Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-03 / 128. szám

/> f* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ära. 1,­XXXV. évi. 138. ss, 1973. június 3., vasárnap. Játszóteret a gyerekeknek! 4 felnövekvő ifjúságról való gondoskodás a felnőt­tek egyik legszebb kötelessége. Tegyük hozzá — komoly gondja is egyben. Egy igazán jól felszerelt, korszerű játszótér napjaink­ban 350—500 ezer forintba kerül, s a kisebbekhez is legalább 60—80 ezer forint fedezet szükséges. Ez csak az egyszerű beruházás összege, ehhez járul még az- évenkénti felújítás, a karbantartás, a játékok javítása, ami ugyancsak tetemes összeget igényel. Mégis: a városi és falusi gyer­mekeknek egyaránt szükségük van a játékra, a parkokra, a mini-sportpályákra, vagy az azokat helyettesítő grundokra. Városaink egyre inkább mérges kipufogó gázokat lehelő aszfaltpokollá válnak, a parkokból egyre több helyet hasí­tunk ki útpályának, port fogó füves területnek, de a vá­rosok mellett a falvakban is hódít az urbanizáció. Szolno­kon, a gyárvárosban, a VII—VIII. kerületekben például nincs játszótér, parit. Az amúgyis nehéz körülmények között, régi, korszerűtlen lakásokban nevelkedő gyerekek még azzal se vigasztalhatják magukat, hogy majd a parkban, a játszó­téren. Nincs. Ami volt, beépült. A nagy víztorony foglalja el a kedves játszótér helyét. A természetes környezet világ­méretekben csökken, az udvarok és útrészek parkolóhelyek­ké válnak, egyre több területet építünk be, miközben gyer­mekeink beszorulnak a lakásba, jóformán a négy fal között, vagy éppen az aszfalton nőnek fel. A gyermek számára a játék összetett öröm: a tár-' sakkal való egy üttlét, s a mozgás örömé. A gyer­mek játék közben viselkedési módokat tanul, szükségleteket bontakoztat ki, és szabályoz, a maga módján valamit megvalósít és egyben levetkőz olyan tulajdonságo­kat, amelyek a négy fal között, vagy a felnőtt társaságban óhatatlanu kialakulnak benne. A játszótereken minderre ideális lehetőség nyílik; teremtsünk hát a szó szoros értel­mében még több teret gyermekeinknek. Mit lehet tenni? Vegyük számba egy játszótér kialakí­tásának feltételeit. Először területre van szükségünk. A lakótelepek, az új városrészek, de még az új falusi utca­sorok tervezésénél is az eddiginél sokkal inkább számol­nunk: kell a játszótérre alkalmas terület kialakításával. Ha ez adott, következik a gond: ki építse meg és miből? Ha nincs mód állami támogatásra, maguk a szülők, a tanács­tagok, a lakosság is sokat tehet. Nem beszélve arról, hogy gyermekeink, kicsik és nagyok egyaránt — milyen szíve­sen vállalkoznának az ilyenfajta társadalmi munkára. Jó példa erre a Mátyás kix-ály úti óvodában éppen a gyermek­napon átadott gyönyörrű kis KRESZ-park. Az „értékét” nézve több tízezer forintnyi munka van benne, de az pénzzel nem mérhető, amit a kisgyerekeknek jelent. Hogyan készült? Segített a tanács, a megyei rendőrfőkapitányság, és a szülők délutánonként tolták a talicskát, keverték a betont. Annyi mindent össze tudtunk már varázsolni, sok esetben szinte a semmiből, joggal vetődik fel a gondolat, a gyermekek érdekében is találékonyabbak lehetnénk. | iért ne lehetnének úttörőparkok egyes iskolák ud­varán, vagy az új lakótelepeken, és a községek­ben egyaránt?! Ne felejtsük: aki játszik, nem tör fel autót, nem csen az önkiszolgáló boltban, nem keres pótcselekvést, és főleg nem magányos, mert már gyermek­korában élvezi az emberi létezéshez oly fontos társas kap­csolatot. Emlékezzünk cáak gyermekkorunkra, milyen nagy­szerű volt fxitkározni. csúszkálni, bujkálni, homokvárat épí­teni és azt büszkén ledönteni, és mindezt megunhatatlanul és naponta újra kezdeni. Az iskolai órák mozgáshiányát valahol ma is pótolnunk kell. Gyermekeink egészsége érde­kében is szükség van a játszóterekre, hisz ellenállóbb az a gyermek a betegségekkel szemben is, aki természetesen, s nem örökös korlátozások közepette éli gyermekéveit K. É. M Pedagógusnap Büszkék lehelünk szocialista szellemű iskoláinkra Először adták át a megyei pedagógiai díjakat Tegnap délelőtt 10 órakor, a pedagógusnap alkalmából ünnepséget tartottak Szolnokon a megyei tanács nagytermé­ben. Az elnökségben helyet foglalt dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, dr. Majoros Károly, a megyei párt- bizottság titkára, valamint a megyei társadalmi és politikai életének több vezetője. Tóth Tibor, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának vezetője tartott megnyitót, majd Sípos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese mondott ün­nepi beszédet. Sípos Károly beszéde A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szolnok megyei Bi­zottsága és a megyei tanács nevében meleg szeretettel köszöntőm önöket a XXII. pedagógusnapon — mondotta bevezetőül, majd így folytat­ta: — Népünk évról évre meg­különböztetett szeretettel és hálával fordul ezen a napon a pedagógusok felé, akiknek gondjaira a felnövekvő nem­zedéket bíztuk. Akik nem sajnálnak erőt és fáradsá­got, hogy ennek a megbíza­tásnak eleget tegyenek, és gyermekeinkből dolgos, be­csületes, hazaszerető, igaz szocialista embereket nevel­jenek. Az ünnep alkalmából had emlékeztessem kedves ven­dégeinket arra, hogy hosszú volt az az út, amelyen ke­resztül a mái eredmények­hez elérkeztünk. Az alapve­tő feltételt szocialista típu­sú államunk teremtette meg, amikor 1948-ban a magyar dolgozó népre, a szocialista köznevelést akaró pedagógu­sokra támaszkodva elhatá­rozta az iskolák államosítá­sát. A nehéz és fáradságos munka meghozta az eredmé­nyét. Az azóta eltelt több mint 25 esztendő sok-sok változást hozott az iskolák életében, a nevelők munkájában. A nevelők közelebb kerültek a mai élet valóságához, és mind mélyebben értik meg, hogy az ismeretek alapos el­sajátításával, az új tudomá­nyos eredmények figyelem- bevételével, alkalmazásával lehet a munkára, az életre felkészíteni az ifjúságot. Örömmel látjuk, hogy a nevelők szemléletét, gondol­kodását, életfelfogását mind mélyebben hatja át a mar- xizmus-leninizmus eszméinek igazsága, s ebből követke­zően őszintén vállalják szo­cialista rendünket, és önzet­lenül szolgálják nagy szoci­alista feladatainkat. Büszkék lehetünk szoci­alista szellemű iskoláinkra, oktatási intézményeinkre. Büszkék vagyunk az oktató- nevelő munkát eredménye­sen folytató pedagógusainkra. Szeretettel gondolunk az is­kolai pártalapszervezetekre, a szakszervezetekre és az if­júsági szervezetekre. Sípos elvtárs beszéde be­fejező részében — többek között hangsúlyozta: Az oktató-nevelő munka mellett azt is Várjuk, hogy pedagógusaink a közműve­lődés, a népművelés, a köz- * élet területein is helyt áll-, janak. Jóleső érzéssel álla­píthatjuk meg, hogy me­gyénk nevelői e területen is kiveszik részüket a munká­ból. Sípos Károly . beszéde után dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a pedagóguso­kat, rövid beszédében hang­súlyozva, hogy aki embert nevel, az jövőt formál. A mi jövőnk szocialista, szocialis­ta embereket nevelünk. Pedagógusok