Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-19 / 167. szám

1973; július 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A forradalom költőjének múzeuma Nyolcvan évvel ez­előtt, 1893. július 19- én született Maja­kovszkij, a nagy költő. A lift könnyedén meg­áll a negyedik emeleten, aj­taja zajtalanul kinyílik. Tá­gas helyiségbe lépünk, ab­laka a Dzerzsinszkij térre nyílik. Itt, a Kreml közelé­ben kapott helyet az új Ma­jakovszkij múzeum, a 80 esztendeje született költő iránti megbecsülés lenyűgö­ző monumentuma. 1919-ben, mután Petro- grádból Moszkvába költözött, Majakovszkij ebben a ház­ban kapta azt a szobát a városi szovjettől, amelyről így írt: „Kis szobám csónak­jában háromezer napot él­tem meg...” Valóban, a köl- . tő 11 éven át. tragikus halá­la napjáig, sőt órájáig dolgo­zott itt. Egyablakos, szűk kis szoba ez. btenne kandal­ló. Itt születtek legjobb mű­vei: Vlagyimir Iljics Lenin, Csudajó, Teli torokból, Ezért című poémái, Gőzfürdő és Poloska című színdarabjai, a politikai és lírai költemé­nyek tucatjai. Ma ez a szoba és az egész negyedik emelet múzeum. Öt nagy teremben állítják ki Majakovszkij kéziratait, fényképeit, könyveit és pla­kátjait. grafikai műveit, fest­ményeit, szobrait, személyes tárgyait, leveleit, dokumen­tumait. Kétezernél több be­cses tárgy, közülük nem egy eddig ismeretlen volt. A lá­togatók most először pillant­hatják meg ákvarelljeit. és fe^tékkel-ceruzával készült karikatúráit. A múzeum egyik legérde­kesebb része az a teljes egé­szében eredeti formájában - helyreállított kiállítás, amely „Húsz év munkája” címmel még a költő életében nyílt meg.» ö készítette elő. hogy számot adjon benne életéről olvasóinak. A kiállítás tar­talmáról ezt írta a kataló­gus előszavában: „A forrada­lom költőjének munkája nem merül ki könyvekben. Egy gyűlésen elmondott beszéd, a front számára írt rigmus, aktuális agitációs írás, a rá­dióban megszólaló élő hang és a villamosokon elsuhanó jelszó költészetének ugyan­olyan. sőt olykor legértéke­sebb megnyilvánulása. Ez a mostani kiállítás arra szol­gál, hogy tágabb bepillan­tást engedjen a költő mun­kájába”. Es a szavak eleven bizony­ságául nyilvános előadása plakátjait láthatjuk vitára felszólító, szembeszökően szedett tézisekkel, látjuk a munkásokból, diákokból, ka­tonákból álló hallgatósággal zsúfolt előadótermek fényké­peit. Majakovszkij 75 szov­jet városban tartott előadást. Szerette ezeket a találkozá­sokat és sohasem mondott le róluk. Szívesen olvasta fel verseit a rádióban és mindig arra törekedett, hogy új, idő­szerű témáról írjon. Több mint húsz lapba és folyó­iratba dolgozott és reggelen­ként figyelmesen átnézte a nagy újsághalmazokat. „Ez épp olyan szükséges, mint a mosakodás — mon­dotta. — A jelen felfrissít.” Hogy milyen aktívan vett részt Majakovszkij a napi eseményekben, azt azokból a színes plakátokból érezzük, amelyeket maga rajzolt és szövegezett, a napi távirati jelentések témái alapján. Ezek a plakátok 1919—1922 között, az intervenció, a há­borús pusztulás, éhség és hi­deg legnehezebb éveiben je­lentek meg. Összesen mint­egy háromezer plakátot ké­szített. „Műveim második gyűjteménye” — így nevezte ezt a munkáját. Majakovszkij nemcsak asz­talnál dolgozott. Erről ta­núskodik futólagos feljegy­zésekkel telis-tele írt 68 jegyzetfüzete. Irt az utcán, a villamoson, a vonaton. Nagy utazásokat tett kül­földön: járt Németország­ban, Franciaországban, Cseh- szlovákiáb&n, az Egyesült Ál­lamokban, Kubában. Mexi­kóban. Az első szovjet köl­tők között volt, akik kül­földi olvasóknak elmondták az igazságot a Szovjetunió­ról. a szovjet irodalomról. A múzeum lemezei őrzik a költő hangját és a hang- felvételek külföldi költők és művészek előadásában fel­hangzó költeményeiről, szín­műveinek Párizsban és Lon­donban. Prágában és Szófiá­ban, Lodzban és Berlinben, Velencében és Kölnben, va­lamint sok más városban sor- rakerült előadásairóL A látogatókat még egy meglepetés várja. Hatalmas, 70 négyzetméteres vetítővá­szon, a filmművészet, zene és szavalóművészet eszközei­nek felhasználásával színes vetítettképes előadásban lát­ható a Teli torokból című poémája. „Nagyszerű barát, nagy­szerű költő, nagy ember, fi­vérem, Majakovszkij” — ír­ta róla Nazim Hikmet „Majakovszkij bennünket, írókat és költőket, mindnyá­junkat megtanít arra, ho­gyan változtassuk a művé­szetet a proletáriátus fegy­verévé a szocializmus építé­séért” — mondotta Jorge Amado. A múzeum vendégkönyvé­ből idéztünk. Alekszej Grjaznov Enibsri színjáték, Nyugtalan élet Germanus Gyula nagyiké­rt útleírása, az Allah Akbar! először 1936-ban jelent meg. Termanus 1934-ben mekkai zarándoklatra indult, ennek során hosszabb utazást tett a Közép-Keleten. Műve ennek íz útnak az eredménye. A Szépirodalmi Kiadó "on- iozásában jelent meg. Né- neth László életmű-soroza- :ának újabb kötete is, az Smberi színjáték című 1928/ 19-ben írott regénye. Hőse, Boda Zoltán, akinek sorsát i regény Idsgyermek korától torai erőszakos haláláig vé­gigkíséri. elcsapott reformá- ,us pap fia. Szabó Pál Nyugtalan élet :ímű önleírásának harmad5 k kötetében az író életének a íuszas évektől 1945-ig eltelt dőszakáról olvashatunk. A tönyv nemcsak személyes örténet: teljesebbé teszi az dőszak korrajzát is. Thury Zsuzsa új regényé­jen. a Bécsi országút-ban — 3oér Zsófi történetét írta to­pább. Az önéletrajzi elemek­ből felépített, regény a kora­jeli magvar értelmiség hite­les rajzát adja. A moszkvai nemzetközi filmfesztivál Japán és magyar rendező véleménye A moszkvai nemzetközi filmfesztivál nagyfilm-ver- senyének zsűrije tegnap a késő délutáni órákban tekin­tette meg a magyar ver­senyfilmet, a Fotográfiát. A Rosszija-szálló hangver­senytermében, ahol a magyar versenyfilmet is vetítik, ked­den este a lengyel Koperni­kuszt vetítették. A kétré­szes történelmi, film a kö­zönség és a kritika részé­ről is meleg fogadtatásban részesült. Szerdán a Filmművészek Házában folytatódott a moszkvai filmfesztivál ke­retében megrendezett nem­zetközi filmszimpózium. A szimpózium első napján töb­bek között felszólalt Akira Kurosawa. a világhírű japán rendező, aki az emljer és a természet viszonyáról. a környezetvédelem problé­máiról készít szovjet kolle­gákkal kooprodukciós fil­met. Kurosawa szerint ko­runk művészének kötelessé­ge, hogy a filmvásznon visz- szatükrözze a jelenkor leg­időszerűbb problémáit. Makk Károly, aki a játék­film-zsűri tagjaként vesz részt a moszkvai nemaetközi filmfesztiválon, többek kö­zött rámutatott, hogy a mo­zi növekvő szerepe a mai ember lelki életében, hatal­mas felelősséget ró a film­művészekre a társadalom előtt. Amikor filmet for­gatunk — jelentette ki Makk Károly — egy pillanatra sincs jogunk megfeledkezni arról, hogy sok milliós né­zőközönséghez szólunk, s szeretetre vagy gyűlöletre neveljük a nézőket. Gótikus temofom restaurálása Helyreállítják a székesfe­hérvári kereszteslovagok hajdani templomát Inotán. A IXZV. század első felé­ben épült kora gótikus stí­lusú templomot III. Béla ki­rály adományozta a fehér­vári lovagoknak. A restaurálás során több értékes lelet került elő. Többek között gótikus fara­gott kövekre és freskóma­radványokra bukkantak. Római kori település A Sállá nevű római kori település emlékei után ku­tatott Zalalövőn az Eötvös Lóránd Tudományegyetem régészeti tanszékének hu­szonöttagú csoportja. Most az idei nyári ásatások során megtalálták egy római, kori épület alapjait, amely min­den bizonnyal a település szélső háza volt. A régészek­nek sikerült megközelítően körülhatárolniuk Sállá terü­letét. s megállapították, hogv annak központja Zalalövő mai központjával esett egybe. Több az állás,, mint a pályázó A felsőfokú egészségügyi oktatási intézmények orszá­gosan 1464 állást hirdettek az ezerkétszázharminckilenc végzős orvos, fogorvos, — gyógyszerész számára. A leg­több új, fiatal orvost Borsod. Nógrád, Bács, Szabolcs és Veszprém megyében várják. Az 1972—73-as oktatási év­ben kétszázhét gyógyszerész végzett, valamennyi elhelyez­kedett. Az általános orvosok szep­temberben fejezik be tanul­mányaikat. A négy orvostu­dományi egyetem általános orvosi karain az idén kilenc- száztizenhárman végeznek — 984 álláshelyre pályázhatnak. Ebből 159 körzeti orvosi állás. Az egészségügyi miniszter — az orvosmunkaerőhelyzet javítása, az egyes megyék, il­letőleg szakok orvosellátott­sági problémáinak enyhítése érdekéljen — rendelkezést adott ki. Eszerint az idén végző általános orvosok kizá­rólag az egyetemek által meghirdetett állásokra pá­lyázhatnak. az év végéig Ez azt jelenti, hogy új, fiatal medikust a pályázaton kívül sehol nem alkalmazhatnak, kivéve az ösztöndíjasokat, — akiket a részükre szerződés alapján biztosított állásra ne­veznek ki Elbúcsúztatok Ilkp. Pált Családtagjai, barátai, egy­kori harcostársai; az okta­tásügy, a kulturális élet munkásainak sokasága rótta le kegyeletét tegnap a. Me- ' ző Imre úti temető munkás- mozgalmi panteonjában az elhunyt Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter koporsójánál. A fekete drapériával bevont, koszorúkkal övezett rava­talnál párt- és állami veze­tők, az Elnöki Tanács, a tá­bornoki kar tagjai, állami, kulturális, művészeti, tár­sadalmi életünk ismert sze­mélyiségei álltak díszőrsé­get. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében dr. Aj- tai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese búcsúzott Il­ku Páltól, a Központi Bi­zottság tagjától, a kormány művelődésügyi miniszteré­től. — Ä magyar forradalmá­roknak ahhoz a nemzedéké­hez tartoztál — mondotta—, amelyet az elnyomó úri rend, majd a fegyveresi an­tifasiszta harc élménye ne­velt kommunistává, és amely a felszabadulás után törté­nelmi érdemeket szerzett szocialista forradalmunk ki­bontakoztatásában, az ú j szo­cialista Magyarország meg­teremtéséért vívott küzde­lemben. — A felszabadulás után sokféle feladattal kellett szembenézned. Tehetséged, kommunista szilárdságod és elvhűséged magas beosztás­ba emelt. De taníthattál pártiskolákon, lehettél vá­rosi párttitkár, a központi vezetőség agitációs és pro­paganda osztályának helyet­tes vezetője, a Magyar Nép­hadsereg parancsnoki beosz­tásban dolgozó tagja, mi­niszterhelyettes, majd mi­niszter — szívedben mindig pedagógusnak, a nép tanító­jának érezted magad. Munkatársaidnak, a Mű­velődésügyi Minisztérium dolgozóinak gyászát Goszto- nyi János miniszterhelyettes tolmácsolta. — Azzal őrizzük meg em­lékét, hogy tovább folytat­juk a vezetése alatt kitelje­sedett nagy munkát, tovább dolgozunk a szocialista köz­neveiéi korszerűsítésén az óvódáktól az egyetemekig. Tovább dolgozunk a műve­lődésügy szocialista eszmei­ségének fejlesztéséért, — Il­ku elvtárs életművének szel­lemében — mondotta befe­jezésül. A gyászszertartás az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. így kezdődött MM Gyerekek, ki szeret énekelni? MM Karcagi iíjúmunkás dalosok A hír meglehetősen szűk­szavú volt. A karcagi 629. sz. Szamunkásképző Intézet Mészáros Ferenc vezényelte vegyeskórusa, mint a Ván­dor Sándor munkás- és if­júmunkás énekkari szemlén feltűnt legjobb ifjúmunkás kórus, a SZOT különdíját nyerte el. Siker, alig félesztendős működés után.. . „ * * * Ilyenkor nyáron a szak­munkásképző intézet csen­des. A bejárati folyosón, az­— Az elmúlt év novembe­rében a KÖTA megyei szer­vezetének egyik ülésén • ve­tődött fel bennem a gondo­lat. Felkerestem az intézet igazgatóját, Szalagyi . Sán­dort — valamikor az ének­tanárom volt — de mielőtt bármit is mondhattam vol­na, már ő kért meg: „Feri­kém, csinálj már nálunk egy jó kis kórust”. Hát meg­próbáltam ... — Ilyen egyszerű a titok nyitja?*■ ;— Hát azért nem egészen. senyjellegű bemutatóján sze­repeltünk sikerrel, majd jú­nius elején a Vándor Sándor énekkari szemle megyei dön­tőjén az ifjúmunkás kategó­ria I. díját nyertük el. Még ugyanabban a hónapban a Vasas ifjúmunkás énekka­rok országos bemutatóján léptünk fel, majd a Vándor Sándor szemle országos döntője következett, a már ismert eredménnyel. S hogy a lista teljes legyen június 24— és 29 között egy meg­hívásos énekkari táborban A kórus a Vándor Sándor munkás és ifjúmunkás énekkari szemle megyei döntőjén tán kétoldalt a kanyargó lépcső mellett, végzett évfo­lyamok tablói sorakoznak. Mészáros Ferencet nem ta­láljuk. „A zeneiskolában ke­ressék” — segítenek. „Ott tanít, most pedig korrepe­tál a szünidőben ...” — Hiába, hosszú ez a két- hónapi szünet — mentege- tődzik a találkozáskor. — Növendékeim így rendszere­sen bejárnak hozzám. Egy kicsit gyakorolunk együtt... — És a kórus? — Évadzáró hangverse­nyünkre a napokban került sor. Augusztusban négy ke­rékpártúrát szerveztünk, kö­zösen keressük fel a kör­nyék fürdőhtelyeit. Szeptem­berben aztán újra elkezdőd­nek a própák. — Kevés szakmunkáskép­ző intézet dicsekedhet kó­russal. Karcagon hogyan si­került? Különösen az elején volt nehéz. Jártuk az osztályo­kat: „gyerekek, ki szeret énékelni?” — kérdeztem, de volt ahol csak nevettek, sőt kigúnyolták a jelentkezőket. Végül harmincötén gyűltek össze, többségükben lányok. Hetente két alkalommal tar­tottunk próbákat, aztán, szinte észrevétlenül, össze-. jöttünk más alkalommal is. — És a szereplések? — Az elsőre márciusban, egy nyilvános próbán került sor, s meghallgatta a hazai kórusmozgalom nagy egyé­nisége, Vass Lajos is. Dicsé­rő szavai hihetetlenül sokat jelentettek. Egy hét. múlva Szolnokon, az egri Gárdonyi Géza _ diáknapok megyei döntőjén arany oklevelet nyertünk, s ráadásul egy húszperces tv-filmfelvétel jo­gát. Májusban a rádió „Éneklő ifjúság” című ver­vendégeskedtünk Budapes­ten. Talán már mondanom is fölösleges, a sikerélmény végleg meghozta a kedvet a közös énekléshez. — Milyen művek szere­pelnek a kórus műsorán? — A legnagyobb sikert András Béla három meszes nótájával és Letoni A ba­rátság tánca című művének bemutatásával arattuk. — Egy néhány szót a jö­vőről ... — Legfontosabb feladat a húsz új jelentkezőt „beépí- juk a vezetése alatt kitelje- teni” a kórusba. Igyekszünk bővíteni műsoranyagunkat is, s végül, de nem utolsó­sorban, elhatároztuk, hogy az iskolaátlagnál gyengébb eredményű tanuló nem le­het a kórusban. Ezért tenni is kell valamit... a d;

Next

/
Thumbnails
Contents