Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR XXIV. évf. 138. sz. 1973. június 15., péntek. A M E G Y El PÁR TBIZOT T S ÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka törvény javaslat az 1972. évi állami költségvetés teljesítéséről Tegnap délelőtt 11 órak or összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonezi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának els^ titkára, Fock Jenő, a Mini sztertanács elnöke, továb­bá Aczél György, Apró An tál, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bi­zottság titkárai és a Kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Aprp Antal, az országgyűlés elnöke nyitot­ta meg. Napirend előtt megemlékezett arról, hogy az ülésszak megnyitása egybeesik a Magyar Kom­munista Párt és a Szociál­demokrata Párt egyesülésé­nek 25. évfordulójáról szó­ló megemlékezésekkel a két munkáspárt — mon­dotta — 1948. júniusában a marxizmus—leninizmus el­vei alapján egyesítette erő­it, s ebben a teremben tar­totta meg egyesülési kong­resszusát, fogadta el a szo­cializmus felépítésének programját. — Az egyesülési kong­resszust követően, 1948. jú­nius 16-án ugyancsak eb­ben a teremben tárgyalta az országgyűlés az iskolák államosításáról szóló tör­vényjavaslatot, s azt 230 szavazattal — 63 szavazat ellenében — törvényerőre emelte. — A történelmi esemé­nyek évfordulója alkalmá­ból országgyűlésünk tiszte­lettel köszönti a magyar munkásosztályt, annak egy­séges forradalmi pártját és további nagy sikereket kíván a dolgozó nép ügyének szolgálatában végzett mun­kájukhoz. A nagy tapssal fogadott megemlékezés után Apró Antal bejelentette, hogy az országos választási elnök­ség benyújtotta az időközi választásokról szóló jelen­tését. Az országgyűlés a je­lentést tudomásul vette, s Avar István és Novics Já­nos országgyűlési képvise­lőket igazoltnak jelentette ki. Bejelentette továbbá, hogy a Népköztársaság El­nöki Tanácsa az országgyű­lés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű ren­deletéiről szóló jelentését bemutatta. Apró Antal ezután közöl­te, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi La­jos pénzügyminiszter be­nyújtotta az országgyűlés­nek a Magyar Népköztár­saság 1972. évi költségveté­sének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A tör­vényjavaslatot az ország- gyűlés állandó bizottságai előzetesen megvitatták, s azt az országgyűlés tagjai között szétosztották. Bejelentette, hogy két képviselő interpellációt nyújtott be. Az interpellá­ciók tárgyát dr. Pesta Lász­ló jegyző ismertette, x Apró Antal ezután javas­latot tett az ülésszak tárgy- sorozatára, amelyet az or­szággyűlés egyhangúlag el­fogadott. A napirend a kö­vetkező: A Magyar Népköz- társaság 1972. évi költség­vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; Interpellációk. Ezután megkezdődött a tavalyi költségvetés végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter emelkedett szó­lásra. íjabb 2.4 millió forint szemléltető eszközökre Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes Szolnokon A péfliziijiyminiszter beszéde TISZTELT ORSZÁGGYŰLÉS! KEDVES KÉPVISELŐ ELVTÁRSAK! Már az elmúlt év köze­pétől mérlegre került a ta­valyi gazdasági folyamatok értékelése. Társadalmi-po­litikai vezető testületeink állásfoglalásai és határoza­tai közismertek, ezek való- raváltásán dolgoznak, a gazdálkodó szervek. Most, hogy a kormány megbízá­sából az 1972. évi állami költségvetés végrehajtásá­ról szóló beszámolóhoz ké­rem szíves figyelmüket, ar­zetközi összehasonlítás azt jelzi, hogy gazdaságunk nö­vekedési üteme ebben az évben valamivel alacso­nyabb volt a KGST orszá­gok átlagánál, a termelé­kenység megfelelően nőtt, exportunk kiemelkedően lendületes volt. Pénzérték­ben számított nemzeti va­gyonunk 7,2 százalékkal, kereken 100 milliárd forint­tal gyarapodott. A fő népgazdasági ará­nyokat ott sikerült javíta­ni, ahol 1970—71-ben ked­vezőtlen irányzatok érvé­nyesültek. Csökkent a fel­halmozási hányad, jobbá nőtt, importunk alig válto­zott. Ismeretes, hogy külke­reskedelmi forgalmunk két­harmadát a szocialista or­szágokkal bonyolítjuk, hosz- szabb távra tekintve ki­egyensúlyozottan. Most az aktívumra alapozva bát­rabban bővíthető a szocia­lista országokból származó import, ezt hitel és költ­ségvetési eszközökkel is tá­mogatjuk. A szocialista or­szágokkal folytatott széles­körű gazdasági együttmű­ködést segíti a KGST or­szágok valutám és pénz­ügyi rendszere, amint azt a KGST — legutóbbi — (Folytatás a 3. oldalon.) Tegnap néhány munkatár­sa kíséretében Szolnokra lá­togatott Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhe­lyettes. A megyei tanács épü­letében Sipos Károly, a me­gyei tanács elnökhelyettese, dr. Majoros Károly, ■ a me­gyei pártbizottság titkára, Boros Ottóné, a megyei.párt- bizottság osztályvezetője és Tóth Tibor, a megyei tanács osztályvezetője fogadta őket. Rövid szóbeli tájékoztató­jában Sipos Károly — töb­bek között — megemlítette, megyénk pedagógusainak szívbéli ügye a fizikai dol­gozók gyermekeinek meg­felelő felkészítése. A főisko­lára. egyetemekre felvett fia­talok 59 százaléka ezért ke­rül ki közülük a megyében. A megye lakosai elismeréssel nyugtázzák ezt, de szeretnék, ha, a megyeszékhelyen is lé­tesítenének felsőfokú oktatá­si intézményt, s főiskolai rangot kapna a jászberényi Tanítóképző. Megemlítette, hogy a szem­léltető eszközök is nagy ősz- szeget felemésztő pótlásra szorulnak. Az idén kapott a megye ilyen célra 2,4 millió forintot. Ha három éven át hozzájutnánk ilyen támoga­táshoz, megyei erőfeszítéssel megszüntethető lenne lema­radásunk. A tájékoztatót követő köz­vetlen hangú beszélgetés so­rán Tóth Tibor többek kö­zött elmondta, hogy az új iskolai alaoeli^ekkel. a fej­lesztési iránnyal, a megje­lent rendeletekkel megyénk nevelői egyetértenek. A szakiskolák tanácsi kezelés­be vétele mától kezdve tör­ténik. Azzal párhuzamosan készülitek a következő tan­évre az egyéb iskolatípusok­ban. Ezt szolgálja a középis­kolai igazgatók egyhetes to­vábbképzése a Tiszaliget- ben, s Jászberényben a taní­tók akadémiája. Az úttörők nyári táboro­zásáról szólva arról tájékoz­tatta Tóth Tibor a megje­lenteket, hogy a táborozok létszáma kétszeresére nőtt. Ezzel összefüggésben többen kifejtették, hogy az intéze­teknek, a tanácsoknak és a gazdasági szerveknek na­gyobb gondot kellene erre fordítaniok, hiszen hazánk­ban az úttörők tizenegy szá­zaléka vesz részt táborozáson, míg a többi szocialista or­szágban ez az arány 40 szá­zalék körül mozog. A beszélgetés során dr. Ma­joros Károly, a megyei párt- bizottság titkára hangsúlyoz­ta, hogy megyénkben egyet­len művelődési célt szolgáló beruházás sem marad el. Társadalmi összefogással óvo­dák, iskolai tantermek épül­tek. Négy hónap alatt — a város 900. jubileuma tiszte­letére — óvoda épül Szolno­kon. Építenek egy tornater­met is azzal a céllal, hogy bemutassák, miként lehet gyorsan és olcsón építkezni. Mindennek ellenére Szolnok az egyetlen olyan megye- székhely, melyben az általá­nos iskolai ellátás ilyen rossz. Kevés városban dolgozik a nők ilyen nagy százaléka. Ezért múlhatatlanul szüksé­ges az óvodai és az általános iskolai hálózat intenzív fej­lesztése. A pillanatnyi gon­dok mellett arra is kell szá­mítani, hogy Szolnok la­kossága rohamosan növek­szik. S mivel a betelepülők általában fiatalok, a gyer­mekek elhelyezése, tanítása csak növeli a gondokat. A máshol nem tapasztalható nagymérvű váltott-tanítás tartása mellett is múlhatat­lanul szükség van ú] általá­nos iskolák építésére. A megyei pártbizottságtit- kára a továbbiakban az igé­nyeknek 'megfelelő megyei művelődési ház hiányáról be­szélt, majd a nagylétszámú tantestületeknél Iskolai tit­kár munkába állításának szükségességéről szólt. Meg­említette azt is, hogy szí­nészlakások építése is kel­lene. A minisztérium munkatár­sai elismeréssel szóltak azok­ról az erőfeszítésekről, me­lyeket a meg>e erőforrásai­hoz mérten tett az iskolahá­lózat fejlesztéséért. Hangsú­lyozták, hogy a IV. ötéves terv lehetőségei meglehető­sen kötöttek már. az V. öt­éves terv előkészítésekor vi­szont Szolnokot kiemelten kell kezelni különleges hely­zete miatt. Javasolták, sür­gősen kezdjék meg egy új általános iskola tervezését. Szóba került a szolnoki gyermekváros építése is. A 118 milliós költséget sokall­ták a minisztérium munka­társai. Elmondták, ennyi pénzt nem lehet erre a célra fordítani. Ezért jócskán csök­kenteni kell a költségvetést. Közölték viszont azt. hogy a szemléltető eszközökre a 2.4 millió forintot jövőre is meg­kapja a megye, — mégpedig azzal az előnnyel párosítva, hogy már most szeptember­ben meg lehet rendelni „elő­legbe” a szemléltető eszközö­ket. Polinszky Károly minisz­terhelyettes fenntartással vá­laszolt a főiskola létesítésé­re vonatkozó igényre. El­mondta, hogy a felsőfokú oktatás túlságosan szétapró­zódott, s ennek — a pedagó­gusképzést kivéve — nem mindenben kedvező a hatá­sa. Ezért javasolta, inkább az esti és a levelező oktatás konzultációs központjának szervezésére törekedjenek Szolnokon, mint főiskola lé­tesítésére. A jászberényi Tanítóképző jövőjéről szólva megemlítet­te a miniszterhelyettes, hogy a pedagógusképzést, illetve továbbképzést a közeljövő­ben napirendre tűzi a Minisz­tertanács. Akkor dől el. hogy életbe lép-e és mikor a ta­nítóképzésre épülő tanár­képzés. A miniszterhelyettes és kí­sérete a tanácskozás után városlátogatáson vett részt. p-r, S. B. A párizsi közlemények A szovjet—amerikai kapcsolatok javulása a békét szolgálja KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéját mondja ra hivatkozom, hogy a jó gazdának akkor is kell pontos végső számadást ké­szítenie, amikor a gabona a csűrben, a jövő évi mag már a földben van. •— «Mondotta Faluvégi Lajos és megállapította, hogy a tavalyi év mérlege összes­ségében kedvező. 1972 ben a népgazdaság az előző két évinél kiegyensúlyozottab- ban növekedett, a fejlődés fő arányai megfeleltek a IV. ötéves tervben előirány­zottaknak. A nemzeti jöve­delem valamivel több mint 5 százalékkal nőtt, az ipar 6,3 százalékos, a mezőgaz­daság 4,5 százalékos, a ki­vitelező építőipar 3 és a ke- : réskedelem 5 százalékos bő- í.vüléséből adódóan. A nem­vált a nemzeti jövedelem termelésének és felhaszná­lásának összhangja. A bel­földön felhasznált nemzeti jövedelem, ezúttal alatta maradt a termelésnek. Ez­által több termék jutott az exportra, a külső egyensúly javítására. Az 1972. évi tervnek az volt az egyik fontos célja, hogy a beruházások volu­mene né haladja meg az előző évi igen magas szín­vonalat. csillapodjék a be­ruházási javak kereslete. A szocialista szektor egészét nézve ez teljesült. A belső-külső egyensúly viszonyt kifejező külkeres­kedelmi és fizetési mérle­günk aktív volt. Exportunk mintegy 22 százalékkal M TÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK-— HÍREK Budapestre érkezett az indiai kereskedelmi miniszter Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter meghívá­sára csütörtökön indiai kül­döttség érkezeit hazánkba, amelyet D. P. Csattopadhjaja kereskedelmi miniszter veze­tett. A delegáció illetékes ma­gyar szervekkel a két ország gazdasági kapcsolatainak fej­lesztéséről tárgyal. Szűcs Sándor kapta a Györffy István Emlékérmet Egy népszeretettől-tájszere- tettól áthatott munkásság, egy alkotómunkában gazdag életmű előtt tisztelgett szer­dán délután a Magyar Nép­rajzi Társaság ünnepi köz­gyűlése a Magyar Tudomá­nyos Akodémia felolvasóter­mében. Negyedik alkalommal ítélték oda az 1970-ben ala­pított Györffy István Emlék­érmet, amelyet a Társaság tagjai kaphatnak egy-egy ki­emelkedő teljesítményükért vagy egész munkásságukért. Ez alkalommal Szűcs Sán­dor, „A Nagykunság és a Sárrét krónikása”, a karcagi Györffy István Nagykun Mú­zeum nyugalmazott igazgató­ja vette át a Magyar Nép­rajzi Társaság elnökétől, Or- tutay Gyula akadémikustól a magyar néprajztudomány legmagasabb elismerését. A Szabó Iván Kiváló mű­vész által készített emlékér­met, melynek egyik oldalán Györffy István, a magyar néprajzkutatás kiemelkedő alakjának arcképe, másik ol­dalán stilizált pávaábrázolás és az adományozott bevésett neve látható, eddig négy magyar és két külföldi ku­tató kapta meg. Emlékpark Szolnokon Szolnok 900. évfordulójá­ra az egykori földvár terüle­tén történelmi emlékparkot hoznak létre. A park kialakí­tásáról, a tennivalókról tár­gyalt tegnap a Hazafias Nép­front Városi Bizottságának városszépítési munkabizott­sága. 1 Dr. Selmeczy László, a bi­zottság titkára ismertette a Tisza, a MÁV kórház és a Zagyva közti terület átalakí­tásának terveit. Már meg­kezdték a művésztelep épü­leteinek felújítását, és tár­sadalmi munkában készítik majd el az új kerítést. Ter­vezik. hogy a telep terüle­tén időszakos kiállításokat tartanak. Elmondta, hogy szoborparkot hoznak létté, ahol többségében ■ szolnoki művészek munkáit állítják ki. A Damjanich János Mú­zeum munkatársai a Tisza- parton iúliusban ásatásokat kezdenek, valamint feltárják és rekonstruálják a beteme­tett török kutat. Egy mondatban — Martin Ferenc, hazánk bukaresti nagykövete meg­koszorúzta Petőfi Sándornak, az 1848-as magyar szabadság- harc egyik színterén, az er­délyi Balázsfalván levő mell­szobrát. . , , i , , , — Baranyában széles körű mozgalom bontakozott ki az „öreg” sofőrök — az évek vagy évtizedek óta volánnál ülő gépkocsivezetők —■ to­vábbképzésére. — A Gépipari Tudományos Egyesület nemrégiben alakí­totta meg szegedi korróziós Szakosztályát, amelynek prog­ramját főképpen szegedi egyetemi kutatók, illetve ve­lük együttműködve a Buda- lakk szegedi új gyáregységé­nek szakemberei dolgozták ki. — Űj mentőállomást ad­tak át rendeltetésének csü­törtökön Kisbéren. — Pécsett az idei nyáron augusztus 13—30 között ha­todik alkalommal rendezik meg a nemzetközi ifjúsági zenei tábort. Ezer lakásos mintalakó­telep építését tervezik a Mis­kolc szomszédságában lévő. Ernőd községben. jj

Next

/
Thumbnails
Contents