Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-05 / 129. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. június 5. Kölcsönhatás INDOKÍNA Pusztulástól az újjáépítésig Ameiika árnyékában A tomboló háború Délen is más következményekkel járt. Thieu uralma alatt Dél-Vietnam függetlenségé­ből fügefalevélnyi maradt. A Washington árnyékában élő saigoni rendszer beren­dezkedett arra, hogy — a politikai függőség gazdasági következményeképpen — az amerikai jelenlét hulladé­kaiból éljen. Gazdaságilag is erősen különbözik a déli országrész az északitól. Amíg a VDK, gazdag nyersanyag-kincsei­vel feltehetően az ipar köz­pontja lenne egy egységes Vietnamban, a déli ország­rész — a Mekong deltavi­déke ‘ révén — a mezőgaz­daságé. A termékeny Me- kong-deltavidék hagyomá­nyosan Indokína, s egyben Délkelet-Ázsia „éléstárává” tette Dél-Vietnamot. Elhagyóit földeli, munkanélküliség Mindez szertefoszlott az indokínai háborúval. Dél- Vietnam 1939. előtt még évente másfél millió ton­na rizst exportált. Ma vi­szont félmillió tonnát im­portál. Köszönhető ez egy­felől az amerikai légierő „lombtalanítási” akciójának, másfelől annak, hogy fal­vak ezrei néptelenedtek *el, milliók kényszerültek ván­dorbotot fogni a B—52-esek meg-megújuló szőnyegbom­bázásai miatt. Saigon és a többi nagyváros mérhetet­lenül felduzzadt. Elhagyott földek — egyik oldalon, hatalmas tömegű munkanélküli menekült — a másik oldalon. Ez az alapképlet adja ,meg a kul­csot Dél-Vietnam problé­máinak megértéséhez. Az ország exportképessége a háború alatt a nullára sűly- lyedt, miközben az import — köztük az alapvető élelmi­cikkek behozatala is — je­lentős tétellé vált. A szaka­dék áthidalásának egyetlen módja: az USAID (az ame­rikai segélyprogram). Az USAID szüntelen, évi több­százmillió dolláros segély­injekciója tartotta és tart­ja ma is életben a dél-vi­etnami gazdaságot. A kér­dés éppen az: meddig haj­landó az amerikai kong­resszus ezt a drága „kitar­tottat” finanszírozni. Súlyos gazdasági helyzetben Az amerikai hadsereg távozása súlyos gazdasági problémákat okozott. Eddig Uncle Sa^m félmilliónyi ka­tonája volt a munkanélkü­liség enyhítője, a feszültség levezetője. A költekező' amerikai katona a dél-viet­nami gazdaság „motorja” volt. Bárok, szállodák, ke­reskedelmi negyedek, taxi­sok, cipőtisztítók és főleg prostituáltak sok százezer­nyi hada épült fel rá. Má: „megszaporodtak a koldú- sok, a sorsjegy- és újság­árusok. a triciklis személy- szállítók, az autóőrök, az utcai árusok. Három évvel ezelőtt az amerikai expedí- ciós hadsereg volt az a fa­törzs, amelynek nedvei pa­raziták millióit táplálta. A törzs nedvei fokozatosan kiszáradtak, helyére nem került semmi. Azóta szünet nélkül folytatódik a dek- lasszálódás és elszegényedés kettős folyamata” — írja a Le Monde című francia lap. A hadseregből kilépő kato­nák feje felett ott lebeg a munkanélküliség Demok- lesz-kardja. Thieu rendsze­re egy lépést sem. tesz az újjáépítés érdekében, nagy­arányú külföldi segítség nélkül. Pedig Dél-Vietnam még a háborús károk elle­nére is sok kedvező felté­tellel rendelkezik: a távo­zó amerikai hadsereg nem­csak megosztottságot, kaoti­kus viszonyokat, teljes po­litikai bizonytalanságot hagy maga után, hanem többezer kilométeres jó minőségű út­hálózatot, felújított vasút­vonalakat, kiépített kikötő­ket, csaknem minden na­gyobb faluban repülőteret, számos erőművet, jónéhány ipari berendezést stb. Ma­gyarán szólva mindazt, amit Északon szétromboltak. Per­sze az is igaz, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői által hátrahagyott ka­tonai jellegű létesítmények és berendezések zöme alig­ha használható fel közvet­lenül a dél-vietnami gazda­ság számára. Túlságosan sokba kerülne, ha ezeket ipari működtetésre akarnák