Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-06 / 130. szám
1973. június 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az éneklés öröme * Jubileumi ha a Szigligeti Színházban Bemutatkozott a szolnoki Kassai úti iskola zenei tagozata Két filmjeoyzet A szokásos „szóló” film- jegyzet helyett most egy „páros” következik. Ennek oka, a harmadik jegyzetben leli magyarázatát. HARMADIK NEKIFUTÁS Bacsó Péter — úgy tűnik — tartós szövetséget kötött az üzemi, gyári témákkal. A nagysikerű „Jelenidő” után hasonló környezetben játszódik új filmje is. Egy vezérigazgató, munkája eredménytelenségét látva minden kérés és tiltakozás ellenére felmondja állását, s visszatér húsz évvel ezelőtt gyakorolt foglalkozásához, a hegesztéshez. Egy mondatba sűrítve mindössze'ennyi a film története, s mégis megkopkáz- tatható a kijelentés, az utóbbi hónapok legjobb, sőt legizgalmasabb filmje a Harmadik nekifutás. A vezérigazgató újrakezdése, vagy nevezzük stílszerűen, második nekifutása ugyanis jó alkálóm arra, hogy Bacsó, filmírótársával, Zimre Péterrel és az operatőr Zsómbolyai Jánossal együtt' véleményt mondjon olyan fontos kérdésekről, mint az üzemi demokrácia, a munkahelyi légkör, a szocialista brigádmozgalom vagy az üzem és munkaszervezés. Nos ez a vélemény kíméletlenül őszinte.- Bacsó nem szépít, nem dekorál, s talán filmjének is ez a legfőbb értéke. A filmbéli történet aligha játszódott, vagy játszódik le valaha, mégis ismerős szituációk egész sorával találkozunk. Pillanatnyilag nincs munka, elfogyott az üzemanyag, a bri- ' gád vidékre került — naponta számtalan változatban előfordul... A fentebb említett véleménynyilvánításon túl a film központi témája: leés Az ünnepi könyvhét rendezvénysorozatának egyik érdekes színfoltja Varga Nándor Lajos érdemes művész kamarakiállítása, amelyet a szolnoki könyvudvar látogatói tekinthetnek meg a megyei könyvtár bejáratában. Varga Nándor Lajost sokoldalú művészi tevékenységének legjelentősebb része, a nyomtatott vonal, a grafikai művészetek világához kapcsolja. Ennek a kapcsolatnak látható dokumentumai különböző grafikai eljárásokkal készült művei, közöttük közel ezer rézkarc, félezernél több fametszet, továbbá grafikai szakkönyvek, melyek a szakmai ismereteknek valóságos kincsestárai, és mintegy kiegészítik művészpedagógusi működését. E kézi szedésű, Varga Nándor Lajos eredeti fametszeteivel illusztrált könyvek — A fametszet, .Régi fametszetes magyar, vagy magyar vonatkozású könyvek, Adattár a magyar metszőművészethez, Vonalművészet stb. — nemcsak a művészi grafika eljárásaival, történetével ismertetik meg az olvasót, hanem mint könyvművészeti alkotások is figyelemreméltóak. A kiállításon megtekinthető fametszetek legtöbbje ezekben a nagy bibliofil értéket jelentő művekben voltak eddig megtekinthetők. E nemes konzervatívizmussal metszett alkotások sokoldalú lehetőséget teremtenek a magyar könyv történetének küzdelmekkel és kimagasló eredményekkel teli kezdeti szakaszának tanulmányozásához. A kiállított képeken látjuk az i egyetemes és magyar ikfihyvtörténet kimagasló és coy harmadik hetséges-e újrakezdés, újabb és újabb nekifutás. Jakus, a volt vezérigazgató, ugyanis néhány hónapos hegesztés után újabb válaszút elé kerül, üzemvezetői megbízást kínálnak, s neki dönteni kell. Vállalja? Nem vállalja? A válaszadás már a néző feladata, s a filmbéli élmények valósággal kényszerítik erre. Ezért tetszett Bacsó Péter filmje. A