Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

1973. június 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Változások a párt- és állami irányítás szervezetében Munkások a kombájnokon A megye tíz állami gaz­daságában, két Mezőgép vállalatánál és az AGRO- KER-nél több ezer olyan munkás dolgozik, akik részt vesznek a nyári betakarítás­ban, vagy annak kiszolgálá­sában. A MEDOSZ Szolnok megyei Bizottsága ezért hívta össze csütörtökre és péntekre az üzemi szakszer­vezeti vezetők kétnapos megbeszélését. Ezen arról tárgyaltak, hogyan segítik és elenőrzik a szakszerve­zetek a betakarításban részt vevők ellátását, a munka- védelmi óvórendszabályok betartását. Modern kenyérgyár Hatvan városban 12 mil­lió forintos költséggel új kenyérgyár épült. A Mátra- vldéki Sütőipari Vállalat úi üzemében tegnap reggel ki­sült az első kenyér, meg­kezdték a próbaüzemelést. A Zagyva-parti város új be­ruházása óramű pontosság­gal, a tervezett határidőre elkészült. Az 1500 négyzet- méter alaoterületű gyárban két olajtüzelésű, francia gyártmányú kemence, vala­mint két lengyel dagasztó­gép végsz el úgyszólván minden munkát. A modern gépek üzemeltetéséhez egy- egy műszakban mindössze 5—6 ember szükséges. A hatvani kenyérgyárból na­ponta 130 mázsa friss ke­nyér kerül a fogyasztók asztalára. A tokaji borok minőségének fokozása érdekében a tolcsval Ilálíiérf'pfncéhez korszerű tároló érlelő tizemet építettek. Ide kerül végső kezelésre a tokaji bog ée Itt palackozzák 1 Befejeződött a FÜTÖBER épületgépészeti termékeket gyártó vállalat nagybátonyi ipartelepének kivitelezése, megkezdődött az üzembehe­lyezés a tizenhatezer négy­zetméter alapterületű gyártó­csarnokban, s az egyéb léte­sítményekben. A Nógrád megyei szénbányászat visz- szafejlesztésének ellensúlyo­zására létesített nagyüzemet összesen mintegy háromszáz­hatvan millió forint hosszú- lejáratú állami hitelből, a megyei tanács ipartelepítési, és a Fővárosi Tanács kitele­pítési alapjából építették. Ideiglenes épületekben már eddig is termeltek Nagybá- Iwnyban, s most már az új gyártelepen folytatják a hő­cserélők, boylerek, axiális- és tetőventillátorok, termo- ventillátorok gyártását, ha­marosan megkezdik hidro-; fórok és konvektorok előállí-j tását ia. I* (Folytatás az 1. oldalról.) miniszternek választotta meg és Bálint Józsefet, a Közpon­ti Statisztikai Hivatal elnökét államtitkárrá nevezte Ki. Losonczi Pál, aZ Elnöki Tanács elnöke előtt a Mi­nisztertanácsba újonnan meg­választott Karakas László munkaügyi miniszter letette a hivatali esküt. Az esküté­telen jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. 4 Minisztertanács ülése kérelmére nyugállományba vonul — érdemei elismerése mellett felmentette az Orszá­gos Tervhivatal elnökének első helyettesi tisztsége alól. A Minisztertanács dr. Huszár István államtitkárt az Or­szágos Tervhivatal elhökének első helyettesévé, Bálint Jó­zsefet a Közoonti Statisztikai Hivatal elnökévé nevezte ki. Lázár Gvörgy életrajza Lázár György 1924- ben Isaszegen született. Mun­kás származású. 1945 óta a párt tagja. Az állami felső- ipari iskola elvégzése Után 1942-től mint műszaki raj­zoló dolgozott 1948-ig. Ezt kö­vetően az Országos Tervhi­vatalba került, ahol főosz­tályvezető-helyettes, — maid 1953-ban főosztályvezetővé nevezték ki. 1958-ban az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese lett. Főleg közgazda- sági, beruházási, pénzügyi és munkaügyi kérdésekkel fog­lalkozott; tevékenyen részt vett a tervezés továbbfejlesz­tésében. Elméleti folyóira­tokban több publikációja je­lent meg a népgazdasági ter­vezés és a területi tervezés kérdéseiről. 1970. februárjától munka­ügyi miniszter 1070 decem­berétől az MSZMP Központi Bizottságának tagia. 1970 de­cemberétől az Országos Ifi’"1 - sáeoo'itikai és Oktatási Ta­nács társelnökének tisztét is betölti. Karnli»« I rnyló élelraJya Karakas László 1923- ban Debrecenben született. 1945 óta a párt tagja; 1949- ig mint sütőipari munkás dolgozott. 