Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-13 / 136. szám

XXIV. évi. 136. sz. 1913. június 13., szerda. MEGYEI P„ A RTBIZÖTTSÁG VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA; 80 FILLER Iskolai párt szervezetek A most záruló tanév különleges helyet foglalt el az iskolai pártszervezetek életében. Ebben a tan­évben kezdődött meg az állami oktatás tovább­fejlesztésére vonatkozó párthatározat valóraváltása. Sokat fáradoztak, tettek ezért az iskolákban működő pártalapszer- vezetek. Van tehát miről számot adni, vitatkozni most sorra kerülő beszámoló taggyűléseiken. Milyen képet kapunk, ha átfogóan kívánjuk összegezni a sok-sok iskolai pártszervezet, kommunista pedagógus te­vékenységének eredményeit? Elmondhatjuk, hogy e párt- alapszervezetek többsége a határozat megjelenése óta aktí­vabban, kezdeményezőbben dolgozik, örvendetes tény, hogy a tanintézeti pártalapszervezetek és pártcsoportok többsége eredményes munkát végzett a határozat lényegének meg­értetéséért és elfogadtatásáért. Tudatosabb a művelődésbeli hátrányokkal induló gyermekek iskolán belüli segítése. Javult a gyermek- és ifjúsági szervezettel való foglalkozás színvonala. Az iskolák tervszerűbben vesznek részt közsé­gük, városuk társadalmi, politikai, kulturális életében. A pályaválasztás tudatos irányításában, segítésében is mind eredményesebben működnek közre. A határozat megvalósításában mindezek mégis csak kezdeti lépések. Helyenként, területenként még nagy eltérés tapasztalható az iskolai pártmunka hatékonyságában. Ezzel függ össze, hogy vannak iskolák, ahol a határozat ismer­tetése után megálltak, s a helyben megoldható feladatok helyett minden kérdés megoldását a minisztériumi utasítá­soktól várják. T alálkozni hamis illúziókkal is, amelyek máról hol­napra csodákat remélnek a közoktatás fejleszté­sében. Helyenként fellelhetők a pedagógiai kon- zervatizmus bizonyos jelei: aggodalom, félelem az újtól. Van, ahol kétségbe vonják a továbbfejlesztést szolgáló in­tézkedések megvalósíthatóságát. Káros felfogás az is, ami­kor az állami oktatás továbbfejlesztését kizárólag a köz­pontilag biztosított, fokozottabb anyagi támogatásra szű­kítik le. Az eredmények és a gondok, a sikerek és a fogya­tékosságok együttesen adják a tanulságot: milyen irány­ban haladjanak tovább a következő tanévben az iskolai pártszervezetek? Ennek fő irányát mindenütt a most sorra kerülő beszámoló taggyűléseken lehet meghatározni. Helyi­leg elemezve a tanulságokat, értékelve, hogy ott, az adott iskolában mi volt a jó és rossz, s mit kell a továbbiakban tenni. További jelentős mértékű hozzájárulás lehet az oktatás- politkai határozat következetes megvalósításához, ha fej­lesztjük az iskolai pártszervezetek munkájának hatékony­ságát. A beszámoló taggyűlés akkor teljesíti ezt a rendel­tetését, ha átfogón értékeli az alapszervezet egész tevé­kenységét. Mondjon véleményt az alapszervezeti vezetőség munkájáról, az alapszervezet szervezeti-politikai-ideológiai tevékenységéről, a tantestület egészére és az iskola veze­tésére gyakorolt hatásáról. A taggyűlésen gondosan, kriti­kusan elemezzék — a pártcsoportokban lefolyt viták és az ott elhangzott javaslatok alapján — a pártszervezet egészének és a párttagoknak személy szerinti munkáját az oktatáspolitikai határozat megvalósításában. Szükséges, hogy részletesen foglalkozzanak az alapszervezet munkater­vében, illetve intézkedési tervében megfogalmazott felada­tok végrehajtásának tapasztalataival. így lehet a taggyűlés segítségére a kommunista pedagógusoknak abban, hogy a záró és nyitó tantestületi üléseken egységes álláspontot kép­viselve kedvezően befolyásolhassák a?_oktatáspolitikai^ ha­tározattal kapcsolatos, következő tanévben bevezetendő in­tézkedéseket. Miniszteri határszemle J ászboldogházán Dr. Dimény Imrével tárgyaltak a megye vezetői Megalakulása óta a Jász­ság leghíresebb szövetkeze­te a jászboldogházi Arany­kalász Tsz, ahogy dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Is mondta tegnap délután: — Már régóta készülök, hogy szétnézhessek itt. So­Hasonló megelégedést vál­tottak ki a Jászsági Fajtakí- sérleti Állomáson látottak is. Mint Kapás Sándor, az Or­szágos Fajtakísérleti Intézet igazgatója elmondta, 531 növénnyel kísérleteznek a jászboldogházi állomáson. Búzából minden középeuró­pai fajta megtalálható ná­luk. Lucernából csak kül­földi fajtát 24-et tartanak. A prímet a kukorica viszi, ebből 101 fajtával kísérle­teznek. A kísérleti parcellákon érdekes növényeket muta­tott Gyömrei Sándor állo­másvezető és Szerefi Jenő tudományos kutató. A bu­dai csemege borsó például kan felhívták már a figyel­mem, hogy Jászboldogházán újat láthat az ember, a mű­szaki haladás élvonalába tar­tozik a szövetkezet. Az ön­tözéses legelőgazdálkodás szakmai képviselői meg egye­nesen büszkeséggel szólnak Boldogházáról. 130 mázsát képes adni hektá­ronként. Mutattak olyan spanyol paradicsomot is, amely 30 kg termést ad tö­venként. — Kutatóintézetben járni mindig öröm — mondta a látogatás végével a minisz­ter — hiszen itt szinte tál­cán hozzák az ember elé az új ismereteket. S az is jó, hogy egy-egy ilyen állomás formálja a tájon élő pa­rasztemberek, szakemberek szemléletét is. Este ért véget a határ­szemle. Akkor ültek le a minisztérium és a megye vezetői az élelmiszergazda­sági teendőkről tárgyalni. Részt vett rajta — csakúgy mint az egész délutáni prog­ramon is — dr. Gergely István, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Hege­dűs Lajos, a megyei tanács elnöke is. Az előterjesztő Bereczki Lajos, a megyei ta­nács elnökhelyettese volt. Ennek alapján állapodtak meg többek között abban, hogy a szolnoki kenyérgyár 10 millió forintos építési többletköltségét a miniszté­rium és az Országos Terv­hivatal együttesen próbálja előteremteni. Szó volt a kunszentmártoni sertésfel­dolgozó kombinát program­járól is. Egyetértenek ab­ban, hogy célszerűtlen len­ne akkora méretű sertésfel­dolgozót megépíteni, amely­be még Somogyból is kelle­ne hízót szállítani. Ezért a korábbi elgondolásoktól el­térően kisebb teljesítőké­pességű üzem épül, s a terv szerint jövőre elkezdődik az építése. * Tárgyaltak a jászberényi vágóhíd sorsáról is, a megye vezetői ugyanis szeretnék úgy felújítani ezt a vágó­hidat, hogy az egész Jászsá­got ki tudja szolgálni. Mivel a szarvasmarha-tenyésztési program megvalósulásával együtt jár a tejtermelés emelkedése, a minisztérium és a megye vezetői a közel­jövőben megvizsgálják egy Szolnok megyei teiporgyár építésének lehetőségét. Szót váltottak a karcagi Lenin, a besenyszögi Kos­suth, a tiszaföldvári Lenin és a zagyvarékasi Béke Tsz irányításával kialakuló ter­melési zárt rendszerekről, a karcagi állatkórház építésé­ről és a növényvédő állomás Szolnokra telepítéséről is. Az érdekes határjárás és az iz­galmas véleménycsere után azzal távoztak a minisztéri­um vezetői: — Egyre szívesebben jö­vünk a megyébe. Itt, az élel­miszergazdaságban most a korszerű vezetői szemlélet tanúi vagyunk. Nekünk is hasznosak a Szolnok megyei eszmecserék. — borzák — Látogatás a fajtakísérlett állomáson A Minisztertanács és a SZOT 'vezetőinek megbeszélése 1973. június 11-én a Ma­gyar Népköztársaság Mimsz" tertanácsának és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának vezetői Fock Jenőnek, a Mi­nisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével .neg­beszélést tartottak a SZOT székházában. A tárgyaláson áttekintet­ték a legutóbbi tanácskozá­son közösen elhatározott ten­nivalók végrehajtásáról szóló tájékoztatást és megállapí­tották, hogy mind az éle‘szín­vonal növelésére, mind « munkaidő csökkentésére vo­natkozó tervek megvalósul­tak. A kormány és a SZOT ve­zetői megállapították, hogy 1974—75“ben további intéz­kedések szükségesek az élet- színvonal emlése érdekében. Elsősorban népesedéspolitikai céljaink megvalósítását előse­gítő és a többgyermekes csa­ládok terheinek könnyítését célzó intézkedéseket kell megtenni. Emellett csökken­teni kell a nyugdíjrendszerek közötti