Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-24 / 171. szám

1973. július 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 TISZAI LAJOS: , HÁROM NAP PETŐFIVEL Megkeresem a Gagyke- reszti vízválasztóhoz vezető utat. Erre ment Petőfi, Bem törzskarával. Gyönyörű reggel van most is, mint akkor... Hamar felkerekednek. A tábornok csak asztalbontás­kor szólítja meg újra a köl­tőt. Mosolyogva ugyan, meg- enyhülten, de lehangoltan. — Magát, fiam, mindig látni akarom! De csak olyankor ám, amikor ma­gam mögé lesek, amikor hátra nézek. A költő belepirul az újabb intelembe, restellkedik tiszt­társai előtt, hogy az öreg ennyire gyámkodik felette. Nem gyermek ő, hanem ka­tona, tiszt, aki tenni akar a madárarcú öreg oda-oda mosolyog a csapás szélén állóknak. Bem tábornokot rajongá­sig szerette a köznép. Meg­találta a szívükhöz vezető utat: a parasztok nagy ál­ma — magyaroké, románo­ké egyaránt — a föld volt. A nemzetgyűlés egyik szé­kely képviselője be is pana­szolta a tábornokot: „Szé­kelyföldön a föld népe keze között van minden birtok; a földbirtokos nem tudja, mi lesz az övé; mindent ke­zében tart a nép és aggód­va várják a birtokosok a pillanatot, vajon fog-e ma­radni valamijük.” Bem, amerre járt, min­akar igazán jót számukra. Saját erdélyi népszerűségére gondol. A sereghez kocsi­zott, a koromfekete éjsza­kában ezres székely hu­szárcsapattal találkozott. Amikor a huszárok megtud­ták, hogy ki ül a kocsiban, körülfogták és mind, egytől egyig kezet fogott vele. Meghatottan emlékszik erre a jelenetre, büszkén ült a váradi nemesember, Gyalókay kocsiján, aki ép­pen a nép teljes felszaba­dításától félti sorsát. Sziklás, köves hegyi csa­páson zötyög a kocsi. A költő mellett jobbra, balra gyalog honvédek menetel­nek. A költővel egy vonal­ban, a kocsi lőcsétől alig méternyire nagyszál, barna legény cammog, szíjjas bocs- korban. Petőfi megszólítja, hová való, de a katona integet, hogy nem tud magyarul. A társai válaszolnak helyette: Telegdy román béres, az el­ső perctől Bem seregében harcol. Az öreg többször is kitüntette. A szebeni csatá­ban egyszerre négy támadó­ját győzte le. Székelykeresztúron, a fő­téren ez év januárjában ál­lították fel Petőfi gyönyörű, életnagyságú szobrát, Már- kos András alkotását. A szobor mögött, kicsit balra, a Csekefalvi utca, ezen jött Bem törzskarával Petőfi a gagyi vízválasztó felől Székelykeresztúrra, — az akkori Szitáskeresztúrra. A templom mögötti utcá­ban a Bethlen — Kemény famíliák régi udvarháza, a későbbi Gyárfás kúria, ahol a költő az utolsó estéjét töl­tötte. A kegyelet oda visz.'.l (Folytatjuk) A Gagykeresztje. hazájáért! De azért szeretet­tel néz a kocsijához sánti- káló kis öregemberre. Gyalókay fogata is előáll, nekikapaszkodnak a hegyek­nek. Meredek legelőkön, vad szurdokok mellett, fenyő­rengetegen át visz útjuk. A madarak ijedten rebbennek fel a csalitosokból, az apró vadak remegve bámulják a hadak csörgő, csikorgó vo­nulását. A favágók, hegyi pásztp- rok, levett kalappal haj­longnak Bem kocsijának. A a vízválasztó denhol megnyerte a parasz­tokat a forradalom ügyének. A tiétek, édes fiaim, a ha­tár, csak védjétek meg, csak védjétek meg, csak gyertek hozzám katonának! — mon­dogatta a falvak népének. A nincstelenek ezrével álltak a sánta kis öregem­ber mögé. A költő jóérzéssel mo­solyog a faragatlan hepd népek tisztelgésén. Lám, gondolja, a legmíveletlenebb emberek is megérzik, ' ki A Jászság népi hagyományainak ápolói... Összegyűjtik a bánd ázás és a pedzsom dalait ;,A népi hagyományokban gazdag Jászságban sok olyan népdal, zene és tánc van még, amit alig isme­rünk, pedig ott élnek az emberek emlékezetében. Ezeket akarjuk mi felkutat­ni, nemcsak azért, hogy re­pertoárunk gazdagodjék ha­nem azért is, hogy a fele­déstől megmentsük ezeket az értékes kincseket.” A Jászsági Népi Együttes naplójában lapozgatva ol­vastam a fenti sorokat, és ahogy Papp Imre gimnázi­umi tanár, az együttes ve­zetője elmondta, ezt az együttes hitvallásának is le­het tekinteni. A Jászsági Népi Együt­tes 1972. januárjában alakult, tizennyolc tag­gal. Másfél éves mun­kája alatt harminc új taggal és sok sikerrel gazdagodott. örvendetes, hogy célkitű­zéseikből már sok mindent megvalósítottak. Eddig a városban és a járásban léptek fel külön­böző rendezvényeken. Az idén már részt vettek a Debre­cenben megrendezett VI. néptáncfórumon és Gyomán, a szövetkezeti népi együttesek tiszán­túli találkozóján. Júniusban vendégül látták és együtt léptek fel a finn Riihimäki város népi együt­tesével, s ekkor meghívást kaptak riihimäki vendégsze­replésre. Az együttes tagjai ipari és szövetkezeti dolgozók, ke­reskedő-, középiskolai tanu­lók. Legtöbb tag táncos, népdalénekes és zenész egy személyben. Sajátos a zenekar ösz- szetétele. A köcsögduda, a kuruckori tárogató, vagy a citera mellett sok más, ritkaság számba menő népi hang­szert szólaltatnak meg a kutatókedvü fiatalok. Az együttes tervszerű munkával gondoskodik az utánpótlásról. A kollektíva több tagja részt vesz tánc­oktatói tanfolyamon, mások a Kossuth úti általános is­kola úttörőit és kisdobosait tanítják az értékes népi ha­gyományok tiszteletére. Tervük, hogy a követ­kező tanévtől a város valamennyi általános is­kolájában a néptánc a népzene és a népi já­tékok népszerűsítését elősegítő szakköri fog­lalkozásokat szerveznek. Az eddigi tapasztalatok birtokában az együttes most figyelemre méltó kezdemé­nyezéssel próbálja színeseb­bé, sokrétűbbé tenni mun­káját. Július 25-től augusz­tus 3-ig Jászszentandráson táboroznak, ez idő alatt idős embereket, családokat, ke­resnek fel, tanyákra láto­gatnak el. Az amatőrfilm-klub és a magnósok segítségével összegyűjtik a már fe-. ledésbe merült régi da­lokat, népi szokásokat, az ehhez kapcsolódó tár­gyakat, írásos anyagokat. Különösen nagy figyelmet szentelnek majd a „ban- dázás”-hoz és a „pedzsom”- hoz tartozó ma már alig ismert dalok, népszokások felkutatására.- Illés ­Nyári tárlat Szegedem, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály ut­cai képtárában vasárnap dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes megnyitot­ta a 14. Szegedi Nyári Tár­latot. Az ünnepi hetek e leg­jelentősebb képzőművészeti rendezvényén csaknem 200 alkotó 350 műve került kö­zönség elé. Festmények, táb­laképek, grafikák, szobrok, iparművészeti tárgyak egy­aránt megtalálhatók a kiál­lításom. A megnyitón átadták a tárlat díjait is. A szegedi Városi Tanács alkotói díját Melocco Miklós szobrászmű­vész kapta meg. A fesztivál intéző bizottságának díját Csizmadia Zoltán festőmű­vésznek ítélték. A szakszer­vezetek Csongrád megyei Tanácsának díját Dorogi Im­re festőművész nyerte el. Rajtuk kívül Pataki József, Szurcsik János és Vincze András festőművészek ré­szesültek nívódíjban. A Szegedi Nyári Tárlatot szeptember 16-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Népművészeti hét Balatonföldrároa Népművészeti hét kezdő­dött tegnap Balatonföldvá- ron a Somogy megyei Ta­nács művelődésügyi osztá­lya, a Balatonföldvár közsé­gi Tanácsa, a Latinca Sándor megyei művelődési központ és a Siotour rendezésében. A rendezvénysorozat első eseménye a balatonföldvári üdülőhelyi klubban megnyílt népi kerámia kiállítás volt. A kiállításon Pozsár Lajos népi iparművész alkotásait láthatja a közönség. Este az üdülőhelyi klubban folklór­bemutatót tartottak, ame­lyen a siófoki Balaton Tánc- együttes adott műsort, éne­kes-táncos népművészek köz- ranűködésévek ... VASARAAP Strandról — strandra »Nagyüzem“ Cserkctzöllőu Cserkeszöllő országosan ismert és reklámozott