Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-20 / 168. szám

\ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. július 20. ## Unió-menet' Az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának fő­titkársága szerda esti ülésén úgy határozott, hogy a Kai­rótól 500 kilométernyire fek­vő Mersa Matruhban fogad­ják azt a líbiai tüntető me­netet, amelynek részvevői eredetileg a kairói elnöki palota előtt rendezett ülő­sztrájkkal akarták kierősza­kolni a két ország teljes egyesítését. Pénteken és szombaton nagyszabású egyiptomi—lí­biai találkozót rendeznek Mersa Matruhban. Ennek keretében tömeggyűlést tar­tanak, majd szűkebb körű párbeszédet folytatnak a két ország egyesítésének prob­lémáiról. Az egyiptomi al­kotmányos és politikai szer­vek bizottságot alakítottak a líbiai menet fogadására és a- párbeszéd lebonyolítására, s ugyanakkor felszólították a líbiai menet vezetőit, hogy válasszák ki a több ezres tömegből , azt a száz sze­mélyt, aki részt vesz az egységről folytatandó eszme­cserében. Az egyiptomi bi­zottság tagjai között van Oteifi, a parlament alelnö- ke és Mahgub. az ASZÚ ideológiai titkára is. Kairóból érkezett jelenté­sek szerint a líbiai tüntető menet több mint 2000 gép­kocsin közeledik a.z egyip­tomi határ felé. Egyelőre nem ismeretes, hogyan rea­gált a líbiai vezetés az egyip­tomi figyelmeztetésre. Laboratóriumok, miniatűr sjáregysígek Magyar berendezések Dél-Amerika Iskoláiban Előjeles piackutatások alapján a Metrimpex Kül­kereskedelmi Vállalat több mint 6 évvel ezelőtt kezdte meg a komplett oktatási be­rendezések szállítását Dél- Amerikába. Az első üzlet Brazíliával jött létre 1967- ben, 2 millió dollár érték­ben. 1967-ben, majd 1969- ben 10—10 millió dollár ér­tékű megállapodást kötöt­tünk ugyancsak Brazíliával, Peruval 1971-ben és 1972-ben 13, illetve 15 millió dollár értékű üzleti megállapodást kötöttek, ez év júniusában pedig létrejött az első 2 millió dolláros szerződés Chilével. A tárgyalások to­vább folynak más dél-ame­rikai országokkal is, hiszen hasonló igények másutt is vannak. Peru és Brazília sok szak­munkásképző iskolájában, egyetemén és főiskoláján már magyar berendezések segítségével képezik ki a jö­vő szakembereit. (Chilébe a szállítások 1974-ben kezdőd­nek.) Milyen berendezések­ről van szó? A skála rendkívül széles. Vannak köztük elektromos és elektronikus műszerek, geodéziai műszerek, orvosi berendezések, szerszámgépek a tanműhelyek részére, kom­plett laboratóriumi berende­zések, sőt miniatűr gyáregy­ségek is. Ezek olyan élelmi- szeripari kisüzemek, ame­lyekben kicsinyített formá­ban minden olyan gép és berendezés megtalálható, amilyenek az ,.igazi” nagy gyárakban működnek. Az ilyen oktatóüzem alkalmas arra» hogy a tanulók necsak az egyes gépeket, hanem az alkalmazható gyártási tech­nológiát is elsajátítsák. A* eddig: üzembe he­lyezett berendezésekkel a vevők, felhasználók igen elégedettek. Ezt nemcsak a magyar külkereskedők és ipari vezetők mondják, ha­nem a nemrégiben Magyar- országon járt perui oktatás­ügyi miniszter, Bermudez Moralez is elismeréssel szólt az eddigi tapasztalatokról. A berendezések nemcsak a fővárosi oktatási intézmé­nyekben működnek, hanem Peru és Brazília vidéki vá­rosaiban, községeiben is. Mindkét országban erős a törekvés arra, hogy az ok­tatás decentralizálásával is segítsenek felszámolni a vi­dék kulturális elmaradott­ságát. A magyar szakembereknek az is a feladatuk, hogy az ottani oktató és kezelő sze­mélyzetet megtanítsák a gé­pek, berendezések, műsze­rek használatára, kezelésére, karbantartására. Peruban és Brazíliában már szervizállo­mást is létesített a Metrim­pex. Chilében pedig az év végén kerül sor erre. Az oktatási berendezések exportja az elmúlt években lendületesen fejlődött. Ez egyfelől azt bizonyítja, hogy a vevők elégedettek a szál­lított berendezésekkel, más­felől pedig azt, hogy külke­reskedelmünknek és az ipar- vállalatainknak hasznos és kifizetődő ez a vállalkozás. A Melrimpex most en­nek az üzletágnak a további fejlesztését tervezi, nemcsak új országokat, hanem új berendezéseket is bevonva az exportba. A délamerikai országokkal folytatott külke­reskedelmünk néhány év múlva más cikkcsoportokban is bővülhet. Várható ugyanis- hogy azok a dél-amerikai szakemberek. akik magyar gépeken, műszereken, be­rendezéseken tanulták meg a szakmát, magyar gyártási eljárásokat sajátítottak el — magyar berendezések vásár­lása mellett döntenek majd. Sz. M. Elavult-e a villamos? Moszkvában a tömegközlekedési esz­közöket naponta mintegy 13 millió utas veszi igénybe, közülük csaknem 2 millió villamoson utazik. A főváros központjából az utóbbi évek­ben a metró, a troli és a taxi kiszorította a kötött pályás villamosokat, de sok ke­rületben megmaradtak. Sőt, azokban a körzetekben, ahol nagy lakásépítkezések folynak, újabb vonalakat is fektetnek le. A villamos kényelmes közlekedési eszköz, és nem szennyezi a levegőt. Moszkvában ma hat villamos kocsi­színbe több mint 1200 villamos van, ame­lyek többtucat útvonalon járnak. A leg­rövidebb járat 2.6, a leghosszabb 21 km-es. A mai moszkvai villamos zajtalan. A régi kocsikat — Csehszlovákiában gyár­tott — új típusúak váltották föl. Moszk­vában és a szovjet városokban mintegy 4 ezer modem szerelvény közlekedik, szá­muk 1975. végén megközelíti majd a 17 ezret. Több mint 100 városban van villamos közlekedés, és a legközelebbi években további városokban építik ki. Moszkva egyik legújabb kerületében, Cser- tanovóban nemrég indult meg a villamos. Útvonalának hossza 12,5 km Machudo kitüntetése Gustavo Machadot, a Ve­nezuelai Kommunista Párt elnökét Moszkvában a Népek Barátsága Érdemrenddel tün­tették ki a nemzetközi for­radalmi mozgalomban, a bé­ke és a szovjet—venezuelai barátság megszilárdítása te­rén végzett kiemelkedő mun­kája elismeréseképpen. Ma- chado most ünnepli 75. szüle­tésnapját. Többséget kapott a Heath-kabinet A brit alsóház szerdán este elutasította az ellenzéki mun­káspárt bizalmatlansági in­dítványát, amely szerint a konzervatív kormány képte­len ellenőrzése alatt tartani az árak emelkedését. A Heath-kabinet a szavazás so­rán 26 főnyi többséget ka­pott. Az indiai rádió kedd dél­előtti híradása szerint Afga­nisztánban kikiáltották a köztársaságot, s ezzel a csak­nem 230 éves délnyugat­ázsiai ország gyakran változó történelmének újabb állomá­sához érkezett. Az első afgán állam 1747- ben jött létre. A katonailag megerősödött afgánok elő­ször jelentős területeket hó­dítottak el a környező or­szágoktól, de 1823-ban a szi­kek elvették tőlük a délke­leti vidékeket, s a következő években már az angol gyar­matosítókkal szemben kellett függetlenségüket védelmezni­ük. Az 1838-tól 1842-ig tar­tó, angol—afgán háborúban ez még sikerült, de az 1880- ban megindult újabb angol támadásnak paár nem tudtak ellenállni: Afganisztán fél­gyarmati viszonyba került Nagy-Britanniával szemben. Le kellett mondania az ön­álló külpolitika folytatásáról. Függetlenségét újra csak az első világháború után, 1919- ben tudta kivívni, s a továb­bi befolyási kísérletekkel szemben úgy biztosította, hogy 1926-ban semlegességi és megnemtámadási szerző­dést kötött a Szovjetunióval. Ezt a második világháború után gazdasági és műszaki együttműködésről szóló meg­állapodásokkal egészítették ki. A semlegességi és meg- , nemtámadási szerződést Új köztársaság Ázsiában 1965-ben 1975-ig meghosz­szabbították. A különféle statisztikai je­lentések és évkönyvek hosz- szú időn keresztül ellentmon­dó adatokat közöltek az or­szág kiterjedéséről. A leg­utóbbi hivatalos adatok több­nyire 650 000 négyzetkilomé­tert említenek, s a magyar földrajzi kiadványok is ezt tekintik elfogadhatónak. Hasonló a helyzet az or­szág lakosságának számada­taival kapcsolatban is, Afga­nisztán lakosságának számá­ra vonatkozó adatok 10—16 millió között ingadoznak, ál­talában azonban az utóbbit találják valóságosnak. A la­kosság állattenyésztésből és földművelésből (nagyobb­részt öntözéses földművelés­ből), valamint kézműiparból és kereskedelemből él és nagy része nomád. Sokan csak időnként élnek az or­szág határain belül. Afganisztán többnemzeti­ségű ország. Két hivatalos nyelve van; a pastu és a per­zsa. Mindkettő az iráni nyelv­családhoz tartozik. Az új köztársaság agrár­ország, gyengén fejlett ipar­ral rendelkezik. Ásványi kin­csekben viszont igen gazdag, területén megtalálható avas, szén, kőolaj, azbeszt, króm. kén, arany, ezüst és csil­lámpala is. de bányászatuk csak kismértékű, vagy el sem kezdődött. A gyáripar fonto­sabb ágazatai: a textil-, ce­ment-, gyufa-, szappan-, ke­rámia- és élelmiszeripar. Az utóbbi' években Afga­nisztán kísérletet tett ipara megteremtésének meggyorsí­tására. A Hindukustól észak­ra, Kataganban központosí­tott iparvidék körvonalai bontakoztak ki. Jalalabadtól Sarobin, Kabulon — az or­szág fővárosán — át észak felé, az Amu-Darjáig ipari övezet született. •T. L. S zVO V J E T U N l .<<^'®<\vSharíf ^”\j»^kundur L »Taligán _ DK® ©© . H­E*Maimanah^a^\\a® © PAKISZTÁN L c A AA»Charikar // / .... KABULT ^Jalalabad yC i I Foldgá2 1Rí só : El Kén : A Aranyere ; A Ezüstére • A Relére : A Ólomérc ;! ® Erőmű !j X Vegyipar Textilipar Élelmiszeripar ___ T SS SS in tó au Gazdátlan ujj A hágai rendőrség hűtő- szekrényében speciális fo­lyadékba helyezve egy gaz­dátlan mutatóujjat őriznek. A furcsa leletet egy' hágai taxisofőr adta át a rendőr­ségnek, aki azt állítja, hogy a gépkocsiban találta és fogalma sincs, ki lehet a gazdája. Valami gyanúja azonban van. Elmesélte, hogy az egyik kávéház tu­lajdonosa felhívta telefonon és megkérdezte: fuvarozza haza két vendégét. A hely­színre érkező gépkocsivezető egyáltalán nem tartotta bi­zalomgerjesztőnek a két ala­kot, nem volt hajlandó ha­zavinni őket, és egy eré­lyes mozdulattal becsapta a kocsi ajtaját, majd teljes sebességgel távozott. Nyilvánvaló, hogy az egyik gyanús alak mutatóujját vágta le az ajtó. A gépko­csivezető nem tud pontos leírást adni a két ember­ről, de az a tény, hogy bár az újságok nyilvánosan tár­gyalják a szokatlan ese­ményt, még sem jelentke­zett senki „jogos tulajdo­náért”, arra utal, hogy a gépkocsivezető nem téve­dett. Valószínű, hogy a két embernek van valami elin­tézetlen ügye a rendőrség­gel. A „vendégszerető” polgármester A svájci Chippis polgár- mesterét tíz havi börtönre és 25 ezer svájci frank pénz- büntetésre ítélték, mert megengedte két prostituált­nak, hogy klienseiket az ő irodájában fogadják. A szolgálatkész polgármestert öt évre felfüggesztették ál­lásából. Az egyik lány a bí­róság előtt kijelentette, hogy a polgármester tőle és társnőjétől éjszakánként 100 frank „lakbért” kért. A magát ártatlannak tartó polgármester természetesen fellebbezett. A diósgyőri vár Az Országos Műemléki Felügyelőség befejezte diósgyőri külső és belső vár felújítási munkálatait, vár helyreállítása 20 millió forintba került. Majmok eladásra a A összesen 69 045 majom exportja India számára 18 hónap alatt, tavaly szeptem­berig, több mint 2 millió frank devizát hozott, A. G. George kereskedelemügyi miniszterhelyettes beszámo­lója szerint. George adatai szerint az április 1-e óta folyó új adózási évben 30 ezer majmot fognak expor­tálni, s ez ismét több mint egymillió frankot jövedel­mez majd. A majmok fő vásárlója az Egyesült Álla­mok, ahol főként kutatási célokra használják fel őket. Galambposta Egyes londoni lapok és folyóiratok napjainkban kénytelenek úgy szétküldeni a városba riportereiket, hogy egy speciális táskában pos­tagalambokat visznek ma­gukkal. Ennek az az oka, hogy a postagalamb gyor­sabban el tudja juttatni a lapnak a friss információt, sőt az előhívott filmet is, mint az autóval közlekedő tudósító, mivel a forgalmi dugók rendkívüli módon megnehezítik a visszatérést a szerkesztőségbe. Ezerszínű frizura Párizsban működik egy „művész” (sokan egyszerű­en őrültnek neveznék), aki gyökerestől meg akarja vál­toztatni a női hajszín-diva­tot. Hadat üzen a szőkék­nek, barnáknak és vörösek­nek, és az immár „divat­jamúlt” színek helyett élénkzöldet, narancssárgát, tűzpirosát, bébirózsaszínt stb. ajánl. A neve Jacques De Closets, ő ma Párizs leg­divatosabb fodrásza. Az üz­let kirakatában elhelyezett színes televízión kísérhetik figyelemmel a járókelők - a „mester” tevékenységét. Csodás ikrek Rose-Marie Hansson és Marianne Kivner 25 évvel ezelőtt néhány perc kü­lönbséggel született meg. Semmi kétség felőle, hogy ikrek. Kétség csupán ké­sőbb ébredt Birger Glaad- ban, akit az ikrek anyja törvényes apaként jelentett be. Egy idő múlva gyanús­sá vált, hogy a lányok egy­általán nem hasonlítanak egymásra. Az apa a bíróság­hoz fordulj mert nem volt hajlandó tartásdíjat fizetni azután a lánya után, akit nem tartott saját gyermeké- • nek. Kezdetben abszurd do­lognak látszott az ügy, a bíróság azonban — rendkí­vül szigorú vizsgálatok és bizonyítások után — fan- 1 tasztikus eredményre jutott. Csak Rose-Marieről bizonyo­sodott be, hogy Birger Glaad gyermeke. Marianne apja más férfi. ,

Next

/
Thumbnails
Contents