átalakítani. Sok esetben azonban épp azt a kedvező lehetőséget biztosíthatná az újjáépítés önálló megkezdé­séhez, amelynek megterem­tése Északon hatalmas erő­feszítéseket igényel. Saigon azonban a hábo­rús kábok helyreállításában továbbra is Washington bő­kezű támogatására számit. Az Egyesült Államokban vi­szont nem bíznak Thieu rendszerében. Az amerikai segélyprogramok jelenté­keny része eddig is „fel­szívódott” a katonatiszti­hivatalnoki rgteg többcsa­tornás korrupt hálózatában. A kereskedelem Saigonban áruhalmozást és spekulációt jelent. A D1FK ereje Egy magasrangú, magát megnevezni nem akaró amerikai tisztviselő a Pen­tagonhoz közel álló U. S. News and World Report cí­mű lapnak kijelentette: „Semmilyen összegű pénzzel nem lehet megvásárolni Dél-Vietnam számára a jó­létet, amíg nincs Saigonban egy egészséges kormány és nincs viszonylagos béke a vidéken”. ' • Márpedig ahhoz, hogy Saigonban egészséges kor­mány jöjjön létre, minde­nekelőtt meg kell találni a hangot az ország másik nagy politikai erejével, a DIFK-kel. Hisz Dél-Viet­nam területének jórésze (ha a lakosságnak kisebb há­nyada él is itt) a felszaba­dító erők ellenőrzése alatt áll. Semmibevenni őket, nélkülük, ellenükre békét teremteni nem lehet. VÉGE Győri Sándor A Lunohod—2 befejezte tevékenységét A Lunohod—2 szovjet auto­matikus holdjáró befejezte összes tudományos és mű­szaki kutatásait a Hold fel­színén. Első ízben fordult elő, hogy a Hold felszínén mérték a Hold-égbolt megvilágítottsá- gát, kísérleteket hajtottak végre a Lunohod lézer se­gítségével történő helyzet­meghatározására. A kutatá­sok eredményeképpen kide­rült, hogy a Holdat homok­részecskék rétege veszi kö­rül, és ezek a részecskék je­lentős mértékben szétszór­ják a napfényt és a Föld visszatükröződő fényét. A Lunohod—2-t a Luna— 21 űrállomás juttatta a Hold felszínére. Vége felé közeledik a bé­ke és barátsági hónap. Ren­dezvénysorozatának egyik kiemelkedő eseménye volt Budapesten a minap rende­zett tudományos konferen­cia, amelyet »az Országos Bé­ketanács, az Európai Biz­tonság > és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága és a Magyar Külügyi Intézet szervezett. A tudományos konferenciának a sajtóban megjelenő anyaga is hozzá­járul* közvéleményünk tájé­koztatásához, ilyképpen ré­sze a béke erői ősszel meg­nyíló moszkvai világkonfe­renciája előkészítő munkájá­nak. A Szovjetunió, a szocialis­ta országok kormányai or­szágaik közvéleményét kép­viselik akkor, amikor a nemzetközi életben az álta­lános biztonság, ezen belül az európai biztonság megva­lósításán munkálkodjak. A tőkés országok közvélemé­nyét a béke erőinek kellett meggyőzniük arról, hogy az európai biztonság az 6 álla­maiknak, kormányaiknak és népeiknek ugyanúgy érdeké­ben áll. A tömegek nyomása kényszerítette a nyugati kor­mányokat eddig is arra az útra, amely figyelembe ve­szi a realitásokat. Ez az út a józanság, a kérdések tárgya­lásos rendezésének az útja. A tömegek és szervezeteik összehangolt tevékenységé­nek is jelentős szerepe volt abban, hogy kormányzati sí­kon megkezdődhettek és konstruktív légkörben foly­nak a tanácskozások Helsin­kiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítéséről. A kollektív biztonságról a közeljövőben tartandó helsinki értekez­letről persze még hosszú az út a biztonsági rendszer megteremtése felé. De ered­mény már az is, ami eddig történt, és a legközelebbi hó­napokban történik majd. Megszületésében az egyik döntő tényező: éppen a né­pek aktivizálódása. Nem kétséges, hogy az európai biztonsági rendszer ellenségei a továbbiakban is. gátolni törekszenek a tár­gyalásokat. A haladással szembefordulóknak azonban állandóan érezniük kell a közvélemény erejét, a tö­megek vágyát a békére és a biztonságra, elhatározott­ságát a cselekvő részvételre ezek megvalósításában. Két­ségtelen kölcsönhatás álla­pítható meg a tömegek és szervezeteik tevékenysége, valamint a kormányszintű tárgyalások között. És aho­gyan a tömegek szerepe hoz­zájárul a kormányszintű tár­gyalások eredményességéhez, úgy a helsinki tárgyalások előrehaladása is minden bizonnyal további lendületet ad majd a bókemozgalomnak hazánkban és a nagyvüá-. gon. — ó A szobrász idejében ész­revette a színészt. A műtermek épületét elég tá­gas térség előzi meg, ez volt a szerencséje. Épp a műte­rembe tartott a szobrász: csak kiszaladt, eladott egy csomó üres üveget, vett két liter tejet és egy kis ko­nyakot. A színész pedig jött. A szobrász dolgozni szere­tett volna. De már csak annyi deje maradt, hogy az egyik liter tejből letöltött valamennyit (ebből aludttej lesz), kihúz­ta a konyakos üveg dugóját, az italt beleöntötte a tejbe. Az üres üveget eldugta a kályha mögé. Cserépbögrébe tejet töltött, italos tejet. Ügy kortyolgatta, mint aki meg­adta magának a sorsot; meg­adta magát a sorsának. Mert a színész jött. Né­hány órára lőttek a munká­nak, ezt már tudta. Viszont Ital, az nincs. Nem szerette a színészt, mert a színész elkezdte sze­retni őt, és az italhoz ra­gaszkodott. Voltaképpen egy nagyobb szabású muriból örökölte a színészt, aki üres óráival luiabban az ő műtermét akar­ta kitölteni. Ügy szerepelt neki öblös hangján, ntintha kíváncsi volna magánszá­maira. A műteremben már, kérés és hívás nélkül is, otthonosan mozgott. A szín­padon viszont, mintha akkor járt volna Qtt először. De nem azért haragudott rá. Azon a bizonyos murin a színész kivette a kezéből, ki­Panek Zoltán: Azóta nincs kegyelem. A konyak illata a levegő­ben lógott. Ezt megérezte a színész, aki azzal kezdte, hogy abba sem hagyta a legutóbbi nyeg­le stílusát: — Valami piád nincs? — Nincs — mondta a szobrász. — Az jó, ha van. — Aztán, mint szokta, kis — És még jobb, ha nincs. A szobrász konokul itta a tejet. Elhatározta, hogy egyszer, egyetlenegyszer még megkínálja tejjel a színészt, azután vége. Ha nem kell. annyi. Ekkor döntötte el azt is: nem mintázza meg a pa­sast. Hiába jár ide. Mert azért jár. A szobrok belül nem üresek. — Igyál egy kis tejet. — Kinőttem. Visszaszámol­va konyakba: két liter tej nincs egy féldeci sem. Ilyen­formán rosszul leszek a tejtől. — Attól még lehet tejfö­lösszájú az ember. — El­kezdett dolgozni. Közben itta a tejet. — Ennek a tejnek konyak­szaga van — mondta vala­mennyi idő után a színész. — Hogy lehet egy nap ennyi tejet meginni? — Lehet — felelte a szobrász. De akkor már megitta az üveg tejet. Meg is szagolta az üveget, mint aki meg akar valamiről győ­ződni. — Ennek csakugyan konyakszaga van. Ez a ked­venc gyermekkori italom. A tejbekonyak. (Az Utunk-ból.) TGJBBHOnyOH facsarta, mint aki a színpa- szünet után: — De még dón újabban csak modernül bont italosüveget. kitépte az üveget, hogy azt nem úgy kell. Minek a dugóval baj­lódni. Nők is jelen voltak: ez volt a baj. Az üveg nya­kát a gázcsőhöz ütötte, hadd hulljon a porba a feje, az­tán lehet látványosan töl­teni. Hát nem így történt. Az egész üveg drága kül­földi ital a színész kezén folyt el. Akár a grandgi- nyolban. Vagy hogy mond­ják. jobb, ha nincs. — Itt valahol piának kell lennie. — Tejet iszom. A tej né­ha boldogít. Igyál tejet. Én nem iszom tejet, ezt tudhatnád. Viszont tejben számolok. Ha én azt tejben ittam volna meg. amit meg­iszom. Ez a tej különben is olyan barnás. összevissza iszol mindenfélét. Nem lesz ennek jó vége. — Éh a tejet szeretem. Az jói ha vaa. . Az antik fadereglye A török partok közelében a régészek mintegy 3200 évvel ezelőtt elsüllyedt ha­jót fedeztek fel. A Ciprus szigetéről Törökországba ju-t tott nagyobb fadereglye i rendkívül érdekes terhet hozott magával: fedélzetén a búvárok török fegyvereket és kovácsolt bronz edénye­ket találtak. Zene a szívgyógyászatban Az egyik New York-i kardiológiai klinikán 137 sú­lyos szívbeteget olyan kü­löntermekben helyeztek el, ahol megfelelő „funkcioná­lis és programozott” zenét adtak. Más hasonlóan sú­lyos betegekhez képest a halálozási arányszám a be­Programozott A gyógyszerek biológiai hatásvizsgálatának fárasztó, sok ismételt műveletet igénylő munkáját könnyíti meg a képen látható, angol gyártmányú automatikus la­boratóriumi műszeregyüttes, amely a lejátszódó fol'ya­tegek körében mintegy 50 százalékkal csökkent. Ez a zene megszünteti az egyedül­lét érzését és’ közömbösíti azokat a látszólag jelenték­telen külső hangokat, me­lyek erősen akadályozzák a szívműködés ritmusát. szövetvizsgái at független műveletből állhat, többször is — 1—9 alkalom­mal- — megismételhető. Az előre beprogramozható tel­jes vizsgálati „menetrend” maximum 50 ciklust tartal­mazhat és egyúttal válasz­tási lehetőséget is nyújt matok pontos mérését, vizs­gálatát teszi lehetővé. A szövet-preparátumokat vizsgáló eszköz két fő rész­ből áll: az automatikus bio­lógiai elemző fürdőből és egy programozó készülék­ből. Minden egyes kísérleti ciklus, amely 24 egymástól hat különböző gyógyszerol- dási és kétféle mosási mű­velet között. Ha a szükség úgy kíván­ja, a kísérleti műveletek kézi úton is irányíthatók, akár a teljes ciklusban, akár csak az egyes paramé­terek meghatározásakor. Leukémia-kezelési kísérlet Üjfajta kezelési módszert kísérleteztek ki a leukémia gyógyítására. Az utóbbi négy évben két londoni kór­házban 32 leukémiás bete­gen végeztek kísérleti vizs­gálatokat. Az immunoterá­piának nevezett gyógymó­dot Peter Alexander pro­fesszor ismertette a Brit Or­vosszövetség konferenciá­ján. Kijelentette, hogy a kí­sérlet eddigi eredményei biztatóak. A kísérletezés során rá­kos vérsejtmintákat vettek a betegektől, a sejteket rönt­gensugárral bombázták, majd az így kezelt vérsejte­ket (hetenként ezermilliót) ismét visszajuttatták a bete­gek szervezetébe. Heves napkitörés A Nap jelenleg 11 éves ciklusának nyugalmi idősza­kában van.' A mérsékelt naptevékenység . ellenére azonban 1972 augusztusában négv erőteljes kitörést ész­leltek, amelyeket intenzív mágneses viharok és sark- fénvek megjelenése követett a Földön. Ezek a napkitörések a legerőteljesebbek közé tar­toznak, amelyeket valaha is észleltek a tudósok. Mind­egyik kitörés a Nap ugyan­azon térségében történt. A diapazon optikai részében a legerősebb kitörés elérte a hármas erősségi fokot (a maximális kitörést négyes erősségi fokúnak becsülik). Még intenzívebb volt ez a kitörés a spekturm röntgen részében: a kitörést rögzítő összes műszerek augusztus 7-én erőteljesen kilengtek és X5-ös intenzitást mutat­tak (elméletileg az X9-es intenzitást tartják maximá­lisnak). A kitörést a napkisugár­zás erőteljes fokozódása kí­sérte a centiméteres hullám­sávban is. Nyomban a ki­sugárzást követően proton- áradat szabadult fel. s a protonok 45 óra múlva el­érték a földkörüli térséget és mágneses vihart idéztek elő. A műszerek által ész­lelt protonok mennyisége 800-szorosan túlhaladta a szokásos szintet. Gőzmeghajtású autó A közelmúltban megjelent az autótervezés újdonsága: Van Gráken ausztráliai mér­nök kéthengeres gőzmotorral működő, petróleummeghaj­tású autót készített. Egysze­ri feltöltéssel a kocsi 1600 kilométert tud megtenni, és elérheti" az óránkénti 320 kilométer sebességet. Az autó motorja század annyira szennyezi a levegőt, mint a nyolchengeres kocsié. A gőzmotor maximális telje­sítőképessége 400 lóerő. 3 szükséges vízkészlet pedig 45 liter. Graken gőzmotor ia Diesel- és egyéb üzemanyag-! gal is működhet. i f

Next

/
Thumbnails
Contents