különbségből adódó hátrányokat és első lépésként az alacsony nyugdíjak eme­lését kell biztosítani. Az életszínvonal további emeléséhez szükséges intéz­kedéseket a tervek keretei között, a néDgazdasági ered­mények mértékében lehet megvalósítani. A legutóbbi tárgyaláson előirányzott munkaidő-csök­kentés végrehajtása után le­hetőség nyílik további lépé­sekre, a kereskedelem, a közlekedés, az egészségügyi ellátás területén. Egyetértés alakult ki abban, hogy az 1974-ben végrehaitandó mun­kaidő-csökkentésről 1973. év végén, a jövő évi tervfelada­tok kialakítása során foglal­nak állást, és ennek kereté­ben fokozott gondot fordíta­nak a nők jelentős hányadát foglalkoztató kereskedelmi ágazatra. A kormány és a SZOT ve­zetői tárgyaltak a szakszer­vezeti üdültetés továbbfej­lesztéséről is. A z iskolai pártszervezetek munkájának további ja­vítása szükségessé teszi, hogy az eddigieknél na­gyobb figyelmet fordítsanak a tantestületekben végzendő eszmei-politikai-nevelő munkára. Változatlanul tartsák napirenden a Központi Bizottság határozatának egy­séges értelmezését, magyarázatát. Nagy felelősséggel for­málják a tantestületi demokratizmust és a tantestületek politikai-világnézeti és pedagógiai egységét. Ehhez kapcso­lódik, hogy megnövekedett szerepük van az iskolai párt- szervezeteknek a pedagógusok politikai-ideológiai tovább­képzésében, az új oktatási, nevelési követelmények, mód­szerek, hasznos kezdeményezések elterjesztésében. Mindezt természetesen az iskolák állami vezetésével együtt, azzal összhangban szükséges megtenni. A politikai munka eszközeivel nyújtsanak segítséget az iskolák igazga­tóinak az állami oktatás továbbfejlesztését célzó intézke­dések megvalósításához. Így sokat segíthetnek abban, hogy a tananyag csökkentésére vonatkozó elhatározások meg­értésre találjanak az adott szaktárgy oktatói körében. Jó, ha még olyan dolgokra is kiterjed a figyelmük, hogy az iskolai rendezvények, akciók ne okozzanak túlzott kiadá­sokat a szülők számára. H elyes, ha bátrabban élnek az iskolavezetés beszá­moltatásának és pártellenőrzésének jogával. Jó lenne a mostani párttaggyűléseken azt is ele­mezni, mennyire tervszerű és célirányos ez a beszámoltatás. Egyes helyeken ugyanis még túlságosan általános vagy öt­letszerű, holott a pártellenőrzés akkor éri el igazán a cél­ját, ha nem úgy egészében véve mindenre, hanem az ott helyben legfontosabbnak tekintendő kérdésekre irányul. Érdemes elemezni a pártszervezet káderpolitikái tevékeny­ségét is. Ezzel kapcsolatban el kell érni, hogy minden isko­lai pártszervezet rendelkezzen véleményezési jegyzékkel és gyakorolja is a véleményezési jogkörét. Ha mindezeket gondosan számba veszik és megvalósítják az iskolai párt- szervezetek — jelentősen hozzájárulnak a közoktatás to­vábbfejlesztéséhez. K. P. HíRKk — Tudósítások — hírek — tudósítások-- hírük Hazaérkezett a Biszku Béla vezette pártküldöttség A Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására 1973. június 6—12. között látogatást tett Finnországban a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának küldött­sége. A magyar pártküldött­séget Biszku Béla, a Politi­kai Bizottság tagja, a Köz­ponti, Bizottság titkára ve­zette. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának küldöttsége megbeszéléseket folytatott a Finn Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának küldött­ségével. A két párt képviselői a megbeszélések során köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országaink társadalmi politikai helyzetéről, s véle­ménycserét folytattak a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom és a nem­zetközi élet időszerű kérdé­seiről. A magyar pártküldöttség átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága meghívását a Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága küldöttségének Magyarországi látogatásra. A meghívást köszönettel elfogadták. Az MSZMP küldöttsége tegnap hazaérkezett. A de­legációt a Ferihegyi repü­lőtéren Pullai Árpád, a Köz­ponti Bizottság titkára fo­gadta. Tanácstagok értekezlete Kisújszálláson Tegnap délelőtt Kisújszál­láson, a tanácsháza nagy­termében a városi tanács­tagok és a népfront bizott­sági tagok részére tanácsko­zást szervezett a városi ta­nács és a Hazafias Népfront városi bizottságának elnök­sége. A tanácskozáson részt vett Barna Károly, a városi pártbizottság első titkára. A tanácstagokat Fekete Sándorné, a városi tanács elnöke tájékoztatta a város gazdaságpolitikai feladatai­ról, majd dr. Tóth István, az igazgatási osztály veze­tője tartott tájékoztatót a tanácstörvényről. Szólt a tanácsok feladatairól és ha­tásköréről, jogairól és köte­lezettségeiről. A várospolitika, a terület­és településfejlesztés elvi és gyakorlati kérdéseiről Oláh Lajos tanácselnök-helyettes adott tájékoztatást. Vona László, a HNF vá­rosi bizottságának elnöke pedig a népfrontmozgalom és a tanácsi munka kap­csolatait ismertette. Az egészséges életmódért Az egészséges életmódra való nevelés feladatairól tanácskozott tegnapi ülésén a Hazafias Népfront megyei nőbizottsága. A népfront­mozgalom a jövőben na­gyobb szerepet vállal abból a felvilágosító munkából, melynek az a célja, hogy korszerű felfogás alakuljon ki fiatal és idősek körében egyaránt a helyes életmód­ról. A nőbizottság a saját tennivalóit határozta el ez alkalommal, hiszen a neve­lés egyik színtere maga a család, az otthon, ahol el­sősorban a nőkön múlnak a reformok. Csapatvezetők akadémiája A Szolnok megyei úttörő- elnökség rendezésében két­éves csapatvezetői akadémia ért véget tegnap, melyen a megye általános iskoláinak ötven csapatvezetője tette le az ötödik vezetői próbát. Tegnap Szolnokon, a ti- szaligeti KISZ-táborban tar­tották a záróünneipélyt. Délután került sor az ered­ményhirdetésre, a lecke­könyvek kiosztására és a ve­zetői próbázás igazolására. A legjobb eredményt elért tizenkilenc csapatvezetőt könyvutalvánnyal jutalmaz­ták. Egy mondatban — E. Szyr miniszternek, a Lengyel Anyaggazdálkodá­si Tanács elnökének veze­tésével tegnap küldöttség érkezett hazánkba. — Varsóban megkezdődött a szocialista országok XIV. katona- és repülőorvosi kon­ferenciája. — Tegnap este befejeződ­tek a debreceni operai na­pok. — Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tegnap Budapestre érkezett Shirpad Amrit Dange, az Indiai Kommunista Párt el­nöke. Gratuláció a (»z-tagoknak ketlen legelőket talajjavítás­sal, fűmagvetéssel, műtrá­gyázással, öntözéssel termő­vé tegyék. Holdanként 10 ezer 200 forintos beruházás­sal, dr. Vincefi Imre profesz- szor szaktanácsai alapján ma 65—70 mázsa szénát ad a korábban 4 mázsát termő föld. Konkoly Mihály főagronó- mus mutatta meg azt a lege­lőt, amely ma még példa­számba megy a mezőgazda­ságban. Ugyanis villany pász­torok legeltetik a teheneket, 25 kilométeres földalatti ve­zetéken jön az ivóvíz az ön- itatókba. Egy ember 1000 marha gondozását tudja el­látni. A határszemle végér» joggal mondta a miniszter: — Csak gratulálni tudok a tsz tagjainak, vezetőinek. Pél­dájuk mutatja: hozzáértés­sel és szívvel mindent el le­het érni. A jászboldogházi tapasztalatokat igyekszünk elterjeszteni az országban is. A legelőgazdálkodás ki­váltképp érdekli a kormány­zat vezetőit, hiszen a szarvasmarha-tenyésztési kormányprogram útja a ta­karmánytermesztéstől is függ. A jászboldogháziak pedig eb­ben értek el jelentős sike­reket. Ez indította a minisz­tert és vezető munkatársait, hogy Szolnok megye irá­nyítóival együtt határszemlé­re induljon. Előtte már Kon­koly Béla tsz-elnök arról tá­jékoztatta őket, hogy a 8100 holdas közös birtok egyhar- mada. 2600 hold ősgyep. Szi­kes gyep. ami csak 3—4 mázsa szénát adott holdan­ként. Ezen legfeljebb birkát lehetett tartani, vagy csak kevés szarvasmarhát. A boldogházi tsz-nek jelenleg már 2 ezer szarvasmarhája van, 1975-re pedig 3 ezer lesz, a mostani 750 tehén he­lyett is ezer lesz akkorra. Ez a szándék vezette őket ab­ban, hogy 1965-ben a termé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents