglényegesebb mutató a kereső-eltartott arány, a foglalkoztatáspolitika szem­pontjából azonban a foglal­koztatottak és a foglalkoztat­ható népesség aránya mutat a legtöbbet. A foglalkoztatás színvonala önmagában véve természetesen kevéssé jel­lemzi az egyes megyék munkaerő-helyzetének sajá­tosságait. csupán összefogla­ló képet ad. Területenként attól függően változik, hogy Tószegen csak a negyedik ötéves terv végére terveztek egy ötven személyes óvoda építését, a szükség azonban sürgetően közbeszólt. Már tavaly harmincnál több gyer­mek jogos óvodai igényét kellett hely hiányában el­utasítani, s ez a szám az idén várhatóan tovább emel­kedett volna. Néhány évvel ezelőtt tár­sadalmi . munkában elkészült ugyan az ötven személyes óvoda és a hozzátartozó 200 adagos konyha terve és költ­ségvetése a Megyei Tanács Tervező Irodáján, pénz hiá­nyában azonban várni kel­lett az építkezéssel. Tovább azonban neim vár­hattak. A község párt- és állami vezetői áprilisban ér­tekezletet tartottak vala­mennyi érdekelt szerv kép­viselőjével s megbeszélték, honnan és hogyan teremthe­tik elő a tószegi Vegyesipari Ksz által készített költségve­téshez szükséges egymillió 347 ezer forintot. A megbe­szélés eredményesnek bizo­lalkoztatottak számának nö­vekedésével egyidejűleg — emelkedett az egy főre jutó átlagos havi jövedelem, de ez még mindig alacsonyabb az országos átlagnál. Az ala­csonyabb egy főre jutó jöve­delem főbb okai a követke­zők: — Szolnok megyében kevesebb a magasan képzett szellemi és fizikai munka­erő, — hiányoznak a magas jövedelmet biztosító ipar­ágak — (pl. szénbányászat, kohászat) és — a kereső-el­tartott arány is kedvezőtle­nebb az országosnál- A jöve­delmek területi eltéréseinek nivellálódása helyett azon­ban a különbségek növeke­dése figyelhető meg. Ezt mu­tatja az. hogy amíg az el­múlt öt évben országosan a munkások átlagos havi ke­resete 18.1 százalékkal lett magiasabb, addig Szolnok megyében csak 15.3 százalé­kos volt a növekedés. kezeiének alapvető módosí­tása hosszabb időt igényel, de ugyanakkor nem is lehet célkitűzés. Ezért a különbö­ző területek átlagkeresetei­nek nivellálódásával rövid időn (10—20 éven) belül nem lehet számolni. A leg­utóbb, tavasszal hozott bér­rendezési intézkedések is or­szágos jellegűek voltak, tehát lényegében nem módosítot­ták az egyes területek közt meglévő jövedelmi differen­ciákat az egyes megyékben milyen a népesség korösszetétele, milyen a munkavállalási le­hetőség és a nők foglalkoz­tatását milyen mértékben si­került megoldani­Kevés ingázó A munkaerő-forrás ará­nyát az egyes megyékben döntően a helyben lakó né­pesség korösszetétele hatá- tározza meg. Különösen je­lentős ebből a szempontból, hogy a munkavállalási Kor­ban lévők, vagyis a 14—59 éves férfiak és a 14—54 éves nők a lakónépesség mekkora hányadát képviselik. A mun­kavállalási korban levők száma pedig az adott terület természetes népmozgalmának sajátosságain kívül össze­függ a vándormozgalomnak a gazdasági fejlődés által meghatározott irányával és intenzitásával is. Országosan az aktív kere­sők 2o százaléka dolgozik lakóhelyétől távol, ebből 6.5 százalék a más megyébe in­gázók aránya. Szolnok me­gyében mind az összes eljá­nyult. A tanács 500 ezer fo­rintot adott. A Dózsa Tsz felajánlotta a volt apaállat­istálló több mint százezer fo­rint értékű épületanyagát, azonkívül szállítást is vál­lalt. A MEZŐGÉP 300 ezer forint értékű gépészeti szere­lőmunkát ajánlott fel. Az ipari szövetkezet önköltségi alapon vállalta az építkezést, ami ugyancsak kitesz 300 ezer forintot, az ÁFÉSZ 200 ezer forint természetbeni fel­ajánlást tett és 15 ezer fo­rinttal segített a Háziipari Szövetkezet is. Felkeresték a Tiszamenti Vegyiművek ve­zetőit is, akik 200 ezer fo­rint készpénzt adtak és száz­ezer forint értékű, hiányzó anyag biztosítását vállalták. Így már elkezdődhetett a ré­gi óvoda mellett az új épí­tése. — Májusban kezdtük el a munkát — mondotta Gulyás István vb-titkár. — Azóta úgyszólván minden szombat és vasárnap társadalmi mun­kában bontották az istállót, hordták az anyagot. A Dó­rók, mind a más megyébe ingázók aránya alacsonyabb — 16.7 százalék, illetve 3.7 százalék — és ez arra is utal, hogy az ebből a szem­pontból számbaj öhető mun­kaerő-tartalékra a megyében kevésbé lehet számítani. — SzolnoK megyében a munka­erő-forrásként figyelembe vehető népesség 83 százaléka volt 1970-ben aktív kereső. Férfiaknál az úgynevezett „szabad” munkaerő szintje teljesen elenyésző, míg a nőknél 41 ezer a munkaerő- tartalék. A munKaképes korú eltar­tottak aránya az elmúlt 10 évben mintegy a felére csök­kent. holott a tanulók száma — különösen a nőknél — nagymértékben növekedett. Az aktív Kereső nők ará­nyát tekintve Szolnok megye a legutolsó helyen áll, tehát a kereső nők arányán lehet még javítani. Figyelembe kell azonban venni, hogy a 41 ezer női munkaerő-tarta­lék egv jelentős részét idő­sebb, munkaKépes korcso­porthoz tartozó, nem szak­képzett nők és sokgyerme­kes anyák alkotják. aKik rendszeres jelleggel nem is kívánnak munkát vállalni. Megfelelő női munkaalkal- maK létesítésével azonban lehetőség kínálkozik további munkaerő-tartalék mobili­zálására, de bizonvos érdek- ellentét figyelhető meg az ipartelepítést szorgalmazó tanácsi szervek és a vállala­tok Között. Ugyanis a válla­latok többsége — különösen az újonnan letelepülők — elsősorban szakképzett mun­kásokat keresnek, szakkép­zetlenség esetén pedig nehéz fizikai munkára alkalmas se­gédmunkásokat vesznek fel szívesebben. A tanácsi szer­vek ellenben a letelepítések­kel és a felajánlott kedvez­ményekkel főként az addig háztartásban foglalkoztatott nők. a tovább nem tanulók, ég az úgynevezett „demog­ráfiai hullám” által jelent­kező munkát kereső fiatalok elhelyezkedését kívánták, il­letve kívánják megoldani­A munkaerő kereslet és kínálat feltételei tehát nehe­zen egyeztethetők össze, mert sokan nem fogadják el a fel­ajánlott munkaalkalmat. — Azok a vállalatok vannak előnyben a munkaerő szem­pontjából, amelyek kedve­zőbb fizetést, és jobb mun­kakörülményeket tudnak te­remteni dolgozóik számára. (Folytatjuk.) Dr. Lits Józsefné a KSH Szolnok meevet Igazgatósásának közgazdásza ! i zsa Tsz KISZ-tagokból álló brigádja előkészítette a tere­pet, a Vízügyi Igazgatóság szolnoki szakaszmérnökségé­nek Zs. Szabó és Kormos brigádja majdnem a teljes alapot kiásta. A község szak­munkásai és más foglalkozá­súak pedig a konyha kivéte­lével a földszintig elkészítet­ték az épület alapozását. Amikor a munka további menetéről beszélgettünk, kis­sé gondterhes lett a vb-tit­kár arca. Mint mondotta, a közgyűléseken sláger volt az óvoda építése, megszámlál­hatatlanul sokan jelentkez­tek társadalmi munkára, ám amikor dolgozni kell. tizen­öt—huszonöt között van a létszám. Jóval nagyobb se­gítséget várnak a község la­kóitól. különösen most, ami­kor hamarosan elkezdődik a falak felhúzása. Ha a közel­jövőben nem jelentkeznek többen társadalmi munkára, veszélyben forog a december 31-ig tervezett átadási határ­idő. (pataki) Befejeződött az aratás Karcagon Tegnap reggel már csak a Tilalmasi Állami Gazda­ság területén arattak a kom­bájnok. Csütörtökön estig az öt termelőszövetkezet be­fejezte az aratást, pénteken pedig a koradélelőtti órákban az állami gazdaság kombájn­jai is végleg hazatértek a földekről. Tizenhét nappal ezelőtt 9617 hektár kalászos várt be­takarításra Karcagon. Ezen a nyáron 655 hektár őszi ár­pát, 600 hektár tavaszi ár­pát, és 8362 hektár őszi bú­zát aratott le hetven kom­bájn. Az átlagtermés mind­három kalászosnál maga­sabb. mint a tavalyi és a tervezett átlag, őszi árpából a tervezett 24.5 mázsával szemben 33,4 mázsát, tava­szi árpából 24.1 mázsa he­lyett 39.4 mázsát, és őszi bú­zából 27,2 mázsával szem­ben 38 mázsa hektáronkénti átlagot takarítottak be. Gondos felkészülés, ala­pos gépszemlék előzték meg az aratás kezdetét, amit az is bizonyít, hogy műszaki hi­ba miatt nem álltak a gépek. A szövetkezet és az állami gazdaság 2565 vagon kenyér- gabonát értékesítenek, 820 vagonnal többet, mint ter­vezték. A mai napig 2100 va­gon gabonát adtak át a Ga- bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat karcagi üzemének. Jól fizetett a zöldborsó A termelőknek idén jól fi­zetett a zöldborsó, kedvező volt a termés és a