népes, főleg amatőrökből álló szereplőgárdából Avar István, Jakus megfor- málóját kell kiemelnünk, egyszerű, tiszta, sallangmen- tes játékáért. A BOSZORKÁNYMESTER Hat halottnál nem adjuk alább az idéh. Ezt bizonyítja, hogy a „Látszólag ok nélkül” című filmhez hasonlóan itt is bőséges munkához jutnak a temetkezési vállalat illetékesei. S hozzá micsoda változatos halálnemek: fojtás, fejlövés, robr bantás, gázolás, szúrás — valóságos gálabemutató. Aki akarjá, hát itt megtanulhatja a „szakmát”. Ördögi egy film... * * * * A boszorkánymester és a Harmadik nekifutás egyszerre szerepel a szolnoki mozik műsorán. , Az első, hét napig a Vörös Csillagban, míg a második négy napon át a Tiszában. Ismerve a két filmszínház közötti különbséget már a puszta tény szükségteleníti a kommentárt. Annyit azonban még megjegyeznénk, kevés filmet láttunk annyira gyengén propagálni, mint Bacsó Péterét, s ez csak azért szomorú, mert kevés film érdemelné meg jobban az igazi népszerűsítést, mint éppen a közéleti szenvedéllyel megalkotott Harmadik nekifutás... nyomdászainak hiteles vagy képzeletbeli arcmását, majd városok egykori és mai képeit, ahol első könyveinket nyomtatták, papírosukat gyártották. Különösen figyelemreméltóak azok a lapdúc fametszetek, amelyeken Varga Nándor Lajos íamet- sző kése és vésője segítségével régi, ismeretlen illusztrátorok fogásait és művészetét újra felfedezve első nyomtatott könyveink Hess András képzeletbeli arcmása Varga Nándor Lajos lapdúc fametszete iniciáléit, szövegképeit metszette újra. Így jelenednek meg előttünk Pesti Gábor, Bonfini, Heltai Gáspár, Zsámboki János műveinek első kiadásában látható könyvdíszek, vízjegyek, feltárva és megmutatva szinte a születési folyamatát a XV. és XVI. század könyv- és illusztráció művészetének. A kiállításon megtekinthető fametszetek mellett a könyvudvar látogatóit egy másik kedves meglepetés is figyelmezteti arra, hogy a könyvhét során a magyar könyv születésének 500. évfordulójára is emlékezünk. A megyei könyvtár minden Megújhcdik a szolnoki ‘ művésztelep 7 át latban úiabb tizenöt mútermes lakás Szolnok város kulturális életének egyik központja, a Zagyva-parti vámegyed ősparkjában lévő, nagymúltú művésztelep új köntöst kap a megyeszékhely fennállásának 900. jubileuma tiszteletére. A városi tanács határozata alapján mintegy háromnegyed millió forintos költséggel ’ rövidesen megkezdik a tizenkét festő és szobrász- művész otthonát, műtermeit képező régi épületek felújítását. A festői környezetbeli lévő épületeket úgy szépítik meg. hogy megőrzik eredeti stílusukat, jellegzetességüket. Az épületeket körülvevő ősparkot is felújítják, rendbehozzák a művésztelep kertjében lévő várrom-maradványokat. a szobrászok szabad5 téri „alkotó-műhelyét”. A több mint egy évszázados hagyománnyal rendelkező, hivatalosan pedig a 71 évvel ezelőtt megnyílt művészi fellegvár, Pettenkoffen, Fényes Adolf, Mednyánszky László, Bihari Sándor, Va- szary János és .más nagyhírű képzőművészek hajdani otthonának távlati fejlesztési tanulmányát is elkészítették. A városi tanács és a Hazafias Népfront együttes javaslata alapján a következő években tizenöt műtermes lakás építését tervezik, s ezzel párhuzamosan a romantikus környezet, természeti szépségét is gazdagítják. A távlatokban bővülő művésztelep a későbbiekben lehetőséget nyújthat majd az Alföldet, a Tiszafáját kedvelő fiatal művészek letelepedéséhez is. könyvet vásárló részére ajándékul