1949—1963 között az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének különbö­ző vezető tisztségeit töltötte be. Előbb a szakszervezet tit­kára, majd elnöke, végül pe­dig főtitkára lett. 1963—1966 között a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkára volt. 1971 ápriliséban Hajdú- Bihar megye (6, V, K.) (Haj­dúnánás) választói ország- gyűlési képviselővé választot­ták. 1966 júniusa óta az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizott­ságának első titkára; ugyan­abban az évben az MSZMP IX. kongresszusán, — majd 1970-ben a párt X. kongresz- szusán a Központi Bizottság tagjává választották. Maróthy Lá§zló életrajza Marót hy László 1942- ben született Szeghalmon, szegényparaszti családban. — 1960-tól a KISZ tagja, 1965 óta az MSZMP tagja. Középiskolai tanulmányai után a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen agrármér­nöki diplomát szerzett 1965- ben; doktori disszertációját is mezőgazdasági témában ír­ta. Az egyetem elvégzése után a KISZ egyetemi bizott­ságának titkárává választot­ták, majd 1970-ben a KISZ Pest megyei BizottságánaK titkára lett. E beosztásában agitációs- és propaganda- munkával foglalkozott. 1970- ben a Magyar Szocialista Munkáspárt szentendrei vá­rosi bizottságának első tit­kárává választották, s ugvan- akkor a megyei párt-végre- haitó bizottságának is tagja lett. Megkezdődött az aratás Karcag határál: an A karcagi termelőszövet- . kezetek közül a Dimitrov- bari és a Békében megkezd­ték a nyári betakarítást. A próbaaratás után pénteken már teljes kapacitással dol­goztak a kombájnok. Polgár Mihály a Dimitrov Tsz fő­könyvelője a következőkről adott tájékoztatást: a beta­karításra váró területünk 1774 hektár. Ebből 163 hek­tár őszi árpa, 96 hektár ta­vaszi árpa és 69 hektár repce aratását kezdtük meg 12 kombájnnal. Az egy kom­bájnra váró betakarítandó terület 148 hektár az idén. Ezen a mutatókon javítani fog a közeljövőben érkező három SZKD—5 R kombájn, melyet már nagyon várunk. A meglévő kombájnok ál­lapota kielégítő,, javításuk határidőben befejeződött. Az előzetes becslések sze­rint 27—28 mázsa hektáron­kénti termés várható. A ta­valyi 34,2 mázsa hektáron­kénti termésátlaghoz képest a csökkenést az utóbbi idők­ben bekövetkezett jég és viharkárok okozták. A beta­karítás jó ütemben halad, az első napon 40 hektár aratást végeztünk el. A Béke Termelőszövetke­zetben is megkezdtük a be­takarítást — mondta Szabó Sándor a növénytermesztési ágazat vezetője. Az aratási kampányterv 1801 hektár betakarítására készült. Ti­zenhárom kombájn dolgo­zik a területeken, mind­egyikre 138 hektár betaka­rítása vár. ipartelep Nagybátonvban 27 vállalat közös munkájával építik Leninvárosban a 250 ezer tonna etilén kapa­citású olefinművet. Jelenleg a berendezések szerelésénél tartanak. Az olefinmű üzem­szerű termelése 1975 elején indul meg. Szerelik az olajos mosótornyot Ösztönzik a társulásokat, területi versenyt hirdettek Fontos határozatokat hozott a karcagi tsz szövetség elnöksége A Minisztertanács ülést tar­tott. Az MSZMP Központi BizottságánaK javaslatára a népgazdaság tervszerű, ará­nyos fejlődésének fokozott elősegítése, a népgazdasási tervezés hatékonyságának növelése és központi irányí­tásának szervezett összehan­golása céljából a kormány szer­venként! Állami Tervbjzottsá- sot hozott létre. A Miniszterta­nács az Állami Tervbizott­ság elnökévé kló evezte Lázár Ovör°vöt. a Minisztertanács etnöKhoivettes^t, az Országos Tervbivptoj ptr.-1-Zf fprtlnj* vár dr. Alt*1 WVySr T rtost, dr Tjmár Mátyást és Válvi Pptrvrt. MmicZterta- nács elnökheh-attp-oj^ m'nt dr. Faluvégi I rtaq nénri't'A’minisztert d-. Bíró .tőzspf V**MkerpiS>’ada1rrű mi" rüsztért. Kara Vas Lrc4ró rmm- tmfigvt m<n<s?t<»i ár tlr H'J­zzár Tzfván államtitkárt az Orszávnc T«rvt\kretm elnöké­nek e’ső helyettesét. Csupán 54 tagszövetkezet alkotja a nagykunsági tsz- szövetséget, mégis úgy tart­ják nyilván, hogy náluk 140 tsz-tagja a különböző termelé­si társulásoknak. A két adat közötti nagy eltérés abból adódik, hogy átlagban véve 3 társuláshoz is elszegő­dött egy-egy tsz-ük. Van olyan gazdaság is, amelyik 7—8 összefogásban érdekelt. Különösen 1969-től gyonsult meg ez a folyamat. Nagyhírűvé lett a Kunsági Húsfeldolgozó Társaság, a kunhegyes!, abádszalóki, kis­újszállási tsz-ek és más ter­melő egységek összefogása. Túrkeve. Karcag, Kisújszál­lás és Mezőtúr ellátására alakult a „Kevi Tej” szövet­kezeti társulás; a 3 kisújszál­lási tsz együtt épített, együt is működtet évi 100 vagor lucerna! isztet gyártó üze met. A kunhegyesi, kende retsi, tiszagyendai, tiszabu- rai szövetkezetek nyomtatvá­nyaikat, Irataikat, okmá­nyaikat közösen alapítót társulásban készítik; a túr- kevel tsz-eknek együttei építővállalatuk van. A tisza­füredi járás 12 szövetkeze­te pedig naponta 25 ezei liter tejet feldolgozó üzemel alapított. Mindezeken kívül még szá­mos társulás alapítói, fenn­tartói a kunsági szövetkeze­tek. Erről is tárgyalt tegnap a nagykunsági tsz-szövetség elnöksége Karcagon. Miköz­ben sürgették az állatte­nyésztési összefogásokat, Megyei hemutató Mesőhéken (Tudósítónktól) A mezőhéki Táncsics Tsz az utóbbi években hétszáz hektárra emelte, a korábbi háromszáz hektárról, a rep­cevetést Az igen fontos olaj­iparinövényt egyébként há- romezerhatszáz hektáron ter­mesztik a megyében, számí­tás szerint a jövő évben ha­ladja meg a 4 ezer hektárt a repcével bevetett terület. — Nagy az érdeklődés iránta, hiszen a búza jó elővetemé- nye, megyénk pedig köztu­dottan búzatermesztő körzet­hez tartozik. Ezen túlmenően igen jó jövedelmet is ad a repce. A m.ezőhéki tsz-ben pél­dául, öt év átlagában, 20.5 mázsás termést taKarítottak be hektáronként és ezáltal 6.5 ezer Ft hektáronkénti jö­vedelmet értek el. A szövet­kezet az idén is learatta már a hétszáz hektár repcét és abból négyszáz hektár ter­mését már el is csépelte. — Szép terméseredményeik in­dokolták, hogy a szövetkezet­ben rendezze meg a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat a megyei termesz­tési és betakarítási bemuta­tót. A tegnapi szakmai vitán ott voltak a megyei üzemi szakemberei. V. K. úgy határoztak: tőlük telhe­tőén mindenben egyengetik a jövőben is az összefogá­sok útját. Ugyancsak tegnap hirdet­te meg a szövetség a nyári betakarítási és talajműve­lési munkaversenyt. Külön versenyeznek a kombájno- sok és a bálázógépvezetők. Az előbbiek esetében — SzK—3, SzK—4 és E—512 kombájntípusokra — a le­aratott és elcsépelt vetéste­rületet, a betakarított gabo­namennyiséget veszik alapul. A legjobb hat kombáinost jutalmazzák meg, az első helyezett 2,5 ezer forintra számíthat. Az első bálázó­gépvezető jutalma pedig 1 ezer forint, a többieké ará­nyosan kevesebb. Hasonló versenyre kelnek a traktorosok is a felhívás alapján. Az ő munkájukat — külön az egy és a két műszakban dolgozókét — átlagos napi teljesítményük, a talajmunkában teljesített normálhektár alapján bírál­ják el, géptípusonként. A cél a vetőágykészítés, a mélyszántás gyors és jó el­végzésének ösztönzése. A 2 műszakban dolgozó trakto­rosok legjobbjai 4—3—2 ezer és 1600 forint jutalmat érhetnek el, az egy műszak­ban dolgozók legjobbjainak versenydíjá 2000 forinttal kezdődik. A knrrrrónv rí­jG+yPri q K"Öi7r‘On f i .Q+p+;e’H-?Ví>í **'■> + ''1 f.7 «JTzf pTr'r*n_ di Gyulát — miután saját Uj tápsieroyártó bázis Hazánk új tápszergyártó bázisa épült ki a Vas me­gyei Körmend nagyközség­ben. Az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár ‘»áromszáz millió forintos költséggel új üzemet létesített a nagy nyugat-magyarországi tej­termelő körzet központjá­ban. A tervek szerint több­féle tápszert állítanak majd elő. A korszerű üzemben megkezdték a termelőberen­dezések szerelését. Dán szak­emberek irányításával állít­ják helyükre a Dániából vásárolt gépsorokat. Helyü­kön vannak a porlasztó tor­nyok is. Augusztusban kez­dődik a próbaüzem. A gyár legfontosabb alap­anyaga a tej, amelyből in­duláskor napi 15 000 litert, majd később fokozatosan 30 000 litert dolgoznak fel. A környező gazdaságok tbc- mentes tehénállománya hosszú távon megbízhatóan r szolgáltatja a szüksége'; [ mennyiséget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents