Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-03 / 128. szám

Csemetke János, amikor kiszállt a liftből, és a la­kása felé igyeke­zett, észrevette, hogy egy férfi lép el a szomszédja ajtajától a követ­kező ajtóhoz, s ott a névtáblát bön­gészi. — Kit tetszik keresni? — kér­dezi tőle Csemet­ke. A férfi összerez­zen a váratlan hangtól, majd föl­egyenesedik és Csemetkéhez for­dul. ­— Porcnágel Xavért — mondja. — Porcnágel Xavér? Tudomá­som szerint ilyen nevű illető nem lakik ebben a ház­ban. — Nekem pe­dig a telefonba maga, Xavér mondta, hogy Ci- rip utca 7. V. emelet. — Csakhogy ez nem Cirip utca hét, hanem Cirip utoa kilenc. — Ez biztos? — Kívánja, hogy megesküdjem rá? — Mert olyan egyformák ezek az új házak... — Valóban egy­formák. — Ce- metke egyetértő­én mosolyog, s nyitja az ajtaját. — Szabad kér­deznem — lép utána a férfi — miért tetszik olyan gúnyosan moso­lyogni? — Bocsánat — mosolyog elnézést kérőén Csemetke —•, én nem gúnyo­san mosolyogtam, csak mosolyogtam. — Most miért akarja letagadni, uram, azt, amit l-‘~v? Ugyanis még mindig gú­nyosan mosolyog, mert azt hiszi, hogy én csak ki­találtam ezt a le­hetetlen nevet. tásra! — mondja imerülten Cse­metke és beránta­ná az ajtót. Az ajtó azonban nem mozdul, mert a férfi odatette á lábát. — Kedves uram, könyörgök...! Két ere az egész, és n meggyőződik rpla, hogy létezik Porcnágel Xavér. — Egy pillana­tig nem. kételked­tem Porcnágel lé­tezésében, eskü­S FÉRFIM 4 LÉPCSŐHÁZI! Nagyon szépen megkérem hát, szíveskedjen —yé- lem átjönni... — Ne haragud­jon, uram. de ne­kem dolgom van — vág közbe Cse­metke és be akar lépni a lakásba. — Persze — ug­rik utána a férfi —, most rohan a telefonhoz, és ér­tesíti a rendőrsé­get, hogy egy gya­nús alakot látott. — Nyugodjon meg. uram. nincs is telefonom. — Azt tetszik hinni, nem vettem észre, milyen ala­posan megfigyelt, hogy jó személy­leírást tudjon ad­ni? — A viszontlá­szöm a családom egészségére. — ' Ezt most csak azért mond­ája, hogy megnyug­tasson és nyugod­tan értesíthesse a rendőrséget. Csak­hogy én nem en­gedem. Nem, nem, soha! Nekem még a rendőrséggel nem volt dolgom és nem is lesz, mert ön most át­jön velem a szom­széd házba és' meggyőződik róla, hogy Porcnágel Xavér nem egy kitalált illető, ha­nem élő valóság, s következéskéoo 'én nem a Kék fényben körözött betörő vagyok, ha­nem ... — Megengedné végre, hogy be­csukjam az aj­tót?! — Nem, nem! Drága jó uram! Ha van önben egy kis emberi együtt­érzés. egy csöpp­nyi felebaráti sze­retet. egy atom­nyi humánum, ak­kor nem gyanúsít egy ártatlan em­bert, mert az is­merését Porcnágel Xavérnak hívják. Szó szót követ, tett tettet. A fér­fi erős, elkapja Csemetkét és a lépcső fele von­szolja. A ricsajra előjöttek a szom­szédok. — Hívjanak rendőrt! — liheg feléjük Csemetke. — Na ugye — kiált föl diadal­masan a férfi — mégiscsak jól lát­tam én, hogy ini az ön szándéka! E»e majd bocsána­tot fog kérni tő­lem, mert én a hatóság előtt be- bizpnyítom. hogy létezik... — Ki ne mond­ja! — sikít Cse­metke. A férfi azonban kimondta, hogy „Porcná...” A többit beléfojtotta Csemetke. Mire a rendőr­ség megérkezett, már annyira kijó­zanodtak . ’ mind­ketten. hogy a feltett kérdésekre viszonylag értel­mesen válaszoltak. Sólyom László :: fi V» m»­m MESE < — ...s ekkor így szóltam, a feleségemhez. Furcsa érzés Pintér honvéd kissé itta­san érkezett be a kimara­dásról. Hogy észre ne ve­gyék, gyorsan lefeküdt. Pár perc múlva felült, majd új­ra lefeküdt. Megint felült és megszólalt: — Fiúk, probléma van. En pörgő ágyat kaptam. — tgy — V Stílusos retikül olimpia A lévé rabjai — Végre szünnap van, most jól kibeszélgethetjük magunkat... A szurkoló — Hatvanezer néző a stadionban? Gondoltad volna, hogy még ilyen sok embernek nincs televíziója? CA Die Weltwoche-ből) Üszótudomány ■— Azok a szegény fiatalemberek már nagyon fáradtat:,' kapcsold ki a készüléket, hadd pihenjenek egy kicsit. (A Die Weltwoche-ből) 1 Ha elvinnék előle a tévékészüléket, biztosan sokkal gyorsabban meggyógyulna! (A Die Weltwoche-ből) ■» És tessék mondani, mosható? r

Next

/
Thumbnails
Contents