Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-21 / 143. szám

19V3. június 21, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A munkások olvasóvá nevelésének tapasztalatai Folytatta munkáját a táj konferencia Tegnap folytatta munkáját Szolnokon a munkásművelt- aaléka szerződést is kötött ségi tájkonferencia. A korreferátumokat és a vitát Szurmay Ernőnek, a Szolnok megyei Verseghy könyvtár igazgatójának előadása vezette be „A munkások olvasóvá nevelésének ta­pasztalatai Szolnok megye tanácsi és szakszervezeti könyv­táraiban.” címmel. Szurmay Ernő többek között ezeket mon­dotta: * A könyvtárhálózat fejlődése A tanácsi hálózatban az utóbbi három év alatt helyi társadalmi erőfeszítéssel kö­zel másfélezer négyzetméter­rel nőtt a könyvtárak alap­területe, tizenhéttel emelke­dett a főhivatású könyvtáro­sok száma és kedvezően ala­kult a könyvtárak nyitvatar­tási ideje. A tíz év előtti nyolcezer­ről tizenhatezerre nőtt a munkásolvasók szátíia. az összes olvasólétszámon belüli részesedésük pedig 10.75 szá­zalékról 17.85 százálékra emelkedett. Ugyanez a része­sedés a szakszervezeti háló­zatban 50 százalék körül van, lényegében az 1963-as adat­tal egyezően. Nem érdektelen megjegyez­nünk, hogy bár érthetően a legtöbb munkásolvasó a vá­rosi könyvtárakban találha-. tó — a tanácsi hálózat mun­kásolvasóinak 57 százaléka, tehát a többség a községi könyvtárak olvasója. Ennek az állománygyarapításra vo­natkozó konzekvenciáit is szembesítenünk kell a való­sággal. A hosszú ideig csak mezőgazdasági jeliegűként kezelt 67 község könyvtárá­ban is gondolni kell tehát arra, hogy az olvasók több­sége különösen az agglome­rációk területén munkás. Az üzemi könyvtáraknak tehát főleg a differenciált szakmai igények kielégítésére kell tö­rekedniük, míg a községi könyvtáraknak fel kell ké­szülniük az üzemből, a fej­lettebb városi életből maga­sabb igényekkel .hazatérő munkások színvonalas Lsme­tünöz. Munkahelyi ösztönzés Szurmay Ernő ezután a könyvtári módszerekről, a közművelődési és a felnőtt- oktatási intézmények olva­sást segítő munkájáról, a kü­lönböző munkásrétegek igé­nyeiről beszélt, majd a mun­kahelyi ösztönzésről a követ­kezőket mondotta: Két forrása közül a mun­kahelyi vezetést említem elő­ször. A szakműveltség meg­szerzésének anyagi, erkölcsi ösztönzésére még találunk példát (Tiszamenti Vegyimű­vek) sokkal kevésbé az ön­tevékeny önképzés támogatá­sára vagy éppen a személyes példamutatásra. Ezen túlme­nően letéti könyvtár telepí­tését engedélyezik, esetleg ké­rik, de ezzel a maguk szere­pét befejezettnek tekintik. Több fejlesztés nemigen tör­Százéves jászrokka -szövőszékek, csévélek — szűcsmcstcri remekek Házi múzeum Jászapátiban retterjesztő- és szépirodalom­mal való ellátására. Tekin­tettel arra, hogy,a helyi köz­ségi könyvtárak nem tudhat­ják ezt az igényszintet saját szerzeményezésükkel elérni, a hálózati elv fokozatos erő­sítésével központi ellátásból kell erről a kielégítésről gon­doskodni. Ez azt jelenti, hogy a városoknak, de különösen a járási székhelyeknek fel kell készülniük a módszerta­ni Irányításon kívül vonzási területük részleges könyvel­látására is. Ebből követke­zik. hogy a könyvtárközi kölcsönzés lassúdad formáján kívül a központi letéti rend­szer kialakítására, a letétek megfelelő cseréjére is számi- taniok kell Ez viszont felve­ti az alközpontok beszerzési keretének a vonzási körzet nagyságának megfelelő nö­velését, s nem utolsósorban bizonyos szállítási-technikai, illetve személyi fejlesztésnek a megoldását is. Megyénkben az ipartelepí­tésből eredően több a fiatal, mint az idős munkás. Míg a szakszervezeti könyvtárak­ban országosan az összdolgo- zók 51.1 százaléka 26 éven felüli olvasó, addig megyénk­ben ez az arány csak 36.8 százalék. Hasonló belső arány jellemző tanácsi könyvtára­inkra is talán még jobban eltolódva a fiatalok irányá­ban. (1972. végén a megye szakmunkástanuló létszámá­nak 55 százaléka volt beirat­kozott könyvtári tag.) Ez is sokrétű következtetésre ösz­ténik a rendelkezésre bocsá­tott szekrénynél. A szakszer­vezeti hálózatban 1972-ben mindössze tíz forint .könyv­vásárlási keret jutott egy ol­vasóra, míg a tanácsiban 24, pedig ott sem vagyunk az élenjárók között. A másik forrás a szocialis­ta brigádok szervezete. Rész­vételük áz olvasómozgalom­ban az utóbbi két évben mind mennyiségileg. mintl minőségileg fejlődést mutat. Eddig főleg vetélkedő, név­adóról szóló előadás vitte be a brigádokat a könyvtárba, s közülük egy kisebb hányad meg is maradt olvasónak. Egyre több üzemben válik azonban a könyvtárral való kapcsolat rendszeresebbé. Így a Tiszamenti Vegyiművekben a brigádok mintegy 60 szá­A négy évvel ezelőtt kez­dődő gyűjtés első szerzemé­nyei a szén- és „spiritusz” tüzelésű miniatűr vasalók. Azután valamelyik padlás­ról, de lehet, hogy régi lo­mokat őrző fészerből előke­rült egy 100 évvel ezelőtt készített jászrokka. Attól kezdve Bagi Imre jászapáti tanító érdeklődése a régi mesterségek, az emberi kéz alkotta munkaeszközök felé fordult. A rokka mellé guzsaj, majd .kézi kenderfonó ke­rült, a gyűjtemény azonban lassan gyarapodott. Gyak­ran akadt ugyan szúette ti- lolók, orsőzók vagy vetőrá- rrsák nyomóra, de gazdái nem szívesen váltak meg a tulajdonukat képező régi tárgyaktól még akkor sem, ha a pusztulásra ítélt lomok között hevertek. Bagi Imre ekkor sajátos módját vá­lasztotta a gyűjtésnek. A le­letekről pontos rajzot készí­tett, azután páratlan türe­lemmel és kézügyességgel kifaragta az eredeti tárgyak sokszorosan kicsinyített má­sát. Az elmúlt négy esztendő meglepő eredményeket ho­zott. A nyugdíjas tanító Damjanich úti lakásán a házi múzeummá átalakított tenyérnyi szobában egy ré­gi takácsüzem és egy kék­festőműhely teljes felszere­lése nyújt szemet gyönyör­ködtető látványt. A munka­eszközök — szövőszékeit, csévélők és a lenszövéshez szükséges egyéb szerszámok — az eredetinek tízszeresen kicsinyített másai és vala­mennyi üzemképes. A házi múzeum falait ugyancsak gazdag gyűjte­mény díszíti. Jászapáti, jászberényi, jászárokszállási és jászKiséri szűcsmesterek eredeti rajzai nyomán ké­szített csomózott és hímzett faliszőnyegek, subatányérok adnak ízelítőt a kiveszőben levő régi mesterségről, a könyvtárral. Hatására a múlt évi 157-ről 248-ra nőtt az olvasó brigádtagok Szá­ma. A Járműjavítóban a bri- gádtagok háromnegyede vesz részt az Egy hónap — egy könyv című üzemi olvasó- mozgalomban. A tanácsi és a szakszerve­zeti könyvtári hálózat sze­mélyi. tárgyi feltételeiről — többek között — a követke­zőket mondotta Szurmay Er­nő: A szakszervezeti hálózat­ban mindössze kilenc főhi- vatalú könyvtáros dolgozik a tényleges szükséges tizen­kilenc helyett. Jó lenne, ha a SZOT 1971. évi állásfogla­lásának legalább olyan üze­mekben foganatja lenne, mint a Hűtőgépgyár, az állami építőipari vállalat, a vízügy, a Tiszamenti Vegyiművek, a Volán. Ma már a szakszer­vezeti könyvtárhálózatban sem várható el, hogy a könyvtáros társadalmi mun­kában lássa el felelősségtel­jes, szakképzettséget igénylő feladatát. Ne csodálkozzanak hát a szákszervezeti bizott­ságok a nagyarányú fluk­tuáción. problémák Megoldatlan A tárgyi feltételek kulcs­kérdése a helyiség megoldá­sa. Közhely, hogy a könyv­tár a kölcsönzés mellett leg­alább olyan fontossággal a folyamatos önképzés és kor­szerű tájékozódás eszköze. Ezért a kézikönyvtári állo­mány állandó fejlesztése, a folyóiratok száma és válto­zatossága. egyéb dokumen­tumgyűjtemények, audio­vizuális részlegek megléte a mutatói egy könyvtár^ tájé­kozódási és tájékoztatási ér­tékének. Helyet kell biztosítaná a helyben olvasásnak, tanulás­nak, jegyzetelésnek s nem utolsósorban a beáramló könyveket raktározni is kell. Csak illusztrációul: tíz al­központunk — a városi és járási könyvtárak — közül csak Jászberénynek, Mezőtúr­nak, Kisújszállásnak van olvasóterme. A többi hétnek nincsen. Bár a közművelődé­si alap ösztönzésére 1347 négyzetméterrel nőtt a ta­nácsi hálózat alapterülete, még mindig a normális szük­ségletnek csak 50 százaléká­val rendelkezünk. Még nehezebb ez a prob­léma a szakszervezeti háló­zatban. Megoldhatatlan a helyiiségkérdés a Volánnál, a Hűtőgépgyárban az ÁÉV- nál, a vízügynél — hogy csak a legnagyobb munkáslétszá- mot foglalkoztató üzemeket említsem. Bár 1972-ben nyolc könyvtárat korszerűsítettek (Jármű, Tiszamenti Vegyi­művek, Papírgyár, Aprítógép­gyár, Áliatforgalmi) ebben az évben mintegy 18 könyv­tár korszerűsítésére lenne igen nagy szükség, — mon- 'dotta befejezésül Szurmay Ernő. A tájkonferencia ma dél­ben Sípos Károly, a Szol­nok megyei Tanács elnökhe­lyettesének zárszavával ér véget. Kollégiumok versenye A megyei KISZ-bizottság és a megyei tanács művelő­désügyi osztálya értékelte a kollégiumok közötti versenyt. Többek között figyelembe vették az önkormányzat mű­ködését, az iskola és a kol­légium kapcsolatát, valamint a társadalmi közéletiségre nevelést. A megye hat közép­iskolai kollégiuma közül első a szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola, második a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium, harma­dik pedig a törökszentmik­lósi Bercsényi Gimnázium kollégiuma lett. A helyezet­tek az oklevelet és az érté­kes tárgyjutalmakat szeptem­berben az első kollégiumi közgyűlésen kapják meg, i Emlékszobát rendeztek be Szekszárdon abban a házban, ahol valamikor a világ­hírű zeneszerző, Liszt Ferenc több ízben is lakott. Az emlékszobában helyet kaptak a zeneszerző és a vele szó ros kapcsolatban álló szemé lyek képei ^és egyéb emlék­tárgyak, valamint az a zongora, amelyen a mester hangversenyzett Don Carlos és Pompadour ' Mit igér a Szigligeti Színház a következő évadra Még néhány előadás és vége a színiévadnak. Július 3-án már társulati ülését tartja a Szigligeti Színház. Thália otthona tehát ide­iglenesen becsukja kapuit, — azaz dehogyis, kitárja az építőknek* hogy szépítsék meg. ,— Bizony nagyon ráfér színházunkra a tatarozás, a megszépítés. Jöjjenek az építők, várjuk őket — mondja Székely Gábor a színház igazgatójá. — De a következő év­adot nem zavarja talán a „szépítkezés?" — Reméljük nem! A szol­noki Építő és Szakipari Szö­vetkezet augusztus végére a belső munkákat befejezi, időben nyithatunk, — ezt vállalták. — Addig „vakáció"... —- Már akinek. A követ­kező évad művészeti előké­szítésére rá megy a nyár... Három magyarországi bemu­tatót, két eredeti bemutatót tervezünk.» — összesen tíz bemuta­tó előadás lesz, gondo­lom. — Igen, öt próza, öt ze­nés darab. — Ezekről bánhatnánk? — Műsorra tűzzük Cipri- án Gácsérfej című szatírá­ját Extrém darab, formai­lag és tartalmilag egyaránt, de humanista, elkötelezett mű. — Ez a darab vajon azonos azzal a román színpadi művel, amely néhány évvel ezelőtt — különböző címmel — szinte az egész világot bejárta, s mindenhol igen nagy siker volt...? — Igen, azonos. Nagyon érdekes, roppant izgalmas mű, a színpadra állítása számunkra igen nagy fel­adat de hiszem, hogy meg­éri. Egy másik, nagy erő­próbát jelentő prózai bemu­tató, Gorkij Éjjeli menedék­helye. Ügy vélem, társula­tunk, már megerősödött any- nyira, hogy sikerrel éljátsz- szuk. Egyébként az Éjjeli menedékhely még nem ment Szolnokon. No, ezt a bemu­tatót feltételesen mondom, mert ha sikerül lekötnünk egy új szovjet darabot, ak­kor azt tűzzük műsorra, az Éjjeli menedékhelyet meg később., . — Ügy hallottam, Ben Jonson-darab is szerepel a színház terveiben. — Valóban játsszunk Ben Jonsont, mégpedig az Arany- csinálók-at. — Szatirikus játék? — Mindenesetre jól ala­kítható, fergeteges komédia, ma is igazi sikerdarab a vi­lág minden táján. — Szóval, egy újabb „nagy labda”? ÍV-ELŐZETES Varsói melódia, ifjúsági társasjáték, Bibó-ncvella tévéváltozata Június 26-án, kedden is­mét sugározzák a Katona József Színházban és 1970- ben a képernyőn is nagy sikert aratott „Varsói "méló- dia” című Zorin-színművet. A kétszereplős darabban Törőcsik Mari és Sztankay Istvánt láthatják. „Ha én lennék a Vígszín­ház igazgatója a címe annak a kétrészes ifjúsági társas­játéknak, amelyben hárpm egyetemista fiatal közül az egyik képzeletbeli igazgatói szerepet vállal és elképze­léseit Várkonyi Zoltán véle­ményével szembesíti. A ri­porter: Wisinger István, az előadás időpontja júnus 27, szerda. Az „Fz is operett, az is operett” harmadik ré­szében Rátony Róbert ismét régi nagy sikerű operett­részleteket elevenít fel. Mä­hrer Emil rendező diploma­filmje, a „Miért?” arra ke­res választ, hegy az élspor­tolók és pszichológusok vé­leménye szerint mi hajtja a magasabb eredmények el­érésére azokat az embere­ket, akik ,nagy fizikai' és szellemi túlterhelést vállal­nak: Június 28-án, csütörtökön „Ide nekem az oroszlánt is” címmel Vámos László szín- művészeti főiskolai tanár végzős növendékei mutat­koznak be. Június 29-én, pénteken Bibő Lajos „A láp” című művének tv-változatát mu­tatják be. Június 30-án, szombaton a zenés tévészínház bemutat­ja a jugoszlávok legkedve­sebb szatirikusa, Broniszlav Nusicsn novellájából írt a „Gomb” című operaszatírát. A Kozincev-sorozat filmje: „Maxim visszatér”. Július 1-én, vasárnap dél­után Tatabányáról közvetí­tik a Tatabányai Bányász— Celik Zenica Közép-európai Kupa labdarúgódöntő visz- szavágó mékőzését. Este 20.30-kor magyarul beszélő olasz filmvígjátékot látha­tunk, címe: „Egy erkölcste­len íérfi’Ü — Sikerdarab, a mai em­ber számára is megszívle­lendő mondanivalója. Ugyan­így Schiller Don Carlos cí­mű tragédiája is... — Ezek szerint tagadja, hogy a romantika, a ro­mantikus színház nem kell már a mai ember­nek? — Minél fárasztóbb, komp­likáltabb a modem élet, áz emberek annál inkább sze­retik a szép, tiszta ívű és szavú mesét. Ennek a már nem is újkeletű felismerés­nek az ereje vezet bennün­ket a Schiller-bemutatóval. — A társulatot máris el­kapta a „Pendragon láz” is. — Az éjféli lovas, — pon­tosan. Ezen a címen mutat­juk be a Szerb Antal Pend­ragon legenda című regé­nyéből készült zenes vígjá­tékot. Ez eredeti bemutató, krimi, horror, komédia egy­ben, Schök Ottó muzsikájá­val. — Ezzel áttértünk zenés bemutatókra. — Tervünkben szerepel még egy új magyar dráma, majd Oscar Strauss Csoko- ládékátona című operettjé­nek színpadra állítása. G. B. Shaw darabját hasz­náljuk fel librettónak. Ta­lán észrevette, vagy észre­veszi, hogy a zenés darab­jainknak, csaknem mindnek irodalmi értékű alapja, szö­vegkönyve van. Így Nash— Schmiedt—Tom Jones: 40° ár­nyékban című musicaljének is. Ez. is magyarországi be­mutató lesz. Hubay—Ránky —Vas: Egy szerelem három éjszakája című musicalja a következő zenés bemutatónk, vagy egy új magyar musi­cal, ez még nem dőlt el véglegesen, majd Fall Leo: Pompadour című nagyope­rettjével zárjuk az évadot. — S reméljük, az idei­nél is sikeresebb évadot. A társulat összetétele? Ki jön, ki megy...? — Agárdy Ilona, Anday Györgyi és Varga D. József vált ki a társulatból. Üj társulati tag nálunk Piroth Gyula, Kecskemétről. Antal Anetta Miskolcról és Ker­tész Mihály András fiatal rendező a Äiskolärol. Egy­két szerepben Szolnokon játszik majd ifj. Üjláki László, Koós Olga és Sza- bady József, valamint Má- riássy József és Somhegyi György is. Horváth Jenő és Bor József két-két darabot rendez nálunk, Major Ta­más egyet, a Ben Jonson ko­médiát. — Köszönjük a tájékoz­tatást, viszontlátásra ősszel, a megszépült színházban, remélhetően forró színházi estéken. —■ tiszai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents