Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-15 / 138. szám
1973. június 15. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka megteremteni. Most azt jelenthetem a tisztelt ország- gyűlésnek, hogy ezt a feladatot teljesítettük, a költségvetés bevételeinek 9,3 százalékos növekedési üteme meghaladta a kiadások 8,8 százalékos bővülését. A növekmény egyensúlyát tehát sikerült elérni. A korábbi hiány nagy része azonban még fennmaradt Az állami költségvetést 2,6 milliárd forint hiánnyal zártuk, ami 600 millió forinttal kisebb a tervezettnél és kevesebb az előző évinél is. Ezt banki hitelforrásokból, megtakarítá- okból fedeztük. A költségvetés bevételei 209,4 milliárd forintot értek el, ami 3,3 milliárd forinttal kisebb, a kiadások összege 212 milliárd forint, ez 3.9 milliárd forinttal alacsonyabb, mint amennyire számítottunk. A vállalati és szövetkezeti gazdálkodásról Beszédének további részében forrásait elemezte, az állami költségvetés bevételeinek kiemelvé. hogy 1972-ben a költségvetés kiadásaiból felhalmozásra 45,9 milliárd forintot fordítottunk, amely az előirányzottnál 2,3 milli- árddal kevesebb, de az előző évinél 10 százalékkal több. A nagyberuházások: lassabban készültek, mint terveztük, emiatt 1 milliárd forinttal kisebb összeget tudtak csak felhasználni. Az iparból származik a nemzeti jövedelem-. nek csaknem a fele. A költségvetési bevételek növekményében is elsődleges az ipar aránya, sőt, nagyobb mértékű a részesedése a központi pénzalap bevételeinek gyarapításában, mint a nemzeti jövedelem többletének előállításában. A mezőgazdaság a nemzeti jövedelemhez — a tervezettet meghaladóan — mintegy 17 százalékkal, a központosított jövedelemhez 5 százalékkal járult hozzá. Ez az ágazat nemcsak a költségvetési, hanem a külgazdasági egyensúly szempontjából is jelentős, mert a népgazdaság exportbevételeinek tekintélyes hányadát adja. A pénzügyminiszter a beszámolónak ezt a részét így összegezte: — Az 1972. évi költségvetés végrehajtása alapján végeredményben megállapítható, hogy — a több szempontból gondot okozó 1970-es és 71-es évek után — a gazdaság fejlődésében és az egyensúlyviszonyokban kedvező irányzatok bontakoznak ki, különösen az elmúlt év második felében megtett intézkedések hatására. A sikerek láttán sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a magasabb társadalmi, szociális célok elérésének feltétele az erőforrások és a jövedelmek állandó gyarapítása. Az elmúlt év vállalati gazdálkodásáról a miniszter a többi közt elmondotta, hogy a vállalatok és szövetkezetek nyeresége 93,5 milliárd forint; ami csaknem 11 százalékkal nagyobb az előző évinél. , Szólt arról, hogy a mező- gazdasági üzemekben a központi áremelési intézkedések hatására és saját erőfeszítéseik nyomán egészséges fej- ■ lődés indult meg olyan termelési ágakban, amelyekben korábban a munkaerőhiány és az alacsony jövedelmezőség okozott nehézségeket. A termelőszövetkezetek bruttó jövedelme 2,6 százalékkal nőtt. A saját fejlesztési alap 9,5 százalékkal, a részesedési alap 3,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. — A jő mezőgazdasági év ellenére is nőtt a veszteség és az alaphiány a szövetkezetekben. Az elmúlt év végén 217 szövetkezetünk volt — zömmel mostoha természeti viszonyok között működők —, amelyeknek gazdálkodásához majdnem 1 milliárd forint rendkívüli állami segítséget kellett nyújtani. Ezek egyharmadánál már 1970-ben vagy 1971-ben szükség volt ilyen állami beavatkozásra. Ugyanakkor mintegy 350 szövetkezet olyan anyagi feltételekkel rendelkezik, hogy szinte teljes termelését hitel nélkül, önmaga képes finanszírozni — mondotta többek között. Üzemszervezés, gazdasági szabályozó rendszer X vállalati munka- és üzemszervezést vizsgálva némi előrehaladásról tett említést a miniszter, majd a következőkre hívta fel a figyelmet: — Az előrehaladás mellett azonban tény az is. hogy számos vállalat mindmáig csak az előkészítésnél tart, néhány pedig inkább csak formálisan látott hozzá. Elgondolkoztató,' hogy miközben az iparban foglalkoztatott munkások létszáma 1970 óta lényegében nem változott, áz alkalmazottaké kereken 19 000-rel emelkedett, a műszaki dolgozók létszáma 6000-rel, az adminisztratív alkalmazottaké 11000-rel, míg a kisegítők számj» 2000- rel nőtt. Ez azt mutatja, hogy az ügyvitel korszerűsítése lassan megy, az új adminisztrációs kötelezettségek mellett nem építik le a régi. már feleslegessé vált rutin munkát A gazdasági szabályozórendszert érintő kérdésekről «szólva hangsúlyozta: 4 — Mivel a szabályozó Irendszer megfelelőéin szolgállapította, hogy a tanácsok gazdasági döntései az elmúlt évben megalapozot- tabbakká váltak, azonban a pénzügyi lehetőségekkel élve jobban figyelembe kellene venni — különösen a községeknél — a távlati településfejlesztési terveket, mert különben erőikét szétforgácsolják. Javítani keli a tanácsok közötti koordinációt — hangsúlyozta. Beszédét így folytatta: — Az 1972. évi tanácsi gazdálkodás egyik központi kérdése a lakásépítés volt. Lakásépítésünket nagy eredmények és gondok is jellemzik. A mostani ötéves terv időszakában több mint 400 ezer lakás készül el, amiből a terv első két évére szóló előirányzatot csaknem 15 százalékkal túlteljesítettük. Különböző technikai és gazdasági tényező hatására a központi kivitelezésű lakásépítéshez a középtávra tervezett 56 milliárd forintnál nagyobb pénzösszegre van szükség, amit a költségvetésből kell előteremteni. A mai építkezéseknél a készpénzfizetés, a jobb hitelezési feltételek és a kamatterhek csökkentése jelentenek további kedvezményeket, különösen a munkások lakás- építkezéséhez. — Ilyen körülmények kö-' zött — mondotta a pénzügyminiszter — tudomásul kell vennünk, hogy nem lehet túlzott igényű, lehetőségeinkkel összhangban nem álló városközpontokat emelni. A kormány beszámolójában elhangzott, hogy kulturális és oktatási intézmények működésére, fenntartására 16 milliárd forint, felújítására közel 1 milliárd forint jutott. Igen kedvező, hogy a tanácsok az óvodai helyek számának növelését elsőrendű feladatnak tekintették, 1971—72-ben már a IV. ötéves terv előirányzott fejlesztésének csaknem kétharmada megvalósult. Az általános iskolai diákotthonok fejlesztése Ugyanakkor nem érte el a tanácsok által tervezettet. A középiskolai tantermek, kollégiumi helyek népgazdasági előirányzatának alig több mint fele valósult meg. Nem jobb a helyzet a szakmunkásképzés beruházásainál sem. Az építést kapacitások szerkezete ugyanis olyan, hogy a kisebb volumenű beruházásokra nehéz kivitelezőt találni. Ebben segíthet a szorosabb együttműködés a tanácsi és szövetkezeti építőipar, valamint a költségvetési üzemek között, amit tanácsoknak kell összefogni. Az idén gyorsabban nő a rexiljövedeiem ja gazdaságpolitikánk való- raváltását, alapvető módosítását az idén nem tervezzük, tehát 1974-re nyugodtan előre tekinthetnek már a vállalatok. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban széles körben kibontakozó új lehetőségek rugalmasabb gazdálkodási formákat és módszereket követelnek. A fejlődés kiváltja a belső integrációs folyamatok gyorsulását is. Az V. ötéves tervhez kapcsolódva — az alapelvek megőrzése mellett — a közgazdasági, pénzügyi szabályozás olyan továbbfejlesztését tervezzük, amely mindezt, lehetőségeinkhez képest figyelembe vesz* A tudósításra 1975-ben kerül sor. Az időpont megválasztásával is arra törekszünk, hogy a vállalatok időben, már a változó feltételek ismeretében készíthessék el középtávú terveiket. A miniszter részletesen beszélt a költségvetést legközvetlenebbül érintő témáról, a társadalmi közös fogyasztásról, a költségvetési szervek kiadásairól. MegáiA szociális és egészség- ügyi kiadásokat elemezve említést tett arról, hogy 1972-ben 1260 kórházi ágy- gyal bővült a hálózat, de az 1971. évi fejlesztéssel együtt ez még mindig csak a IV. ötéves terv időarányos mennyiségének 60 százaléka. Mi az elmaradás oka? Mint mondotta, gyakran az, hogy a beruházások előkészítése és elhatározása nem nyugszik megalapozott terveken. Az életszínvonal alakulását vizsgálva ezeket mondotta: — 1971-ről 1972-re az egy főre jutó összes reáljövedelem 3,4 százalékkal növekedett. Ez évre ennél magasabb ütem elérésére lehet számítani. A fogyasztói árszínvonal 1972-ben, a terveinkkel megegyezően kb 3 százalékkal nőtt. Az áremelkedésnek mintegy fele ■ központi árintézkedésekkel függött össze. Ahhoz; hogy a fogyasztói árszínvonal ez év egészében a tervezettnek megfelelő legyen, a kormány az elmúlt hónapokban már tett intézkedéseket, most további kisebb árleszállításokat határozott el. Június 18-tól 10— 15 százalékkal olcsóbb lesz több szocialista országból származó tartós fogyasztási cikk: hűtőszekrények, órák, lemezjátszók és 5 százalékkal a hazai gyártmányú hűtőgépek. Év közben még néhány más termék árát Is leszállítják. Mindez a lakosságnak egy év alatt 600—800 millió forint megtakarítást jelent. — A pénzügyminiszter beszédét így fejezte be: — Egy gazdaságilag eredményes esztendő után sem a várakozás, hanem az újabb nekirugaszkodás vihet bennünket előre. Tennivalóink középpontjában most a IV. ötéves terv ez évben esedékes feladatainak teljesítése áll. Feltétele fejlődésünk forrásainak bővítése, a termelési szerkezet és a hatékonyság együttes javításával. Feladataink végrehajtásában nőttön-nő az emberi tényezők szerepe. Államunk hatalmas összegeket áldoz a szakemberképzésre, oktatásra, joggal várja hát mind a vállalatok és intézmények vezetőitől, mind maguktól a szakemberektől, hogy mindenki képzettségének tehetségének megfelelő munkát kapjon és végezzen. Az eredményes gazdálkodáshoz — mondotta a. miniszter — nem nélkülözhetjük a korszerű, gazdálkodási és állandóan fejlődő felfogást sem. Mindennapi gyakorlatunkban láthatunk egyes területeken kicsinyes takarékosságot, rövidtávú szemléletmódot, ami később népgazdasági veszteséget okoz; de gyakrabban találkozhatunk annek az ellenkezőjével, nagyzolással, felesleges költekezéssel, megalapozatlan . igényekkel. Mindkét magatartás és felfogás idegen szocialista gazdálkodási és irányítási rendszerünktől. Nekünk körültekintően nagyvonalú és ésszerű kockázatot vállaló, a jövőbe néző és takarékos, a jelen nehézségeit felismerő és azokat aktív módon leküzdeni képes hozzáértő gazdasági vezetésre van- szükségünk mindenütt! Az 1972. évi költségvetés összeállításánál és annak végrehajtásában a kormány egy pillanatig sem feledkezett meg arról, hogy a pénzügyi elszámolás milliárdos száma mögött emberek — munkások, parasztok, értelmiségiek — vannak, azok a milliók, akik előteremtették a bevételi oldal értékeit és élvezték mindazt, amit a kiadások számoszlopai mutatnak. Erre épül az a bizalom, amelyre hivatkozva a kormány nevében a tisztelt országgyűlést a törvényjavaslat elfogadására kérem. A pénzügyminiszter expozéjának elhangzása után megkezdődött a vita, melyben felszólalt többek között dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Bencstk István, a Hazafias Népront Országos Tanácsának főtitkára. A kisgyepi lakótelep elő közművesítése—A megyei művelődési ház építése Barka Ilona felszólalása Tegnap szólalt fel megyénk képviselői közül Burka Ilona, a jászboldogházi Arany Kalász Tsz tagja, akinek felszólalását rövidítve közöljük. A képviselőnő bevezetőként a tanácsválasztások tapasztalatairól, majd a megye mezőgazdaságának eredményeiről beszélt. Legdinamikusabban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelése növekedett. Emellett azonban tapasztalható a szövetkezetek közötti további differenciálódás. A termelő- szövetkezetek árbevételének döntő hányada az alaptevékenységből származik, a felhalmozás és a személyes jövedelem közötti arány megfelelő. A termelés nö- kedésével arányosan emelkedett a tsz-tagok jövedelme is. Számos esetben azonban még nem használják ki kellően az -üzemi adottságokat és lehetőségeket. Majd méltatta a Tisza II. vízlépcső jelentőségét az öntözéses gazdálkodás fejlesztésében. A fiatalok problémáinak szószólójaként a többi között ezeket mondotta: — Képviselői munkám során gyakran találkozom fiatalokkal, akik elmondják gondjaikat, örömeiket. Ezekből két gondot szeretnék kiemelni, amely a gazdálkodáshoz, de szorosan a tanácsi gazdálkodáshoz kapcsolódik. Ez a lakás- és a kulturális igények kielégítésének problémája. A beruházásokat és elsősorban a lakásépítést vizsgálva, az V. ötéves tervre készülve, a tanácsi gazdaságban jelentkeznek olyan problémák, amelyeket át kellene hidalni. Közismert, hogy az építési' jellegű beruházások jó műszaki előkészítéséhez idő kell, ami gazdaságos megvalósításnak is feltétele. Így vagyunk az V. ötéves tervben kezdődő építkezésekkel is, és ezért szükségesnek látszana, hogy —. különösen a tervidőszak elején induló beruházásokra — a tanácsok kellő biztonsággal készülhessenek fel. Olyan létesítmények előkészítésére fordítsanak pénzt és energiát, amelyeket már a közeljövőben terveznek, s amelyek rövid időn belül ténylegesen el is készülnek. Ügy gondo,- lom célszerű lenne, hogy a nagyobb volumenű V. ötéves tervi beruházásokról előzetes tájékoztatást kapjanak a tanácsok. Ezzel kapcsolatosan két Szolnok megyei sajátos probléma nagy figyelmet érdemel. Az egyik a lakótelepek előközművesítésé- nek megoldása. Különösen a megyeszékhelyen vált elkerülhetetlenné, hogy a nagyarányú szanálások pótlásaként új lakótelep építéséhez kezdjenek a következő években. Az úgynevezett kisgyepi lakótelep elő- közművesítését saját forrásából sem a helyi tanács, sem a megyei tanács nem tudja fedezni. A lakótelep kialakítása sok szempontból előnyös lenne, így a folyamatos építkezés miatt is. Amennyiben ilyen célra a tanácsok külön támogatást nem kaphatnak, akkor meg kellene fontolni, hogy az úgynevezett célcsoportos lakáselőirányzat terhére lehessen közművesíteni. Szolnok felsőfokú központnak kijelölt város.' Gyorsan fejlődik és sok gonddal küszködik, kinőtte közintézményeit. melyek többsége bővítésre, korszerűsítésre szorul, s ez nem kevés pénzbe fog kerülni.' A gondok közt is a legégetőbb a Megyei Művelődési Központ hiánya, a jelenlegi közös a szakszervezetek megyei tanácsával, az épület kicsi, elavult, a legminimálisabb igényt sem elégíti ki. Most nincs lehetőség a fiatalok összefogására,' akiknek az aránya a szolnoki lakosok között örvendetesen igen magas. A város ipari üzemei,' munkás kollektívái hozzá-, járulnak egy új művelődési ház felépítéséhez. A város, a megye vezetése azonban úgy látja, hogy csak központi, a Művelődésügyi Minisztérium segítségével oldható meg gondunk. E kulturális beruházás gazdasági, műszaki előkészítése megtörtént, a program jóváhagyásához az anyagi fedezet megjelölése szükséges Az illetékesek további jóindulatú támogatását kérjük. hogy mée ebben az öt- tervben hozzá lehes- zdeni az építkezésKádár János, Németh Károly és Apró-J'Y AntrJ I ftft' »$é fal /fá *4. ty-Ofty 'den lévő jelen- viselőnő elfogad\4^^jj|KAM^űlés ma folyj IW ÄtfWjät. J .A ' (Folytatás az 1. oldalról.) XXVII. 'ülésszakáról kiadott közlemény megállapította. Az integrációval együtt jár a továbbfejlesztés igénye is, főleg az ár és valutáris rendszer összehangolása és a sokoldalú elszámolások tökéletesítése a közös valuta révén. Kielégítően bővülnek kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal is. Hangsúlyozta a pénzügy- miniszter, majd így folytatta: — A népgazdaság pénzügyi egyensúlyának megbízható jelzőrendszere az álla- f mi költségvetés helyzete. Amikor az 1972. évi állami költségvetést előterjesztettem, szóltam arról, hogy az egyensúly javításának első fokozataként a bevételek és a kiadások növekedésének összhangját kell