feldolgozó ipar nagy tételeket vett át. A konzervgyárakban is elé­gedettek az átvett áru meny- nyiségével és minőségével. A zöldborsó konzervipari idénye a gyárakban befeje­ződött. Mintegy 55 000 tonna zöldborsószemet vettek át a termelőktől, 7000 tonnával többet, mint az elmúlt év­ben. Mindez azt jelenti, hogy hozzávetőleg 100 000 tonna zöldborsókonzervet készíte­nek a gyárakban s a tavalyi­nál több kerül az üzletekbe. A megye egyik legrégibb szolgáltatóháza a jászapáti, 1967-ben épült. Az eltelt öt év kissé elkoptatta a ház belsejét, úgyhogy ráfért a felújítás, az újrafestés az egyemeletes épületre. — Sokan szemünkre vetet­ték, — mondta Majzik Lász- lóné, a női fodrász részleg vezetője, — hogy kicsit el­húzódott a festés ideje. Pe­dig nyáron a legkisebb a forgalmunk. Milyen felhábo­rodás lett volna, ha ősszel, vagy télen zárunk be. Majzik Lászlóné szavait erősítik azok a vendégek is, akik a délutáni melegben berakásra, hajfestésre vár­nak. — Minden héten egy al­kalommal beugrók a fod­rászhoz — szólt ki a hajszá­rító alól Mihályi Lászlóné. — A Velemi Endre Tsz- ben vagyok raktáros, és amióta dolgozom, nincs időm otthon a hajammal bajlódni. így van ezzel a többi asszony is. Egyre töb­ben dolgozunk a szövetkeze­tekben, a konfekció üzem­ben és a munkahely „meg­követeli”, hogy oda szebben, ápoltabban járjunk. Míg a női fodrászok elé­gedettek a forgalommal és a 2000 forintos átlagfizetés­sel, addig a földszinten a férfi fodrászok háborogngk. Mint elmondták, napok tel­nek úgy, hogy csak egy-két vendég téved be. Ot jár­tunkkor is üresen ásítozott a nyolc szék, mindössze egy Vági János, a kisújszállá-' si férfifehémemű gyár veze­tője szintén beszámolt az ifjúsággal kapcsolatos hatá­rozatok végrehajtásáról. Ez az üzem tulajdonképpen na­gyon „fiatal” még, három év­vel ezelőtt létesült, és mint minden kezdő gyár. ez is rengeteg nehézséggel küsz­ködik. Ami feltétlenül sürgeti a fiatalokkal való fokozott tö­rődést, az az, hogy az ösz- szes dolgozó 63 százaléka 30 kisfiú ;,zavarta” a munká­ra váró két fodrászt. A nagy­községben régen „menő” szak­mának tartott férfi fodrá­Arcápolásra is van lehetőség szat immár teljesen elnői­esedett. Lassacskán, azonban nők sem vállalják ezt a munkát az 1000 forintos ha­vi fizetésért. A szolgál tatóházban — amely a helyi Vas- és Mű- anyagipari Szövetkezeté — a női-, férfi fodrászaton és kozmetikán kívül férfi sza­éven aluli. Itt mindenekelőtt a termelőmunka jó feltéte­leit kellett megteremteni.' Ami pedig még hosszú ideig feladatuk lesz, az a dolgozók szakmai és általános képzé­se, továbbképzése. A helyzet értékeléséhez, a feladatok számbavételéhez Árvái Istvánnal, az SZMT vezető titkárával folytatott eszmecsere további segítsé­get adott. B. E. bó részleg, valamint rádió-, tv-szerviz is dolgozik. Kü­lön, a főutcán találjuk a Divat Ruházati Szövetkezet női szabóságát. A központi szolgáltatóhá­zon kívül a tízezer lakosú nagyközségre a különféle szolgáltatások egyenletes el­osztása a jellemző. A szö­vetkezeti hálózat mellett jól megfér, sőt azt kiegészíti a magánkisiparosok egy-egy, szolgáltatása. Az egyre csökkenő cipő­javítást, főleg a Jászsági Cipész Szövetkezet jászapáti telepe végzi a helybeli öt­hat kisiparossal. Ugyanúgy a Divat ruházati szövetke­zettel is 10—12 maszek sza­bó „rivalizál”. Építőiparban a tizennégy főállású és mű­ködési engedéllyel dolgozó mellett jól megfér a nagy­községi tanács költségvetési üzeme és a tarnamérai Ve­gyesipari Ktsz. A Jászapátin dolgozó ki- lencvenegy kisiparos között találunk még vegytisztítót, képkeretezőt, gumijavítót, órást és tizenkét fuvarozót is. Az egyetlen szolgáltatás, amit egyre többen hiányol­nak a nagyközségben, a gépkocsi szerviz. Ha nem nagy szervizre — mert a közelben Jászla- dányban már van és épül a jászberényi is, — de a köz­ség 150 személygépkocsijá­nak apróbb hibáit kijavító autószerelőre mindenképpen nagy szükség lenne. h — 1 Központi intézkedések Magas az eltartottak aránya • • Otven személyes óvoda közös összefogással Több társadalmi munka kellene Autószerelő hiányzik Jászapátin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents