Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-13 / 136. szám
1973. június 13 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 / Az algyői Tisza-híd építésén mind a tizennégy pillér elkészült, s ezzel befejeződtek az alépítményi munkálatok. Most azokat az acélszerkezetű hídszakaszokat szerelik össze, amelyeket majd úszódaruval emelnek be a folyó felett. Képünkön: a pillérek | Felkészülés az aratásra Kombájnokra újabb rendelési nem vesznek fel A mezőgazdasági nagyüzemekben javában készülnek az aratásra; a gépműhelyekben felújítják a kombájnokat, kijavítják a járműveket. Számos gazdaság június első napjaiban újabb kombájnokat igyekezett beszerezni az AGROKER-telepe- ken, ahol azonban elutasítással találkoztak. Az AGRO- TRÖSZT illetékesei az MTI munkatársának ezzel kapcsolatban elmondották, hogy csakis azokat a megrendeléseket tudják kielégíteni, amelyeket időben adtak feL Á késedeflmeskedők igényeit ezúttal nem tudják teljesíteni, miután korlátozott számú kombájn áll a kereskedelem, illetve a mezőgazdaság rendelkezésére. Azok a gazdaságok, amelyek még ezekben a napokban is soron kívül új gép beszerzésében reménykednek, már nem számíthatnak megrendelésük visszaigazolására, s így arra van szükség, hogy pótalkatrészekkel hozzák rendbe régebbi kombájnjaikat. Lehetőség van arra is, hogy az üzemek egymás közötti kooperációval segítsenek egymáson. Végleges adatok szerint az idén 1350 új szovjet kombájnt kapnak a termelők, s az aratócséplő gépek túlnyomó részét már átvették a gazdaságok. A kombájnokat a záhonyi határállomásról célfuvarral szállítják a gazdaságokba, s a Mezőgép Tröszt szakemberei a helyszínen szerelik ösz- sze a gépeket, majd a próbajáratás után átadják a berendezéseket. Az NDK-ból az első negyedévben további 50-et ,várnak. Eddig összesen 65 NDK-kombájnt vettek át a megrendelők, s a többi folyamatosan érkezik majd a következő napokban. A rendrcarató gépek iránt is megnőtt az érdeklődés. Bulgáriából 360-at igazoltak vissza, s ezek a gépek is rövidesen megérkeznek a megrendelőkhöz. Az aratásra a Mezőgép Tröszt gépjavító szervizszolgálatot szervez és az AGRO- KER-telepeken is ügyeletet tartanak majd a késő esti órákig, illetve vasárnap és a munkaszüneti napokon. Ka csali ombinát Sikeres félév a Besenyszög- Palotási Állami Gazdaságban Nyolcszázezer kacsa öi és fél hónap alatt (Tudósítónktól) A Besenyszög-Palotási Állami Gazdaság többek között arról ismert, hogy kezdettől híve a szakosított gazdálkodásnak. Olyan termelési struktúra kialakítására törekedett, amely biztosítja a helyi adottságok gazdaságos kihasználását. Az üzem területén nagy kiterjedésű vízterület van, amely szinte kínálja magát víziszárnyasok tenyésztésére. Erre alapozva az ország jelenlegi legnagyobb és legmodernebb kacsatenyésztő kombinátját fejlesztették ki. A korszerű törzstelepen húszezer szaporító állományt tartanak, amelynek alapanyagát Angliából importálták. Az angol Cher- riwely kacsafajta jellemző, jó tulajdonsága, hogy negyvenkilenc nap alatt eléri a három kilogrammos súlyt. A nagytestű víziszámyaso- kat hústermelésre nemesítették ki, így az ínyenc fogyasztók igényét is kielégíti, miután kevésbé zsíros. A gazdaság keltetőjében napvilágot látott kacsákat napos, jlletve előnevelt, 18—21 napos korban értékesítik. Három megye — Szolnok, Békés és Bács-Kis- kun megye nagyüzemei vásárolják a nemesített kacsákat, de időközönként szállítanak a Dunántúlra, Keszthely környékére is. A folyamatosan „termelő” kacsakombinát igen termelékeny volt az idén, öt és fél hónap alatt nyolcszázezer