gyógy­fürdőjét és az ottani kem­pinget sokan felkeresik. Va­sárnap kora délután közel négyezren voltak, köztük ha­zai turistacsoportok, külföl­di vendégek, országjáró fia­talok. A fürdőben és a környékén egymást érik az ételes-italos büfék, ajándék-pavilonok, fogylaltosbódék. A kunszent­mártoni Búzakalász Tsz fa­latozójában jó birkapörköl­tet árulnak, s mellé sort, Vikend szellőkkel Strandolóknák kedvező időjárással kezdődött Jászbe­rényben az elmúlt hét, s tartott is szombatig. Énnek megfelelően a hét utolsó Ez | az egyetlen büfé a jászberényi strandon üdítőt. Nagy probléma a hű­tés. Kevés jeget kapnak az italt árusító helyek, s így délutánra már csak langyos „nedűt” árulhatnak. A kempingben alig van szabad terület. Nem' messze a bejárattól belga kocsi áll* de a belföldiek mellett na­ponta váltják egymást a né­met, csehszovák, holland vendégek is. Vasárnap száz­tízen laktak a faházakban és a sátrakban, sőt volt, akinek már csak a saját kocsija ju­tott. kell várni, hogy újból lehes­sen fagyaltot vásárolni. Ha­sonló a helyzet a lángos- sütésseL A napi 600 darab munkanapján csaknem más­félezer vendég hűsölt a strand medencéiben. De nem volt kegyes az időjárás azok­hoz, akik -vasárnap akarták a hűs vízben felejteni az egész héten tartó kánikulát. Már délelőtt borúsra fordult az idő, délben eleredt az eső, s az alig kilencszáz vendég kénytelen volt kora délután befejezni a víkendet. Az időjáráson kívül azon­ban semmi más „nem vál­tozott” a strandon. A ven­déglátás az elmúlt héten is „gyengélkedett”, egy szend­vicsért, egy pohár hűsítő italért, vagy sörért, változat­lanul félórákig kellett sorban állni. Örömmel adnánk hírt ar­ról, hogy május 8-án meg­jelent cikkünk nyomán a Vendéglátóipari Vállalat pél­dás gyorsasággal intézkedett. Sajnos azonban a valóban gyors intézkedés csak félig szüntette meg a cikkben em­lített hiányosságokat. Az üzembe helyezett fagy­laltgép mellé ugyanis elfe­lejtettek hengereket adni, illetve kicserélni a tavaly eltört három hengert. Ezzel magyarázható, hogy mind­össze 10 kilogramm fagylal­tot tudnak egyszerre készí­teni, az 10—15 perc alatt el­fogy, azután másféi-kéí ötéi Iángosnak akár négyszerese is elfogyna. Jászapátin már a kora délelőtti órákban ellepték a strandhoz vezető utat a par­kírozó motorkerékpárok és személygépkocsik. Kétezer­négyszáz látogatója volt a strandnak, és a kölcsönzők­kel, csónakázó tóval együtt a bevétel meghaladta a 10 ezer forintot. A bejárat mel­letti Lomboskert étteremben háromszázhúsz adag ebédet szolgáltak ki, amelyhez 800 liter csapolt sört és 850 üveg hűsítőt fogyasztottak a ven­dégek. Telt ház Berekfürdőn \­Nem fogadta kegyeibe az időjárás vasárnap a Berek­fürdőre látogató strandoló- kat. A napsütéstől a záporig széles skálán változott az időjárás. Ennek ellenére hatezerkilencszáztizenkilen- cen fürödtek a medencék­ben, fogyasztóiak a sört, a hűsítő italokat, és étkeztek a fürdő éttermében, valamint a mozgóárusoknál. A tizenhét holdas fürdőnek az utóbbi időben igen megnövekedett a forgalma Eddig húszezer­rel többen keresték fel a strandot, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Jelen­leg a salgótarjáni és a Nóg- rád megyei üzemek három­százhúsz dolgozója, az ózdiak száznegyvenkettő, a mono- riak kilencven úttörője él­vezi a kitűnő gyógyvizet. A karcagi vállalatok százhu­szonnyolc víkendházban öt­százhuszonhárom dolgozóju­kat üdültetik. Tele van a kemping és a szálloda is. Sajnos a megnövekedett for­galom .néhány helyen felké­születlenül érte a fürdőt. Ki­csi az étterem befogadóké­pessége, egyszerre mindössze ötszáz vendéget tud fogadni. Ezen a gondon csak kis mér­tékben enyhít az ÁFÉSZ birkacsárdája. IZS—IA—HL—FM Vaííacuki, vattacuki, jaj, de finom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents