Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-29 / 150. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. június 29. jomr—mois TALÍLKOIÚ 1 ema Az új Atlanti Charta Michel Jobert francia kül­ügyminiszter tegnap Los Angelesbe repült, hogy tár­gyalásokat folytasson Richard Nixonnal, az Egyesült Álla­mok elnökével és Henry Kis- singerrel, az elnök nemzet- biztonsági főtanácsadójával — közölték hivatalos körök szerdán Párizsban. Feltevések szerint a fran­cia külügyminiszter folytatja a megbeszéléseket az Egye­sült Államok által javasolt „új atlanti chartáról”. Szovjet—amerikai földgáztárgyalások Á szovjet külkereskedelmi minisztériumban szerdán tár­gyalások kezdődtek amerikai cégeknek a nyugat-szibériai földgázlelőhelyek kiaknázá­sában való részvételéről. A szovjet tárgyaló delegáció vezetője Nyikolaf lOszxpov külkereskedelmi miniszter­helyettes, aki néhány héttel ezelőtt tízmilliárd dollár ér­tékű földgázmegállapodást írt alá az El Paso és az Occidental Petroleum ameri­kai oégekkeL l Az újabb gáztárgyalások részleteiről egyelőre egyik fél sem nyilatkozik, de moszk­vai gazdasági megfigyelők szerint ezúttal a legperspek­tivikusabbnak tartott szovjet gázlelőhely — a nyugat-szi­bériai Urengőj amerikai köz­reműködéssel való kiaknázá­sát tűzték napirendre. Ä szerdán kezdődött tár­gyalásokon a Texas Eastern és más amerikai cégek kép­viselői vesznek részt Amerikai támaszpont Izlandon ' Az Egyesült Államok min­dent meg fog tenni annak érdekében, hogy fenntartsa az IáLand szigetén levő Kef- laviki NATO támaszpontot — jelentette ki szerdán az ame­rikai külügyminisztérium szóvivője. ' 'A szóvivő szerdai nyilat­kozata volt az első hivata­los amerikai reagálás arra, hogy Izland hétfőn közölte a NATO állandó tanácsával: felül akarja vizsgálni azt az 1951-ben kötött megállapo­dást amelynek alapján az Egyesült Államok a keflavi- ki támaszpontot birtokolja. A Himalájától délre Mr, Ch az esziergagép-él 3, Forognák az esztergagé­pek és gyártják az eszter­gagépeket. Kicsi üzem Delhi közelében. Az úgynevezett Okhla ipari körzetben (1100 hektár területen fekszik, több tucat kis üzem van raj­ta, 5000 a munkások száma. Kicsi, hajlotthátú öreg­ember mászik elő egy üveg­ajtó mögül (odabent vedlett bútorokkal telirakott iroda). — A tulajdonost, az igaz­gatót, az aligazgatót vagy a művezetőt kereski ? — kérdezi. Mondjuk neki, hogy nem tudjuk, azt, aki éppen itt van. — Mindegyik itt van — nevet. Itt áll maguk előtt. Megemeli barna sapkáját. — Itt áll önök előtt a Chanana Testvérek egész vezérkara, és az, ami a test­vérekből megmaradt. Szemek helyett golyóscsapágyak Ráncos arcán nem lehet látni, hogy tréfál-e vagy el- van-e keseredve. Chanana úr ezután egy darabig még bőségesen ontja magáról a jelzőket, elmondja, hogy élete nehéz, „mintegy tevéé” közérzete olyan, „amilyen egy szárított fügéé lehet”, s hogy gyerekkorától egyetlen dologgal, az esztergagép­gyártással foglalkozik. Emiatt annyira egybenőtt a masinával, hogy néha azt hiszi, fogak helyett kései vannak, s a szemek helyett golyóscsapágyai. Belémkarol, odatotyog ve­lem az egyik masinához. Mutatja. Ennek minden al­katrészét ő gyártotta, ő sze­relte össze. Mikor megvolt, megcsinálta rajta azt a má­sik gépet, ott ni. Mikor már volt két gép, a testvérével dolgoztak, mikor három lett, felvettek egy munkást, mi­kor már öt munkás állt az esztergák mellett, kitettek egy táblát: Chanana Testvé­rek Gépgyártó Vállalata. Most évente 150 szerszám­gépet gyártanak. Korszerűe­ket, moderneket: NSZK­és USA-licenc alapján. Hat­ó-Delhi van munkás dolgozik (az öreg Chanana úgy nevezi őket, „aranyos fiacskáim”). Az indiai körülményekhez képest jól keresnek 250 és 1000 rúpia között. Mim üzemek 3OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXOO ( Az üzem termelését — akár a többi kis gyárét itt az Okhla-telepen — az ál­lam ellenőrzi. Az államtól elektromos áramot, s ha külföldre szállítanak, az ál­lam kapja a devizát — a tulajdonos az ennek megfe­lelő rúpia öszeget. Érdekes hely ez az ipar­telep: van itt tv-gyár, elekt­ronikus számológépgyár, já­tékgyár, harisnyagyár, sport- szerárugyár, még olyan üzem is, ahol csak egyetlen dol­got — réztrombitát készíte­nek. Ügy született az ipar­telep, miként az emberi te­lepülések születtek az őser­dőkben. Itt volt víz, szállí­tási lehetőség, itt pöfög a vasút. A vonatközlékedés jelentőségét persze nem sza­bad eltúlozni. Hiszen azért is alakultak ki ilyen mini- üzemek szerte Indiában* mert rendkívül drága volt Szépen énekel. Legalább­is azt hiszi. Én egy csalo­gány vagyok, gondolja Ga­bika és még jobban éne­kel. Én egy albérlő vagyok, állapítom meg, és nem vágom hozzá sem a széket, amin ülök, sem az asztalt, amelyen olvasok. Pedig jó lenne,. 'Merthogy 'olvasok. Gabika új dalolványt nyúj­tott be idegeimhez. Tehát nem olvasok. A könyv ér­dekes, de a sorok közül, mint egy sellő fölbukkan másodpercenként Gabika nyelőcsőig tátott szájjal, s koloratúró hangon nyiko­rog két egészen picinyo fehéro balekcipővel kap­csolatos kiáltványt. Ha most egy riporter mikro­font elénk tartva megkér­dezné: mit csinál Gabika vasárnap délelőtt almare­szelés időszakában, ö azt felelné: dalolok. Én meg azt, hogy lereszelte a gyű­rűsujját. Meleg van. Még az ud­vari sufniban is meleg van, ezért nyitva hagyom az ajtót. Lakásom ajtaját. Ga­bika a nagy házban lakik, és neki is melege van, ezért ő is kinyitotta az ajtót, amely tőlem két mé­terre van. És énekel. Ez a meleg ellen is jó bizonyos fokig, mert mikor először rácsendített, megfagyott ereimben a vér. Neki köny- nyű, ő nem hallja, mert zajong. De hozzám bejön az egész repertoárja. Két udvari albérlő tilta­kozó transzparensekkel el­vonul a nyitott ajtó előtt, és néma tekintetükben gyű­lölet izzik. Sokatmondóan köszörülik a torkukat. Ga­bika ezt bizonyításnak ve­szi, és rágyújt egy Zalat­Gabika énekel nayra és mindenét a fény­be fordítja, és újra kezdi számolni a perceket, és tudomására hozza a világ­nak, hogy ma friss és vi­dám, tele van erővel, mert elmúltak a fáradt éjszakák, s közben csak úgy sugár­zik róla a népiség, mert a Ritka árpa, ritka búza rit­mus- és dallamvilágával ötvözi hasznos társadalmi mondanivalóját. Nekem is lenne számára mondanivalóm, de már em­lítettem, hogy jogi helyze­tem ezt nem teszi lehető­vé. Nem háborgathatom a saját otthonában. Egyszer egy héten jön haza kedves szüleihez és ilyenkor lét­rehozza Hat.százhetvenki- lencedik Almás Piter nevű gyermekét a vasárnapi együttlét tiszteletére. Hogy jönne az ki, ha én átor­dítanék neki valami sér­tőt, és követelném a szá­mára oly kedves műveletek azonnali beszüntetését? Nem. Joga van élvezni a vasárnap délelőttöt. Min­denki azt csinál a saját la­kásában. amit akar. A sa­ját lakásában igen... Te­hát nem szólok. Nem ho­zom kapcsolatba a pillanat­nyi zenei élményemet a zilált lakáshelyzettel, nem alkotok helytelen ítéletet tervgazdálkodásunkról és örülök annak, hogy csendes kis udvari lakosztályom van. Hét közben. Amikor én sem vagyok itt­hon. De most? Mit tegyek? Védekezem. Becsukom az ajtót. Az övét kellene, de az magánlakbántás. ezért becsukom a külső, és bel­ső ajtót, elébe tolom a szekrényt, ráakasztom az eredeti Diorrongy-perzsá- kat a kőpadlóról, sőt fel­szedem a kőpadlót és kö­rülfalazom magam egészen a plafonig, fülvédőt teszek fel és végre elővehetem a könyvet és olvashatok, mert csend van. Tiszta, nyugal­mas vasárnapi csend, ami­kor az ember az otthoná­ban azt csinálhat, ami szí­vének a legkedvesebb, mert az otthon a nyugalom szi­gete, a mindennapok za­jában megfáradt ember pi­henőhelye. Mindenre van megoldás, csak keresni kell. I. Zs. a szállítás, és inkább meg­érte külön trombitagyárat nyitni India különböző vá­rosaiban, mint egy helyen sokat gyártani és azokat szétszállítani. Ezeknek a mi­ni-üzemeknek államosítása nem volna érdemes, terme­lésükre azonban szükség van, így alakult ki ez a sa­játos együttélés. „Lassan eltűnünk“ — Most meg fogják tőlem kérdezni, hogy mit hoz a jö­vő — mondja szobájában, a székre ereszkedve, az eszter­gaéletű gyártulajdonos. — Mindenki ezt kérdezi tőlem. Pedig öreg vagyok, mit hoz­hatna nekem a jövő. — Az üzem jövője mi le­het? — Majd átveszi a fiam, s az állam megad mindent, ami a termeléshez szüksé­ges. — Tehát a jövő biztos. — A jövő bizonytalan. Mert az állam ad mindent, ami a termeléshez szükséges, s bármikor megfojthat ben­nünket. — A helyzet erre még nem érett meg, nagyon so­káig szükség lesz még a maguk kis üzemére. — Ezt tudom, de abban is biztos vagyok, hogy India útja a szocializmus. Mi pe­dig szép lassacskán eltű­nünk. Ebben nincs semmi rossz. Csak a változás bé­kés legyen. Nem szeretném, ha a fiamnak bántódása lenne. Beszéljenek vele szé­pen, s akkor majd ő is oda­áll a többi munkás közé dolgozni. Az öreg Chanana megtör- li a fejebúbját, és közli, hogy feltálalta a villásreg­gelit. Az asztalon tea, édes sütemény, banán. A terítő két újságpapír és a személy­zet, az ifjabb Chanana, aki, mint apja, abban bizako­dik; ha egyszer fordulat lesz, az, minden változás In­diában, békés — és igen hosszadalmas lesz. Kereszty András (Folytatjuk) Hajószerencsétlenség Legalább húsz ember meg­halt és több mint ötvenen a fedélzet alatt rekedtek, amikor szerdán éjszaka a Fülöp-szigeti partok közelé­ben elsüllyedt egy hétszáz- tonnás utasszállító hajó. Bé­kaemberek elkeseredett küz­delmet folytatnak, hogy a többi utast, akiket a ka­tasztrófa legmélyebb álmuk­ban ért, kiszabadítsák. I m M Oroszul tanulnak Algériában Algériában az iskoláztatás költségeire 1972-ben a költ­ségvetésnek csaknem egy­negyedét fordították. Míg az 1961—62-es tanévben mind­össze Algírban a felsőfokú tanintézetek növendékeinek száma 22 000 fő volt, 1972- ben (tíz évvel ezelőtt az 1000 főt sem érte el). Amellett évről évre nö­vekszik az érdeklődés az orosz nyelv iránt az egész Algériai Népi Demokratikus Köztársaságban. Nem egé­szen egy évtizeden belül — tanítását 1963-ban vezették be az algíri egyetem filo­lógiai karának szlavisztikai intézetében — az orosz