kitüntetése díját Miskolci Sándornénák, a szolnoki Üjvárosi Általá­nos Iskola nevelőjének, Széchényi Dezső martfűi ál­talános iskolai tanárnak és Farkas Dánielnének, a túr- tevéi általános fiús'iskola igazgató-helyettesének. Az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést ez alkalommal 26-an, a Kiváló dolgozó ki­tüntetést tízen vették át. Miniszteri dicséretben tizen­négyen. megyei tanácselnöki dicséretben kilencen része­sültek. A szakszervezeti munkáért négyen, ifjúsági munkáért pedig tizenhármán kaptak kitüntetést. Budapesten vette át a Ki­váló Óvónő kitüntetést Sza­bó Xstvánné, a kunszentmár­toni 4-es számú óvoda óvó­nője. Szintén Budapesten kapta meg a Kiváló Tanár címet Kiss József né, a szol­noki Költői úti általános is­kola nevelője és dr. Száz Já­nosáé, a szolnoki Közgazda- sági és Kereskedelmi Közép­iskola igazgató-helyettese. Iskolatoeténeti kiállítás A tegnapi pedagógusnapi ünnepség előtt került sor a szolnoki Damjanich Múze­umban az iskolák államosí­tásának 25. jubileuma alkal­mából rendezett kiállítás megnyitására. A korabeli dokumentumokat, a régi és a mai iskolai felszereléseket nézve — a rendezők dicsé­retére legyen mondva — erő­teljesen rajzolódik , ki az a társadalmi háttér is, mely­nek az iskolahálózat mindig függvénye volt és maradt. A jól sikerült kiállítást Rózsa András, a Pedagógus Szak- szervezet országos elnöksé­gének tagja nyitotta meg, — hangsúlyozva, hogy neve­lőink nemcsak tudomásul vették az iskolák államosí­tását, hanem szívük sugalla­tára tőlük telhetőén elő is segítették azt. S. B. ma: Ünnep, virágokkal Dr. Majoros Károly írása Kifli helyett magyarázkodás (3; oldal) Két perc nyelvművelés Vasárnapi dörmögések VDK: az ember győzelme (4. oldal) Ki a tekintélyes ember? Körkérdés a türkevei Vörös Csillag Tsz-ben (5. oldal) Irodalmi összeállítás a pedagőgusnap alkalmából (tí—7, oidal) ☆ Jász-Kun Kakas (9—10. oldal) •ír Keresztrejtvény Sportműsor (11. oldal) HÍREK - TUDÓSÍT, nana HÍREK U DÓSÍ TÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍRE 5 Elutazott a szovjet pártküldöttség Tegnap elutazott hazánk­ból a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának pártmunkás­küldöttsége, amely az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására, A. P. Filatovnak, az SZKP KB póttagjának, a novoszibirszki pártbizottság első titkárának vezetésével május 24-től jú­nius 2-ig tartózkodott ha­zánkban. A szovjet párt­munkások Budapesten, Bor­sod, Fejgr és Szolnok me­gyében tanulmányozták az MSZMP városi, járási és fő­városi kerületi bizottságai­nak munkáját, tapasztalatait. Az ünnepi könyvhét országos megnyitója Tegnap megkezdődött az olvasókuRúra hagyományos ■— évenként ismétlődő — eseménye: az ünnepi könyv­hét. Budapesten Ady Endre szobránál — a Liszt Ferenc téren ■— volt az országos megnyitó Ünnepség, amelyen részt vett Aezél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, dr. Nagy Miklós, a Központi Bizottság osztályvezetője, dr. Orbán László, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, je­len volt a magyar írótársa­dalom, s a könyvszakma né­pes képviselete Is. Ugyan­csak részt vettek az esemé­nyen a szomszédos szocia­lista országokból a könyv­héten saját terméssel is je­lentkező kiadó vezető képvi­selői. Darvas József Kossuth- díjas író, a Magyar Írók Szö­vetségének elnöke mondott megnyitót. Tiszakuíató­expedíció Nyári kutatómunkára hív­ja a tanulókat a Szolnok városi úttörőelnökség. A jú­nius 15-től szeptember 29- ig tartó Tisza-kutató expe­dícióban részt vehetnek azok a tanulók, akik az úttörő- elnökség által megjelölt 16 feladat közül valamelyiket kidolgozzák. A tanulók többek közt összegyűjthetik a Tiszához fűződő mondákat, tablót készíthetnek a Tisza menti városokat ábrázoló képek­ből, rajzokból. Dolgozatot írhatnak egy Tisza menti település múltjáról, életéről. Kutatási naplóban jegyezhe­tik le azokat az emlékeket, amelyek a folyó szabályozá­sáról, a régi kubikosok éle­téről szólnak. Mezőtúri diákok sikere Az országos élelmiszergaz­dasági szakmai tanulmányi versenyen részt vett a me­zőtúri Dózsa György szak­középiskola négy tanulója. Közülük a leeiobb dolgozatot Fekete László negyedikes tanuló írta, aki a második helyezést szerezte meg az országos versenyben. Kuf- ferstein József negyedikes tanuló ötödik lett és a nyer­tesek között volt Kérőd! Sándor negyedikes diák is. „Lemeznap” a könyvudvarban A lemezkedvelők népes tábora előtt tegnap délelőtt 10 órakor a szolnoki könyv­udvarban Oldal Gábor ze­nekritikus, a Hanglemez- gyártó Vállalat osztályveze­tője nyitotta meg a lemez­napot, majd előadást tartott Hanglemez a mai ember életében címmel. Este 7 óra­kor pedig Kutas János, a szolnoki rádió munkatársa vezetésével „lemezbált” ren­deztek. A fiatalok a legújabb hazai és külföldi beatzenére táncoltak. Készül a szolnoki táncpark Eddig mintegy hatszáz fi­atal vett részt társadalmi munkával a szolnoki ifjú­sági park építésében. Az üze­mek. vállalatok pedig a szál­lításban, az építőanyagok biztosításában és a szakmai munkákban nyújtanak segít­séget. Jelenleg a nézőtéri pa­dok átépítését végzik. Hét­főn megkezdik a park sala­kozását, az összegyűjtött föld elszállítását, A tánctér és a járda lebetonozását a 605. számú Szakmunkásképző In­tézet tanulói vállalták. A tervek szerint a szabadtéri színpadi rész június 16-ig el­készül. Bronzkori leletek Tiszafüreden A tiszafüredi Majoros­halmon, mintegy tizenötezer négyzetméter kiterjedésű te­rületen a magyarországi középső bronzkor eddigi leg­nagyobb temető-részét tár­ták fel. A több mint ezer feltárt sírból 622 képviseli a füzesabonyi kultúrát. A föld mélyében konzerválódott le­letek képet adnak a kor esz­köz-, fegyver-, ékszer- és kerámia-típusairól. Kiemel­kedő leletként tartják szá­mon a két nemzetségfő sír­ját és az emberarcú, madár­testű edényt. Kevi kör immár nyomdai úton ké­szült a Kevi kör negyedik számú, Túrkeve időszakos irodalmi és művészeti kiad­ványa. De ami ennél is lé­nyegesebb: az előző számok tartalmánál is színesebb cs gazdagabb anyaggal jelent­kezett. Bővült a szerkesztő­ség köre is. Ez a szám már közös szerkesztő munka ered­ménye. A szerkesztésbe ugyanis bekapcsolódott a város autójavító üzeme, amely az első közös szám­ban bemutatkozik. Színes írásokat olvashatunk a je­lentős üzem életéről, min­dennapjairól. A kiadvány érdekes anyagából kiemel­kedik Horváth Ferenc érde­mes művész visszaemlékezé­se azokra a hajdani túrke- vei napokra, árúikor Petőfit tanult és szavalt az egész elemi iskola. Egy mondatban — Tihanyban, tegnap be­fejeződött a VII. biofizikai vándorgyűlés. — Bajnokjelölthöz méltó játékkal zárta a vízilabda OB II, tavaszi utolsó fordu­lóját a Szolnoki Dózsa. Teg­nap délután Szolnokon, a Damjanich-uszodában a VM Egyetértés ellen fölényes, 13:4 arányú győzelmet ara­tott. i l Megyénkben nyolcvankét nevelőt tüntettek ki. Sípos Károly, a megyei tanács el­nökhelyettese a tegnap ren­dezett ünnepségen adta át a megyei tanács pedagógiai

Next

/
Thumbnails
Contents