Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-16 / 139. szám
t973. június 16, (SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 VARIA Ráíorház Jászberény rendezünk, a jánoshidai Művelődési Házban A zajártalom és Az előszoba és berendezése a védekezés A zaj, a hang, a levegő transzverzális hullámzását, sűrűsödését és ritkulását általában a hallóideg végkészülékeivel észlelik a földön élő egyes lények. Nem minden élőlény, mert akadnak olyanok is, amelyek a hangot más egyéb rezgésérzékelő szervükkel fogják fel. Ahol nincs levegő, ott nincs hang. Ezért a Holdon például nem hallható a beszéd és az egyéb zajról sem vesz tudomást az ember. A hang erősségét „decibellel” (jele: dB) méri a fizika. Van egy másik érték is az úgynevezett „fon”. Ez azt mutatja, hogy a hangot hogyan hallja és érzékeli az ember. Például, hogy az, az ő számára az erőis, gyenge, kellemes vagy kellemetlen. Az érzéketlen, edzett fülű ember bírja az erősebb zajt, a lármát és a bántó zörejt. A nagy hangzavarban dolgozók hozzáedződnek az ártalomhoz, de a szakemberek szerint hallásuk feltétlenül tompul. Az érzékenyebb ember számára kellemetlenné, elviselhetetlenné válhat még a kisebb zaj, vagy lárma is. Mindig a körülmények szabják meg a zaj káros hatását. Ezeknek alapja a hang minősége és erőssége. A kellemes hang, még ha kissé erőteljesebb is, kevésbé káros. mint a kellemetlen. Például a reszelés, a csikorgás, e sípolás, a zörgés, féltétle- nül zajártalomnak számít. Nem mindegy, hogy az ember meddig kényszerül a zajos környezetben tartózkodni. Az állandó, vagy hosszabb ideig tartó zaj feltétlenül ártalmasabb, mint az átmeneti. Érdekes megfigyelés, hogy az egyenletes, tartós zaj, még ha állandó, sem olyan ártalmas, mint a hirtelen jelentkező, rövid tartamú, mert az állandó zajt megszokja az ember. Valósággal hozzáidomul a füle. Megszokhat ja, de feltétlenül tompítja az ember hallását. Annyira, hogy még az ártalom megszűnése után is, órákig érzéketlen, tompa maradhat a fül és főleg a magas hangok iránti érzékenységét teljesen elvesztheti. A hangártalom kifejlődésében tehát először a magas hangok hallása gyengül, később az alacsonyabb hangokat is nehezebben hallja meg az ember. Ezek a panaszok torkollnak végül is nagyot- hallásba, ami egyre súlyosabbá válhat. A hangártalom következtében előállott panaszok kísérő tünetei a kézremegés, az ingerlékenység, az alvás, az anyagcsere és emésztés zavara, a szapora érverés, csökkent nyál és gyomomedv elválasztás, vé- ,gül a feszültség, az általános kimerülés és a súlyos levertség. A hangártalmat nehéz megelőzni. Az üzemben a gépek korszerűsítése, a zajos rész technológiai átalakítása, vagy puha, zajmentes talajra való telepítése, és a hang tovaterjedésének megakadályozása segíthet. Az egyéni védekezés lehetősége nem ilyen sokrétű. A legfontosabb a füldugó, esetleg vattából, vagy műanyagból. Jól beválik a fülvédő, vagy a fejvédő sisak. A lakásban, ha csak lehet, hangszigetelő falakkal kell építeni, szőnyeget rakni a padlóra. A mezőgazdaságban csak az üzemekben beszélhetünk hangártalomról, mert a szabadtér rendszerint enyhíti a hang erős hatását. A hangártalom megelőzésének legbiztosabb útja azonban az ember kezében van. Ha az ember Iparkodik díjtalanul élni, ha kímélni akarja környezetét, munkatársait. vagy családját: megteheti, módja van rá, mert a zajtkeltő műveletek megfelelő leleményességgel minden körülmények között enyhíthetek. Mindenkinek ügyelni kell arra, hogy ne okozzon pokoli lármát, mert ezzel nemcsak azoknak árt. akik körülötte élnek, hanem a saját egészségének is. Dr. B, L Mit főzzünk holnap ? Csontlevcs Gombás rostélyos Túrós párna Gombás rostélyos. Hozzávalók: 4 rostélyos, 5 evőkanál olaj vagy zsír, 10 dkg füstölt szalonna, 15 dkg friss gomba, paradicsom, só, zöld petrezselyem. A füstölt szalonnát kockára vágjuk, kissé kisütjük,- majd megpároljuk rajta a megtisztított, megmosott és felszeletelt gombát. Közben a kiveregetett, megsózott rostélyost forró olajon vagy zsíron mindkét oldalán megsütjük, rátesszük a zsírjára lepirított gombát, felöntjük egy kevés forró vízzel, és fedő alatt puhára pároljuk. Ha kell, kevés vizet még öntünk alája. Rátesszük a paradicsomot és felforraljuk. Paradicsom helyeit egy kevés tejföllel is ízesíthetjük. Tetejét apróra vágott zöldpetrezselyemmel hintjük meg. Túrós párna. Hozzávalók: 20 dkg vaj, 20 dkg darás liszt, 20 dkg tehéntúró, késhegynyi só, baracklekvár, porcukor. A vajat a liszttel elmorzsoljuk, majd egy pici sóval és a túróval összegyúrjuk. Kissé pihentetjük, azután lisztezett deszkán nem túlságosan vékonyra kinyújtjuk. Négyzetekre vágjuk, megtöltjük barack- lekvárral, két ellentétes sarkát összehajtjuk, az így keletkezett háromszögeket tepsire rakjuk, és aranysárgára sütjük. Porcukorral bőven megszórva melegen tálaljuk. Az előszoba a lakás tükre, — tártja egy régi szólásmondás, és ebben van igazság. Ha vendégünk érkezik, otthonunkról az első benyomásait az előszobában szerzi, amíg leveti kabátját és amíg be nem invitáljuk a lakás vendégváró helyiségébe. Igaz, hogy az előszoba a legtöbb modem építésű lakásbán úgynevezett közlekedő helyiség, tulajdonképpen csak összekötő szerepe és esetleg tároló feladata van, mégsem mindegy, hogyan törődünk vele. Aki mai építésű lakótelepi lakásba költözik, tulajdonképpen nem sok teendője1 van az előszoba berendezésében. A beépített garderobe- szekrénvek a ruhanemű, az ágynemű, s az egyéb szükséges holmik tárolásának jól megfelel. Csupán előszobafalról kell gondoskodni, hogy legyen hol elhelyezni a naponta használt kabátot, cipőt. A parkettát szőnyeggel kell óvni, vagy a kövezett helyiséget „melegebbé” tenni. IVe legyen lomtár Nadrágkosztüm Az OKISZ labor idei tavaszi—nyári kollekciójából valók ezek a minden alkalomra viselhető nadrágkosztümök. Egyetlen „hibájuk” van: csak vékony, magas, karcsú nőknek előnyösek. Felső képünk: Almazöld lumberjackes, fiatalos nadrágkosztüm Alsó képünk: Fehér gyapjú jersey nadrágkosztüm, este is viselhető (Fotó: Komlós Lili) Sajnos, ami az előszobafogast, vagy közhasználatú szóval az előszobafalat illeti, — nem kényeztet el a kereskedelem. Az áruházakban. Vas- és edényboltokban kétféle előszobafogas kapható. Mindkettőnek kovácsoltvas a kerete, az egyiket színes műanyagcsíkokkal díszítették, a másikon raffiából fonott minták láthatók. A műanyagnak és a maffiának is az a feladata, hogy a kabátot óvja a faltól. Ezekré az előszobafalakra csak igén körülményesen lehet állótükröt szerelni, — ami pedig a lakás e helyiségének nélkülözhetetlen „bútora”. így. aki házgyári," keskeny, kicsi előszobáiéba előszobafalat szeretne felszerelni. választhat a tükör és a fogas között, Aki azonban ötletes. a tükröt valamelyik szekrényajtóra szerelheti, kívülre vagy belülre. Bár a tükör tágítja, nagyobbítja a helyiséget, nem mindenütt tudják elhelyezését megoldani. Hasznos, ha az „előszobafal. vagy tükör alá alacsony kis cipőszekrényt vásárolunk. Ma már a legtöbb családban' az előszobában váltják az utcai cipőt házicipőre, és ezek elhelyezésére a kis szekrény a legalkalmasabb. Ott, ahol, garderobe-szekrény van beépítve, az egyik szekrény aljába elegendő cipőtartó rá- csőt tenni, és a cipőket erre rakni. A régi városi bérházakban, valamikor tágas, parkettás előszobákat építettek. Ezekben a szobákból kiselejtezett, örég faragott szekrények állnak, telve régi és divatjamúlt holmival. Ha a szekrény szép és értékes, ne sajnáljuk rendbehozatva, a szobában méltó helyre tenni. Ha erre nem alkalmas, legjobb túladni rajta. Ülőgarnitúrával, szőttessel, esetleg Piros tapéta az alap, fehérre festettek a fogasok, a tükörkeret és a cipőtartó.. Rendkívül ízléses és kényelmes összeállítás modern garderobe szekrény- nyel lehet a régi előszobákat is hasznossá és hangulatossá tenni. Veranda, vagy előszoba Ma már az újonnan épített falusi családi házak is előszobával készülnek. Ezek többsége a veranda és előszoba szerepét tölti be. Éppen ezért a berendezésben itt is helye van az előszobafalnak, a nagy tükörnek, dfe a gárderobe szekrény helyett inkább kényelmes fonottbútort, és sok zöld növényt helyezzünk el, lehetőleg az ablakok előtt. így az előszoba valóban a lakás tükre.1 kellemes benyomást kelt a vendégekben és csinosságával, célszerűségével örömet jelent a ház lakóinak. Kertészkedőknek: Gyümöfcsritkítás A természet roppant bőséggel ontja kincseit. A gyümölcsfákon is jóval több virág nyílik, mint amennyire a faj fenntartásához szükség van. Igaz ugyan, hogy a gyümölcsfa önmaga is szabályozza termésmennyiségét, de olykor a kertésznek sem árt beavatkoznia. A természetes ritkulás már a virágzás után közvetlenül tapasztalható, amikor a meg nem termékenyült virágok lehullanak. Később a ritkulás, tehát a természetes gyümölcshullás attól függ, hogy milyen a talaj tápanyag- és vízellátottsága, valamint az időjárás. Mindenesetre a fa csak annyi gyümölcsöt tart meg, amennyit fel tud nevelni. Bizonyára tapasztalták már, hogy a pusztuló, beteg fákat szinte elborítják a gyümölcsök. ez tulajdonképpen a növény „végső kétségbeesése”, így gondoskodik az utódlásról. Ezek a gyümölcsök azonban aprók, fejletlenek maradnak. Ami nagyon fontos A túlzott mennyiségű gyümölcs a kertész számára éppen olyan hátrányos, mintáz évenként előforduló hiányos virágzás. A nagyon sok gyümölcskezdemény ugyanis nem fejlődik ki. mert ehhez nincs elegendő tápanyag, hely és víz. Másrészt a túlterhelés megakadályozza, hogy a fa felkészüljön a következő évi termésre. Tehát az idei túl bőséges termés jövőre mindenképpen terméskiesést okoz. Nagyon fontos a gyümölcs- ritkítás a növényvédelemben is. A molyok például ott támadják meg az almát, barackot, ahol két termés ösz- szeér, mert a sűrűn álló gyümölcsök közé a permetezőszer nem hatol be, a gombás betegségek is itt fertőznek. A legjobb eljárás A ritkítás olyan legyen, hogy a két megmaradó gyümölcs között egy harmadik fejlett gyümölcs is elférhessen. Nagyon gyakori jelenség. hogy a to koronájának egyes részei, égy-egy ág bőségesen berakódott terméssel, míg másikon alig van gyümölcs. Sajnos, ilyenkor is meg kell ritkítani a bőven termő részeket, mert az méretű, hegyes ollót, és a nem kívánatos gyümölcsöket a kocsányuk közepén vágjuk le. , A fölösleges kajszik és őszibarack terméseket könnyű csavarással távolítsuk el. A leszedett apró gyümölcsöket dobáljuk kosárba és semmisítsük meg, mert rajtuk és bennük sok kártevő, illetve kórokozó rejtőzhet. Helyesen egyik ág terméshiányát nem 1 járunk el, ha a ritkítást nem egyszerre az egész fán. hanem csak egy részén végezzük. Az egyszerre ritkítás ugyanis olyan drasztikus beellensúlvozza a másik többlettermése. Az alma és a körte ritkításához használjunk közepes avatkozás a gyümölcsfa életébe, amely esetleg további gyümölcshullást is okozhat Nem minden gyümölcsfajt kell- ritkítani. A cseresznye és a meggyfa sohasem terem annyit, hogy ritkítani kelljen. Az idén az időjárás sem kedvezett a csonthéjasok terméskötődésének. A szilvát és a ringlót egyes bőtermő években célszerű volna ritkítani. Nem ritkítjuk a bogyósok gyümölcseit sem. Az alma- és a körtefák csoportosan hozzák virágaikat, tehát gyakran egy csomóban több alma vagy körte fejlődik és ezek egymás növekedését akadályozzák. Emiatt a gyümölcsök mérete kiegyenlítetlen lesz. alakjuk pedig deformálódik. Szükség esetén ezért kell az alma- és körtefák termését ritkítani. Feltétlenül szükséges az őszibarack ritkítása. Ezt okvetlenül a csonthéj kialakulása előtt kell megkezdeni, mert a csonthéj felépítése igen sok tápanyagot vesz igénybe. Ritkán foglalkoznak a házikertekben a kajszi gyümölcsritkításával, pedig nagyon meghálálja. A kajszifa különösen hajlamos a szakaszos termésre és az egyik év túltermelése feltétlenül a következő évi termés rovására megy; Több termést remélhetünk ’A ritkítás tehát a leggazdaságosabb kézi munka, el-' veszünk ugyan a • fáról, de közvetve többet adunk neki vissza, s mi is többet re* , mélhetünk. Berta Béla június BÚTORVÁSÁRT OTP és Takarék. szövetkezeti hitelakció! \