nyújtja Fery Antal' grafikusművész fametszetű ex librisét, amelyen a könyvtár és múzeum műemléki épületének boltíves belső tere látható. A sikerült alkalmi lap is — a jászberényi könyvtár állandó kiállításai mellett — arra figyelmeztet, hogy megyénkben egyre inkább tért nyer a kisgrafikai alkotások megbecsülése, szeretete. Aram Hacsaturján 70 éves Sok évszázada magas kultúrájú népzene virágzik Grúzia földjén, ez a népzene az ihletője Aram Hacsaturján művészetének is. Hacsaturján 1903-ban született Tbilisziben. Grúzia fővárosában, egyszerű armén 'kézműves fiaként. Fiatalon megmutatkozott a zene iránti érdeklődése. Rendszeres zenei tanulmányait 19 éves korában kezdi. A moszifcvai zenei technikum, majd a konzervatórium növendéke. Csellót, zongorát, zeneszerzést tanul. Még növendék korában írja első szerzeményeit, szimfonikus műveket, kamarazenét, dalokat és katonaindulókat. A népzene sem ismer különbséget zene és zene között. miért kellene a tanult komponistának más szellemben alkotni? Az armén és grúz folklór stílusát, hangvételét, szellemét a .korszerű szimfonikus zene kifejezési eszközeivel ötvözi, s egy sajátos arculatú, egyéni művészetet teremt, amely a mai zenében egyedülálli ..... ,. „ Nem lehet egészen boldog ember. akinek nem öröm a, zene. Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget” — írja Kodály Zoltán egyik zenepedagógiai munkájában. Erre a nemes feladatra vállalkoztak tíz évvel ezelőtt Szolnokon, a Kassai úti álMüvei mindegyikének sajátos dallam és ritmika képezi a magját. A témákat ragyogó, színes harmonizálás keretezi. A nagyméretű alkotások felépítése improvi- zatív, fantázia jellegű. Szinte mindegyikre jellemző az egész művön végigvonuló egy-egy vezérmotívum használata. Mindez már a fiatalkori nagyszerű hegedű—klarinét—zongora trióra is jellemző. A diplomamunkájaként készített I. szimfóniában (1934) már magabiztos, teljesen érett művészként szólal meg. A zongoraverseny (1936/37) és a David Ojsztrahnak ajánlott Hegedűverseny (1940) világhírűvé teszi Hacsatur- jánt, ezekben az armén népzene élményén túl, fölényes hangszeryirtuozrbás (kápráztatja el a hallgatót. Tragikus, heroikus hangokat, a sötétség hatalmai 'feletti győzelmi akarat elszántságát. a szenvedés és bánat lírikus hangját szólaltatja meg az I. világháború alatt írt művekben. Közülük kiemelkedik a talános iskolában,' amikor létrehozták az ének-zenei tagozatot A jubileum tiszteletére rendezett hagyományos ünnepi hangversenyre, melyet hónapok szorgalmas munkája előzött meg, hétfőn este a Szigligeti Színliázban került sor. II. szimfónia (1943) és a Gajane balettzene (1942). A táncjáték elbűvölő népi hangulata, táncainak keleties ritmikája ismét az egész világot meghódítja. A táncjátékok zenéjéből készült két szvit, vagy egyes tánctételek a leggyakrabban, számtalan átiratban, feldolgozásban js játszott művei a XX. század zenei termésének. A hősi hangvétel tovább visszhangzik a háború után írt művekben is. A Csellóversenyben (1946) lírai -fellazítással, komor heroikus akcentussal a Spartacus balettzenében (1956). Aram Hacsaturján műveit Magyarországon is sűrűn játsszák. Két balettje, a Gajane és a Spartacus műsordarabja az Operának, illetve az Erkel Színháznak. Koncertjei is gyakran megszólalnak. Egy-egy közismert tánctételét, különösen a híres kardtáncot a Gajane zenéjéből szinte naponta sugározza valamelyik rádióadó. O. G. csak játékból, hisz körben nagyszerű minden. Nekik öröm a zene, öröm az ének... Cicelle V. i ( , A bemutató első részében hangszeres szólisták és ka- maramuzsikusók léptek színre, Mizsei Márta. Tóth István, Szabó Olga. Antal Gabriella, Szudi Mária — megannyi kitűnő teljesítmény — majd kórusok következtek. Előbb az alsósoké, aztán a végzősök kamaraegyüttese, végül a harmadik-negyedik osztályosok énekkara. Nagy sikert arat a fúvósötös és a Bartók Béla zeneiskolával közös fúvószenekar is. A legkisebbek játékos gyermek- táncai, amelyekben tetten érhető volt, hogy a legegyszerűbb mozdulatok hogyan válhatnak művészetté — kifejező eszközzé — ugyancsak általános tetszést arattak. Etűdök — ez a címe az elsősök játékának, Csibetáncot és Hidas játékot mutatnak be a másodikosok, s végül Györgyfalvai Katalin „Cicelle” című koreográfiájával szerepelnek az alsósok' „királyai”, a negyedikesek. És csak fokozta a hangulatot a felsősök kórusa — Bar- ’dos Magos a rutalá című művét hangulatosan, érzékeny megközelítésben szólaltatták meg. © Egy zenekritikus talán szerét ejtené egy-két bíráló megjegyzésnek. Megírná, hol hibáztak a szólisták és mit rontott az énekkar. Mi úgy érezzük, a hétfő esti hangverseny nem a szakértő véleményt igényli elsősorban, bár a legjobb produkciók a szakkritika mércéjével is mérhetők. Bereczki Lajosné, az iskola igazgatója megnyitójában úgy fogalmazta meg az ének-zene tagozat működésének célját, hogy a feladat nem művészek, hanem zenét értő, zenét élvező gyerekek nevelése. De azontúl, hogy százak és százak tanulják meg szeretni a muzsikát, a legjobbak közül évenként többen is választják Hivatásul a zenéi pályát. Az idén is három tanítványukat vették fel zenei szakiskolába. közülük ketten fizikai dolgozók gyermekei. Ez az eredmény is bizonyítja az itt dolgozó hangszeres tanárok odaadó és hozzáértő munkáját. A zene örömére tanítja növendékeit tíz év óta nagyszerűen a Kassai úti általános iskola. A pedagógusok kitűnő munkáját dicséri az ünnepi hangverseny. Hérész Dezső Fotó: Nagy Zsolt —sz —ő Varga Nándor Lajos fametszetei a könyvnyomtatás Arató Antal Ének és rajz Az előcsarnokban szülők és vendégek várakoznak, köztük dr. Gergely István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára és dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára. A szülők közül néhányan türelmetlenül topognak, bizonyára jobban izgunak, mint „fellépő” gyermekük. Körben a faion rajzok, butikok sorakoznak. Dózsa György, Ünnepi felvonulás, Szarvasbogarak — változatos témák, ügyes, formás megoldásban. Ecseki Judit, Mészáros Márta, Palotai Marianna, Győri Attila és társaik készítették — valamennyien a Kassai úti általános iskola tanulói. Bizonyíték, hogy képzőművészet és zene — meghitt barátságban élnek az iskola tanulóinak érdeklődési körében. Háromszázan a színpadon Talán furcsa, hogy egy tudósítás a műsor végével kezdődik, ezúttal mégis indokoltan. A bemutató huszadik műsortétele: Kodály Zoltán Békedala. A tájékoztató meghívó szerint előadja az iskola összevont kórusa, az, elsősöktől a nyolcadikosokig. Legalább háromszázan sorakoznak a színpadon. Elöl a legkisebbek, egy-egy huncut mosoly az arcukon, mögöttük a középső osztályok tanulói, negyedikesek—ötödikesek, látni, nem először vannak pódiumon, s hátul a legnagyobbak, idén végeznek, értő komolyság szemükben. Száll a dal, kipirulnak az arcok, csillognak a szemek, néha cinkosan összenevetnek, talán mert észrevették az, Ismerőst a nézőtéren, talán
