Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-17 / 140. szám
/ HAJSZA Nagy gond A napbarnított arcú, égszínkék szemű vállas fiatalember alázatosan kezet csókolt. A nő szigorú tekintettel várta a magyarázatot. — Ne haragudj, drágám, hogy két és fél órát késtem — dadogta a fiatalember. — Nem tudtam előbb elindulni. Láttad volna, hogy rohantam hozzád. Egyetlen szerelmem. Minden gondolatom te vagy. Bocsáss meg. Ha kell, letérdelek eléd, és... — Ne térdelj le. Bepiszkítanád a vadonatúj nadrágodat. Aki szeret, az megbocsát — mosolygott elérzéke- nyülten a nő, és közelebb Simult a fiúhoz. Laci megkönnyebbülten cigarettára gyújtott. — Édesem, így mindjárt más. Ebben a feszült, ideges légkörben nem tudtam volna elmondani Neked. — Mit? — Főúr, fizetek! — intett a fiú a pincérnek és átnyújt tott egy bankjegyet. — Tessék. Lett volna egy kávém és egy Almuskám. De rohannom kell. — Hová mész? — érdeklődött a nő idegesen. — Sajnos, ausztráliai üzletfeleket kell fogadnom. A főnököm már biztosan dühös, hogy kések. Holnap felhívlak, elnézést. Csókolom a kezedet. Imádlak! — kiáltotta Laci már az ajtóból. Az utcán taxiba vágta magát: — A KEFIR eszpresszóba legyen szíves. Kapcsoljon rá. Szimpla borravalót kap, ami nálam nagy szó: — bíztatta a sofőrt. Eszeveszett száguldás után fékeztek a KEFIR eszpresszó előtt. Laci gyorsan ■ beszaladt a szemközti fülkébe, izgatottan tárcsázott: — Halló. Ica? Egyetlen szerelmem, csupán azt szeretném mondani, hogy öt óra helyett háromnegyed hétkor jövök a találkára. Nagyon vágyom utánad. Ügy kellesz nekem, mint egy pohár tiszta víz... — durúzsolta a kagylóba. — Gazember! Te soha nem iszol vizet — hallatszott a drót túlsó végéről. — Érted még arra is képes lennék! Egyetlen szerelmem! Rohanok, amilyen gyorsan csak tudok. Pá, szívem! Laci vészes száguldással bukott be a sarki posta ajtaján: — Egy távirati blankettát kérek! — lihegte a kisasz- szonynak, s máris fogalmazta a sorokat: ETA! EGYETLEN SZERELMEM! KEGYETLENÜL FAJ, DE A MA ESTE KILENC ÓRAI RANDEVÚNKON CSAK HOLNAP ESTE FÉL KILENCKOR TUDOK OTT LENNI. SZERELMEM, HA PONTOS LENNÉL. A VISZONTLÁTÁSIG CSÓKOL: LACI A postáról rohamléptekkel igyekezett a sarki presszóba, benyitott az ajtón. Balról a második boxban bronzhajú fiatal lány ült. Laci feldúltan rogyott le mellé: — Egyetlen szerelmem! Ugye, gyűlölsz? Három óra hosszat várattalak. Erre nincs mentség, még akkor sem, ha a családunkban az történt, hogy ... Sajnos, ilyen az élet. Ugye. azért még remélhetem, hogy egyszer szóba állsz velem? A lány gyengéden megsí- mogatta Laci homlokát: — Semmi baj. örülök, hogy itt vagy. — Én is boldog vagyok, de a boldogság kék madár, mely elrepül. Sajnos, csak azért jöttem ide, hogy elmondjam: nem tudok idejönni. Az a családi ügy... Holnap üzenek, hogy hol és mikor találkozunk. A bolon- dulásig imádlak. Pá, szívem! Búcsúcsókot intett és elszáguldott. Magdához már csak éppen be tudott kopogni a kávéház ablakán: — Egyetlen szerelmem! Mennyire rossz nélküled! Vígasztalhatatlan vagyok, de egy életbevágó ügy miatt el kell rohannom. Még a héten mindent megmagyarázok, őrülten szeretlek! — kiáltotta lázas szenvedéllyel, aztán elrohant. A sarkon lelassított, hosszan-mély en felsóhaj tott: „Sajnos, kifutottam az időből. Jobban kellene megszerveznem a randevúimat. Hiába, már nem vagyok a régi. De elég is volt ebből a zaklatott tempóból, ebből a szélhámos viselkedésből. Már benőhetne a fyjem lágya. Meg kellene nősülnöm. Sajnos, ezt sem lehet. Mert már van egy feleségem .. Fáradtan legyintett, aztán nagy sóhajjal, gömyedten elbotorkált hazafelé. Galambos Szilveszter Antennasserela Egy skót felment a háztetőre, hogy televízió antennát Szereljen fel. Megbotlott és lezuhant. Amikor zuhanása közben a konyhaablakhoz érkezett, gyorsan bekiáltott a fele- tégének: — Ma csak egy személyre készíts ebédet, én a kórházban ebédelek. — Kivel menjek szmnazua, Pistával, „„..„».vól, Józsival? — Parancsoljon, a fogas. — Tiszteletes úr, ez így nem tisztességes! (A Die Weltwoche-ből)-V, Cirkuszban — Mit röhög ez a Leo? így senki sem értékeli a mutatvány veszélyeit! (A Weltwoche-ból) m Az állatbarát rOy> KUTYAVASAR Divat a kutya. Fiatal ember árul egy fehér tarkát. JÓ negyvenes molett hölgy: — Hogy a kutya? — Kétszáz forint. — Pedigréje van? — Hogy tetszik ilyet gondolni? Kan ez kérem szépen. — d — Az erőművész (A Weltwoche-ból) Ebédidő Egy skót meglátogatta a barátját. Amikor elérkezett az ebéd ideje, a vendég diszkréten távozni kívánt, hogy ne feszélyezze vendéglátóit. — Maradj nyugodtan — tartotta vissza a házigazda. — Adok neked addig valami olvasnivalót. Bók Waugh angol író szerint a legaranyosabb bók, melyet életében kapott, a következő volt: — Egy skóttal beszélgettem egyszer, aki kijelentette: „A legújabb könyve annyira tét* szett nekem, hogy majdnem megvettem”. Költői eset Két barátnő meséli egymásnak az előző este eseményeítj — A parkban voltunk, virágillat töltötte be a levegőt —* mondja az egyik, — a hold olyan fényesen ragyogott az égen,' hogy újságot lehetett olvasni ... — Milyen költői! — kiált fel a másik. — És mi történi azután? — Semmi — sóhajt az első, — ö újságot olvasott. Rövidlátó lepkevadász Meglepő tábla ...