napos és előnevelt kacsát bocsájtott ki. Az idei terv azonban lényegesen nagyobb, az év végéig nem kevesebb mint másfél millió szárnyast értékesítenek, illetve nevelnek fel. Az évek óta nyereséges üzemágban — lépést tartva a nemzetközi színvonallal — tökéletesítik a tartási körülményeket. Az előnevelőben bevezették a dróthálós padozatú tartást, a korábbi mélyalmos tartási módszer helyett. Az egy méter magasan lévő sűrű drótháló négyzet- méterein hatvan kiskacsát tudnak tartani, több mint kétszeresét a régi tartási módszernél. Előnye továbbá, hogy a szellősebb környezetben kedvezőbb a súlygyarapodás, a növekedés, minimális az elhullás. Cipők terven felül (Tudósítónktól.) A Kiváló vállalat cím nemcsak a múlt eredményeket ismeri el, hanem ösztönzést ad a jelenre is. Ezt bizonyítja a Tisza Cipőgyár hat és fél ezer dolgozójának idei munkasikere. Az év első öt hónapja kiemelkedő termelési eredményt hozott. A gyári kollektíva 63 ezer 800 pár lábbelivel többet készített, mint terve volt. A túlteljesítésben nagyszerepe volt a debreceni gyáregység dolgozóinak, akik pontosan 25 ezer párral több cipőt készítettek májusig, mint tervezték. Martfűn és a gyáregységekben a mennyiségi eredmény mellett jelentősen javult az idén az első osztályú termékek részaránya is. Sz. E. Átadás előtt Az „utolsó simításokat” Is elvégezték, így hamarosan átadják rendeltetésének a jászjákóhalmi Béke Tsz szakosított sertéstelepét. A korszerű, nagyüzemi gazdálkodás valamennyi követelményének megfelelő tele- j pet négy évvel ezelőtt a ser- j tésprogram keretében kezd- I ték építeni. Az évi 6 ezer ; mázsa hízósertés kibocsátó- ' sára alkalmas szakosított te- ' lep 37 millió forintba került, i A határozatok sorsa Minden határozat annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle — ez talán túl egyszerű, szinte közhelyként hangzik, de többnyire így vagyunk a legfontosabb dolgokkal. Se szeri, se száma azoknak az elemzéseknek, felméréseknek, vizsgálatoknak, amelyek a párthatározatok útjáról, sorsáról készültek az elmúlt években, mintegy választ keresve arra, mi a magyarázata, hogy egynémely határozat — ha megfeszülnek is — papíron marad, írott ma- laszt csupán. A probléma gyökere a határozatok meghozatalában keresendő. Pontosabban: annak konkrétságában. Számos tapasztalat bizonyítja, hogy a központi pártszervek, vagy a megyei, járási pártbizottság egy-egy határozata lényeges változtatás nélkül lépeget mind lejjebb a maga útján, lépcsőfokonként az alapszervezetekig. Ott hasonló módon általában megtárgyalják az ügyet, és ezzel a dolgot befejezettnek tekintik. Ki lehet pipálni, ezt a munkatervi pontot is teljesítették. Nyilvánvaló, hogy ez a módszer nem lehet eredményes. A dolog természetéből következik, hogy az a párt- határozat, amely egy felsőbb pártszerv fórumán születik, bármilyen tartalmas, jó és konkrét is legyen, nem hajtható végre „egy az egyben” az alsóbb fórumokon. Maradjunk az alapszervezeteknél. Sokszor tapasztalható, hogy a „felülről” érkezett határozatnak mér az értelmezésével is problémák adódnak. Mégis, a gyakorlatban alig találkozunk azzal, hogy a vezetőség azért üljön össze, hogy a végrehajtás előkészítése érdekében tanulmányozza, megvitassa a felsőbb pártszervtől érkezett határozatot. Erre pedig sokszor szükség volna. Az is elképzelhető, hogy az ilyen előkészítő, értelmező vitára meghívnak az alapszervezet tagjai közül néhány, a témában járatosabb párttagot. Hogy példával is éljünk: Határozat érkezik az üzem- és munkaszervezés kérdéséről. Az üzemi alapszervezet bizonyára könnyebben eligazodik, hamarabb megtalálja a határozat értelmezésének, végrehajtásának útját, ha tagjai közül bevonja ebbe a munkába azokat a műszakiakat, akik a témát feltehetően ismerik. Mire keresünk választ egy határozat tanulmányozása, értelmezése során? Elsősorban arra, hogy mit akar azzal a felsőbb pártszerv elérni. Majd ezenbe- lül azt keressük, hogy ebből milyen részfeladat oldható meg a mi alapszervezetünkben. És ezen a ponton ugyancsak találkozunk hibás értelmezéssel. Gyakran azonos a sablon: az alapszervezet vezetősége a taggyűlési napirend előterjesztésére készülve megismétli a felsőbb pártszerv határozatában foglaltakat. Ez eleve nem lehet olyan konkrét, hogy azt mindenütt egyformán kelljen értelmezni és végrehajtani. Jól tudjuk, hogy még egy járási pártbizottság is kénytelen általánosabban fogalmazni, mert nagyon sokféle alapszervezete van. Az általánosságok ismételése helyett — abból elég annyi, hogy az összefüggések, az összkép minden párttag előtt világos legyen — meg kell találni a határozatnak azt a néhány pontját, amelyet a mi alapszervezetünkben is végre lehet hajtani. (Sajátos módon ez a lehetőség a felismerés pillanatában kommunista kötelezetséggé- váLik.) A példához visszatérve: Az üzem és munkaszervezésről hozott párthatározatot másképpen kell tárgyalni a nagyüzem azon alapszervezetében, amelyhez — ha van ilyen — az üzem- szervezéssel foglalkozó kommunisták is tartoznak, s megint másként egy olyan üzemrész alapszervezetében, ahol legfeljebb csak a munkaszervezés néhány konkrét kérdéséről tudnak az egész témából kiragadva, érdemben tárgyalni. A határozatok ílymódon való adaptálása nem is olyan könnyű. Főként azért nem, mert — sok helyen ez a gyakorlat — a kiindulópont mindig az országos szerv határozata és azt megtűzdelik néhány helyi szemponttal. Fordítva ez sokkal eredményesebb lenne. Az előterjesztés készítésénél mindig a sajátos helyzetből kell kiindulni. Azt kell vizsgálni, hogy az adott kérdésben a mi alapszervezetünk területén mi a helyzet, milyen gondok, tennivalók vannak. Ennek összegyűjtése után — a felsőbb pártszerv határozata alapján — ki kell dolgozni a lehetséges megoldás útját, a konkrét, elvégzendő feladatokat. Az alapszervezeti taggyűlésnek ezekben-a kérdésekben kell határozatott hozni. Ez látszatra a határozat leszűkítése néhány kérdésre. De ez a látszat csal. Mert a pártmunka első vonalában, ott, ahol a végrehajtás folyik, semmire sem megyünk az általános határozatokkal. Amíg — az előbbi pédánál maradva — csak nagy összefüggésekben, általában beszélünk az üzem- és munkaszervezés kérdéséről, mindenki bólogat. Az egyetértés teljes — csak éppen nem történik utána semmi. Nem is történhet. De ha azt vizsgáljuk, hogy a mi gyárrészlegünkben milyen akadályai vannak az ésszerű munkaszervezésnek, hol lehetne azon változtatni, javítani, parázs viták keletkezhetnek és érdemi döntés is. Olyan, ami konkrétan megfogalmazható. Egyébként egy országos, átfogó érvényű határozatot csak úgy lehet maradéktalanul végrehajtani, ha mindenütt azt a részfeladatot teljesítik belőle, ami számukra az adott, a kézenfekvő. A határozatok sorsát az eddigiekben főként a „fogadó” pártszerv, az alapszervezet oldaláról vizsgáltuk. De a konkrétság érdekében a „kibocsátó” pártszerv is sokat tehet. Elsősorban az alapszervezeteket közvetlenül irányító járási, városi pártbizottságokra gondolok. Nem tagadva e gondolatsor egyik korábbi megállapítását, miszerint e pártszervek a helyzetüknél fogva sem dolgozhatnak ki olyan konkrét határozatokat, amelyek mindenütt egyformán érvényesek — jogos az igény, hogy több segítséget nyújtsanak e tekintetben is. A járási, városi pártbizottságok alapvető feladata a területükön működő alapszervezeteket segíteni, felkészíteni az önálló munkára. Ennek a segítésnek egyik módja az, ha döntéseiknél figyelembe veszik mindazokat a sajátos körülményeket, amelyek között alapszervezeteik működnek. Ha a felsőbb pártszerv határozatát kellő elemzés után úgy „bontják” a járás területére, hogy az megfelelő támpontot, eligazítást adjon mindenütt a feladat helyi adaptálásához, konkretizálásához. A már többször szóba hozott példával élve: Találjanak támpontot az üzem- és munkaszervezési feladatokat illetően mind a nagyvállalati központok, mind a gyáregységek, vagy éppen a kisipari szövetkezetek területén működő alapszervezetek. Egyébként csak az ilyenmódon kidolgozott határozat teszi lehetővé a járási bizottságnak a végrehajtás konkrét helyszíni segítését és ellenőrzését is. Ami a határozatok sorsát illeti, a hangsúly tehát a konkrétságon van; munka- módszereinket úgy kell finomítani, alakítani, hogy az feleljen meg annak a követelménynek, amit Kádár elvtárs a KB novemberi ülésének zárszavában fogalmazott meg: „...most nem a tűnődés, a filozófálás, az óhajok és a meddő viták időszaka, hanem a lendületes munka következik.” A párthatározatnak, szülessenek azok bármely szintjén a pártéletnek, e gondolat maradéktalan érvényesülését kell szolgálni. VARGA JÓZSEF Ä jászárokszállási jelölőgyfilésen kérték Javul a közvilágítás — Kényelmesebb és biztonságosabb lesz a közlekedés Több mint két hónapja, hogy Jászárokszálláson is befejeződtek a tanácstagi jelölőgyűlések. Hatvan jelölő- gyűlésen a választópolgárok 276 közérdekű bejelentéssel kértek segítséget a nagyközség kommunális helyzetének javításához, a kereskedelmi hálózat fejlesztéséhez, új szolgáltatások bevezetéséhez. Meghaladta a félszázat azoknak a száma, akik az egészségügyi és szociális ellátással, valamint a közlekedéssel kapcsolatos észrevételeket tették. A kérések többségét út-, járda- és vízhálózat építésével, a közvilágítás javításával volt kapcsolatos. Ennek oka, hogy a nagyközség utcái rossz állapotban vannak, esős időben a járművek elakadnak, gyalogosan közlekedni kényelmetlen. A tanács vb a jogos kérések teljesítése érdekében már eddig is számos intézkedést tett. A helyi Béke és Táncsics Tsz-től 2400 köbméter — az utak feltöltésére alkalmas — földet vásárolt, abból tizenöt rossz állapotban lévő utcát újítottak feL Járda építésére az idén 10 ezer forintot fordítanak. A jelölőgyűléseken elhangzott észrevételek alapján döntenek arról is, hogy a rendelkezésre álló összegből hol építsenek a közeljövőben járdát. Jogosak voltak a vízhálózat bővítésével kapcsolatos kérések. A 12 millió forintos költségű szennyvízcsatorna-rendszer építése mellett 4 millió forintot fordítanak a vízvezetékhálózat korszerűsítésére. Az 1873. évi fejlesztési alapból fél millió forintot használnak fel erre a célra. Sor kerül az idén további hét közkifolyó üzembe helyezésére. Számos észrevétel hangzott el a közvilágítás javításával kapcsolatban. A tanács megrendelésére azóta tizenegy utcában szereltek fel újabb közvilágítási lámpákat. Javul az idén a kereskedelmi ellátás. Átadják a most épülő ABC-áruházat, az ÁFÉSZ a „Patak” mellett új élelmiszerboltot épít. A közlekedés javításával, az új szolgáltatások bevezetésével kapcsolatban olyan kérések hangzottak el, mint: új autóbuszmegálló építése, liszt-cseretelep létrehozása, szolgáltatóház, mentőállomás, gyermekorvosi szakrendelő, posta építése.