nyelvet tanulók száma 40 főről 2000 re emelkedett. Egyre szélesedő népszerű­ségének okai közé tartozik a szovjet—algériai gazdasági és kulturális kapcsolatok erősödése. A mozambiki hűstorony Ezt a megtisztelő címet Alberto Cumba, 42 éves mozambiki férfi nyerte el, akinek súlya 252 kiló. Cum- bának gyönyörű és — bár­mennyire hihetetlen — na­gyon féltékeny felesége van, aki eddig hat gyermekkel ajándékozta meg férjét. Orvosai alapos vizsgálat­nak vetették alá a tekinté­lyes súlyú férfit, és arra a megállapításra jutottak: „minden szerve tökéletesen működik, lényegében egy csodás elefánttal állunk szemben”. Cumba halkereskedését egy speciális acélszéken ül­ve irányítja. Házának ka­puját másfél méter szélesre kell bővítenie, hogy befér­jen. Amikor sétál, 25 mé­terenként meg kell állnia, részben azért, hogy tüdejét ismét megtöltse oxigénnel, részben pedig azért, mert testéhez képest vékony bo­kája hamar megfájdul. Elektronikus kvarckaróra A Szovjetunióban éven- meghaladja a rugós-kerekes ként plusz—mínusz 1 perc pontosságú kvarckarórát fej­lesztettek ki. Az órának nincsenek mechanikus al­katrészei, az időmérés min­órákét. A Szovjetunió órásipara hatalmas mértékgen fejlő­dött a háború óta eltelt évek során, a nyolc nagy den funkcióját integrált áramkörös, elektronikus szerkezeti elemek végzik. A szokáso’s számlap helyett ún. folyékony kristályokból .álló kis világítóernyőn négy számjegy mutatja a min­denkori időt. Az óra áram­forrása egy tabletta nagy­ságú gömbelem, amellyel 15 —18 hónapig működik a rendkívül pontosságú idő­mérő. Az elektronikus kvarc­óra élettartama sokszorosan Horoszkóp lovakról A nyugati képes folyóira­tokban az egyik legolvasot­tabb „rovat” a horoszkópo­ké. Az okkult tudományok szakemberei tanácsokat ad­nak az ilyen vagy olyan csillag alatt született olva­sóiknak, hogyan viselkedje­nek a magánéletben és üz­leti tevékenységük során. A horoszkópok készítése most már az állatokra is kiterjedt. Az ősi egyetemé­ről híres angliai Oxford karóragyár ma már méltó versenytársa a patinás vi­lágcégeknek. Az óragyárak futószalagjai mellett a sze­relőnők fehér köpenyben, főkötőben, szemükön több­nyire nagyítóval dolgoznak, és hőmérsékleti ingadozá­soktól óvott helyiségben. Feladatuk persze nemcsak a miniatűr és szuper-pontos órák gyártása, hanem min­denféle időmérő szerkezet előállítása. városban egy „tudós férfiú" * horoszkópokat készít — lo­vakról. A csillagász a ló születésének dátuma alap­ján megjósolja, hogy melyek a futtatásban résztvevő lo­vak szerencsés és balsze­rencsés napjai. Hogy segít-e valamit ez a horoszkóp? Az asztroló­gusnak feltétlenül, mivel máris szép számmal vannak ügyfelei. Egy új börtön első lakója A közelmúltban Uruguay második legnagyobb váro­sában, P^ysandu-ban „ne­vezetes” eseményre került sor: a városatyák lelkes ün­nepi beszédének kíséretében megnyílt az új városi bör­tön. Paysandu lakosai egymás után kötötték a fogadásokat: ki kerül elsőnek a börtön­be, és milyen hamar kerül erre sor. A fogadást kötők egymás után sorolták a leg­ismertebb tolvajokat, orgaz­dákat és huligánokat. A valóság azonban túltett minden várakozáson. Né­hány nappal a megnyitás után beköltözött az új bör­tön első lakója, aki nem volt más, mint Paysandu polgármestere, akit autó­csempészésben találtak vét­kesnek. i

Next

/
Thumbnails
Contents